Különösen alakult Munkácsy képeinek végzete. Alkotójuk korán elszármazott hazulról. A híre idegenben kelt föl, mégis magyar művészként lett ismert. A munkácsi születésű neves alkotó, aki később éppen városa nevét vette fel, méltán maradandó festményekkel gazdagította úgy Magyarország, mint szűkebb értelemben vett kárpátaljai hazánk jó hírét. Munkácsy művei mindmáig felbecsülhetetlen értékkel bírnak.
Lieb Mihály (1844−1900), Munkács városának neves szülötte mélyről küzdötte fel magát, az asztaloslegényből híres festő lett, aki hatalmas méretű vásznaival az egész világot meghódította.23
Mivel kárpátaljai születésű művészről beszélünk és mivel Munkácsy Ecce homo-ja is része volt az 1896-os kiállításoknak, így mindenképpen fontos említést tenni a neves eseményről.
A Vasárnapi Újságban a következő felhívás jelent meg:
„Munkácsy Mihálynak ’Ecce Homo’ czimű óriási festménye mely a Krisztus-cziklus harmadik és befejező művét képezi, naponta reggeltől estig látható az ’Ecce Homo-Pavillonban’
Andrássy-ut 127. szám alatt. – Belépő-dij 50 krajczár.”24
4. ábra: Munkácsy Mihály: Ecce homo
Május 4-én nyitották meg a Műcsarnokot, benne a képzőművészeti kiállítással. Több mint 300 magyar művész (festő, szobrász, stb.) ezernél is több alkotását lehetett megtekinteni. A megnyitón a király is megjelent és több művésznek is bemutatták (Steindl Imre, Zala György).
Megtekintette Munkácsy pavilonját is, amelyben a művész trilógiájának Ecce homo darabja volt kiállítva az Andrássy úton levő Belle-Vue mulató udvarán, külön pavilonban. Hatalmas
23 Kenyeres Ágnes. Magyar életrajzi lexikon // http://mek.oszk.hu/00300/00355/html/
24 Pensty József. A munkácsi ünnep.//Vasárnapi Újság .- 43. évf., 30. szám, 1896. július 26.-112.o.
érdeklődés kísérte a bemutatót, a kritika véleménye megoszlott. Találkozott Munkácsyval is; ezt a pillanatot filmen is megörökítették, csak úgy, mint az ezeréves kiállításnak megnyitását is. Az 1896-ra elkészült remekmű a Krisztus-trilógia utolsó darabja volt, érdekes módon viszont maga a művész sosem láthatta egymás mellett a három képet, sőt a nézők számára is csak jóval később nyílt mód erre.
Munkácsy alapozásul a tüzes hatású aszfaltot, a bitument használta, amelyen a rákent festékek idővel megfeketednek, emiatt sajnos a jövőben eltűnnek a vászonról az értékes festmények.25 6. Kisebb emlékek
Huszttól észak felé a Nagyág völgyében, Alsóbisztránál, az 1956-ban épült vízerőműnél, ahol a Nagyág és a Talabor folyók a legközelebb folynak egymáshoz, húzódik a Bovcár-hegy (Vovcsárszkij Verch). Neve a Nagyságos Fejedelem emlékét őrzi, bovcár – ugyanis ruszinul azt jelenti: itt volt a cár. Rákóczit a ruszinok cárként tisztelték. A hegy túloldalán, a Talabor völgyében húzódik meg szerényen Égermező (Vilsányi). Égermező külső része egykoron egy kis tíz-tizenkét házból álló önálló település volt, a neve – Bovcár volt. Ez a ruszin falucska Rákóczi iránti tiszteletből vette fel nevét. Itt találjuk azt a kristálytiszta vizű forrást, melyből II.
Rákóczi Ferenc is ivott. A forrásnak a nép a Bovcár-forrás nevet adta.
A millennium évében, 1896. október 18-án a forrás fölé kockakövekből emlékfalat építettek boltívvel, amely befedte a forrást. A fal közepébe egy vörös márványtáblát helyeztek el, arany betűs felirattal:
„Itt volt II. Rákóczi Ferenc fejedelem 1711. február hónap 18-án – 1896.”
Bár kissé kopottan, de az emlékhely még ma is látható.
Verhovina népe, a ruszinok szívében évszázadok múltán is mindenütt él a Rákóczi-szellem. A vonzalom e nép és a fejedelem között kölcsönös volt, s erről bizonyságot tettek 1896-ban is, akkor, amikor ezer év eseményének állítottak emléket. Rákóczi talán az egyetlen alakja a történelemnek, aki megértette és igaz tiszteletet tanúsított e sokat szenvedett, és minden hatalom által megalázott nép iránt. A ruszinok a Nagyságos Fejedelem, a cár ereklyéit, eszményét nemzedékről nemzedékre átmentették, a podpolóci asztal kisajátításából pedig okulva, a tárgyi emlékeket az egyszerű nép mélyen elrejtette. 26
Révész Imre bár Sátoraljaújhelyen, vagyis Magyarország területén született, de Nagyszőlősőn nevelkedett, ugyanis szüleik válását követően anyjuk egyedül nevelte őt és testvéreit és később itt kapott állást postamesterként. Élete utolsó éveit is itt töltötte el. A Munkácsy-díjas naturalista
25 Elek Artúr. Munkácsy Krisztusképei.// Nyugat. – 19. évf., 9. szám 1926. május 1. -27.o.
26 Kovács Sándor. Kárpátalja – a kuruc szabadságharc bölcsője. //
http://web.axelero.hu/kesz/jel/03_06/karpatalja.html
művész egyik kiemelkedő műve a Petőfi Sándor a táborban szintén a kiállítás egyik darabja lett.27
Ezzel párhuzamosan a técsőiek elsők közt állítottak szobrot Kossuth Lajosnak. A város központi parkjában lévő mellszobor időrendben a hatodik a világ köztéri Kossuth-szobrainak. A técsői magyarság állította közadakozásból. Alkotója, Hollósy Simon Gerendely Béla műhelyében öntötte bronzból Máramarosszigeten. A két méter magas talpazaton lévő szobrot 1896. május 8-án avatták fel. Jelen voltak a Kossuth-városok: Monok, Cegléd, Debrecen, Budapest, Szolnok.
A visszaemlékezők szerint 1944-ben a bérencek le akarták dönteni. A técsőiek egy korsó szilvapálinkával fogadták őket. Majd kicipelték a két hőst az állomásra, s bezárták őket a román határ felé induló marhaszállítókocsiba. A helyiek úgy emlékeznek, hogy a határnál letartóztatták őket, majd határsértés vádja miatt bebörtönözték. Várady Sternberg János történészprofesszor közbenjárására a továbbiakban nem háborgatták. 1947-ben eredeti helyéről áthelyezték, mert a régi helyén sírkertet alakítottak ki a kolhozrendszer áldozatainak.28
5. ábra: Kossuth Lajos mellszobra Técsőn
Beregszász városában, 1896-ban a jeles alkalomra ünnepi zászlót készítettek a Szent Anna zárda irgalmasnővérei. Az anyagot rézlapocskák erősítik a rúdhoz, amelyekbe bevésték azon polgárok nevét, akik valamilyen formában hozzájárultak a zászló elkészítéséhez. Kissé kopottan, de Fedák Sári neve is itt látható. Az akkor még hajadon kamaszlány a leírások szerint ekkor kezdte meg színészi pályafutását.
A hímzett selyemzászlót, amely selyemkoszorújában a 896-1896 évszámok találhatóak, hátoldalán pedig Szűz Mária és Jézus láthatóak, Trianon után elrejtették, majd 1939-45 között ismét látható volt a római katolikus templomban. 1920-38 között a Benda család, 1945 után pedig a Langer Laura rejtette el azt.
27 Barát Mihály. Nagyapám jó barátságban volt Révész Imrével.//Kárpáti Igaz Szó. – 22. évf., 16. szám, 2005. február 12.
28 A milleniumi Kossuth-szobor. // Magyar Szó, 2009, XII. 14.
Napjainkban a zászló ismét megtekinthető, ünnepek alkalmával a beregszászi nagytemplomban, hétköznapokon pedig a templom tanácstermében őrzik. 29
Összegzésként elmondható, hogy a millenniumi ünnepségek megszervezése hosszas folyamat volt s a tervezettnél csak egy évvel később, 1896-ban sikerült megvalósítani azt. Levéltári adatok támasztják alá, miszerint a néhai Beregi vármegyéből, vagyis régiómból indult el az a kezdeményezés, melynek eredményeképpen létrejöhetett az országos szintű mozgalom. A ma Kárpátalja néven ismeretes területen azért játszott fontos szerepet az ünnepség-sorozat megrendezése, mivel itt található a vereckei (és uzsoki) hágó, ahol feltehetően őseink átkeltek és hont foglaltak a Kárpát medencében.
Ezen a kicsiny területen is számos művészettörténeti alkotás készült a millennium évében. A legtöbb emlék nem maradt fenn eredeti formájában és újraépítésük is csak sok bonyodalom árán valósulhatott meg. Azonban a vereckei emlékoszlop, a Munkács várán felállított turul-szobor, Beregszász városának ünnepi zászlaja, Kossuth Lajos mellszobra Técsőn máig tanújelei az 1896-os év eseményeinek, méltó emléket állítva az akkor ezer éves állam dicsőségének.
Felhasznált irodalom:
1. A milleniumi Kossuth-szobor. // Magyar Szó, 2009, XII. 14.
2. Barát Mihály. Nagyapám jó barátságban volt Révész Imrével.// Kárpáti Igaz Szó. – 22. évf., 16. szám, 2005. február 12.
3. Csatáry György. A millenniumi mozgalom kezdeményezője. //Kárpáti kalendárium 1996-1997.
4. Elek Artúr. Munkácsy Krisztusképei.// Nyugat. – 19. évf., 9. szám, 1926. május 1.
5. K. Tarsoly István. Magyarország a XX. Században. – Babits kiadó, Szekszárd, 1996-2000.
6. Pensty József. A munkácsi ünnep.//Vasárnapi Újság. 43. évf., 30. szám, 1896. július 26.
7. Kenyeres Ágnes. Magyar életrajzi lexikon // http://mek.oszk.hu/00300/00355/html/, letöltés ideje: 2012-07-24.
8. Tarr László. Az ezredév. -Budapest: Neumann Kht,
2003.//http://mek.oszk.hu/04900/04942/html/mtezredev0002.html, letöltés ideje:
2012-07-22.
9. Tarr László. Az ezredév. -Budapest: Neumann Kht,
2003.//http://mek.oszk.hu/04900/04942/html/mtezredev0004.html, letöltés ideje:
2012-07-22.
10. Kovács Sándor. Kárpátalja – a kuruc szabadságharc bölcsője. //
http://web.axelero.hu/kesz/jel/03_06/karpatalja.html, letöltés ideje: 2012-07-22.
11. Corpus Juris Hungarici. (szerk.: Márkus Dezső) //
http://1000ev.hu/index.php?a=3¶m=6624, letöltés ideje: 2012-07-22.
12. Visszaszállt a turul Munkácsra. (Forrás: KISZó-információ, Kárpáti Igaz Szó // 4. évf., 63. szám, 2008. április 22.//
http://www.kronika.ro/index.php?action=open&res=19020, letöltés ideje: 2012-07-24.
13. Balla D. Károly. Vereckei-hágó – a vereckei honfoglalási emlékmű.//
http://ungparty.net/karpatalja/verecke.php, letöltés ideje: 2012-07-24.
29 Szilvási Irén. Beregszász ünnepi zászlaja.// Kárpáti Kalendárium 1996-1997. 55. o.
14. Szilvási Irén. Beregszász ünnepi zászlaja.// Kárpáti Kalendárium 1996-1997. 55. o.
Az ábrák forrásai:
1. ábra: http://hu.wikipedia.org/wiki/Fájl:Munkácsi_ünnep_1896-30.JPG, letöltés ideje:
2012-07-24.
2. ábra:http://www.google.hu/imgres?q=munk%C3%A1cs+turulmad%C3%A1r&um=1
&hl=hu&sa=N&tbm=isch&tbnid=TxVq-G_T44KovM:&imgrefurl=http://turulemlekmu.comeze.com/&docid=GxyALZPkRz1
O6M&imgurl=http://turulemlekmu.comeze.com/wp-
content/uploads/2011/12/turul_munkacs-315x240.jpg&w=315&h=240&ei=BAAPULOeIYTntQbTwIFI&zoom=1&iact=hc&v px=667&vpy=201&dur=1402&hovh=192&hovw=252&tx=112&ty=85&sig=1025281 88978565230166&page=1&tbnh=147&tbnw=198&start=0&ndsp=15&ved=1t:429,r:3 ,s:0,i:82&biw=1151&bih=712, letöltés ideje: 2012-07-24.
3. ábra:http://www.google.hu/imgres?imgurl=http://m.blog.hu/bd/bdk/image/09/0903/ve reckei_emlekmu_2008.jpg&imgrefurl=http://bdk.blog.hu/2008/03/31/a_vereckei_honf oglalasi_emlekmu&h=334&w=450&sz=28&tbnid=2eNmscHKvVPCyM:&tbnh=90&
tbnw=121&prev=/search%3Fq%3Dvereckei%2Beml%25C3%25A9km%25C5%25B1
%26tbm%3Disch%26tbo%3Du&zoom=1&q=vereckei+eml%C3%A9km%C5%B1&u sg=__VuroiE4llVNqrSiqIhTveS2lcew=&docid=iaNYwwDTtUVl9M&hl=hu&sa=X&
ei=tP8OUOjkOoLWtAaGvICgDQ&ved=0CFcQ9QEwAA&dur=372, letöltés ideje:
2012-07-24.
4. ábra:http://www.google.hu/imgres?q=munk%C3%A1csy+ecce+homo&hl=hu&tbm=i sch&tbnid=efFc37cAHleNeM:&imgrefurl=http://kony.network.hu/kepek/kepzomuves zet/munkacsy__ecce_homo&docid=_wjkkB9zrdeoPM&imgurl=http://pctrs.network.h u/clubpicture/1/5/3/_/munkacsy__ecce_homo_1053863_4030.jpg&w=782&h=506&ei
=4P4OUNuLONDMsgbgiIDABQ&zoom=1&biw=1151&bih=712, letöltés ideje:
2012-07-24.
5. ábra: http://karpatszallas.net/latnivalok/kossuth-lajos-szobra-tecson, letöltés ideje:
2012-07-24.
Nagyvárad az 1896-os millenniumi ünnepség vetületében Írta: Pápay Boróka-Tímea
1. Bevezetés
Nagyvárad, más nevén Oradea vagy Grosswardein, Bihar megye székhelye. Alapítását Szent Lászlóhoz kötik. Románia nyugati részén fekszik, a román-magyar határtól 8 kilométerre, a Sebes-Körös folyó két partján.
A mai Nagyvárad több településből tevődik össze. A legrégebbi városrész a várból és közvetlen környékéből álló Váralja. 1850-ben Újváros, Olaszi, Velence és Váralja egyesült, így létrejött Nagyvárad. Ezek után olvadt bele Váradszőllős, majd 1956-ban a városhoz csatolták Biharpüspökit és Hegyközséget. A tanulmányban az egyszerűség kedvéért 1956 előtt is várad részeinek tekintettük az említett településeket, és a Nagyvárad municípium megnevezést használtuk rá.
A tanulmány egy tágabb gazdasági és társadalmi kontextusban értelmezve, a történelem perspektíváját felhasználva kívánja megragadni azokat a folyamatokat, amelyek Nagyváradon zajlottak az ezredfordulón. A város jelentős gazdasági, vallási és hadi központ volt a térségben, de az egész országban meghatározó szerepet töltött be több szempontból is. Ennek köszönhetően Nagyvárad számos ponton bekapcsolódott a Magyarország fennállásának emlékére szervezett millenniumi ünnepségsorozatba, mind helyszínt szolgáltatva különböző eseményeknek, mind pedig lakossága és előljárói révén, akik különböző fővárosi eseményekre is ellátogattak. Ezek az események egy olyan ipari feljődéstörténet kellős közepére estek a városban, ami példaértékű volt a térségben. Ekkortájt alakult ki a polgárság, lendült fel az ipar és ekkor közművesítették a várost, ami a kulturális fejlődést is maga után vonta. Az ünnepségsorozat továbbmozdította eme fejlődési folyamatot. Már ekkor terítéken volt a városban a nemzetiségi kérdés, és számos felekezet élt együtt itt.