A birtoklás helyett a szolgáltatásokért fizetni

A fogyasztó viselkedése drámai volt a világjárvány idején. Különösen a járvány kezdeti periódusában a felhalmozás, pánikvásárlás volt a jel-lemző. Az emberek általában megveszik, amit elengedhetetlennek tar-tanak, de egy válsággal való szembenézés egészen más helyzetet te-remt. A „gyűjtői” megközelítés az áruk birtoklását célozza meg, a „kol-lektív megosztó” elv szerint csak az áruk szolgáltatásának megosztására irányul a figyelem. Pandémia alatt azonban ez utóbbi higiéniai megfon-tolások miatt nehezen érvényesíthető. Ha a „tulajdonhoz való hozzáfé-rés” helyett szolgáltatási modellek működtek volna, akkor rugalmasabb megoldással lehetett volna számolni. Az érintkezés mentes termékszol-gáltatási rendszerek kiváló rugalmasságot kínálnak és csökkentik a bi-zonytalanságot.

98 2. Önkorlátozás és helyi fogyasztás

Ez a filozófiai megfontolás elsősorban az élelmiszerfogyasztás terüle-téhez köthető. Az élelmezésbiztonság fenntartása és az ellátás üzemel-tetése elengedhetetlen a válság idején minden gazdaság számára. Vi-szont azok az országok, amelyek importra támaszkodnak, nehéz hely-zetbe kerültek. A járvány miatt az ellátási lánc megszakadása gátolta a célpiacra jutást, és élelmiszerhiány miatt emberek milliói éheztek. Eb-ből adódóan aligha lehet elképzelni olyan jövőt, amely a hosszú távú korlátozások alatt helyi, alternatív ellátások, piacok nélkül is működik.

Körforgásos gazdasági modellekben helyi ellátási láncokkal az élelmi-szer és tápanyagáramlás helyben megvalósítható.

3. Rövid ellátási láncok és import függőség csökkentése

A COVID-19 utáni helyzetben egyértelmű tendencia a de-globalizáció.

A világkereskedelem csökkenése (2020-ban 13- 32%), egyaránt érin-tette a késztermékeket, az ipari alapanyagokat és az alkatrészeket is. A gyártáshoz szükséges biztonságos alapanyag- és alkatrészellátás, kész-letfelhalmozódás vagy -hiány előrejelzése nélkül nehezen oldható meg.

A lezárásokkal a helyi termelési láncok kedvezőbb helyzetbe kerülnek, mint korábban, és várhatóan a jövőben is felértékelődik az olcsóbb árut szállító hosszú ellátási lánccal szemben a helyi mikroipar, és a javításra szakosodott gazdaság, az elérhető közelségű, megbízható termékellátás biztosítása miatt.

4. Prioritások szerinti fogyasztás és kapacitáskorlátozások

Pandémia alatt a túlélésre, a közösségre és az elkötelezettségre, sőt a szó-rakozásra vonatkozó igények kielégítése változik. Ha korlátozottan áll-nak rendelkezésre az erőforrások, a szükségleteket rangsorolni kell, hogy a kormányok gyorsan reagálhassanak a világjárvány utáni válságokra.

Ezért az alapvető fontosságú javak folyamatosságának biztosítása érdek-ében a fontossági sorrendet a túlélés szükségletei határozzák meg.

Joggal várható, tehát, hogy jövőben a gondolkodásmódot az „új normá-lishoz” való alkalmazkodás jellemezze, és a gazdaság környezettudato-sabb és felelősségteljesebb irányba mozduljon el (Blériot, 2020).

99

Covid-19 utáni helyreállításához rugalmas körforgásos gazdaságra van szükség. Már vannak is olyan beazonosított befektetési lehetőségek, amelyek stratégiáit a körforgásosság szellemében lehet kialakítani, ami az 1. táblázat tartalmaz. Sőt, vannak jó gyakorlatok Európában és szerte a világon, amiből tapasztalatot lehet meríteni.

1. táblázat 10 körkörös befektetése lehetőség Terület Tevékenység

Épített környezet

1 Épületek felújítása és korszerűsítése

2 Építőanyagok újra felhasználási és újrafeldolgozási infrastruktúrája

Mobilitás 3 Multimodális mobilitási infrastruktúra

4 Gépjárművek felújítása, újragyártása és javítása és az ezt segítő infrastruktúra

Műanyag csomago-lás

5 Innovatív, újra felhasználási üzleti modellek műanyag csomagoláshoz

6 Műanyaggyűjtési, válogatási és újrafeldolgozási infrastruktúra

Divat 7 Ruházat kölcsönzési és viszonteladási modelljei 8 Ruhagyűjtési, válogatási és újrahasznosítási infrastruktúra

Élelmiszer 9 Eszközök, amelyek lehetővé teszik a gazdák számára a regeneratív mezőgazdasági termelésre való áttérést

10 Élelmiszer-többlet és melléktermékek gyűjtése, újraelosztása és valorizációs infrastruktúrája

Forrás: Blériot. 2020 Néhány jó gyakorlat

Az olcsó, egyszer használatos, kényelmes műanyag csomagolóeszkö-zök az alacsony újrafeldolgozási arány miatt hatalmas, globális mű-anyagszennyezési válságot eredményeztek. Használat után a műanyag általában az óceánokhoz, folyókhoz, kommunális szemétbe kerül, nö-velve ezzel a környezetterhelést. Történtek ugyan erőfeszítések a mű-anyag felhasználásának szabályozására; de a gazdasági alternatívák hi-ánya hiábavalóvá tette az erőfeszítéseket. A műanyagok lineáris ellátási

100

láncának körforgásossá alakítása első lépésben a hulladékoktól történő megszabadulás. Világszerte, a műanyag csomagolások csupán 14%-a ér el valamilyen hulladékhasznosítót és csak 8%-a hasznosul újra, 40%

viszont közvetlenül lerakásra kerül (WEF, 2020). A műanyagok körkö-rös gazdasági rendszeréből nem fog kikerülni műanyag hulladék. En-nek érdekében 450 vállalat dolgozik - globális kooperációban az új mű-anyag gazdasági rendszer kiépítésén, a fenntartható műmű-anyag kidolgo-zásán, az innovatív üzleti modellek kifejlesztésén.

Az Apple vállalta, hogy az iPhone11 készüléke, már 100%-ban újra-hasznosított, az Apple korábbi gyártmányaiból származó anyagokból épül fel. A divatipar, mint a bolygó második legmagasabb hulladékter-melő ipara, szintén elmozdult a körforgásos megoldások felé. A Stella McCartney és az Adidas márkák körkörös termékláncok létrehozásán dolgoznak. Adidas sportcipői már csak körkörös modellekből származ-nak, bizonyos sportcipők csak hulladékból készülnek, amit aztán ismé-telten újra hasznosítanak (EMF, 2020). Fiatal divattervezők a MUD Jeans felhívására, zárt rendszerű termékek kifejlesztésén dolgoznak.

Számos olyan technológiai fejlesztés létezik, amely felgyorsíthatja a körforgást. Ide sorolhatók az anyagösszetételre és hatékonyságra vonat-kozó kutatások vagy az elektrifikálás, a hidrogéntermelés, a biokémia, a szintetikus kémia, a szén megkötés és felhasználás terén tett újítások.

A MUD Jeans bevezette a farmer bérleti modelljét; de a H&M Group is kidolgozta azt a tervet, hogyan váljon 2030-ig teljesen körkörössé. A kezdeményezés 2016-os megkezdése óta az újrahasznosított anyagok felhasználását a teljes textilbeszerzés 57% -ára növelték, használt ruha-darabjaikat évente több mint 25 000 tonnára növelték, és elkezdték újra használni technológiából származó vizet (eddig csak 13%-ot) a gyártási folyamatukból. A ruhaipar a Fibersort gépesített textil-válogató rend-szerrel, az ipar egész területén csökkenteni kívánja a textil hulladék mennyiségét. Természetesen, minél összetettebb az ellátási lánc, annál nehezebb a végpontok közötti körkörösséget generálni, de nem lehetet-len (EMF, 2020).

101

A körforgásos gazdaság felé tett előrehaladás nyomon követéséhez használt mutatók

A körforgásos gazdaság iránti növekvő érdeklődés arra késztette a szak-értőket, hogy értékelési mutatókat dolgozzanak ki a lineárisról a körkö-rös logikára történő elmozdulásra. A szakirodalomban ma már található több mutató, amelyek különböző CE-szintekre: nano (termékek), mikro (vállalatok), mezo (ipari szimbiózis) és makró (kormányok) vagy kü-lönböző környezeti, gazdasági vagy társadalmi hatások értékelésére vo-natkoznak, és mérik a fenntarthatósághoz vagy életciklus szakaszokhoz való viszonyt (Azevedo et al. 2017, Di Mairo and Rem, 2015, Ecopre-neur, 2019, Fogarassy et al., 2017).

Banaite és Tamošiūnienė (2016) a fenntartható fejlődéshez és az EU indikátoraihoz viszonyítva tanulmányozták a más szerzők alkalmazott módszereket. A mérési módszerek között szerepelt a regionális kör-körös gazdaság anyagelemzése alapján történő értékelés, ahol az anyag csökkentését, a kinyerési arányt (recycling) és az újra haszná-latot elemeztek (Chun-ron, Jung, 2011). Fejlesztésen alapuló integrált modellt alkalmazott Qing Y.et et al., (2011) amelyben erőforrás haté-konyságot és az erőforrások újra használatát vizsgálták a fenntartha-tósági indikátorok mellett, Geng (2012) anyagáramelemzést alkalma-zott, Li H (2010) pedig indikátor keretrendszerrel dolgozott. Corona et al. (2019) a CE fenntarthatóság felé történő elmozdulásának méré-sét a CE validálási elvárásai alapján kísérelte meg. Mérési modelljé-ben szerepelt az erőforrások inputja a szűkösség figyelembevételével, az emisszió csökkenés szintje, az anyagveszteség csökkenése, a meg-újuló és újrahasznosított anyagok aránya, a termékek élettartama, a munkahelyteremtés és képzés, a hozzáadott érték és társadalmi jólét.

A módszerek között szerepelt életciklus elemzés (LCA), anyag-áramelemzés (MFA) és input-output elemzés is. Haupt és Hellweg (2019) a körforgásos gazdaság környezeti fenntarthatósági értékének meghatározására esettanulmányokon keresztül adott módszertani

102

leírást, matematikai formulával alátámasztva. Fogarassy et al., (2017) szintén a körforgásos gazdaság értékének meghatározására tett kísér-letet. Kyriakopoulos et al. (2019) sok tényezős vizsgálati modell alap-ján elemezte a műszaki paraméterek és a funkcionalitás kapcsolatát a körforgásos elvekkel és teljesítménnyel. Anyag- és energiaáramokat vizsgáltak a vállalkozások közötti forgalomban, valamint regionális és a társadalmi vérkeringésben.

3. ábra Az értékelés keretrendszere és alkalmazott módszerek, Kyriakopoulos et al. 2019 nyomán

Az értékelési módszerek közötti eligazodás tehát nem könnyű, és az, hogy ezek közül a különböző szinteken melyik a legmegfelelőbb, szin-tén körültekintő vizsgálatot igényel (Tognato de Oliveira et al., 2021).

Némileg segítheti az eligazodást a körforgásos gazdaságra vonatkozó, az Európai Bizottság által létrehozott nyomonkövetési keretrendszer, amely 4 témakörben összesen tíz mutatóból áll.

103

1. táblázat Az EU nyomonkövetési keretrendszere Fő kategória Almutatók

1 Termelés és