fogadni : tíz növendéket, két tanárt, egy szolgát.
Ezen rendelkezéseket magában foglalja az alapító okmány, melyet az érsek kérésére, Miksa király is mege rősített, 1567. július 1-én.1)
A papnövelde haladék nélkül megnyittatott. Első föl-íigyelöi: Teleqdi Miklós és Novak Miklós kanonokok. A ta nárokat a nagyszombati jezsuítacollégium szolgáltatta; de ez már néhány hónap múlva feloszlott. Oláh, hogy még biz tosabban megvesse az intézet alapjait, rábirta a királyt, hogy a jezsuiták által bírt két javadalmat, a széplaki apát ságot és a bényi prépostságot a papnöveldének 'adomá nyozza.2)
Az ifjú intézetre nagy csapás volt Oláh Miklós kora halála, 1568 január 14-én. Az érsekség üresedése alatt, a kamara, mely az érseki javakat kezelte, vonakodott kifizetni az alapító okmányban rendelt évi 250 forintot. A káptalan a királyhoz kényszerült fordulni, mire ez ismételve elren delte ezen összeg kifizetését.3) A kamara utóbb kísérletet tett a papnöveldétől elvonni a széplaki és bényi javadalmakat.
Csak a pápai nuntius közbenjárása hárította el e veszélyt.4)
J) Az alapító okmány nincs nyon.tatásban közzétéve. Föltalál ható Hevenesy kéziratgyiijteményéuek LXVII. kötetébon.
2) Az adományozási okmány kelt 1567 október 8-án.
3) 1568. június 9-éu a pozsonyi kamara, királyi parancs következ tében, rendeletet bocsát Us.ily Péterhez, az érseki javak igazgatójához.
Ez nehézségeket tesz. Erre a kamara 1568. júliua 13-án fölterjesztést tesz a királynak. Ez 1568. november 28-án emlékezteti a kamarát, hogy a 250 ft. kifizetését már régebben elrendelte ; ,.cum autem id fao.tum non sit, ét Capitulum Strigoniense denuo solutionem apud nos solicite urgeat,
• . . mandamus, üt taudem illius molesta interpellatione levemur, üt hoc fieri . . . curetis." A kamara e tárgyban 1569. májns 13, 1570. jan. 9.
1574. aug. 3. rendeleteket bocsát Usalyhoz. (Ezen iratok a budai m. k.
kamarai levéltárban.)
*) Delphinus Zakariás 1571. aug. 21 én Becsből az esztergomi káptalannak irja : „Utprimum a Canonicia vestris certior factus sum, qua in re auxilio meo egeretis, statim . . . S . C. Majestatem conveni, eamque accomodatissimia verbis, effieaciaeque plenis exoravi, ne Abbatia ... ab Imperiali Camera auferatur . . . Quibus Caesar breviter rés-_pondens dixit, se maximam Ecclesiae vestrae rationem habituram. Hoc
60
Ezen anyagi nehézségek, hozzájárulván az érsekségnek Verancsics érsek halála ntán bekövetkezett újabb, hosszú üre sedése, az enyészet szélére hozták rövid fönállás után a-fontos intézetet. A tudós és lelkes Telegdi Miklós érseki helynök, buzgó igyekezetei daczára, nem volt képes föltar toztatni teljes felbomlásit. Midőn Draskovich György bibor-nok a jezsuiták visszahívását Magyarországba sürgette és 1586-ban a túróczi collegium megalapítását kivitte, főleg^
azon czél lebegett szeme előtt, hogy a papnevelés ügyének újabb lendületet adjon. Azonban a helynek távolsága és ked vezőtlen fekvése meghiúsította ezen szándékát. És a szent szék bécsi követe 1.588 körül Kómába jelenti, hogy egész Magyarországban nem létezik tanoda, melyben hittudományi előadások tartatnak. E bajon akként kívántak segíteni, hogy a tiiróczi colléginm Kassára helyeztetnék át. A nuntius terve szerint itt legalább 100 ifjút kellene nevelni, felerészben a.
király, és felerészben a török hódoltság területéről. Számí tása szerint az egész növelde íöntartása évenkint 10,000-tallért igényelne, melyet egyházi javadalmak adományozása által lehetne az intézetnek biztosítani. *)
Ugyanekkor egy világi főúr foglalkozott rokonirányú tervekkel. Ez Pálffy Miklós, Győrnek hős fölszabadító] a.
1584-ben kezdett a pápai nuntiussal értekezni egy collegium létrehozása iránt, melyejt maga kívánt dotálni. Majd midőn a collegium Sellyén létesült, itt mellette óhajtott papnövel dét fölállítani.2)
igitur imprimis a vobis curandum esse puto, üt aliquem Viennae habeatis, enni mihi minimé liceat quotidie in aula versari." (Eredetije a prínutsi világi levéltárban.)
1) „Discurso dello stato ílell a Religione cattolica nel Eegno d'Ungheria." Egykorú másolata a vatikáni könyvtárban.
2) Pálffy Miklósnak élénk érdeklődése a papnevelés ügye iránt oly tény, mely eddig teljesen ismeretlen volt. Földerítik azt a Pálffy csa lád pozsonyi levéltárában őrizett eredeti levelek. A nuntiusnak 1584.
pridie calendas quintilis, 11 calendas sextilis, 13 calendas sextilis, és octavo calendas novembris, Pálffy Miklóshoz, ennek 1584. november 14.
a nuntiushoz intézett levelei. Yégre Carillio Alfons a sellyei collegium rectora 1600 jan. 30-án Pálfly Miklóshoz ir. Ez többi között megjegyzi;
„Si pro 12 alumnig fnndatio institueretur, oporteret pro unó quoque 60
Azonban míg e tervek nem mentek valósulásba, az esztergomi káptalan 15£0-ben újra megnyitotta papnövel
déjét, a mely eredmény nagy részben Cherödy Márk kano noknak volt érdeme.1) Utóbb Kuthasy János érsek is fölka rolta ezen intézet ügyét.2)
Ezen papnövelde szervezetéről, viszonyairól és belső-életéről érdekes felvilágosításokat nyerünk, az 1598/9-ik évi számadási könyvből, melyet a nagyszombati érseki bely-nökség levéltára részUnkre megőrizett.3)
Igazgatója és pénzügyeinek kezelője Ruber Pál eszter gomi kanonok, tudós férfiú, kitől az esztergomi káptalan hajdani tagjainak szorgalmasan összeállított névsorát bírj ük.4) A növendékek tanára előbb Zegedei Pál, majd ennek utódja Zelesianus (talán Szöllösi) István.*) Fizetése évenkint 60 frtból állott. Élelmet a neveidében nyert, naponkint egy pint bort6), ruhamosást ; a borbély a növelde költségén évenkint nyolcz-szor megmosta fejét/) végre szolgáját a növelde élelmezte.
Az intézet tizenkét növendéket látott el. Ezek a kö vetkezők voltak :
Zsolnai Dániel Dejtei János Cheyke Máté
fl. hung. asignare. Coemenda praoterea, aut exaedificanda Selliae doínus, qnam inhabitarent, ad quaoi quidem iá perpetuum sartam tectam con-servandam aliquos fl. 50, aut paulo minus essent addendi."
*) Nevét a restaurált papnöveldéi épület homlokzatára tett fölirat, örökíti. „Domus Seminarii Venerabilis Capituli Strigoniensis. Restau-rata per Dominum Marcum Cherodi de Fylethincz P. S. G. de viridi campo id temporis Seminarii Praefectum. A. D. MDLXXXX."
2) 1597. april 2-án Pozsonyból az esztergomi káptalannak írja :
„Seminarii certe omnium judicio neglecti ex aliqua parte milii jam curara incumbere optims scio ; non d'inromeis partibus, rebus meis bene ordi-natis ; interim no illud omnino desoletur ét pessum eat Dominatioues Vestrae curabunt." (Eredetiji az esztergomi káptalan levéltárában.)
3) 1598. május l -tol, 1599. april 30-ig.
*) Memória Cons"crationis Basilicae Strigouiensis 147 1.
5) Az előbbi 1598 augusztus 31-ig működött,
6) A számadásokban e jegyzet áll : „Magistro etiam aliquando cum petit haustum, non est illi denegatum."
') A fej mosása borbély által régente általánosan szokásbas volt.
62
Vinodoli Tamás Semberi István Zabó István Vasvári György Plesko Mihály Szakolczai Gáspár Zsolnai Gáspár Gengesi Péter
„Joannes Baptista."
Ezek soraiban az év lefolyása alatt némi változások történtek.
Zsolnai Gáspár és Gengesi Péter áldozárokká szentel tettek. A sziléziai származású Dejtei György — ki mint énekes, („discantista") volt alkalmazva a székesegyháznál
— hazájába tért vissza. Végre Zsolnai Dániel, magasabb tudományos kiképeztetés végett, a bécsi egyetemre küldetett.
Helyökbe csak két új növendék jött az év alatt:
Gengesi Márton Horosiczka György.
A tizenkét növendék teljesen ingyen ellátást nyert és
„Seminaristae" elnevezés által lettek megkülönböztetve azok tól, kik ellátásukért fizettek, s ^Convictorok"-nak neveztettek.
Ilyenek voltak Jakab, egy orgonista fia és Mészáros János.
E kettőért összesen 71 forint fizettetett az intézet pénztárába.
A növendékek asztala egyszerű volt. Marhahús ren desen adatott föl ; szárnyasok csak kivételesen. A számadá sokban csak 6 kappan, darabja 18 dénárral, és 5 lúd, darabja 28 dénárral számítva, fordul elő. És e tételek igazolására, az igazgató szükségesnek látta kiemelni, hogy miután egy ideig Nagyszombatban nem árultak marhahlist, ezt kellett pótolni. Sertést csak kettőt hizlaltak.
Abból, hogy négy mérő borsót, ugyanannyi lencsét, s egy mérő árpakását szereztek be,1) következtethetjük, hogy a növeldei étlapon ezek leggyakrabban szerepeltek. Egyéb •
') Egy mérő borsó 50 d., lencse 60 d., árpakása 50 d.
főzeléket az intézet kertje szolgáltatott. Tésztás ételek igen ritkán adattak; még a „túrós étek" — e magyar kifejezést találjak a latin számadásban — sem lehetett gyakori, mert egész éven át csak négy font túró fo gyott el.1)
Bor nélkül, régi időkben , nem lehetett képzelni étke zést. A növendékek naponkint délre egy messzelyt, estére ugyanannyit, ünnepi napokon egy itczét kaptak.
Nagyobb lakoma csak egyszer rendeztetett , Nagybol dogasszony napján, mikor az intézet védasszonyának Ünne pét, búcsúját ülte. Ekkor, és csakis ezen egy alkalommal jöttek az asztalra czukorral s füs/errel készített ételek.
Evégből vásároltak egy font czukrot 45, egy font borsot 60, egy lat sáfrányt 50, két lat gyömbért 10 dénárért.
A növendékek ruházatjárói is az intézet gondoskodott.
Köpenyt, felsööltönyt, alsó öltönyt, nadrágot, czipöt, föveget, inget kaptak. A posztót a nagyszombati vásárokon vették, rendesen morva gyártmányt. Ara különböző volt. A fino mabbnak2) röfe l ft. 40 dénárba, a durvábbnak röfe csak 41 — 50 dénárba került. A posztó, melyet vettek, nyers álla potban volt. Ekkor a posztómetszőhex adták. Ez előbb beáz tatta, amely műtéte után a posztó 10 rőf után l V2 röföt vesztett.
Egy rőf után l és 7A o • dénárt fizettek. A szabónak egyedül a munkáért egy felső öltöny után 45, egy alsó öltöny után 32, egy nadrág után 18 dénárt kellett fizetni.
A czipőnek ára 26 és 40 dénár között váltakozott.
Föveg más volt télre, ugj mint kucsma bárány bőrből vidra bőrrel díszítve, és más nyárra, úgymint posztókalap.
A vászonnak, melyet ingek készítésére vásároltak, röfe 15 dénárba került. A varrásért 18 dénárt fizettek. A czér-náért külön 46/í0. dénárt számítottak. .
A növendékekhez, az intézet költségén, évenkint nyolcz-szor eljött a borbély és megmosta fejőket. Minden alka lommal fejenkint 4 dénárt, a tanár személye után többet, 6 dénárt, fizettek neki.
') Egy font túró 8 d.
2) Pannus saja (?)
64
Az intézet szolgaszemélyzete a következő egyénekből állott :
Kulcsár (Lévai János), fizetését borban kapta, 10%
akót, mi 31 V2 forintot képviselt.
Alkulcsdr (Subclaviger), fizetése 7 forint, egy pár czipő, egy pár saru és két ing.
Kertész, fizetése 15 forint, egy pár czipő. Naponkint egy itcze bort kapott.
8zakácsné, fizetése 20 forint. Naponkint egy itcze bort kapott.
Kenyérsütö, fizetése 12 forint, egy pár czipő.
Pintér, fizetése 27 forint.
A papnöveldének saját szőllei voltak. A termés 1598-han 60 akó bort eredményezett. A gerencséri tizedből 42 akó folyt be.
A papnövelde jövedelme egyébkint a következő volt.
Az érsektől .... 250 forint
A káptalantól ... 56 „ 50 dénár A széplaki apátságból . 317 „ 84 „ A gerencséri és csebli tizedek egy harmadának
bérletdijából . . 50 forint.
674 , 34 „
Emellett az érsekségtől természetben 350 mérő búzát kapott.
Sajnos, hogy e képet ki nem egészíthetjük. Mert a szel lemi életre vonatkozó részletek csak igen gyérek e számadási könyvben. Ismeretlen marad, mi volt a növendékek élet- és íanrendje. A legtöbben itt fejezték be tanulmányaikat és azonnal áldozárokká szenteltettek. Némelyek Bécsbe kül dettek, hol az egyetemen tanuló papjelöltek részére több alapítvány létezett ; vagy Eómába, hol ekkor már megnyílt volt a német-magyar collégium a magyar ifjak előtt.