C s e n g e r (Protestáns).
1562-ben llosswai Péter vott itt tanító, ki ezen év jú lius 22-én öngyilkosságot követett el.4) '
159.
Nyék Sopronyban (Protestáns).
1588 körül Egerer Jakab volt itt tanító.5)
*) Erről szólok e munka 30 lapján.
2) A színdarab előadását lakoma követte, mely a városnak 1577-ben 141/2 foirntba, 1579-1577-ben 10 forint és 16 dénárba került.
3) 1595 június 25-én történt házasságát följegyzi a beszterczebá nyai emiékönyv. (E város levéltárában.)
*) Batizi Miklós evang. prédikátor naplójából. (A pannonhalmi könyvtárban.)
') 1590-ben Dersfi Ferenczhez intézett levelét ekként írja alá :
„Jacobus Egerer Szomolnokii Ludimoderator, aute hoc tempus in Necken-markt." (Eredetije a pesti evang. convent levéltárában.)
185
160.Szomolnok (Protestáns).
1590-ben Eger ér Jakab volt itt tanító.1) V.
B á r t f á h o z (4. szám. 75. lap.)
A bártfai tanítók névsorában a lindaui Eck Bálintról csak annyit jegyeztem meg, hogy 1520 körül működött ezen iskolában.
E tudós férfiú szülővárosa-, Lindauból Krakkóba jött, hol több éven át élt a tudományoknak. Innen meglátogatta hazánkat is. Thurzó Elek gróf megismerkedvén vele, házába fogadta és leányának tanításával bizta meg, majd reábirta a bártfai tanácsot, hogy öt mint tanítót alkalmazza. Néhány év múlva a krakkói egyetemen a költészettan tanszékéi nyerte el. Azonban utóbb visszatért Bártfára s miután több éven át az iskolát vezette, jegyzővé, végre polgármesterré választa tott. 1550 körül halt meg. Nyomtatásban közrebocsátott mü veinek száma tizennyolcz ; versek és beszédek.
Az éveket, melyeket a bártfai iskola élén töltött, pon tosan nem határozhatjuk meg.
Mint bártfai tanító 1517-ben Rueber András, az ujon választott polgármester tiszteletére verset ír ; 1519-ben ki adja „De mundi contemptu ét virtute amplectenda" czímü párbeszédet ; 1520-ban a Kassára érkező György pécsi püs pök és a menyegzőjét ünneplő kassai bíró tiszteletére verse ket ad ki; 1521-ben Horatiusnak „De arte Poetica a czímü müvét és 1522-ben Horatius költői leveleinek két könyvét közrebocsátván, e kiadványai elé a bártfai tanulókhoz inté zett verseket helyezett.
Mint bártfai jegyző 1525-ben Urunk föltámadását énekli meg.
Mint bártfai bíró 1526-ban Prudentiusnak hymnusait nyomatja ki.2)
1) Lásd a 184 1. 5-ik jegyzetet.
2) V. Ö. Weszprémi. II. Centuria. 75—87 11.
186
VI.
Budához. (14. szám. 85. lap.)
E városban 1512-ben Tobrinrcher Ulrik működött mint tanító;1) azouban kétséges, vájjon a főiskolán, vagy más al sóbb rendű intézetben bírt tanszéket. 1518-ban pozsonyi ka nonokká lett.2)
VII.
Beszterczebányához. (9. szám 78 lap.) .
A beszterczebányai városi levéltár irományai3) szerint 1523-ban Eynsezer Jakab volt tanító.4)
1528-ban Bálint nevű tanító működött itt.5) 1529-ben Erasmus.6')
1537—38 Siegler János.7}
1538—40 Pausius Antal8)
1542 marczius 21-én Trébniczi János választatott meg tanítóvá. Ez alkalommal szabályoztatott a
tanitó-sze-J) Joachimus Vadianus Helvetius nMythicum Syntagma" czímü Bécsben 1613 kiadott müve előszavában írja : „Cum nuper Budám . . . attigissemus . . . Immanisaimus nec protritae eruditionis vir, Ulrichus Tobriacher, qui tűm ludo Hterario praefectus, nos ét humaniter ét ele-gauter non sernél excepit." V. ö. Wallaszky 163 1. 6-ik jegyzet.
2) Knauz N. Balbi Jeromos. Magy. Sión. IV. 341.
3) Ezeket csak a jelen munka nyomatása közben volt alkalmam tanulmányozni.
4) 1528 október 11-én Körmöczröl írt levelében emlékezteti a beszterczebányai plébánost, hogy midőn bt év előtt Beszterczebányáról Bécsbe távozott, ígéretet vett a bírótól, hogy bármikor kívánja, vissza nyerheti a tanítói hivatalt.
5) Eynsezer az 5-ik jegyzetben említett levelében írja, hogy Bálint állomásáról lemondott.
6) A beszterczebányai plébános 1529 apríl 1-én kelt nyilt levelé ben írja, hogy miután Erasmus „universorum Consularium consensn ta nítóvá lett, — „sí qui se memorato Erasmo ad officii huius pleniorem executionem iungere velint, tuto ét secure possunt."
') Ennek többféle magánügyeire, pereire vonatkozó iratok talál tatnak a levéltárban.
') V. Ö. e munka 78 lapját.
mélyzet anyagi ellátása és azon mód, melyszerint éhez a polgárok hozzájárulni tartoztak.
A tanító mellett egy cantor és két collaborátor volt alkalmazva.1)
1552 és a következő évben Wendig Kristóf volt tanitó.
Ez 1552 szeptember 30-ikától 1553 január 27-ig iskolai költ ségekre 44 forintot kapott. A cantornak évi fizetése 16 forint volt; emellett a városi kórházban élelmet nyert ; mivel pedig ez elmaradt, a tanító kárpótlásul hetenkint egy forintot adott neki. A collaborátorok fizetésére 16 forint volt ren delve}; az említett időben csak egy „baccalaureus" volt alkal mazásban, kinek a tanító hetenkint 75 dénárt fizetett.2)
1560-ban Fabri Tamás a tanító.3)
1563 nyarán Freundt Mátyás Teschenből hivatott meg.4) 1566 marczius 26-án többrendti panaszokkal és ké relmekkel fordult a városi tanácshoz. Ugyanis az iskola helyisége a folytonosan szaporodó tanulók befogadására elég-. telén volt; saját lakása pedig annyira csekély volt, hogy nyolczan kényszerültek egy szobában aludni ; végre miután a tandíjakat csak nehezen és késedelmesen szedhette be, folytonos gondok között élt és gyakran kölcsönökre volt utasítva.5) Szenvedéseinek a halál rövid idő múlva, 1567 február 25-én, véget vetett.6)
Helyét 1567 marczius 4-én a straszburgi Schremmel Ábrahám foglalta el, ki Olmützböl, hol 10 éven át működött,
') A beszterczebányai tanácsnak 1542 marcziua 21-én hozott ha tározatai a jegyzőkönyvben.
2) Verrechnung des gelts, só ein Ersamber Kát dieser kiSniglichen Berkstat Kewsol tzur Erhaltung dér Schueln gebén hat. 1553.
3) Hornyánszky. 151 1.
') Munkám 78-ik lapján, Kleinra (III. 161 1.) támaszkodva hatá rozatlanul írtam, hogy Freundt „1560 körül" működött Beszterczebányán.
A városi levéltár megőrizte Freundt levelét, .melyben 1563 szeptember 15-én Teschenből tudósítja a beszterczebányai tanácsot, hogy a meghivást elfogadja.
5) A városi tanácshoz intézett leveléből.
6) Halála napját a városi emlékkönyv feljegyzi.
188
hivatott meg.1) Azonban nem felelt meg a hozzá kapcsolt re ményeknek. A városi tanács, a község panaszai folytán, 1571 július 14-én hozott határozatában megintette őt az isko lában tapasztalt rendetlenség miatt, és kötelességeinek buz góbb teljesítésére hívta föl ; egyúttal a városi lelkészt újra megbízta az iskolaföl Ügyelő teendőivel.2) Ily előzmények után természetesnek tarthatjuk, hogy a városi tanács Schrem-mel folyamodását, fizetésének (hetenkint egy forint) föleme lése tárgyában, visszautasította. 3) Ellenben az iskolaépület megnagyobbítását határozta el, és e czélra egy szomszéd házat vásárolt.*)
A tanács intelme nem m radt hatás nélkül. Azon buzgó tevékenységnek, melyet Schremmel utóbb kifejtett, és a virágzásnak, melyre iskoláját fölemelte, bizonyságát találjuk azon tanrendben, melyet kidolgozott, életbeléptetett és 1574 február 1-én a városi tanácsnak előterjesztett.5)
Schremmelnek segédei voltak : Grynaeus János, Frőlich Tamás;6) továbbá 1570-ben egy Hermann nevű ifjú, ki mint zeneszerző tüntette ki magát7) és 1571-ben Vlentzen György.8) Midőn Schremmel 1575 augusztus IS^án a selmeczi
J) Munkám 78-ik lapján Lacsny kézirat! müvére támaszkodva, hibásan tettem Schremmel beszterczebányai tanárkodását 1755 — 7-re és 1566-ra Goznovicrerus Szaniszlót. A városi levéltárban találhatók Schremmelnek 1567 marczius 6-án és május 4-én Olmützböl irt levelei, melyekben a meghívás elfogadását jelenti.
2) A jegyzőkönyvben olvassuk : „Auff dér Erbarn Geroaine fiírge-brachte beschwar wegen dér grossen Unordnung und Unfleisz, só bei den Schulen, die zeither vemerkth11 intette meg a tanítót és „den Herrn Pfa-rher vor iteuen zu cinem Superintendenten und Inspectoren verordnet."
3) Az 1571 október 5-iki ülésben.
*) Az 1570-ik évi tanácsjegyzőkönyv több helyén szól az erre vonatkozó tárgyalisokról.
5) Lásd fönebb 177 lapon.
6) Hornyánszky. 151 1.
') A beszterczebányai tanács 1570 apríl 28-iki ülésében két tallért szavaz meg „Dem Hermann Studenten und Componistén, só sieh bei den Schulen ein Jár herumb allhie aufgehalten, auch zuvor óin Officium oder A miit; welches vor und nach dér Predigt in den Kirchen zu singen pfleget,einem Ersamen Eat dedicirt,und jetzo anheinb zu reisen vcrhabens."
8) Az 1571 október 5-iki tanácsülés, fizetésének emelésére vonat kozó kérésére tagadó választ ad.
iskolába ment át, helyébe Schwengler Márton hivatott meg, ki 1579-ig működött itt.1) Segédei közül Pribitzer Jakab2) és Heyd Kristóf (1575— 77) neveit ismerjük.
1579 marczius 7-én a beszterczebányai tanács követet küldött Morvaország Igló városába, hogy a brandenburgi származási'! Haluepapius Pál3) mestert meghívja. Ez elfo gadta és csakhamar elfoglalta a fölajánlott hivatalt, *) melyet 1584-ig viselt, midőn a város által lelkészszé választatott.5) A buzgó férfiú ekkor azon ajánlatot tette, hogy ezentúl is hetenkint négyszer előadásokat tartand, hogy befejezhesse Melanchthon hittanának, és Cicero „Pro lege Manilia" beszé dének megkezdett magyarázatát. 6)
Segédei: 1579-ben Burck Bertalan mester,7) 1580-ban Sorgenius Kristóf,8) és 1580—81 testvéröccse Haluepapius Izsaiás, ki utódjává is megválasztatott, de mielőtt Kassáról, hol cantor volt, Beszterczebányára jöhetett volna, a halál elragadta.9)
Helyette Simon György hivatott meg. 1 °) Segéde 158 1-ban Stöckel Tóbiás volt.11)
!) V. Ö. e munka 119 lapján a 2-ik jegyzetet.
2) 1575 február 15-én, mint collaborátor, folyamodik fizetésének (hetenkint 1/» forint) emeléseért. Midőn 1577 apríl 27-én Bártfára távozik, a beszterczebányai tanács egy forintot szavaz meg részére.
3) Majd így majd Haluepaxius-n&k. írja magát. E munka 79 lapján Lacsny nyomán, hibásan írtam öt Ilaluopapiusnak, é.s hibásan tettem öt 1596-ra.
*) Az 1571-iki számadási könyvben előfordulnak az Iglóba küldött emberek költségei. Haluepapius már 1579 deczember 1-én nőül vette a beszterczebányai jegyző leányát, s ez alkalommal a város 5 forint 48 dénár értékű ezüst serleggel tisztelte meg.
8) 1584 február 27-én a tanácshoz intézett levele a város levél tárában.
6) 1584 april 26-án a tanácshoz intézett levele.
7) Haluepapius Pál 1580 szept. 2-án jelenti a tanácsnak, hogy Burck „collega" felmondott.
8) 1580 nov. 6-án, mint collaborátor, házasodik.
9) Haluepapius Pál 1580 szeptember 2-án ajánlja öccsét, ki ekkor szülőhelyén Arnswaldban tanító volt, collaborátornak. 155H szeptember 15-én Haluepapius Izsaiás „Dér Schuelen Collega" elbocsáttatását kéri a beszterezebányai tanácstól. 1584 szeptember 1-én Haluepapius Pál öccsét ajánlja utódjának. Haláláról emlékezik a beszterczebányai emlékkönyv
10) Tamás kassai plébános 1585 február 26-iki levele. Simon 1586 jan. 28-án házasodott.
u) Réwai Ferencz 1686 apríl 25 innen meghívja Mosóczra tanítónak .
190
1598 körül Gruber János és 1599-ben Jacobdi János a tanító.1)
vra.
Czeglédhez. (18. szám. 86. lap.)
Itt 1595 körül Veresmarti Mihály volt tanító, ki később a katholika egyházhoz csatlakozott és pozsonyi kanonokká lett.2)
IX.
D e b r e c z e n h e z. (19. szám. 88. laphoz.)
A debreczeni collégium tanárainak névsorában 1580-ra tettem Félegyházi Istvánt, Bartholomaeidesre támaszkodva.
Ez azonban összezavarta Félegyházi Istvánt, Félegyházi Ta mással az íróval. 3) Az utóbbi és nem az előbbi volt Debre-czenben tanár.
Félegyházi Tamásnak halála alkalmával Gyulai János debreczeni tanár által kiadott gyászversből4) tudjuk, hogy ő Debreczenben született, itt, Krakkóban, Boroszlóbau, Odera melletti Frankfurtban és Wittenbergben tanult. Az utóbbi he lyen őt kell keresnünk azon „Thomas Debreczinus" alatt, ki
1564 január 18-án jegyeztetett az egyetem anyakönyvébe.5) Visszaérkezvén hazájába, 1567-ben Túron volt tanító. Innen egy év múlva (1568) Debreczenbe hivatott meg. De csak két éven át működött itt, mert Kolozsvár városa nyerte meg őt gymnásiumának vezetésére. A debreczeni ifjúság annyira ra gaszkodott a tudós férfiúhoz, hogy nagy része követte őt Er délybe és a debreczeni tanoda úgy szólván elhagyatva állott ; minélfogva a debreczeni tanács mindent megtett, hogy
visz-1) L. e munka 80 1.
2) Autobiographiájában maga tesz említést czeglédi tanítói mű ködéséről. (Kiadja Ipolyi Arnold.) 3 1.
3) Memória. 83 1.
*) Threnos Ecclesiae Debreczinae de morte Clarissimi Theo-logi D. Thomae Felegihazii Debrecini, pátriáé pa3toris laudatissimi, inter médiás preces hóra 9 vespertina, diei decimi sexti veteris Januarii placidissmie expirantis. 1586. A Johanne Giulaio Scholae Debrecinae Rectore. (Debreczen.) Egy csonka példányt az Erdélyi Múzeum könyvtára bír, melyet Szabó Károly szívességéből használtam.
s) Bartliolomaeiden. Memória. 44 1.