időt használhatták föl játékokra. A törvények áthágása pénz bírságokkal büntettetett. Egyenruha nem volt megállapítva.
•Csak szokatlan, különcz ruhák viselése tilalmaztatott. *) Ezen intézetek jövedelmeiről keveset tudunk; kezdetben, úgy látszik, csak alamizsnákból állottak. Utóbb lassankint alapítványok is tétettek e czélra. Debreczenben a temetések alkalmával fizetett díjból 8 dénár a szegény tanulókat illette.
1592-ben pedig e város tanácsa elhatározta, hogy a malmok jövedelmének bizonyos része, az eltévedt uratlan marhák, é»
a magvaszakadt polgárok birtokai, melyek előbb a városi kór ház javára fordíttattak, ezentúl egyharmadrészben „a scholá-ban levő tanuló deákok hasznára és táplálására rendeltes-senek."2)
Hodrusbányán 1576-ban mendicánsokkal találkozunk, kik a tanítónak az iskolai és templomi teendőkben segélyére vannak. 3)
Kassán 1557-ben a város pénztárából hetenkint 25 dé nár fizettetett az iskolában lakó szegény tanulók segélyezé sére.*)
Körmöczön 1573-ban a tanító panaszkodik a városi ta nácsnak, hogy egy idő óta elmaradván a városi pénztárból fize tett segélyöszeg, a maga költségén kénytelen ellátni a szegény tanulókat.5)
Lőcsén a Tburzó-féle alapítványból 1587 óta hetenkint 53 dénárt fordítottak szegény tanulók segélyezésére.6)
Nagyszombatban az érseki tanoda mellett 1558-ban
nö-1) A debreczeni és sárospataki collégiumok törvényeiből. (Ezen collégiumok levéltárában.)
2) Szűcs. Debreczeu városának története. II. 587, 393 11.
3) A hodrusbáuyai tanító 1576. február 19-én a selmeczi tanács nak írja: „Und wenn die Mendicen nicht waren, nimmer kormt ich in dér Schulund Kirohe bestében." (Selmecz város levéltárában.)
*) A város számadásaiban hetenkint előfordul e tétel „Den Schul-leren in dér Schul den. 25." (A M. T. Akadémia kéziratgyüjteményében.)
5) 1573. marczius 1-én kelt levele Körmöcz város levéltárban.
6) A Thurzóféle „Testament-Buch"-ban 1687-töl kezdve evénkint előfordul e tétel „Schulern wochentlicb zu Unterhalt per den. 33, thut woehen 52 = 17 flór. 16 den." (Lőcse város levéltárában.;
56
veidé szerveztetett. Ennek kétféle lakói voltak. A szegény kol duló deákok (mendici) naponkint reggel és este, egy- egy órán át koldulva bejárták a várost, alamizsnát gyűjtve. A többi időt az iskolában töltötték. Meghatározott napokon, a tanító ve zetése alatt, recordátiókat is tartottak. Ezeken kivül 24 ifjú, kik magokat kötelezték, hogy az egyházi pályára lépnek, a növeldében három éven át lakást, élelmet, fekete posztóruhát,, könyveket és író szereket nyert. I. Ferdinánd a nagyszom bati iskolában tanuló szegény tanulók segélyezésére heten-kint 2 forintot rendelt a nagyszombati harminczad pénztá rából fizettetni. ')
Sopronyban is létezett a XVI. században sze gényebb tanulók számára tápintézet, mely azoknak szüksé geiről gondoskodott, a niiért azok egyházi szolgálatokat végeztek.2)
Szelénben a mendicánsok az iskolaépületben laktak.
Elöljárójuk az aedilis volt, kinek hivatásához tartozott az iskolaépületben a tisztaság föntartásáról gondoskodni és a mendicánsokra fölügyelni. Naponkint reggeli négy, és este hét vagy hat órakor összegyűjtötte ezeket, énekelt és a bibliát olvasta velők. Csütörtökön és szombaton kitisztíttatta általok az iskolát. Hetenkint kettőt rendelt közülök az iskola ka pujához öröknek.*)
Váradon a Kálvin felekezetéhez tartozó polgárok,, meghatározott sorrendben, naponkint más, látták el élelemmel a szegény tanulókat.*)
Zólyomban a szegény tanulók a recordátiók jövedel meiből segélyeztettek.5)
') Az Oláh által 1558-ban megállapított iskolai szabályzatból.
(Prímási egyházi levéltár.)
2) Müllner Mátyás. A soproni evang. fötanoda története. (Sopronyv 1857.) 18. lap.
3) Szebeni iskolai programra 1861. 42 1.
*) Szántó látván jezsuita elbeszélése. Hevenesi IX. 2 1.
•') A város levéltárában őrizett számadásokból kiemeljük a követ kező' tételeket :
1600 Scolaribns recordantibus d. 35.
1511 Scolastico ac clientibus pro recordationibus fl. 1. d. 15.
1512. ScolaribaB cantantibus. d. 33.
1618. ín növő anno scolaribus citaristis, bubeuikom fl. 1.
Zsolnán 1578-ban Colacinus híres tanító háza növel-déül szolgált. A medicánsokon kívül külföldiek is, csehek, sziléziaiak, poroszok, laktak nála. A főurak gyakran része sítették segélyben.1)
XI.
Az első magyarországi papnövelde.
A tridenti zsinat előtt kath. papnöveldék, minőkkel ma rendszerint minden egyházmegye bír, sem hazánkban, sem a külföldön nem léteztek. Az ifjak, kik a papi pályára kivántak lépni, a hittani tanulmányokat a káptalani és mo nostori iskolákban, vagy a külföld egyetemein végezték;
részben magok költségén, részben egyházi pártfogóik által.
vagy e czélra tett alapítványokból, segélyezve. De sem kö telezve, sem képesítve nem voltak arra, hogy egytltt lakja nak, valamely külön e czélra szentelt, a főpap felügyelete alatt álló intézetben. Midőn tanulmányaikat elvégezték, megjelentek a pllspök előtt. Itt megvizsgáltattak, és miután még beavattattak az egyházi szertartások, a papi teendők, ismeretébe, fölvették az egyházi rendeket.2)
A tridenti zsinat ezen gyakorlat czélszertitlenségét fölismervén, a papjelöltek nevelésének és tanításának ügyét beható tárgyalás alá vette. Erre vonatkozólag 23-ik ülésé ben fontos határozatot hozott. Elrendelte, hogy minden
ér-') 1678. szept. 13-án kelt levelében olvassak. „Adolescentes, qüi diutiugcule hic vixerunt, dimisi ad SUOH. . . iViuio . . . solummodo 8 adoles-cent«s domi habeo : 4 scepnsios, unicum domegticum , quendam rascia-niim ét dnos silesios, quorum t.'tmou altér attingit í'cro fines Borussiae, qui heri vererunt cum sucorescente quodam bohemo. Hős nunc saltem babeo domi, praeter mendicantes ét alios pueros nobiles 28 habeo, Zol-nenses non multos. Nuper fai apud Balassa ét Forgach ín Bitchá . . . pe-titarus sabsidii qniddam pro scbola." (Eezik Gymnasiologiai kéziratjából.J 2) V. Ö. Theinjr Ágoston. „Gesehichte dér Geistlicben Bildungs-anstalten." Műin/. 1835.
-58
seki és püspöki székhelyen collégium alapíttassék, melybea a papi pályára készülő ifjak nemcsak közös tanításban és nevelésben, hanem egyúttal közös ellátásban is részesüljenek.
Az előadandó tantárgyak : nyelvtan, szentírás magya rázata, szent atyák ismertetése, a szentségekről szóló tanok fejtegetése, az egyházi ének és a szertartások. Az intézet föntartási költségeinek födözésére a püspök, káptalanának és a papság képviselőinek hozzájárulásával, megadóztat hatja az egyházmegye összes javadalmait. A érsekek és tar tományi zsinatok utasíttattak, hogy a főpapokat ily papnö veldék fölállítására bírják.1)
Borromei Károly, Milánó szent érseke, volt az első, ki a, zsinat e rendeleteit végrehajtotta. Nyomban követi őt Oláh Miklós esztergomi érsek. IV. Pius pápa 1565-ben, bécsi nuntiusa, Delfino Zakariás bibornok által, fölhívta őt, hogy mielőbb létesítsen egyházmegyéjében papnöveldét. Az érsek sietett eleget tenni a pápai kívánatnak. Azonnal gondos kodott épületről, mely a czélnak megfelelne. De fölmerült akadályok miatt, az intézet megnyitását elhalasztani kény szerült. Ennek folytán V. Pius újólag figyelmeztette öt kö telességére és Ígéretére.2)
Oláh 1566 tavaszán összehívta káptalanát és ennek megegyezésével igénybe vette a tridenti zsinat fölhatalma zását, az egyházi javadalmak megadóztatására vonatkozólag.
Megállapított kulcs szerint, az esztergomi káptalan összes javadalmasai együttvéve 250 forintot tartoztak évenkint fizetni; ugyanannyit ajánlott föl ő a maga érseki jövedelmei ből. Határoztatott, hogy végrendeleteikben a papnövelde javára az érsekek legalább 100, a káptalani méltóságok 6,
az egyszerű kanonokok 3 forintot hagyományozzanak.
Oláh ugyanakkor az intézet szervezetét is megállapí totta. Kormányát két fölUgyelő fogja vezetni, kiket a káptalan tagjai közöl az érsek nevez ki. A fölügyelök választják a tanárokat, ha lehet a Jézustársaság tagjai közöl, ha pedig ilyeneket megnyerni nem lehet, a megyei papság soraiból.
*) Sessio XXIII. caput 18 de reform.
2) A pápai bréve kelt 1566. február 11-én.