Antifragilis Fekete Hattyú-narratíva
2. Milyen világban élünk?
„I want to live happily in a world I don’t understand.”9 – Nassim Taleb – Környezetünk, amelyben több millió éve zajlik emberi evolúciónk, ismét drasztikus változáson ment keresztül az elmúlt 200 év során.
A Föld emberi populációjának becsült nagysága időszámításunk kez-detekor, 1800-ban és napjainkban rendre 250-300 millió, 1 milliárd, és 7,9 milliárd fő. Amíg korábban kétezer év kellett a népesség meg-négyszereződéséhez, addig az elmúlt kétszáz év során – azaz tized-annyi idő alatt – megnyolcszorozódott. Az egy főre számított jövede-lem dinamikája is hasonló pályát mutat.10 Az elmúlt két évszázad (többek között) globalizációs, technológiai és urbanizációs folyama-tainak együttes eredményeként olyan radikálisan új társadalmi, gazdasági és intézményi környezetben élünk, amelyhez – az evolúciós pszichológusok szerint – nem voltunk képesek biológiailag adaptálódni.
8 Thaler (2016, 358. o.)
9 Taleb (2013, 6. o.)
10 Jones–Romer (2010)
50 2.1. Középszerisztán és Extremisztán
„…a világ mára megváltozott, extremisztánivá vált … Extremisztán logikáját, törvényszerűségeit egyelőre még szinte egyáltalán nem ismerjük.”11
– Mérő László – Nassim Taleb bevezet két közérezhetőnek szánt elnevezést annak érde-kében, hogy képesek legyünk megkülönböztetni két, kvalitatívan eltérő (világ) rendszerstruktúrát.
Középszerisztánnak (Mediocristan, Átlagisztán, Mildovia)12 nevezi azt a világot, amit – kicsit leegyszerűsítve – ismerni vélünk, amelyben a normál eloszlás érvényes. Ennek következtében Középszerisztánban az átlagos érték – a szórással kiegészítve – megfelelően használható egy populáció leírására, azaz itt megfelelően alkalmazható az elmúlt évszá-zadok során kidolgozott tudományos módszertanunk. Középszerisztán jellemzője az úgynevezett nem skálázhatóság. Ez azt jelenti, hogy az átlagtól vett pótlólagos (eltérések) szórások exponenciálisan csökkenő populációs valószínűséget eredményeznek. Másként fogalmazva, az át-lagtól való egyre nagyobb eltérés (ún. ritka események) valószínűsége sokkal jobban csökken, mint az eltérés üteme. Az emberek testmagas-sága és IQ-ja Gauss-féle normál („haranggörbe”) eloszlást követ. Ha véletlenszerűen veszünk egy 1000 fős mintát, akkor egy pótlólagos ext-rém testmagasságú vagy IQ-jú ember hozzáadása a mintához nem vál-toztatja meg számottevően a mintaátlagot.
Taleb Extremisztánnak (Extremistan, Wildovia) nevezi azt a világot, amely egyre jobban jellemzi napjainkat, ahol nemcsak sokkal számot-tevőbb a kiugróan eltérő események valószínűsége, mint a nor-máleloszlás esetén, de ezek az események nagyhatásúak is, azaz
11 Mérő (2016, 144–5. o.)
12 Taleb (2012) a Mediocristan, Mérő (2014) az Átlagisztán, és könyvének angol nyelvű változatában a Mildovia elnevezést használja.
51
figyelmen kívül hagyásuk minőségileg eltérő következtetéseket ered-ményez. Ez a világ skálázható, itt a hatványfüggvények uralkodnak.
Például, ha az 1 millió eurónál nagyobb nettó vagyonnal rendelkezők aránya 1:62,5-höz, akkor a 2, 4, illetve 8 millió eurónál többel rendel-kezők aránya rendre 1:250-hez, 1:1000-hez, illetve 1:4000-hez. „A hanyatlás sebessége itt állandó marad (vagy legalábbis nem csökken)!
Ha megduplázzuk a vagyon nagyságát, akkor az adott nagyságrendű vagyont birtoklók aránya – függetlenül attól, hogy a 8 milliós vagy a 16 milliós szintet vizsgáljuk – négyszeres mértékben csökken.”13
„Hatványfüggvényekkel adhatjuk meg a siker legfontosabb mérték-egységének, azaz a vagyonnak az eloszlását is. Ezért van az, hogy a világ nyolc leggazdagabb emberének együttes vagyona több, mint am-ennyit a világ teljes népességének szegényebbik 50%-a birtokol.”14 Látható, hogy ha egy ilyen világban veszünk egy, akár 1 milliárd elemű mintát, és ahhoz hozzáteszünk egy extrém értéket, akkor minő-ségileg más megállapításra juthatunk. Tűnhet például a könyvkiadás veszteséges üzletágnak, de más képet kapunk, ha figyelembe vesszük J. K. Rowling Harry Potter könyveit.15
Mitől élünk egyre inkább egy Extremisztán jellegű világban? Az egyik tényező a méret, azaz az emberek és interakcióik száma. Taleb a 2009-es, első női közgazdaságtani Nobel-emlékdíjast, Elinor Ostromöt em-líti, aki rávilágított arra, hogy „a méret a lényeg”. A skálázhatóság fon-tos következménye, hogy az eltérő méretek minőségi különbségeket eredményeznek:
13 Taleb, (2012, 293–4. o.)
14 Barabási (2018, 101. o.)
15 Extremisztánban érvényesül a Pareto-féle 80/20-as szabály, ami valójában az 50/1-szabálynak felel meg. Azaz például tetteink 1%-a meghatározhatja elért eredményünk 50%-át. Itt érvényesülnek olyan egyenlőtlenségek, amelyekre úgy szoktak hivatkozni, mint például az ún. Máté-effektus (Mérő, 2016, 102. o.), illetve a „győztes mindent visz”. Ha tudjuk, hogy a vagyonok eloszlását a hatványfüggvények adják meg, akkor már egyáltalán nem megdöbbentő a – többek között Piketty (2013) által feltárt – nö-vekvő jövedelemegyenlőtlenség a 21. században. Sőt, nem is várhatunk mást!
52
„Egy ország nem egy nagy város, a város nem egy nagy család, és bocsánat, a világ nem egy nagy falu.”16
A másik meghatározó tényező az elemek közötti nemlineáris kapcsola-tok intenzitása, egymásba ágyazottsága, és azok mentén az események terjedésének potenciális gyorsasága, azaz a felgyorsult „fertőzőképes-ség”. A hibák nem lokalizálódnak, és nehezebben is lokalizálhatók. A pénzügyi piacokon egy nagy bank csődje nemcsak számos más bankot ránthat magával, de teljes pénzügyi és gazdasági visszaesést okozhat. A világot behálózó megnövekedett áru- és légiforgalomnak köszönhetően például egy vírus terjedése kontrollálhatatlanul gyorssá válhat. Az in-ternetnek köszönhetően az információs „vírusok” terjedése is hasonló.
2.2. Szürke és Fekete Hattyúk
„Egész eddigi életem során soha nem ért még baleset”17 – E. J. Smith, 1907, a Titanic kapitánya – Világunkban történnek olyan dolgok (csodák), amelyek meglepnek minket. Világnézetünktől függően ezek eredetét másképp látjuk18 – csakúgy, mint a Necker-kockát. Taleb kétféle szélsőséges eseménytí-pust különböztet meg:
• Fekete Hattyúk.19 Egy Fekete Hattyú-esemény jellemzői:
- Valamilyen tekintetben kiugróan eltérő. Kívül helyez-kedik mindenen, ami megszokott, túl minden elképzel-hető várakozáson, mert egyetlen múltbeli eseményből
16 Taleb (2018, 58. o.)
17 Idézi Taleb (2012, 77. o.)
18 Ilyen eltérő megközelítéseket ismertet Mérő (2014) A csodák logikája című köny-vében.
19 Taleb (2012, 17. o.). A Fekete Hattyú metafora eredete egy ősi római mondás:
„olyan ritka, mint a fekete hattyú”. (Taleb, 2020) Taleb példája: Donald Trump ame-rikai elnök fizika Nobel-díjat kap.
53
sem következtethetünk rá biztonsággal. Tehát nem elő-rejelezhető.
- Hatása extrém.
- Retrospektíven előrejelezhetőnek tűnik. Emberi termé-szetünkből adódóan a rendkívüliség magyarázatára utó-lag különféle magyarázatokat fabrikálunk, hogy érthe-tővé és megjósolhatóvá próbáljuk tenni.
Pozitív, illetve negatív Fekete Hattyú-eseményről beszélünk, at-tól függően, hogy hatása ránk nézve kedvező vagy éppen ked-vezőtlen. Általában az előbbi időbeli lefutása (például egy tech-nológia elterjedése) sokkal hosszabb, mint az utóbbié (például egy bomba romboló hatása).
• Szürke Hattyúk.20 A Madelbrot-féle Szürke Hattyú-esemény az a Fekete Hattyú esemény, amit valamilyen mértékben előre meg lehet jósolni – például a földrengések, a sikerkönyvek, a tőzsde-krachok –, ám amelyek jellemzőit nem lehet teljes mértékben meghatározni, s ezért velük kapcsolatban pontos kalkulációkat sem lehet végezni.
Taleb kétféle világrendszere és a Fekete Hattyú-esemény kapcsolatát Mérő László az alábbi megállapításokkal jellemzi:
„Amikor Taleb éppen nem befektet, hanem filozofál, akkor azt keresi, hogyan kell viselkednünk egy olyan világban, amit nem értünk.”21
„A 2008-as válság után (de már a 2000-ben, 1998-ban és 1987-ben, az akkori válságok idején is) a gazdaság fő vezetői rendre azzal mentege-tőztek, hogy ekkora kilengések elméletileg tízezer évente sem fordulnak elő. Valóban, Középszerisztán matekja ezt mondja, de a gazdaság ma
20 Taleb (2012, 376. o.)
21 Mérő (2014, 264. o.)
54
már egyértelműen Extremisztánban működik, ahol másfajta matek ér-vényes, és időnként óhatatlanul bekövetkeznek óriási kilengések, nem tízezer évente, hanem akár egyetlen emberélet alatt többször is.”22
„Fel kell készülni arra, hogy minden előrejelzés csak addig működik, amíg Középszerisztán logikája érvényes, így egyikben sem szabad ko-molyan hinni. Mihelyt Extremisztán törvényszerűségei lépnek életbe, az előrejelzés eleve, elvileg is lehetetlen.”23
Amint láthatjuk, a 21. században, a körülöttünk lévő megváltozott világ természetével kapcsolatban gyakran az eddig alapvetően bevált régi, de helytelen megközelítést alkalmazzuk. Ezt fokozzuk azzal a hibánkkal, hogy – sokszor még tudományosan is – helytelenül értelmezzük mind-azt, amit a körülöttünk lévő világból érzékelünk. A következő pontban ezekbe az emberi illúziókba és kognitív torzításokba adunk betekintést.