Antifragilis Fekete Hattyú-narratíva
4. A racionalitás kockázatkezelésről és túlélésről szól
„Rationality is avoidance of systematic ruin.”91 – Nassim Taleb –
„A közgazdaságtan hagyományos iskolái abból indulnak ki, hogy az ember túlélése csakis racionális magatartással lehetséges.”92 Amint azonban a pszichológia eredményeire építő viselkedési közgazdaságtan megmutatta, az emberek nem a közgazdaságtan normatív megközelí-tése szerint hozzák meg dönmegközelí-téseiket és alkotnak ítéletet. Alapvetően ér-zelmeink által vezéreltek vagyunk, és a legtöbb esetben heurisztikákat alkalmazunk. Úgy tűnhet, hogy a feltárt szisztematikus hibáink figye-lembevétele javíthatja a hagyományos közgazdasági előrejelzéseket.
Amint láttuk, az igazi problémát az okozza, hogy döntéseink nem inva-riánsak. Az egyéni preferenciák, döntések és cselekedetek mások által csaknem tetszés szerint manipulálhatók (l. a Necker-kocka (N5) tanul-sága). Ez azért gond, mert a megváltozott – egyre inkább Extremisztán típusú – környezetünkben iparágak fejlődtek ki arra, hogy lehalássza-nak minket. Taleb nem véletlenül keresi a választ az alábbi két kérdésre:
• Hogyan éljünk egy olyan világban, amit nem értünk, úgy, hogy ne legyünk balekok?
• Milyen racionalitás vezérel bennünket?
90 „Elképzelhető, hogy idővel kialakul majd egy külön tudományág, az antifragilitás tudománya is” (Mérő, 2014, 265. o.).
91 Taleb (2018, 233. o.)
92 Mérő (2004, 204. o.)
79
A két kérdés szorosan összefügg. Taleb szerint nem elég tudatosítani kognitív hibáinkat, teljes szemléletváltásra lenne szükségünk.93 Úgy tű-nik, egyedileg és populációsan úgy fejlődtünk az evolúció során, hogy elkerüljük a rendszerszintű pusztulást. Taleb ezt a kockázatkezelési el-járást tekinti racionálisnak.
Az ergodicitás ebből a szempontból nélkülözhetetlen fogalom. Úgy tű-nik, az emberek örökölt tulajdonságai biztosítják, hogy az emberiség – mint komplex antifragilis rendszer – ne dőljön be annak, hogy az orosz rulett racionális. Ezek alapján nincs értelme ítélkezni, kategorizálni hogy, egyedi viselkedésünk mely eleme racionális vagy irracionális. Az idő – mint a „rendetlenség” család94 legfőbb eleme – az egyetlen bíránk.
Ha élünk, nem követtünk el túl nagy bakit, vagy szerencsénk volt. Ha egyesek kiestek a populációs játékból, vagy saját maguk hibáztak kapi-tálisat (és akkor jobb, ha az a stratégia nem öröklődik), vagy balszeren-cséjük volt, vagy a természet populációs invarianciájának potenciális áldozatai. A természet (vagy Isten – ki hogy látja a Necker kockát) – a túlélés biztosítása érdekében – egyes tulajdonságok invarianciáját biz-tosítja. Az egyik ilyen az újszülött csecsemők esetén a nemek eltolódott aránya a fiúk javára. Hasonló lehet a balkezesek, vagy az egyes vércso-portok aránya. Úgy tűnik, a hülyék aránya is invariáns.95 Egyes elkép-zelések szerint lehet, hogy az ADHD-s gyerekek hiperaktív magatartása és „önfeláldozása” a csoport túlélését biztosíthatja.96 Túlzott optimiz-musunknak tudjuk be, hogy belevágunk egy kisvállalkozásba, holott
93 Carol Dweck (2015) szerint az emberek két csoportba oszthatók szemléletmódjuk alapján: kb. 80% rögzült szemléletű, 20% fejlődési szemléletű. Az előbbiek (utób-biak) három dolog – saját maguk, a partnerük és kapcsolataik – megváltoztathatatlan-ságában (változtathatómegváltoztathatatlan-ságában) hisznek. Dweck szerint, bár sok függ a neveltetéstől, szerencsére a fejlődési szemléletmód tanulható és fejleszthető.
94 A „rendetlenség család” tagjai például a volatilitás, bizonytalanság, kockázat, vé-letlenszerűség, nem teljes tudás, változékonyság, véletlen, káosz, zűrzavar, entrópia, stresszorok, homályosság, megjósolhatatlanság és az idő (Taleb, 2013, 13. o.).
95 Cipolla (2019)
96 Ebből a szempontból az „egyéni hibák” orvoslása valójában a rendszer fragilizálását eredményezheti.
80
tudhatjuk, hogy többségük elbukik. De ha a hibák szeparáltan jelentke-zek, nem fertőznek, így nem okoznak rendszerszintű kockázatot. A kis hibákból pedig tanulhatunk. A lényeg, hogy minél rövidebb idő alatt kiderüljenek hibáink, és hogy ne legyen végzetesek. Taleb a racionali-tás fogalmának újraértelmezése kapcsán az alábbi fő megállapíracionali-tásokat fogalmazza meg:
„A racionalitás nem más, mint kockázatkezelés, a túlélésről szól.
Irracionális bármi, ami egyéni és kollektív szinten megakadályozza a túlélést.”97
„Előfordulhat, hogy az egyén bizonyos (első pillantásra »irracionális-nak« tekinthető) sajátos magatartása szükséges lehet a kollektív szintű hatékony működéshez.”98
“…a kollektív racionalitás megkövetelhet bizonyos egyéni hibákat”99
„A racionalitás a rendszerszintű pusztulás elkerülése.”100 5. A COVID-19 világjárvány és tanulságai
„A COVID-19 nem egy Fekete Hattyú-esemény.”101 – Nassim Taleb – Szerencsére a COVID-19 meglehetősen felkészülten érte a világot. A számos történelmi előzményt követően, csak a 21. században, a COVID-19 előtt, már volt hét nagy járványkitörés.102 Az ENSZ Egész-ségügyi Világszervezetének (WHO) riasztási rendszere már világszin-ten kidolgozott és működőképes volt. Számos film, könyv dolgozta fel
97 Taleb (2018, 220–1. o.)
98 Taleb (2018, 92. o.)
99 Taleb (2018, 219. o.)
100 Taleb (2018, 233. o.)
101 Taleb (2020)
102 Cirillo–Taleb (2020)
81
egy potenciális világjárvány eshetőségét. Ezek alapján megállapíthat-juk, hogy a COVID-19 egy Szürke Hattyú-esemény. Mint ilyen, jellem-zőit nem lehet teljes mértékben meghatározni, s ezért vele kapcsolatban pontos kalkulációkat sem lehet végezni. A 3.4. alpontban ismertetett kognitív hibáink (a pulyka-probléma, a körkörös csapda) következtében hamis biztonságérzetünk alakult ki. Valószínűleg ezzel is magyaráz-ható, hogy a világ legtöbb országa miért lett Pulyka, és miért nem reagált megfelelően.
Taleb filozófiai írásai és fogalomrendszere elérhető és ismert volt a társadalomtudományok és orvostudományok számára. Sajnos az elmé-let indukálta vakság nemcsak az előbbi, de az utóbbi terüelmé-letet is érinti.
Cirillo–Taleb kiemelik103, hogy a vírusterjedési és következmény-elő-rejelző modellek többsége figyelmen kívül hagyja a fertőző betegségek ún. farok kockázatát. Ezek figyelmen kívül hagyása hibás politikákat eredményezhet.
2020 tavaszán az amerikai médiában megjelent, hogy az úszómedencék és a háztartásokban tartott lőfegyverek sokkal nagyobb valószínűséggel okoznak halált, mint a COVID-19. Taleb104 ingerülten jegyezte meg, hogy a média képviselői nem értik Extremisztán természetét. Ha valaki belefullad a saját medencéjébe, az nem növeli annak valószínűségét, hogy a szomszédja meghal. Ezzel szemben, ha valakinek egy, illetve két szomszédja is elkapja a COVID-ot, az már hat a tragédia valószínű-ségére, sőt nem kétszeresen, hanem akár négyszeresen vagy még több-szörösen.105 A hibák szeparálhatósága és terjedésének lassítása
103 Cirillo–Taleb (2020)
104 Taleb (2020)
105 Mérő (2014, 261–284. o.) antifragilis pénzügyi „bunyósaival” sem az a gond, hogy időnként csődbe mennek, hanem az, hogy az elkövetett „kapitális” hibáik után is bent maradnak a populációs (pénzügyi) játékban, továbbá, hogy másoknak, sőt eset-leg nagyon sokaknak is kárt okoznak. Kockázatvállalásuk nem szeparálódik, nem csak a saját bőrüket viszik a vásárra. Sőt, túlélésükkel „intézményesülhet a hülyeség”
(l. lottó 5-ös). Antifragilitásuk ára mások fragilitása.
82
elsődleges stratégia lehet. Ennek ellenére a maszkhasználat még tavasz-szal sem volt ajánlott az USA-ban (sem). Pedig ha valaki hordja, és ha ez csak 50%-kal csökkenti is a fertőzés arányát, akkor, ha már ketten hordják, az akár 95%-os védelmet is eredményezhet.
A döntéshozók nem kezdetben féltek, amikor a bizonytalanság még nagy volt, hanem később, amikor már a bizonytalanság kicsi volt és le-hetett érzékelni a terjedés ütemét. A „lottó 5-ös” kognitív hibánk segít-het az önigazolásban, de ettől még hibásan gondolkodtunk.
A COVID-19 mindennapi életünk számos fragilis területére rámutatott.
Természetesen lesznek fragilis vállalkozások és szakmák, lesznek robusz-tusok, akiket csak átmenetileg érint, és lesznek antifragilis nyertesek is.
Tényleg vissza akarjuk kapni „korábbi életünk” életképtelen struktúráit?
Extremisztánban a helyi hibák – a nemlineáris visszacsatolások követ-keztében – könnyen az egész rendszer fragilitásához vezethetnek. Amíg 2020 januárjában kb. 2500 regisztrált COVID-beteg volt, addig 2021 januárjában már 99 millió, és a halálos áldozatok száma is elérte a 2,1 millió főt. 2021 májuságra a fertőzöttek száma meghaladta a 155 millió főt, a haláleseteké pedig a 3,2 millió főt. Bizonytalan, hogy mit várha-tunk még, mondjuk Indiából, vagy mai hibáink késleltetett hatásaként.