El kell, hogy menjek – El kell menjek

Ennek a fejezetnek a témája egy olyan szerkezettípus – vagy talán szerkezettípusok családja –, amelynek több, korábban tárgyalt szerkezet is az alkotórésze. Körülírás helyett egyszerűbb egy példasorral illusztrálni, ld. (39):

(39) fölülkell majd, hogymúlja felsem szabadmerüljön elkéne, hogytudjunkjutni megkellakarjonhalni összekell, hogylegyenkötve rákellett volnalegyenírva megkell, hogynyerhetőlegyen visszakellvezethetőlegyen

Három közös vonása biztosan van ezeknek a példáknak: (1) Az igekötő a – jellemzően személytelen – modális ige előtti igemódosítói pozícióban áll. (2) Ha az igekötővel lexikai egységet alkotó ige finit, akkor kötőmódban áll, ha non-finit vagy igei származék, akkor a hozzá tartozó modális vagy létige áll kötőmódban. (3) Ahogyminden esetben elhagyható a szerkezetből.

A (39) példái közül a leggyakoribb és a szakirodalomból leginkább ismert mintázattípus az első, tehát amikor a kötőmódú finit igéhez tartozik az igekötő. A hogykötőszót tartalmazó variánsnak 7 218, ahogynélkülinek 7 451 korpuszbeli előfordulása adatolható.³⁶ Ennek a szerkezetnek – va-lamint további, szemantikailag hasonló szerkezeteknek, pl. el kell mennem, el kellek menni – az általam ismert legalaposabb leírását É. Kiss (2009) adja. Az ő elemzése szerint ebben a szerke-zetben az igekötő kiemelése történik az időjeles mellékmondatból a fölérendelt tagmondatba. A továbbiakban É. Kiss egy-egy megállapításához kapcsolva mutatom be a korpuszadatokat.

36A korpuszlekérdezések során igyekeztem minden lehetséges írásmódot figyelembe venni: ahogy-ot nagyon sok-szorh-nak rövidítik, és az is jellemző, hogy nem raknak elé vesszőt. Így teháthogykötőszót tartalmazó találatnak számoltam a következőket is:el kell hogy menjek; el kell, h menjek; el kell h menjek.

É. Kiss azt írja, hogy az igekötő kiemelésének a feltétele a modális ige és a hogy közvetlen szomszédossága. A korpuszadatok azonban azt mutatják, hogy ez nem mindig valósul meg: befér-kőzhetnek rövid szavak, főként az -e, majd, még, már, ritkán a most már, mindenki, nekem, ld. a (40) példasort.

(40) a. [...], és egyáltalánellentkell-e hogymondjona kettő egymásnak.

b. A szaktudásom alapjánfelkellene majd, hogyvegyenek.

c. [...] a felelősségtudata valóbanfelkell most már hogyébredjen, [...]

É. Kiss megállapítja azt is, hogy egy-két olyan kifejezésen, amely nem operátor-szerepű, az igekö-tő átemelheigekö-tő. Én úgy találtam, hogy kifejezetten messzire is távolodhat az igeköigekö-tő attól a szótól, amelyhez lexikailag tartozik. Ez párhuzamot mutat néhány korábban tárgyalt jelenséggel: hasonló volt megfigyelhető az olyan infinitívuszi szerkezetek esetében, amelyekben finit ige férkőzött be az igekötő és az infinit igealak közé, valamint a passzív, létigével álló határozói igeneves szerkezetek-ben. Ahogykötőszót is tartalmazó variánsokban jellemzően több kifejezés férkőzik be a kötőmódú igealak elé, de ahogynélküliekben is találni hasonló példát, ld. (41).

(41) a. [...], amitelkell hogy háromnegyed egy előtt néhány perccelmondjak: [...]

b. [...], ahhoz ténylegmegkell, hogy az ember úgymondbizonyosodjonróla, [...]

c. [...] igenis most mármegkellene valamilyen módontisztuljona XXI. század elején ez a vajúdó, szilánkos rendszerváltó politikai elit.

É. Kiss szerint ez a kiemelő szerkezet személytelen modálisok – kell, szabad – esetében jelenik meg. Az én korpuszmérésemben adatolható volt az akar is, bár erre nagyon kevés példa van, és csak ahogykötőszós változatnál figyelhető meg, ld. (42). Ez feltehetően csak akkor fordul elő, ha a főige és azakaralanya különböző.

(42) a. A Jutkaösszeakarja hogyvesszünk, de ez nem fog sikerülni.

b. Legalábbis, haelakarod hogyfogadjamaz érveidet.

A szerkezetben reduplikált igekötő is megjelenhet, ld. (43):

(43) a. [...] és bizony néha már magamnak ismeg-megkellett, hogytoldjamvalamelyik törté-netet, hogy reggelig kitartson.

b. Az állatok, mivel emlősök voltak, időnkéntfel-felkellettjöjjeneka vízfelszínre, hogy levegőhöz jussanak.

A korpuszvizsgálat rávilágított arra is, hogy ez a mintázattípus sokkal általánosabb, mint ahogy a szakirodalom tárgyalja. Nemcsak a finit igék igekötőjét érinti, hanem non-finit igékét és igei származékokét is. Ezekről lesz szó a továbbiakban.

Míg a finit igés típusra a példák száma 7 000 fölötti volt mind ahogykötőszót tartalmazó, mind a hogynélküli esetekben, infinitívuszra mindkét variációban csak huszas nagyságrendű példát lehetett találni. Az infinitívuszi alak előtt túlnyomórészt atudige jelent meg kötőmódban, ld. (44).

(44) a. Egyébként is, mindentmegkell, hogy tudjonoldani, hiszen orvos.

b. Valóban, hátelkéne, hogy tudjunk odáigjutni, hogy [...]

c. Ebben a versenyben ismegkell tudjanakállniezek a gazdaságok.

A ‘létige + -vA’ típusú passzív szerkezet – ld. (45) példasor – érdekessége az eddig látott mintá-zattípusokhoz képest az, hogy a -vA végződésű igenevet a kötőmódú ige egyaránt meg is előzheti vagy követheti.

(45) a. De persze ehhezkikell, hogy legyenalakítvaegy megfelelő munkakultúra.

b. Lélekben isösszekell legyélforrvamindenkivel.

c. [...] általánosságban és konkrét ügyben isfelkell hogyvilágosítvalegyen, [...]

d. Ja, a kernelbebekellforgatvalegyen a PPP támogatás.

Ezen a ponton érdemes megvizsgálni az eddig látott mintázattípusok egymáshoz viszonyított ará-nyait. Ezt mutatja be a 9. ábra. Látható, hogy minden esetben eléggé kiegyenlített ahogykötőszót tartalmazó és nem tartalmazó korpuszpéldák aránya, de ahogynélküli példák kicsivel gyakoribbak.

Ezzel kapcsolatban érdemes majd olyan korpuszvizsgálatot is végezni, amely figyelembe veszi a forrásmondatok régióját: a hogy nélküli változat több szakirodalom szerint – ld. Posgay (2002),

7218 18 24

7451 21 26

mihez tartozik lexikailag az igekötő 0%

25%

50%

75%

100%

finit ige infinitívusz határozói igenév hogy nélküli db hogy-os db

9. ábra. A hogykötőszót tartalmazó illetve nem tartalmazó változatok arányai az eddig vizsgált mintázattípusok esetében.

Dóra (2006), É. Kiss (2009) – Erdély felől kezdett terjedni a magyarországi régióba az utóbbi évti-zedekben.

Az itt tárgyalt mintázattípus néhány egyéb igei származék esetében is megjelenhet. Ezek mindig megelőzik a kötőmódban álló igét, ezért gyanítható, hogy a ‘létige + -vA’ szerkezet mintájára jöttek létre, ld. (46).

(46) a. De ami értéket képvisel,visszakellvezethetőlegyen akár sok áttételen keresztül [...]

b. [...] pontosanlekell, hogyszabályozottlegyen ebben a rendszerben.

c. [...] hogy is mondjam,megkell, hogyakadályozásrakerüljenek, [...]

A leggyakoribb, el kell, hogy menjek típusú szerkezet kapcsán É. Kiss (2009) azt írja, hogy az igekötőt – illetve bármilyen igemódosítót – mindig ki kell emelni a szerkezetből, kivéve akkor, ha a hogy kötőszóval bevezetett tagmondat tagadó vagy fókuszos. Érdekes módon arra is találunk néhány példát, hogy a tagmondat semleges, mégsem történik meg az igekötő kiemelése, ld. (47).

(47) a. Kellett volnaelmenjeknyugdíjba, de nem tudtam elmenni, [...]

b. Kell, hogy a nemzeti emlékezetmegőrizzea tragédiákat.

c. Kell, hogylekössönvalami, kell a kuszaság, az unalmas csak árt neked.