• Nem Talált Eredményt

A program kidolgozása

In document Környezettan szakmódszertan (Pldal 33-48)

Mintaprogram alapján, vagy teljesen önállóan készített program (tanórán kívüli tevékenységek és tanórai tantárgyak – megnevezés,időkeret, óraszám; térítésköteles programok8: erdei iskola, kirándulás– kinek, mennyi időre, milyen helyszínen stb.)

7. A program tantestületi vitája, elfogadása

A környezeti nevelési programmal kapcsolatos további eljárásokra az egységes pedagógiai program keretén belül kerül sor.

8. Szükséges egyeztetések a fenntartóval, diákönkormányzattal, iskolaszékkel stb.

9. Korrekció – szükség esetén

10. A program benyújtása – a pedagógiai program részeként – a fenntartóhoz 11. A program nyilvánosságra hozatala

A program felülvizsgálata, korrekciója – a minőségfejlesztési programban lefektetett eljárásnak megfelelően

34 2. melléklet

A környezeti nevelési program javasolt témái, elemei http://www.nefmi.gov.hu/letolt/kozokt/seg%C3%A9dlet_6.pdf

II. Jövőkép, alapelvek, célok közös értékrendszer, megvalósítható célok

V. Taneszközök Tanulás feltételeinek biztosítása anyagi vonzat

VI. Iskolai környezet az iskolaépület és annak működtetése;

az iskola életvitel.

VII. Kapcsolatrendszer,

kommunikáció belső (faliújság, iskolarádió stb.);

külső (helyi és területi média).

VIII. Minőségfejlesztés mérés, értékelés, sikerkritériumok IX. Pedagógus-továbbképzés belső (intézményi);

külső (település stb.).

Tetszőleges X. Mellékletek Települési környezetvédelmi

program, a település helyi értékei, fogalomtár, ajánlott irodalom stb.

35 CIVIL SZERVEZETEK A HAZAI KÖRNYEZETI NEVELÉSBEN

A civil szervezetekről általában

A rendszerváltás egyik nagyon fontos hatása, hogy a polgári kezdeményezések előtt szabad út nyílt. A gyülekezési és egyesülési jogról szóló törvény (1989. évi II. és III. törvény) megjelenése után gombamód megnövekedett az egyesületek, közalapítványok, szövetségek száma. Az emberek éltek a korábbi évtizedekben szűken mért lehetőségekkel, és hobbijuk, érdeklődésük, érdekvédelmük, karitatív és közcélú energiáik megsokszorozása érdekében szervezeteket hoztak létre. Ez több mint 25 éve történt. Az elmúlt években alaposan átalakult a civil szervezetekre vonatkozó jogszabályok rendszere. (Az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV.

törvény = Civil törvény; A civil szervezetek bírósági nyilvántartásáról és az ezzel összefüggő eljárási szabályokról szóló 2011. évi CLXXXI. törvény.)

A civil szervezetek vagy NGO-k (non governmental organization) olyan egyesületek, szövetségek, alapítványok, közhasznú társaságok, amelyek a polgárok által választott képviseleti hierarchiától függetlenek (tevékenységükben is és többé-kevésbé pénzügyileg is), és nem anyagi haszonért, hanem értékviláguknak megfelelő célokért, nonprofit módon működnek. Néhány vagy akár több ezer hasonló érdeklődésű és elkötelezettségű embert jelent egy ilyen szervezet, akik valamely közös célért együtt dolgoznak. Nagyon kevés zöld NGO rendelkezik fizetett alkalmazottakkal, túlnyomó többségükben napi munkájuk után, szabadidejük terhére tevékenykednek a tagok.

A közcélú szervezetek közpénzekből (Országgyűlés, Központi Környezetvédelmi Alap, helyi önkormányzat forrásai, SZJA 1%, stb...), alapítványokból, adományokból és saját gazdálkodó tevékenységükből teremthetik elő a céljaik eléréséhez szükséges pénzt. A pénz előteremtése kulcsfontosságú a legtöbb szervezet számára, hiszen csupán kétkezi munkával kevés probléma oldható meg a környezetvédelem terén.

Vázlat a magyarországi zöld mozgalomról

A magyar zöld szervezetek nagyon színes palettát alkotnak. Sok kicsi és néhány nagyobb szervezet létezik.

Van, amely tömegeket mozgat, míg sokan óvakodnak a nagy tagságtól, mert úgy érzik, több a gond vele, mint amennyi haszna van. A szervezetek élvezik függetlenségüket, és nem akarnak egységes szervezetekbe tömörülni.

Érdekes összehasonlítani a hazai és a holland helyzetet. Hollandiában évtizedek óta kiosztott szerepek szerint működik a zöld mozgalom is. Abban a társadalomban, ahol elsőként győzött a polgári forradalom, néhány száz éve már mindennek és mindenkinek megvan a leosztott lehetősége, szerepe, helye a társadalomban. Ott egy nagy szervezetnek (Milieudefensie) van több száz különböző méretű helyi csoportja (összesen 150 ezer taggal), amelyek a mintegy 80 főállású környezetvédelmi szakembert foglalkoztató központban gondosan előkészített programokat, akciókat hajtanak végre az ország különböző pontjain, összehangoltan, egy időben. A szükséges nyomtatott és egyéb eszközöktől egészen a jogi tanácsokig (hogy mit tehetnek büntetlenül az akcióban részt vevők és mi az, ami már jogsértő) minden rendelkezésére áll az összes tagnak. Alulról jövő akciók alig fordulnak elő.

36 Itthon kevésbé szervezett – s talán kevésbé hatékony – a zöld mozgalom, viszont sokkal színesebb, eredeti személyiségekkel, ötletekkel telített. Évente megszűnik ugyan a szervezetek 3-4%-a, de mindig egy kicsit több új alakul.

Ma sok tízezer civil szervezet tevékenykedik Magyarországon. Nehéz a tisztánlátás, mert a KSH adatsorai nagyon tágan értelmezik a nonprofit szervezetek fogalmát. Ha csupán a környezetvédelmi szervezeteket tekintjük, közéjük sorolják a természeti és épített környezettel, az állatvédelemmel foglalkozó, de még a hulladékkezelés céljából jogszabályi kötelezettség hatására alapított nonprofit gazdasági társaságokat is. Az adatsorokból kiolvasható, hogy mintegy 6-700 klasszikus értelemben vett környezetvédelemmel foglalkozó civil szervezet működik ma az országban. Ezek harmada helyi, harmada regionális, harmada általános hatáskörű. Harmaduk alapítványként, kétharmaduk egyesületi formában éli az életét.

A KSH adatai a fenti okokból ellentétesek a mozgalomban élők személyes tapasztalataival. A szervezetek megszűnéséről és súlyosbodó anyagi gondjairól érkező híreknek ellentmondani látszik a hivatal adatbázisa, amely szerint a nonprofit környezetvédelmi szervezetek száma folyamatosan nőtt az elmúlt években, sőt az egy szervezetre eső támogatás is 30%-kal növekedett az elmúlt 10 évben. Ezek a következtetések, adatok a gazdálkodó nonprofit szervezetek adatainak torzító hatását tükrözik.

A környezetvédelmi civil mozgalom szűk esztendőket él a 2010-es években Magyarországon. A politikai hatalom úgy gondolja, hogy gyorsabban érheti el a társadalomban szükségesnek érzett átalakításokat, ha a döntéshozatalt a lehető legszűkebb körön belül tartja, ha nem bajlódik szakmai és érdekképviseleti szervezetekkel, különböző vélemények meghallgatásával. A kommunikáció az állami és a civil szervezetek között nagyon alacsony szintre esett vissza, a pályázati források jelentős része elapadt, és a közhasznúság kritériumait olyan magas, többmilliós pénzforgalomhoz kötötték, ami kevesek számára elérhető.

A nem kormányzati szervezetek a természet- és környezetvédelemben és a környezeti nevelésben nagyon fontosak. Mivel a lakosság környezeti tudatosság szempontjából legfogékonyabb tagjait tömörítik, ezért komoly szakmai tudást hordoznak. Tágan értelmezett helyismeretük nagy érték. Tudnak a különböző ügyek előzményeiről, hátteréről. Ismerik a helyi, regionális, országos szinten kompetens embereket, intézményeket, médiát, szervezeteket. A civil szervezeteknél évek során összegyűlt információtömeg és infrastruktúra is nagy érték.

A helyzet persze nem ideális. Vannak felkészületlen, komolytalan, megbízhatatlan társaságok is. Előfordul, hogy egy önkormányzat azért alapít „NGO”-t, hogy a nonprofit szervezetek számára biztosított előnyöket közvetetten élvezhesse. Volt már példa arra is, hogy politikai párt léptette be tagjai sokaságát egy civil szervezetbe, hogy ott átvegyék az irányítást. A környezetszennyező vagy természetkárosító érdekcsoportok is hozhatnak létre és támogathatnak „civil szervezetet”.

Nagyon elgondolkoztató az a sajnálatos jelenség, hogy a 90-es években alapított és a mai napig aktív, működő szervezetek jelentős része utánpótlás gondokkal küzd. Sem a tagságát nem tudja megújítani, sem a vezetőit nem képes lecserélni, egészségesen rotálni. A rendszerváltás fiatal vagy felnőtt generációinak egy rétege a közösségi energiák lefojtását élte meg a Kádár rendszerben, s örömmel élt az új lehetőségekkel a

’90-es években. A későbbi generációk a minden téren megnőtt személyes és közösségi lehetőségeket leginkább a saját személyes önmegvalósításuk érdekében használják ki, kevéssé a közösségi, civil élet irányában. Ez a tendencia a civil szervezetek tagságának zsugorodásában, a vezetők kénytelen-kelletlen pozícióban maradásában, a megfelelő, friss, dinamikus, jól képzett, a digitális nemzedékek világában természetességgel közlekedő vezető személyiségek hiányában jelentkezik a szervezetek szintjén.

37 A magyarországi zöld mozgalomról a legteljesebb áttekintést a Zöld Hálózat című kiadványból (Csonka A., Fésű J. Gy. szerk. 2001 ) kaphattuk annak utolsó megjelenéséig. (1. ábra)

1. ábra. A Zöld Hálózat címlapja

Az eddig hat kiadást megért kötet az Országgyűlés Környezetvédelmi Bizottságától a kormányzati és nem kormányzati szervezeteken és egyéb intézményeken át egészen a zöld médiumokig foglalja össze a hazai zöld mozgalom szereplőit. A kötethez már csak antikvár utakon lehet hozzájutni és adatai lassan elavulnak.

Nincs más forrás, ahonnan áttekinthető lenne a civil zöld mozgalom. Nem könnyű megtudni, hogy egy iskola közvetlen környezetében mely civil szervezetek dolgoznak, kikkel lenne célszerű felvenni a kapcsolatot.

Iskola és NGO – együttműködési lehetőségek

Az iskolai környezeti nevelésben nagyon jó társ lehet egy helyi zöld szervezet. Az NGO-knak szükségük van társadalmi kapcsolatokra, ismeretségre a pedagógusok és a gyerekek körében. Nem mindegy számukra, hogy a közgondolkodásban miként alakul a környezetvédelem kérdése. Ezt jelentős mértékben lehet az iskolákban befolyásolni.

Az iskolának a szakmai hozzáértés, az elkötelezett társak sokasága, az NGO tevékenysége, amibe bekapcsolódhatnak a diákok is egy idő után, az összegyűjtött eszközállomány, a nyomtatott és elektronikus formában felhalmozott környezeti nevelési segédanyagok, a pályázati rendszerben szerzett tapasztalat és a már említett kapcsolatrendszer nyújthat komoly segítséget. Például közös szakkör, üzemlátogatás, természetbúvárkodás, szennyezések elhárítása, akciószervezés, táborozás, szakmai továbbképzés, természetvédelmi munkák, lobbizás, és még ki tudja, mi minden képzelhető el együtt szervezett tevékenységként.

A környezeti nevelés szempontjából legfontosabb civil szervezetek

A következőkben tekintsük át a hazai zöld hálózat néhány fontos szereplőjét abc sorrendben. Sok, jelentős tevékenységet végző csapat működik országszerte, aki érdeklődik, hamar rájuk talál a neten. Most azokat a szervezeteket vesszük sorra, amelyeket a legjelentősebbnek gondolunk az iskolai környezeti

38 nevelés szempontjából. A szervezet nevét, kulcsembereit és fontosabb tevékenységeit soroljuk fel. Komoly átrendeződések történtek az elmúlt időszakban ezen a téren. Több szervezet, a fent említett okok miatt elfáradt, befejezte működését, és néhány újabb is alakult. Változások természetesen hónapról hónapra történnek. Találó keresőszavak segítségével hamar rájuk találhatnak az érdeklődők az interneten. Honlapjaik segítségével könnyen elérhető civil szervezetekről van szó.

Göncöl Alapítvány és Szövetség – Környezetvédelmi és Kulturális Egyesület, Vác, Kiszel Vilmos, www.goncol.hu.

Az egyik legerősebb – a főállású alkalmazottak száma, a tapasztalat, a politikai befolyásoló erő, a tevékenység sokrétűsége és a szakmai hozzáértés alapján – zöld NGO Magyarországon. A jogi és pénzügyi célszerűség szerint egyesület, majd alapítvány, majd szövetség lett. Sok kisebb szervezet fedőszerveként tevékenykedik. Ártéri bemutatóösvényt építettek a Dunán, sokat tettek a Gombás-patak rehabilitációjáért, Hálózat az Élővizekért néven országos folyófigyelő hálózatot szerveztek. A Süni, később a Természet majd a Vadon című folyóiratot adják ki mintegy húsz éve. Mintaértékű nomád táborozási formát fejlesztettek ki Süni-tábor néven, oktatóközpontot alakítottak ki Pénzesgyőrben, a Bakony szívében. A zöld mozgalom kommunikációs rendszereként létrehozták a Zöld Pók számítógépes hálózatot, amin már túllépett a digitális világ, de a 90-es években nagyon komoly civil fejlesztés volt. Ásvány és kőzetgyűjteményt, valamint geológiai kiállítást hoztak létre Földanya Ékességei címmel. A Duna-Ipoly Nemzeti Park létrehozásában sokat közreműködtek. A margitszigeti víztoronyban Kilátó Galériát üzemeltetnek. Rendkívüli, tematikus környezeti nevelési órákat és túrákat ajánlanak a környező iskoláknak, és közönségszolgálati irodát működtetnek. A Naszály bontásának kiterjesztése ellen is akcióba léptek, de még sorolhatnám a több mint 30 éves szervezet akcióit, programjait.

Mindenképpen említésre érdemes, hogy Nagy Ágoston a Göncöl keretében valósította meg a ’90-es évek elején a Zöld Pók Hálózatot, a zöld társadalmi szervezetek hatékony kommunikációja érdekében. A Zöld Pók Hálózaton elérhető volt elektronikus levelezés, eseménynaptár, pályázati figyelő, közösségi kommunikáció a hazai szervezetek közügyeiről, hazai kiadványok, címjegyzékek, adatbázisok, jogszabálytervezetek és törvények, nemzetközi elektronikus konferenciák és közvetetten az internet is (ami akkor még nagy szó volt).

A rendszernek volt olyan része, amelybe csak a mozgalom szervezeteinek volt betekintése, az államapparátusnak nem. Ez akkoriban komoly felzúdulást váltott ki hivatalos körökben.

Magyar Környezeti Nevelési Egyesület, Budapest, Vásárhelyi Tamás, Victor András, Albert Judit, Vásárhelyi Judit mkne.hu.

Az immár ezerfős egyesület rendszeres továbbképzéseket, országos találkozókat, programokat rendez, kiadványokat jelentet meg, kis és közepes összegű pályázatokat ír ki tagjai részére. A környezeti nevelésben is alkalmazható új módszerek elterjesztéséért dolgoznak tagjai. A nemzetközi szakirodalom fontos köteteinek fordításán és kiadásán is fáradoznak. A 13 szervezet közös elhatározásával és munkájával elkészült Magyar Környezeti Nevelési Stratégia megalkotásában, fordításában, terjesztésében és folyamatos újragondolásában főszerepet játszott. Iskolazöldítés című kiadványuk ötletadó alapműve az iskolai környezeti nevelésnek.

Országos találkozóik minden ősszel új lendületet visznek az iskolákban többnyire magányosan vagy szűk körben dolgozó környezeti nevelők életébe. Egy üde állócsillag karizmatikus vezetőkkel a hazai környezeti nevelés horizontján.

39 Reflex Környezetvédelmi Egyesület és Ökológiai Stúdió Alapítvány, Győr, dr. Kalas György, Lajtmann József, Horváth Ferenc reflexegyesulet.hu.

A hazai zöld mozgalom másik nagy öregjénél (1987 az alapítás éve) is a többszörös szervezet-átváltozás figyelhető meg. A 12–18 éves gyerekek nyelvén írott és szakmailag nagyon jól megalapozott kiadványok, szórólapok, akciók alapvető jelentőségűek voltak az iskolai környezeti nevelésben. A tapossa laposra, az elemgyűjtésről, a papír gyártásáról, a zöld pedellusról, az E-számokról és a zajról készült kiadványok közismert, klasszikus alapművek. A Hulladék Munkaszövetség keretében is végez hasonló tevékenységet Kalas György, a csapat egyik frontembere. Szerteágazó, komoly környezeti nevelési tevékenység kapcsolódik a Reflex nevéhez. Ötletgazdag, kreatív csapat, sok látványos akcióval.

Hulladék Munkaszövetség (HUMUSZ) Budapest, Szilágyi László, Bödecs Barnabás, Földesi Dóra www.humusz.hu.

A HuMuSz a Levegő Munkacsoporthoz hasonlóan szövetségbe tömöríti a hulladékgazdálkodásban leginkább érintett civil szervezeteket. A témaköreik reklám→fogyasztás→hulladék szlogennel foglalhatók össze. Jogi felkészültséggel és kitartással komoly eredményeket értek el a versenyhivatalnál. A legfontosabb környezetei neveléssel is foglalkozó civil szervezet. Kiadványaik, továbbképzéseik, jogalkotói háttérmunkájuk, környezeti nevelési tevékenységük nagyon sokrétű. KÖTHÁLÓ (KÖrnyezetvédelmi Tanácsadó HÁLÓzat) tagok: tanácsadó irodát tartanak fenn. 8-10 munkatárssal végzik munkájukat. A Humusz Házat helyrehozták és bérlik Újbuda Önkormányzatától a Műegyetem sarkánál, a Saru utcában. Földszintes házikó egy zöld szigeten a 6 emeletes épületek között. A kertben tanösvényt építettek. Jó odamenni.

A civil szervezetek és a természetvédelem

A zöld szervezetek, egyesületek esetében legtöbbször nehéz meghúzni a határvonalat, hogy a természetvédelemben vagy a környezetvédelemben tevékenykednek, ráadásul többségében környezeti nevelést is folytatnak, ami tovább bonyolítja a helyzetet. Ezek nem egyik a másikának alárendeltjei, hanem egymás kiegészítői, segítői. Ennek ellenére vannak olyan szervezetek, amelyek fő profilja a természetvédelem, és innen közelítve kapcsolódtak be a környezeti nevelés területébe. A természetvédelem, mint amiből a környezetvédelem is kinőtte magát, először büszkélkedhetett tevékeny civil szervezetekkel, még a rendszerváltozás előtt, mint pl. a Magyar Madártani Egyesület. Természetesen a civil szféra megerősödése itt is az 1990-es évek elején következett be. Ma ezek az egyesületek nélkülözhetetlenek a természetvédelemben, mivel az állami szektor anyagi és humán erőforrásai végesek, és az egyesületek tagsága, valamint szimpatizánsai önkéntes munkája nélkül a hivatásos természetvédők szűk csapata nem győzné feladatai ellátását. A természetvédelem területén hatékonyságukat növeli a problémához való közelségük, az, hogy ott élnek, abban a régióban, ahol a gyakorlati természetvédelem folyik. Első kézből értesülnek a természet állapotáról, az állampolgárok bizalommal fordulnak hozzájuk, mivel ismerik őket. Nagy előnyük, hogy a lakosságot közvetlenül tudják mozgósítani egy-egy probléma megoldására, hatékony akciókat tudnak szervezni. Ezek a szervezetek helyi szinten be tudnak kapcsolódni a környezeti nevelésbe, az iskolákkal kialakított személyes kapcsolataikon keresztül. Ezt a bizalmat persze el is lehet veszíteni, amennyiben lazul a személyes kontaktus és egy NGO „pénzszivattyúba” vagy „kirakatszervezetbe” megy át. A következőkben két olyan egyesület rövid bemutatása következik példaként, amelyek a természetvédelem felől kapcsolódtak be a környezeti nevelésbe, de ez utóbbi profiljuk is egyre inkább bővül.

40 Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület

Budapest, Bajor Zoltán elnök, Dr. Halmos Gergő ügyvezető igazgató mme@mme.hu, www.mme.hu.

A legrégebbi és legnagyobb természetvédelmi profillal működő egyesület, mely 1974-ben alakult, ma több mint 10 ezer fős tagsággal rendelkezik országszerte. Szervezeti felépítésére jellemző, hogy helyi csoportokra tagolódik, s az érdemi munka is ezeken belül folyik. Ezen kívül öt szakosztályt és két munkacsoportot, közte egy környezeti nevelésit is működtet. Az egyesület fő profilja a madárvédelem, faj- és élőhelyvédelem, de foglalkoznak már az emlősökön és a kétéltűeken-hüllőkön át a nappali lepkékig más állatcsoportokkal is. Hagyományos tevékenységük a madárgyűrűzés és monitoring, részt vesznek a nemzetközi természetvédelmi programokban is. A Madártani Egyesület aktívan részt vesz a környezeti nevelésben is. Madarász Sulit és Ovit szervez, a helyi csoportok minden évben szerte az országban gyűrűző táborokat működtetnek, ahova a tagságon kívül érdeklődőket, főleg gyerekeket várnak. Az egyesület ismeretterjesztő füzeteket és folyóiratokat ad ki (Madártávlat magazin, Ornis Hungarica folyóirat).

Varangy Akciócsoport Egyesület

Budapest, Kéri András elnök, Buskó András titkár, rana@freemail.hu, varangy.hu, varangy akciócsoport facebook

A Varangy Akciócsoport (VAC) 1986-ban alakult a tragikus hirtelenséggel 2015 tavaszán elhunyt dr. Puky Miklós herpetológus, a hazai békamentés apostolának kezdeményezésére. Tevékenysége kezdetben kizárólag a kétéltűek védelmére irányult, a veszélyeztetett kétéltű populációk állományfelmérése mellett. A csoport spontán megalakulását eredetileg a parassapusztai határátkelőhöz vezető 2-es úton tapasztalttömeges békapusztulás hívta életre. Jelenleg a Garancsi-tónál lévő terelőrendszert üzemeltetjük. Az egyesület hármas célkitűzés (aktív természetvédelem, természetvédelmi kutatás, környezeti nevelés) alapján tevékenykedik. Plakátsorozata, képeslapjai, tevékenységét bemutató kiadványai mind a vizes élőhelyek értékeinek bemutatását és rajtuk keresztül az egész természetvédelem fontosságának tudatosítását szolgálják. Kétéltű és hüllő populációk UTM térképezése (hazánk területét 10x10 kilométeres négyzetekre osztották fel az UTM térképeken, az egyes négyzeteket egy szám és betűkód segítségével lehet meghatározni, így visszakereshetők és dekódolhatók az adott lelőhelypontok), a hazai populációk elterjedésének országos felmérése, „Láss, alkoss, gyarapíts” fotópályázat és monitoring-program.

A Varangy Akciócsoport taglétszáma nem haladja meg a 60 főt, azonban programjai és tevékenysége országos hatásúak.

2. ábra Békavonulásra figyelmeztető tábla

41 Az egyesület jelenleg is élő programjai:

 Kétéltű - Hüllő Napok: nemcsak állatbemutatót jelent egy-egy kiválasztott iskolában, hanem előadásokat, játszóházat, kézműves foglalkozásokat is, ami családi programmá teszi ezeket a rendezvényeket.

 Hang alapján történő „Monitor 2000”, illetve „Monitor 2002” biodiverzitást felmérő és oktató program, amely a kétéltű-populációk hangjuk alapján történő térképezését tűzte ki célul egy észak-amerikai módszer adaptálásával.

 Országos Terepi Megfigyelő Nap: a Föld Napjához kapcsolódva a Nemzeti Biodiverzitási Év keretében országszerte kétéltű monitorozási napot szerveznek sok helyszínen.

 Kétéltű és hüllő populációk UTM térképezése: a Természetvédelmi Hivatal megbízásából készítik a hazai populációk elterjedésének országos felmérését.

A Varangy Akciócsoport taglétszáma nem haladja meg a 60 főt, azonban programjai és tevékenysége országos hatásúak, ezres nagyságrendű évente a segítőik létszáma. Ez jól példázza, hogy egy természetvédelemmel, környezeti neveléssel foglalkozó civil szervezet hatékonysága nem a taglétszám függvénye.

A helyi civil szervezetek

A környezetvédelemmel foglalkozó civil szervezetek nagyon fontos harmadát alkotják a lokális civil szervezetek. Ezek egyetlen település természeti és épített környezetének javításáért tevékenykednek.

Sajátságuk, hogy nem specializálódnak téma alapján, hanem – erejükhöz mérten – minden problémát igyekeznek kezelni. A teljesség igénye nélkül néhány gyakori tevékenységi területük: helyi természeti értékek védelme, gépjárműforgalom, parlagfű, kerékpáros közlekedés, faültetés, játszóterek és sportpályák kialakítása, környezeti állapot mérése, szennyezések felderítése és monitorozása, védetté nyilvánítás, környezeti nevelés, szelektív hulladékkezelés, szemléletformálás a helyi nyomtatott és digitális sajtó segítségével, településfejlesztés, környezeti károk enyhítése, hulladékgyűjtés, közétkeztetés, környezeti tanácsadás, stb.

A településnek nem csupán a fizikai valóságát ismerik az ilyen egyesületek tagjai, hanem a szociológiai szerkezetét (személyi, gazdasági, hatalmi, politikai viszonyokat) is pontosan látják. Tevékenységüket a képviselőtestület és a polgármesteri hivatal anyagi és fizikai segítségével végzik, de külső pályázati források megszerzésére is képesek. Ennél fogva nincsenek kiszolgáltatva a helyi hatalomnak, és képesek ellátni egyfajta ellenőrző szerepet. Mivel a helyi egyesület tagjai a helyi közélet aktív részesei, tevékenységük fontos,

A településnek nem csupán a fizikai valóságát ismerik az ilyen egyesületek tagjai, hanem a szociológiai szerkezetét (személyi, gazdasági, hatalmi, politikai viszonyokat) is pontosan látják. Tevékenységüket a képviselőtestület és a polgármesteri hivatal anyagi és fizikai segítségével végzik, de külső pályázati források megszerzésére is képesek. Ennél fogva nincsenek kiszolgáltatva a helyi hatalomnak, és képesek ellátni egyfajta ellenőrző szerepet. Mivel a helyi egyesület tagjai a helyi közélet aktív részesei, tevékenységük fontos,

In document Környezettan szakmódszertan (Pldal 33-48)