MODELL: Diszciplináris modell - Óraterv A pedagógus neve:

Óraterv A pedagógus neve:

1. MODELL: Diszciplináris modell

A központban egy tantárgy vagy annak egy témája szerepel.

69 1. ábra

Egy adott tudományra koncentráló modell – diszciplináris modell.

A kimenetek sorrendben:

 Rendszer: a központi fogalommal kapcsolatos, a tantárgyban szereplő rendszer.

 Modell: a rendszeren belül az élőlények, a fogalmak közötti összefüggések feltárására, a bemutatására alkalmas vázlat, rajz, modell stb.

 Állandóság: a központi témához kapcsolódó dolgokban rejlő állandóság, azonosság.

 Változások rendszere: időbeli változások, ciklusok, körforgások.

 Komplexitás: az egész kérdés, terület vizsgálata - egy szerveződési szint egészének vizsgálata.

Példa a diszciplináris modellre (Szászné Heszlényi Judit, 1999) Felhasználhatóság:

1. Tanórára valamely tananyagegység megtanításakor jól alkalmazható. A diákokkal közösen készíthető a modell. A kimenetekben szereplő anyagok, témák változtathatók. Ha a gyerekeket bevonjuk a terv végleges elkészítésébe, nagyobb felelősséget éreznek a megvalósítás során. Ötleteikkel gazdagítják az órákat.

Központi téma: az erdő

Ökológia tanítása során a hazai erdők témakör tanításának tervezéséhez használható.

Javasolt kimenetek:

Rendszer: Az erdő, mint rendszer. A feldolgozás során megtanítjuk, hogy miért mondhatjuk, hogy az erdő egy rendszer.

Modell: Különböző erdei táplálékláncok, táplálékhálók készítése. A láncok összehasonlítása, általánosságok megállapítása. Egy Elton-féle piramis összeállítása.

Állandóság: Az élőhely és az alkalmazkodás során az alkati azonosságok megállapítása.

Változás: Az erdő különböző aszpektusainak vizsgálata.

Komplexitás: Az erdő, mint társulás vizsgálati lehetőségei. Megfigyelések, leírások, mérések.

2. Szakkörön olyan központi témát választunk, ami a tananyaghoz kapcsolható, de egy kicsit szabadabb kutatást, anyaggyűjtést és feldolgozási módszereket tesz lehetővé.

Központi téma: Ételeink

KOMPLEXITÁS

VÁLTOZÁS ÁLLANDÓSÁG

RENDSZER MODELL

Tantárgy vagy annak valamely

részlete

70 Javasolt kimenetek:

Rendszer: Táplálkozási kapcsolatok az élővilágban. Táplálékláncok, táplálékhálózatok. táplálékpiramis.

Modellek: A táplálék megszerzésének módjai. Alkalmazkodás a táplálék minőségéhez, az életmódhoz.

Állandóság: A tápanyagminősége és az élőlény táplálékfelvevő berendezésének kapcsolata. A fogak alakulása a fogyasztott táplálék minősége szerint.

Változás: A táplálék átalakulása a tápcsatornában, az emésztés folyamata.

Komplexitás: Az adalékanyagok hatása az emberi szervezetre. Az adalékanyagok kimutatási lehetőségei, reakciói.

A modell értékelése:

ELŐNYÖK HÁTRÁNYOK

 könnyen alkalmazható  tantárgyhoz kötött

 érdemes a tanegység terv készítését ezen a

modellen megtanulni  nem eléggé fejleszti a szintetizáló készséget

 könnyű a helyes kimeneteket megtalálni  a tantárgyi határok mereven érvényesülnek

 a diákokat könnyű motiválni  kevésbé fejleszti a csoport (team) munkát

 rövid idejű terv készítésére alkalmas  nem segíti a globális gondolkodás fejlesztését

 az önálló megfigyelőkészséget fejleszti

 segít a megtanult ismeretek sokrétű rendszerezésében.

3. Táblázat

A diszciplináris modell értékelése 2. és 3. MODELL: Multidiszciplináris modell

Ebből a modellből kétféle változatot mutatunk be.

A/ Fogalomközpontú

A középpontban egy „felépítési kategória” áll, az előbbi modell kimenetei közül valamelyik. Ehhez kapcsolódnak az egyes tantárgyak, most ezek lesznek a kimenetek. A feldolgozás során minden terület a központi fogalomhoz rendeli a saját megközelítését, ismereteit. Így a központhoz különböző tantárgyak (tudományterületek) kapcsolódnak. A közös most minden tantárgyban a felépítési kategória lesz. A bemutatott modell középpontjában a „rendszer” áll.

71 2. ábra

Fogalomközpontú modell – multidiszciplináris modell (A) Példa a fogalomközpontú multidiszciplináris modellre (Szászné Heszlényi Judit, 1999) Felhasználhatóság:

1. Tanórára, különösen ökológia összefoglalásának tervét készíthetjük el ezzel a módszerrel. Olyan más és más tantárgyban tanultakat tekintjük át, amelyek mindegyikében a „rendszer” a központi fogalom.

Központi téma: a „Rendszer”

Természetesen meg kell állapodni abban, hogy milyen tanult területtel kívánunk foglalkozni. Példánkban a fény az az abiotikus környezeti tényező, amellyel minden tantárgy foglalkozik vagy foglalkozott.

Javasolt kimenetek:

Földrajz: a megvilágítás viszonyainak törvényszerű változása az Egyenlítőtől a Sarkokig.

Fizika: A látható fény hullámhosszának és energiatartalmának változása. A fénytörés.

Biológia: A fény és a fotoszintézis kapcsolata.

Nyelvek: A fénnyel kapcsolatos cikkek fordítása a tanult nyelveken.

Művészet: A fény hatásainak törvényszerűségei. Az árnyékok.

2. Szakkörön a tervek elkészítésénél érdemes olyan központi elemet választani, ami szabadabb hozzárendelést enged. A víz olyan téma, ami az előzőhöz hasonlóan minden tárgyban szerepel.

Központi téma: Változások Javasolt kimenetek:

Földrajz: A víz megjelenési formái a környezetben.

Fizika: A víz áramlása, ennek változásai.

Biológia: A vízi élőlények és évszakos változások.

Nyelvek: Vízzel kapcsolatos szavak, összehasonlítások.

Művészetek: A természetes vizek megjelenése a különböző korok festészetében.

Földrajz

Rajz és

műalkotás Nyelvek

Biológia Fizika

RENDSZER

72 B/ Témaközpontú

A központban egyetlen téma áll, az 1. modellhez hasonlóan, de ebben a modellben a feldolgozás mélyebb, mert minden tantárgy (ezek a kimenetek) az első modellben felsorolt öt dologgal foglalkozik: rendszer, modell, állandóság, változások rendszere, komplexitás. Tehát a kapcsolódás kétszintű. Egyrészt a tantárgyak kapcsolódnak a központi témához, ezek a kimenetek. Másrészt a feldolgozást segítjük azzal, hogy a berajzolt körökön megjelöljük, hogy a tantárgyban tanultakból mit elevenítsenek fel a gyerekek. Ezzel tehát a diák segítséget kap ahhoz, hogy az egyes területek ismeretanyagát képes legyen integrálni. Ez már mélyebb, differenciáltabb terv készítésére alkalmas modell.

3. ábra

Témaközpontú modell - multidiszciplináris modell (B) Példa a multidiszciplináris modellre (Szászné Heszlényi Judit, 1999)

Felhasználhatóság:

1. A tanórai terv elkészítése nagyobb átgondolást igényel. Célszerű az érintett tantárgyakat tanító tanárokkal együtt, közösen tervezni. Így könnyebb az együttműködés a megvalósítás szakaszában. A terv kétszintű. Egy központi téma köré rendezzük a témával kapcsolatos feldolgozandó anyagot, ezek a kimenetek. A koncentrikus körökre írtak azt mutatják, hogy a központi témához az adott tantárgyban milyen elemeket keressünk, dolgozzunk fel.

Természetesen ez a program csak úgy valósítható meg, ha az egyes tantárgyak tanárai összehangolják tevékenységüket kb. 6 óra terjedelemben, vagyis 1 hét szükséges a kivitelezéshez.

Központi téma: A levegő Javasolt kimenetek:

Táblázatos módszerrel mutatjuk be a témát, így könnyebben áttekinthető a terv. A modell 3 kimenetet mutat be. Ezek bővíthetők igények szerint.

TANTÁRGY RENDSZER MODELL ÁLLANDÓSÁG VÁLTOZÁS KOMPLEXITÁS

Földrajz A levegő

Példa a multidiszciplináris modellek tanórai alkalmazására

5. A szakköri tervet érdemes legalább egy hónapra készíteni. Ezzel a modellel készített tervet a Múzeumkertben próbáltuk ki. Sok érdekes dolgot figyeltünk meg, kutattunk fel. Természetesen hangsúlyoztuk, hogy egy park területén talajt annak klasszikus értelmében nem találunk. Itt sok a műtrágyázás, vegyszerek használata.

Alkalmas arra, hogy bizonyos méréseket, megfigyeléseket elvégezzünk, technikákat gyakoroljunk. Az értékelésnél tudni kell, hogy nem igazi talajt vizsgálunk.

Központi téma: Egy közeli erdő talaja Javasolt kimenetek:

TANTÁRGY RENDSZER MODELL ÁLLANDÓSÁG VÁLTOZÁS KOMPLEXITÁS

Földrajz Talajtípusok Talajszerkezet

Példa a multidiszciplináris modell szakköri alkalmazására

74 A modellek értékelése:

ELŐNYÖK HÁTRÁNYOK

 a központi témához könnyű megtalálni a helyes kimeneteket

 körültekintően kell felmérni az egyes tantárgyakban tanultakat

 a tanulók aktív részvételét és tanulását jól segíti a modell

 helyesen kell a kimeneteket megválasztani, körültekintően kell eljárni

 a diákok aktív részesei lehetnek könnyedén a tervezés folyamatának is, mert az nem bonyolult

 célszerű arra törekedni, hogy összekapcsolható kimeneteket válasszunk, mert máskén darabolt lesz a megszerzett ismeret

 a fogalomközpontú multidiszciplináris modell több területen is felhasználható egy év alatt

 könnyen átlátható, formálható, változtatható mindkét modell, akár menet közben is

6. Táblázat

A multidiszciplináris modell értékelése

7. MODELL: Interdiszciplináris modell

4. ábra.

Interdiszciplináris modell

75 Ez a modell arra nyújt lehetőséget, hogy a különböző tudományterületek közötti határokat megszüntessük. A központi összetett, általános témához a rendszer, modell, állandóság, változások rendszere, komplexitás kimenetek kapcsolódnak. A központban olyan fogalom áll, amihez több tantárgyban elsajátított ismeretek kapcsolhatók. Nem az a fontos, hogy milyen tárgyban tanulták a diákok, hanem, hogy hogyan kapcsolódik az ismeret a témához.

A terv készítése során azt kutatjuk fel, hogy a központba helyezett dologgal kapcsolatban miket tanultak a gyerekek a különböző tantárgyakban és ezeket az ismereteket kapcsoljuk a központi fogalomhoz. A tervet a diákokkal közösen készítjük el. Vagyis ebben a modellben az alap az, hogy a gyerekek keresik meg a kapcsolatokat az egyes területek között, elmosva a tantárgyak határait. A hangsúly ebben az esetben a központi téma integrált megközelítésén van.

Példa az interdiszciplináris modellre (Szászné Heszlényi Judit, 1999) Felhasználhatóság:

A modellt szakköri, tábori vagy erdei iskolai programok tervezéséhez javasoljuk.

Központi fogalom: Hétköznapi környezetünk Javasolt kimenetek:

Rendszer: A környezetünkben lévő, minket körbevevő azon rendszerek, amelyek hatnak ránk (példák: a Naprendszer - földrajz, populációs kölcsönhatások - biológia, periódusos rendszer - kémia, a légnyomás - fizika, stb.)

Modell: A bioépítkezés. Egy ökoház modelljének (esetleg makettjének) elkészítése (napenergia felhasználása - fizika, házi szennyvíztisztítás - biológia, környezetbarát vegyületek - kémia stb.)

Állandóság: A fák jótékony hatásai (az ülepedő por megkötése - fizika, oxigéntermelés - biológia, parkok a városban - földrajz)

Változás: Életmódunk (az egészséges életmód - biológia, új energiahordozók - fizika, takarékos életmód - földrajz)

Komplexitás: A városi életforma (városszerkezet, városi mikroklíma, parkok jelentősége, kulturális hatások, kapcsolatok, lakástípusok, stb.)

A példában segítségnek szántuk csupán, hogy mit hol, melyik tantárgyban tanultak a diákok.

A modell értékelése:

ELŐNYOK HÁTRÁNYOK

 megtanítjuk a diákokat az összefüggések felfedezésére, az ok-okozati viszonyok felfedezésére ismereteiket különböző szempontok szerint rendezni

 nehéz jól megtervezni a kimenetek alatti területeket

 megkeresik a gyerekek az egyes ismeretanyagok

között az összefüggéseket  a tanárnak pontosan kell ismerni, hogy melyik tárgyból, mit ismernek, mit tanultak a diákok a központi fogalommal kapcsolatban

 fejlődik a diákok felelősségérzete a környezetért, hiszen a feltárásban maguk is részt vesznek

 fejleszti a problémamegoldó készséget

 a tanult ismeretek könnyen bővíthetők

7. Táblázat

Az interdiszciplináris modell értékelése

76 5. MODELL: Transzdiszciplináris modell

A modell olyan megközelítést használ, ami lehetőséget ad a diákok számára arra, hogy széles körű ismereteket szerezzenek a központi témával kapcsolatban, valamint arra, hogy a témát körülvevő valamennyi tudományterülettel foglalkozzanak. A tanulók így a különböző területek „keverékét” ismerik meg, vagyis a tudományterületek összeolvadnak, a határok eltűnnek közöttük. Ebben a modellben a hangsúly a tanuló által választott és irányított vizsgálatsorozaton van. A vizsgálat lehet kísérlet, mérés, anyaggyűjtés, adatgyűjtés és feldolgozás, interjú és kérdőívkészítés.

A modellben a központi témához, környezeti problémához olyan kimenetek csatlakoznak, amelyek a témára egy-egy példát mutatnak be, a kialakult probléma egy-egy-egy-egy összetevőjét mutatják be. Ezeken belül érintik a nagyobb tudományterületeket: természettudományok, társadalomtudományok, matematika, nyelv, művészet, zene, technológia, stb.

8. ábra Transzdiszciplináris modell Példa a transzdiszciplináris modellre (Szászné Heszlényi Judit, 1999) Felhasználhatóság:

A modell elkészült tervét egy éves szakkörön próbáltuk ki. Minden hónapra terveztünk egy témát. Mindegyiknél megkérdeztük a gyerekeket, hogy azon a témán belül mivel szeretnének foglalkozni. Ebből választottunk és valósítottunk meg néhányat. Minden havi egység után megbeszéltük a tapasztalatokat, amelyeket a következő hónap tervezésénél figyelembe vettünk. Ezt a tervet valóban a diákokkal közösen építettük fel.

Központi fogalom: a városi „ökoszisztéma”

Javasolt kimenetek:

Térkép készítése a vizekről, a vizek típusai. földrajz A vizek gazdasági jelentősége a környékén élő emberek életében.

társadalom-tudomány A nagyobb vizek követése az eredettől a torkolatig. Az országok,

amelyeken átfolyik a folyó. nyelvek,

népművészet

A vizek minőségét jelző élőlények. biológia

A vízminőség kémiai vizsgálata. kémia

A vízminőség paramétereinek változása, annak értékelése

számítógép segítségével. matematika

Értékelés

November, december

A levegő, ami körülvesz minket

A jellemző szélirány megállapítása, a szélerősség alakulása. földrajz A szélenergia hasznosítási lehetőségei és hagyományai.

társadalom-tudomány Népi megfigyelések a szeles idő előrejelzésére. nyelvek,

népművészet A szélmegporzás, vagy a szél és a pollenallergia. biológia

A levegő szennyezőanyagai. kémia

A levegő felhajtóerejének meghatározása képletek segítségével. matematika Értékelés

Január, február Az iskolai

környezet és az iskola környezete

Az iskola helye a településen. földrajz

Az iskolára vonatkozó törvények, jogszabályok. társadalom-tudomány Az iskola diákjainak nyelvismeret szerinti felmérése. nyelvek,

népművészet Az iskola helyiségei, bútorai és a diákok egészsége. biológia Az iskolaszerek anyagai és káros hatásai. kémia Különböző statisztikák készítése az iskola diákjairól: életmód,

szabadidő stb. matematika

Értékelés

Február, március

Ételeink

A város, ahol élünk, milyen élelmiszeripari termékeket állít elő? földrajz A városi emberek életmódja, kulturális szokásaik.

társadalom-tudomány

Étkezési hagyományaink. nyelvek,

népművészet

Az „E” számok és élettani hatásaik. biológia

A tartósítószerek és hatásaik. kémia

A testtömeg-index számításának módszerei. matematika Értékelés

Április, május

A környezetünk hatása ránk

Az éghajlati változások érezhető hatásai. földrajz A társadalmi elvárások az iskolával szemben.

társadalom-tudomány

Megmaradt nyelvi emlékeink. nyelvek,

népművészet A diákok sportolási szokásainak hatása a szervezet működésére. biológia

A környezetbarát iskolaszerek. kémia

Az iskola környékén mért környezeti paraméterek

feldolgozásának lehetőségei. matematika

Értékelés

M á j u s , j ú n i u s

Gazdasági kapcsolataink. földrajz

78 A kapcsolataink

Kulturális kapcsolataink.

társadalom-tudomány Az iskoláról szóló régi dokumentumok feldolgozása. nyelvek,

népművészet

Emberi kapcsolataink alakulása. biológia

Környezetbarát termékek a háztartásban. kémia

Egy osztály szociometriai felmérésének feldolgozása. matematika Értékelés

8. Táblázat

Példa a transzdiszciplináris modellre A modell értékelése:

ELŐNYÖK HÁTRÁNYOK

 a kérdések komplex feldolgozása megoldható  körültekintő tervezést igénye

 a tanulók kreatív gondolkodását segíti  vigyázni kell arra, hogy ne essen szét a terv

 fejleszti a kommunikációs készséget  jól kell megválasztani a kimeneteket

 segíti a szabad gondolkodást  mindig szem előtt kell tartani a megvalósítandó célt

 fejleszti a problémamegoldó készséget

 segíti a tanulók szintetizáló képességét

 segíti a tanárt facilitátori szerepének gyakorlásában

 egyes kimenetek jó megoldásával részsiker érhető el, külön-külön is értékelhetők a részek

 a tapasztalatok, hibák a következő egység feldolgozásában már korrigálhatók

 jól lehet a kimenetek alapján időben ütemezni a tennivalókat

9. Táblázat

A transzdiszciplináris modell értékelése Módszertani javaslat

Bármelyik modellt választjuk a tervezéshez, érdemes a munkát egy cselekvési vázlat elkészítésével kezdeni.

Ehhez a következő lépéseket ajánljuk:

1. A téma kiválasztása.

2. Az egymásra épülő szintek megtervezése.

3. A megfelelő tantervi modell kiválasztása.

4. A témák modellhez illesztése.

5. A terv vázlatának elkészítése.

6. A terv megvitatása a gyerekekkel, az elképzelés rögzítése.

7. Év végén a terv véglegesítése, végső korrekció.

A 6. pont, bármennyire is demokratikus, manapság a tanterv kialakításánál kevésbé, de a szabadidős tevékenységek, a szakkörök, az erdei iskola tervezésénél használható.

79 Ajánlott és felhasznált irodalom

 Bárdossy Ildikó: Tantervezés és iskola. Pedagógusképzés. 2005. 3. sz.

 Csapó Benő: A tudáskoncepció változása. Nemzetközi tendenciák és a hazai helyzet. Új Pedagógiai Szemle, 2002. 2. sz.

 Csibra Gergely és Gergely György: Társas tanulás és társas megismerés. A pedagógus szerepe. Magyar Pszichológiai Szemle, 2007. 6. sz.

 Horváth Zsuzsa, Paradigmaváltás a tantervfejlesztésben: A kerettantervről beszélget Horváth Zsuzsával Schüttler Tamás. Új Pedagógiai Szemle. 2000. 6. sz.

 Mátrai Zsuzsa (szerk.): Tanterv és vizsga külföldön. Budapest, 1991, Akadémiai Kiadó

 Nyitrainé Németh Ibolya (szerk.): Útmutató környezeti nevelési tantervek fejlesztéséhez (fordítás), Magyar Környezeti Nevelési Egyesület, Budapest, 2000.

 Szászné Heszlényi J. (1999): Tantervi modellek rövid bemutatása: Irodalmi összefoglaló. Kézirat

 The Big Picture: Building Blocks and Mode in Intergating Environmental Education and Science, 1998.

 Kerettantervek I-IV: A kerettantervek alkalmazása. Az alapfokú nevelés-oktatás kerettantervei. A középfokú nevelés-oktatás kerettantervei I. (Gimnázium). A középfokú nevelés-oktatás kerettantervei II.

(Szakközépiskola, Szakiskola) Oktatási Minisztérium. Budapest, 2000.

80 A KÖRNYEZETI NEVELÉS ERŐFORRÁSAI ÉS A PÁLYÁZAT

Mint minden tevékenységnek, a környezeti nevelésnek is vannak feltételei. Ennek egy része csak a pénz, a másik része a nem anyagi erőforrások.

Nem anyagi erőforrások

Céljaink elérésében a pénz hiánya csupán az egyik akadályozó tényező. Sokszor például jó munkaszervezéssel, pontos feladatkiosztással, hosszú távú tervezéssel, tartalmas értékeléssel és elemzéssel, kollegáink és diákjaink képességének megismerésével komoly előrelépést tehetünk környezeti nevelési munkánkban.

Humán erőforrás

Szinte a legfontosabb erőforrás. A környezeti neveléssel foglalkozó kollegák, szakemberek elmondják az adott témában saját tapasztalataikat, tanácsokat adnak. A velük való beszélgetések vagy előadásaik meghallgatása során ismeretanyaghoz, információhoz, jó ötletekhez juthatunk. Meghívhatjuk őket a gyerekcsoporthoz, meglátogathatjuk őket munkahelyükön.

Sok segítséget kaphatunk például a környezeti nevelési szakértőktől, a civil szervezetek aktivistáitól, a környezet- és természetvédelmi intézmények dolgozóitól, az önkormányzatok alkalmazottaitól, a szülőktől, helyi közösségektől, az iskolavezetéstől. A támogatás akkor a leghatékonyabb, ha kölcsönös, vagyis együttműködés formájában valósul meg. A szülőkkel való együttműködés különböző az általános és a középiskolás diákok esetében. A fiatalabb diákok szívesen veszik a közös programokat, foglalkozásokat is a szülőkkel. A nagyobb kamaszok már általában nem szeretik, ha szülők jelen vannak azokon az eseményeken, amelyeket a kortársaikkal együtt tartanak. Ebben az esetben a szülők munkájukkal (pl.: szerelés, javítás), előadások tartásával, esetleg anyagi segítséggel tudnak általában részt venni az iskola környezeti nevelési programjában.

Az önkéntes munkának az erkölcsi értéke mellett – ha jól meggondoljuk – komoly anyagi kihatása is van, ha kiszámoljuk a megfelelő óradíjat, hogy ez a támogatás mennyi anyagi megtakarítást, más szemszögből nézve anyagi támogatást jelent.

A korábbiakban csak a felnőttek önkéntes munkájáról tudtunk beszélni a környezeti nevelésben.

Napjainkban a Nemzeti Köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény rendelkezik a középiskolai diákok önkéntes munkájáról, az ún. iskolai közösségi szolgálatról. A program közkedvelt rövidítése az „iksz”, és csak „X”-szel szokták jelölni.

4.§ 15. „közösségi szolgálat: szociális, környezetvédelmi, a tanuló helyi közösségének javát szolgáló, szervezett keretek között folytatott, anyagi érdektől független, egyéni vagy csoportos tevékenység és annak pedagógiai feldolgozása,”

A nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012.

(VIII. 31.) EMMI rendelet szerint:

45. A közösségi szolgálattal kapcsolatos rendelkezések 133. § (2) A közösségi szolgálat keretei között

e) a környezet- és természetvédelem

81 területen folytatható tevékenység.

Ez a rendelet jó lehetőséget ad arra, hogy minél több tanulót bevonjunk a tanórán kívüli iskolai környezeti nevelési programjainkba. Nagy a valószínűsége annak, hogy azok a tanítványaink, akik megérzik a környezeti kérdésekkel való aktív foglalkozást középiskolás korukban, felnőttként is környezettudatos életet élnek, és szívesen önkéntesednek is.

A közösségi munka szervezése, így a környezeti nevelési munka irányítása is beszámítható a pedagógus kötelező iskolai tevékenységébe.

326/2013. (VIII. 30.) Kormányrendelet a pedagógusok előmeneteli rendszeréről és a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény köznevelési intézményekben történő végrehajtásáról

17. §(2) Egyéb foglalkozás a tantárgyfelosztásban tervezhető, rendszeres nem tanórai foglalkozás, amely i) közösségi szolgálattal kapcsolatos foglalkozás

Tárgyi feltételek

A környezeti nevelési céljaink, a programok megvalósításához megfelelő tárgyi feltételekre van szükségünk. Jó esetben ezekkel rendelkezik az iskola. Ezen a ponton lép be az anyagi támogatás kérdése. Amennyiben nem tudjuk megvásárolni iskolai keretből a szükséges eszközöket, anyagokat, akkor például kölcsön tudjuk kérni, adományként megkaphatjuk. Az adományok közül különösen értékesek a szülők által nyújtott szponzorálások. A munkánkhoz talán legfontosabbak a környezeti vizsgáló eszközök, a szakkönyvek, a tábori felszerelések, az IKT eszközök stb. A pályázatokban gyakran önerőként kell feltüntetnünk,, hogy az iskola milyen eszközökkel támogatja az adott programot.

1. kép 2. kép

Számítógépes környezeti mérés A mérési eredmények kivetítése A programok helyszíne

Az iskolai környezeti nevelés nem anyagi erőforrásai lehetnek azok a helyek, ahova ellátogathatunk. A látogatások az iskolán kívüli környezeti nevelési programokhoz adnak támogatást. Legismertebbek azok a viszonylag közeli helyek, amelyek alkalmasak a természeti vagy a környezeti problémák és azok megoldásainak bemutatására. Ilyenek például: múzeumok, állatkertek, nemzeti parkok, természetvédelmi területek, közeli erdők és tavak, játszóterek, ipari telepek, benzinkutak, önkormányzatok, társadalmi szervezetek. Abban az esetben, ha ezeknek a látogatásoknak anyagi vonzata van, akkor a környezeti nevelés anyagi erőforrásai is előtérbe kerülnek. A helyszíneken dolgozók bekapcsolódhatnak az iskolai környezeti nevelési munkánkba.

3 kép 4. kép

Vizsgálati terep Zajmérés a tanteremben

Anyagi erőforrások

A megfelelő anyagi háttér nélkül a legérdekesebb, legjobban átgondolt és kidolgozott környezeti nevelési terveink is csak részben valósulhatnak meg. Természetesen mindig az elképzeléseinkhez, a programokhoz kell támogatót keresnünk, nem pedig az anyagi támogatáshoz programot. A pénz munkánknak csak eszköze és nem célja.

In document Környezettan szakmódszertan (Pldal 68-118)