Az oktatásban a környezeti nevelés egyik lehetősége, hogy az adott tananyag tanítása során a tanár minden alkalommal megbeszélje a tanulókkal a környezet- és egészségvédelemmel kapcsolatos kérdéseket is. Ezt a kerettantervek sok helyen elő is írják a tantárgyak tartalmi részében.
A környezeti nevelésnek ezt a módját akkor is megvalósíthatja egy tanár, ha más lehetősége nincs diákjai környezeti szemléletének alakítására. Az összes tantárgyra kiterjedő, összehangolt tanórai környezeti nevelés kezdő lépése is lehet egy iskolai program elindításának.
Az a tény, hogy a tanulók különböző tantárgyak óráin és több tanár közvetítésével találkoznak a környezet- és egészségvédelem kérdéseivel, bemutatja számukra azt, hogy az élet minden területén fontos problémáról van szó. Ez az oktatási forma lehetőséget ad arra is, hogy a különböző korosztályokban az életkornak és a diákok meglevő ismereteinek megfelelő szinten és módszerekkel foglalkozzon a tanár egy témával. Mivel a szaktanár
„tudományterületének” jó ismerője, így teljes biztonsággal tud választ adni a felmerülő szakmai kérdésekre is.
A Nemzeti alaptantervben megtalálhatóak azok a környezeti nevelési tartalmak, amelyeket az iskolai oktatásban „meg kell tanítani”. Lásd 1-6. mellékletek!
Lényeges pedagógiai feladat, hogy a szennyezések és következményeik megismertetése mellett a megelőzésről, az egyén és a közösség felelősségéről, a társadalmi és gazdasági vonatkozásokról is megfelelő hangsúllyal legyen szó az órákon. A következtetések és feladatok megfogalmazásánál mindig elérhető célt és megoldható problémát kell a gyerekek számára felkínálni. Csak ez a szemléletmód erősítheti a diákokban azt az elhatározást, hogy érdemes tenni valamit az egészséges és fenntartható környezet érdekében.
A tanár dokumentumai
A tanár vagy a szakmai munkaközösség a Nemzeti alaptanterv, a kerettanterv és az érettségi követelmények ismeretében elkészíti az iskola helyi tantervét. A környezeti neveléssel kapcsolatos tanórák, foglalkozások, szakköri, vagy például erdei iskolai programok számára készíthető tantervi modellek Szászné Heszlényi Judit,
„Oktatási (tantervi) modellek a környezeti nevelésben” című anyagában találhatóak.
Tanmenet
A szaktanár a tanév elején elkészíti a tanmenetét: környezettan szakos tanárnak akkor van erre lehetősége, ha külön tantárgyként tanítja a tantárgyat. A tanmenet „a pedagógus által készített tervezési dokumentum, amely a Nemzeti alaptantervre, a kerettantervre és az intézmény pedagógiai programjára épül. Célja áttekintést adni a pedagógusnak egy szaktárgyhoz kapcsolódva az adott osztályban zajló egész éves nevelés-oktatás folyamatáról. A tanmenet tartalmazza az osztály megnevezését, a tanórák számát és felosztását témakörönként. A tanórákhoz kapcsolódva megadja a főbb didaktikai feladatokat, a fejlesztendő készségeket és képességeket, valamint a kapcsolódó ismereteket is. A tanmenetet a pedagógus év közben a tapasztalataival, megjegyzéseivel egészítheti ki.” („Útmutató a pedagógusok minősítési rendszeréhez”, Oktatási Hivatal 2014). A tanmenetnek az Útmutató által javasolt szerkezetét a 7. melléklet mutatja.
49 A tanmenet a teljes tanév programját magában foglalja. Alapvető dolog azonban, hogy a tanmenet nem a tankönyv tartalomjegyzéke. A tanmenet készítésekor gondoljuk végig a tananyag logikai felépítését, ami eltérhet a tankönyvi anyag sorrendjétől. Megtervezzük azt is, hogy az egyes témákra hány óra jut. Fontos, hogy a tanmenet rugalmas legyen. Ez azt jelenti, hogy szerepeljenek ismétlő, gyakorló és számom kérő órák, valamint kevesebb órát tervezzünk, mint amennyi a tanítási napok alapján várható lenne.
Nagyon fontos, hogy a környezeti ismereteket kapcsán a tanár tisztában legyen azzal, hogy más órákon mit tanultak a diákok ebben a témában. Kellemetlen helyzet alakulhat ki abból, ha újdonságként akar elmagyarázni olyan ismeretet, amit más tárgyból már részletesen tanultak, de az sem jó, ha tudottnak tekint olyan témákat, amiről még nem hallottak a tanulók. Ezért különösen fontos, hogy a tanmenet készítésekor beszéljünk a többi szaktanárral, és nézzük át a tankönyveket is. A környezeti/fenntarthatósági ismereteket tanító tantárgyra kimondottan jellemző, hogy interdiszciplináris.
Tematikus terv
A teljes programon belül a jól elkülöníthető, átlátható egységek.. A tanulási-tanítási egységhez meghatározott időkeret kapcsolódik, a témától függően általában öt-tíz óra. A tematikus terv elkészítése akkor is fontos, ha a szaktárgyunkon belül tanítunk több órában környezeti/fenntarthatósági tartalmat.
„A tanulási-tanítási egység egyik fajtája. A pedagógus által készített tervezési dokumentum, amely a Nemzeti alaptantervre, az adott műveltségi területhez és szaktárgyhoz kapcsolódó kerettantervre, az intézmény pedagógiai programjára és a pedagógus által készített tanmenetre épül. Célja, hogy áttekintést adjon egy adott osztályban egy konkrét témakörnek a tanulási-tanítási folyamatáról. A tematikus terv részletesebb, mint a tanmenet, tartalmazhatja az osztály megnevezésén, a tanórák számán és felosztásán, a tanórákhoz rendelt didaktikai feladatokon, a fejlesztendő készségeken és képességeken, valamint a kapcsolódó ismereteken túl az alkalmazott főbb módszerek, szervezési módok és tanítási eszközök megnevezését is.” („Útmutató a pedagógusok minősítési rendszeréhez”, Oktatási Hivatal 2014)
A tematikus tervnek az Útmutató által javasolt szerkezetét egy példával a 8. melléklet mutatja.
Óraterv - foglalkozásterv
A tanóra történelmileg kialakult szervezeti oktatási egység. Időtartamát a törvény meghatározza: 45 perc.
Napjainkban ettől eltérő időkeretben is megvalósulnak tanórák/foglalkozások. Ez a tanítási szerkezet leggyakrabban az ún. alternatív helyi tantervvel működő iskolákra jellemző. Amennyiben nem az egyes tantárgyakhoz szorosan kötőtő témákat dolgozunk fel, vagy pedig tanórán, illetve iskolán kívüli oktatási programról van szó, akkor nem tanóráról, hanem foglalkozásról beszélünk. A környezeti/fenntarthatósági témák feldolgozására jellemző ez az oktatásszervezési szerkezet.
A tanórával szemben elvárás, hogy önálló, kerek egész legyen, ugyanakkor illeszkedjen az oktatási folyamatba. Lényeges, hogy a feldolgozandó anyaghoz a legmegfelelőbb módszert alkalmazzuk, mert ez is szükséges ahhoz, hogy az óra/foglalkozás motiválja a gyerekeket. Különösen kezdő pedagógusoknak eleinte nehéz elfogadni, hogy a közös munkát segítő fegyelem nélkülözhetetlen a hatékony nevelési-oktatási folyamat megvalósításához.
Sokakban felmerül a kérdés, hogy miért is van szükség óravázlat/foglalkozásterv készítésére. Valamilyen szintű óravázlat készítése még a rutinos pedagógusok számára is fontos, kezdők esetében nélkülözhetetlen.
Írás közben rendeződnek, tisztázódnak a gondolatok.
50
Vizuálisan mindig a tanár előtt van az óra menete, nem kell ezen gondolkodni tanítás közben.
Nem “viszik el” a tanulók az órát, mert a vázlatra nézve gond nélkül vissza tud térni a diákok által feltett kérdések megválaszolása után a tanár az óra tervéhez.
Pontosan megvan, mi hangzott el az órán, ami a párhuzamos osztályokban való tanítás, vagy hosszabb szünet esetén segítség.
A vázlatgyűjtemény könnyíti a későbbi munkát, későbbiek során kiindulási alap – nem felejtődik el egy kimunkált, jó gondolat.
Az óraterv/foglalkozásterv „a pedagógus által készített tervezési dokumentum, amely rögzíti a tanóra/foglalkozás céljait, nevelési-oktatási stratégiáját, az óra felépítését, menetét, az alkalmazott módszereket és óraszervezési módokat, valamint az eszközöket. Az óraterv/foglalkozásterv tartalmazhatja a tanulói és a pedagógusi tevékenységek tömör leírását, valamint a pedagógus instrukcióit is, továbbá a lehetséges tanulói válaszokat és választevékenységeket, a tervezett táblaképet. Az óratervhez/foglalkozástervhez a mellékletben célszerű csatolni a tanulói feladatlapokat, az órán feldolgozott szövegeket, az egyéb segédeszközöket. Az óratervhez/foglalkozástervhez érdemes mellékelni az IKT-tananyagokat is.” („Útmutató a pedagógusok minősítési rendszeréhez”, Oktatási Hivatal 2014)
Az óratervnek az Útmutató által javasolt szerkezetét egy példával a 9. melléklet mutatja.
Önreflexió
A pedagógiai munkánk értékelésének fontos lépése az önreflexió készítése. A tanári életpálya modell egyik eleme az e-portfólió készítése, melyben elvárás, hogy minden óraterv mellett legyen reflektív elemzés is. A szaktanácsadói, szakértői, tanfelügyeleti óramegbeszélések is a pedagógus önreflexiójával kezdődnek.
„A reflexió tapasztalataink, ismereteink és cselekedeteink szisztematikus végiggondolását, elemzését jelenti, jelen esetben a dokumentumban bemutatott pedagógiai tevékenység szisztematikus végiggondolását, elemzését. A reflexió világítja meg az olvasó számára az e-portfólió készítőjének gondolkodásmódját, azt, hogy mit miért tesz. Emellett a szisztematikus reflexió lehetővé teszi a készítő számára saját pedagógiai gyakorlatának kritikus vizsgálatát is, tehát a szakmai fejlődést is szolgálja.
A reflexió alapvetően három részre tagolódik:
1. Leírás: a pedagógiai helyzet ismertetése, ha ez már a dokumentumban megtörtént, csak utalás a dokumentum megfelelő pontjaira.
2. Elemzés/érvelés: annak indoklása, hogy miért tesszük azt, amit teszünk, és miért választjuk azt a megoldást adott helyzetben, amelyet választunk. (A cselekvés előtti reflexió.)
3. Önértékelés: mérlegelnünk kell, hogy milyen következményekkel jártak cselekedeteink az érdekelt felekre, leginkább a tanulókra és önmagunkra nézve, és mit kellene esetleg változtatni a gyakorlatunkon. (A cselekvés utáni reflexió.)
Például:
1. Leírás: a pedagógiai helyzet leírása, pl. óraterv/foglalkozásterv, milyen csoportnak, milyen anyagrészből, milyen célokkal.
2. Elemzés/érvelés: a dokumentum interpretálása, például az óratervhez/foglalkozástervhez kapcsolódó döntések magyarázata, alátámasztása.
3. Önértékelés: az óra megtartása után a tervezés sikerességének, az óra eredményességének értékelése, a tanulságok levonása.” („Útmutató a pedagógusok minősítési rendszeréhez”, Oktatási Hivatal 2014)
A reflexiónak az Útmutató által javasolt szerkezetét egy példával a 10. melléklet mutatja.
51 Környezeti tartalmak a természetismeret tantárgyban
Nemzeti alaptantervhttp://www.kozlonyok.hu/nkonline/MKPDF/hiteles/MK12066.pdf
Ember és Természet műveltségi terület
Témák Természetismeret (5.-6. évfolyam)
Energetika
Természeti erőforrások felhasználása Energiaforrások a háztartásban Energiahordozók. Nem megújuló és
megújuló erőforrások
Éghajlat
A Nap energiájának kapcsolata a földi élettel
Az időjárás és az éghajlat hatása
Víz
A víz a természetben (édesvíz és tengervíz, ivóvíz)
A víz körforgása Ciklusok Ciklusok a természetben
Hulladék
Körfolyamat (papír, műanyag újrahasznosítás, hulladékból termék -
hulladékgazdálkodás)
Anyagfajták a mindennapi környezetben Anyagok újrahasznosítása
Dr. Angyal Zsuzsanna nyomán
52 2. melléklet
Környezeti tartalmak a kémia tantárgyban
Nemzeti alaptantervhttp://www.kozlonyok.hu/nkonline/MKPDF/hiteles/MK12066.pdf Ember és Természet műveltségi terület
Témák Kémia (7.-8. évfolyam) Kémia (9.-12. évfolyam)
Energetika
Atomenergia, kőolaj és földgáz, bioetanol
A szén és oxidjai
A víz, mint vegyület, A víz, mint oldószer,
Természetes vizek és szennyvizek. A nagyobb biogeokémiai körfolyamatok kémiai alapjai
A víz szerkezete, fizikai és kémiai tulajdonságai közötti összefüggések,
Vizes oldatok kémhatása.
Hulladék Műanyagok és felhasználásuk, műanyag
hulladékok és gyűjtésük. Műanyagok szerkezete, előállítása, a hulladékkezelés problémái.
Környezeti problémák
Víz- és levegőtisztaság a természetes vizek és a levegő kémiai összetételének
ismeretében
A füstköd, az aeroszol, a füst és a köd fogalma. Teendők szmogriadó esetén A szennyező források és a megelőzés
mindennap végrehajtható módjai, helyes szokások
A zöld kémia törekvései, jelentősége, alapelvei
Környezetet terhelő és óvó folyamatok
kémiai háttere A mezőgazdasági és az ipari tevékenység környezeti hatásai
Környezeti katasztrófák
Fenntarthatóság A jelentkező környezeti problémák megoldását célzó egyéni és közösségi cselekvés lehetőségei, cselekvésvállalás
Dr. Angyal Zsuzsanna nyomán
53 3. melléklet
Környezeti tartalmak a biológia tantárgyban_1
Nemzeti alaptantervhttp://www.kozlonyok.hu/nkonline/MKPDF/hiteles/MK12066.pdf Ember és Természet műveltségi terület
Témák Biológia(7.-8. évfolyam) Biológia (9.-12. évfolyam)
Energetika Az energia szerepe az
Földi életközösségekben zajló
anyagkörforgás
környezet kapcsolata Az ökoszisztéma, a bioszféra, mint rendszer
információ Fajok kihalása és megjelenése Az élőlények pusztulásának okai,
A nemzeti parkok fenntartásának
elvei.
Dr. Angyal Zsuzsanna nyomán
54 4. melléklet
Környezeti tartalmak a biológia tantárgyban_2
Nemzeti alaptantervhttp://www.kozlonyok.hu/nkonline/MKPDF/hiteles/MK12066.pdf Ember és Természet műveltségi terület
Témák Biológia (7.-8. évfolyam) Biológia (9.-12. évfolyam)
Tájgazdálkodás
Az ember tájalakító tevékenységének néhány tartós vagy visszafordíthatatlan
következménye A Kárpát-medence természeti képének, tájainak néhány fontos átalakulása az emberi gazdálkodás
következtében
Környezeti problémák
Az emberi tevékenység környezeti hatásai (ökológiai lábnyom)
A környezeti kárt csökkentő
módszerek, lehetőségek A vegyszerhasználat kockázatai, az
elővigyázatosság elve
A környezeti problémák helyi,
regionális és globális összefüggései
Fenntarthatóság A fenntarthatóság fogalma
Élővilág és környezet
Az életközösségek térbeli
elrendeződése Az ember szerepe az
életfolyamatokban Az egyed feletti szerveződési szintek.
Az életközösségek belső kapcsolatai,
a fajok közötti kölcsönhatások típusai Populációs kölcsönhatások
Biológiai indikáció
Életmód és környezet kapcsolata a főbb élőlénycsoportok vizsgált
fajainak példáján Az élőlényekre ható élettelen
környezeti tényezők A környezeti állapot és az ember
egészsége közötti összefüggés Invazív és allergén növények Dr. Angyal Zsuzsanna nyomán
55 5. melléklet
Környezeti tartalmak a földrajz tantárgyban
Nemzeti alaptantervhttp://www.kozlonyok.hu/nkonline/MKPDF/hiteles/MK12066.pdf Földünk és Környezetünk műveltségi terület
Témák Földrajz (5-8. évfolyam) Földrajz (9-12. évfolyam) Energetika Energiatakarékosság Anyag és energiaforgalom
Éghajlat
A Naprendszert felépítő anyagok, anyagi rendszerek keletkezése és jelentőségük Ciklusok Ciklikus és líneáris irányú
folyamatok
56 6. melléklet
Környezeti tartalmak a fizika tantárgyban
Nemzeti alaptantervhttp://www.kozlonyok.hu/nkonline/MKPDF/hiteles/MK12066.pdf
Ember és Természet műveltségi terület
Témák Fizika (7.-8. évfolyam) Fizika (9.-12. évfolyam)
Energetika
Energiatermelési eljárások Az energia előállítása, elszállítása konkrét rendszerekben (fosszilis és
A Nap energiatermelése Az üvegházhatás jelensége, elve, az üvegházhatást befolyásoló tényezők
A napenergia megjelenése a
földi energiahordozókban A globális klímaváltozás jelensége, lehetséges fizikai okai Környezeti problémák Káros környezeti hatások
(fény- és zajszennyezés)
Dr. Angyal Zsuzsanna nyomán
57 7. melléklet
58 8. számú melléklet