3. Az oldalra nyíló almenüben tegyünk a Szokásos és Formázás utasítások elé egy pipát. (Máshol ne legyen, mert ha a többi parancsot is aktiváljuk, akkor a felső eszköztárak közé, illetve alulra, az Állapotsor fölé berak egy-egy Formázó sort, ami nagyon leszűkíti a munkalapot.) A felesleges eszköztárak is itt szüntethetők meg. (Kattintsuk ki a pipát előlük.)
Ha ezen a módon nem tudunk minden felesleges eszköztárat megszüntetni, kattintsunk az Eszközök menügombbal lenyitható ablak Testreszabás parancsára, és a tovább nyíló ablakban aktiváljuk az Eszköztárak fület. Alaphelyzetben itt csak a Szokásos, a Formázás és a Menüsor utasítások le-hetnek kijelölve, a többit érvénytelenítsük. Rajzoló-, táblázatkészítő, keretező-, webkiszolgáló esz-köztárak a Szokásos eszköztár vonatkozó gombjaira kattintva is keletkeznek, de ezek újbóli rákat-tintással megszüntethetők. Amennyiben a Szokásos vagy a Formázás eszköztár eltűnne a Címsor alól, és egy kis ablakban jelenne meg, akkor ragadjuk meg a bal egérgombbal a felső kék csíkját, és húzzuk be az eszköztárak megfelelő sorába. (Előfordul, hogy rossz helyre megy. Ilyenkor a bal egérgombbal kattintsunk a jobb oldali határoló vonalára, és húzzuk feljebb vagy lejjebb.) A Word szabályosan kialakított alapeszköztára a FÜGGELÉK 3. ábrán.) látható.
Képernyőnagyítás
a) Főleg kis képernyőátlójú monitoroknál gyakori probléma, hogy nem elég nagy a munkafelü-let, az elkészült táblázat vagy rajz lelóg róla. Ahhoz, hogy teljes egészében lássuk, le kell kicsi-nyíteni. Ekkor viszont láthatatlanná válnak a részletek. Van azonban néhány áthidaló megoldás, ami adott körülmények között több centiméterrel is képes megnövelni a mozgásterünket. Kat-tintsunk a bal egérgombbal a menüsor Nézet gombjára. A megnyíló ablakban katKat-tintsunk az Nyomtatási elrendezés parancsra. Ekkor úgy látjuk a dokumentumot, ahogy ki van szerkeszt-ve, margókkal, oldalakra bontva. Most kattintsunk a Normál parancsra. Erre eltűnnek a margók és a sorvégi elválasztójelek, a szöveg egybefolyik. Anélkül zsugorodik, csökken a terjedelme, hogy a tartalma csorbulna. (Ezt nevezik ömlesztett változatnak.) Sajnos ez az üzemmód nem minden esetben használható. A képek, ábrák, oszlopok normál nézetben láthatatlanná válnak.
Amennyiben az anyag vázlatszerűen lett felgépelve, Normál nézetben eltűnnek a formázásai is.
Ilyenkor az Eszközök menügombbal lenyitható ablakban adjuk ki a Beállítások parancsot, és aktiváljuk a Megjelenítés fület. A feltáruló tábla A vázlat és Normál nézet beállításai szekto-rában érvénytelenítsük a Gépírás utasítást, majd nyomjuk meg az OK gombot.
b) Ha csak egy-két sornyi helyre lenne szükség ahhoz, hogy ne kelljen le-fel tologatni az oldalt, kattintsunk a Szokásos, majd a Formázás eszköztár bal oldali fejvonalára (két függőleges pont-sor), és a „Fogd és vidd” módszerrel húzzuk ki őket a munkalapra. Ekkor lebegő palettává vál-nak, amelyeket a címsoruknál fogva oda helyezünk, ahová akarunk. Ha nem használjuk ki a munkalap teljes szélességét, az eszköztárakat a képernyő szélére is kihúzhatjuk. Ennek módja, hogy a címsoruknál megragadjuk őket, és addig toljuk kifelé, amíg függőleges sorrá válva a
munkalap jobb, illetve bal oldalára ugranak. A visszaállításuk ugyanígy történik. Toljuk a Szoká-sos eszköztár lebegő palettáját a Menü sor szélére, mire az ikonjai vízszintes sorba rendeződve felzárkóznak alá. Ezután a Formázás eszköztár palettáját toljuk rá a Szokásos eszköztár szélé-re. Amennyiben nem illeszkednek be pontosan a helyükre, fejvonalaikat megragadva húzzuk ki őket a képernyő bal szélére.
c) Ha még mindig kicsi a hely, szüntessük meg a vonalzókat. Ennek érdekében a Nézet menü-ben érvénytelenítsük a Vonalzó parancsot. A munkalap lefelé is kiszélesíthető. A jobb egér-gombbal kattintsunk a Start menügombra, és a felnyíló menüben adjuk ki a Tulajdonságok pa-rancsot. A Tálca és a Start menü tulajdonságai ablakban aktiváljuk a Tálca fület, és A tálca megjelenése szektorban adjuk ki A Tálca automatikus elrejtése utasítást. Erre a Tálca eltűnik.
Ezzel szintén lejjebb húzódik a munkalap. Ha szükségünk van rá, húzzuk le az egérkurzort a képernyő alsó szélére, és megjelenik a Tálca. A kívánt művelet elvégzése, a kurzor eltávolítása után ismét eltűnik. Ha a munkalap oldalán van elég hely, kihelyezhetjük balra vagy jobbra. Ezt a Tálca helye a képernyőn beállító sávban rendelhetjük el.
d) Ennél is nagyobb munkafelület-növekedés érhető el, ha a Nézet menüben a Teljes képernyő parancsra kattintunk. Ebben az esetben minden eltűnik, az egész képernyőt a szöveg vagy a fel-dolgozott ábra tölti ki. Ilyenkor csak az egérrel, és a billentyűkkel dolgozhatunk rajta. Az ábrát úgy állítsuk be, hogy a munkalap felső széle kerül a monitor felső széléhez. Az eszköztárak el-tűnése következtében keletkező helytöbblet alul, a munkalap alján fog megjelenni. Amennyiben szükségünk lenne valamelyik formázó gombra, toljuk az egérkurzort a képernyő tetejére. Ekkor ideiglenesen megjelenik a Menüsor. Kattintsunk a Nézet menü gombra, és a lenyíló ablakban adjuk ki az Eszköztárak parancsot. Az oldalra nyíló almenüben jelöljük ki azt az eszköztárat, amelyben a szükséges gomb megtalálható. A kiválasztott eszköztár gombsora megjelenik a kép-ernyő tetején. A szükséges művelet elvégzése után toljuk ismét a kurzort a képernyő tetejére, és az újra megjelenő menüsor Nézet menüjében szüntessük meg a már nem használt eszköztárat.
Ebből az üzemmódból az Esc billentyű lenyomásával, vagy a monitoron látható Teljes képer-nyő ablak bezárásával léphetünk ki. (Annak érdekében, hogy ne legyen útban, a munka meg-kezdése előtt toljuk a monitor valamelyik sarkába.)
e) Nyomtatási elrendezés nézetben zavaró lehet az oldalak tetején és alján található üres sáv, valamint az egyes oldalakat elválasztó szürke csík. Ez azonban Word 2002-től felfelé könnyen elrejthető. Mutassunk az egérkurzorral valamelyik lap tetejére vagy aljára, és amikor egymással szembe mutató kettős nyíllá alakul, megjelenik mellette egy kis tábla, Üres területek elrejtése felirattal. A bal egérgomb lenyomása után az üres területek megszűnnek. Visszaállításánál ugyanígy járjunk el. (Most az Üres területek megjelenítése tábla jelenik meg.) Ez az üzemmód igen hasznos lehet többoldalas listák készítése esetén, Ilyenkor az üres területek elrejtésével a lista folytonossá válik. Nem kelti az olvasóban azt a téves nézete, hogy a lap alján véget ér.
Ezért munkánk végeztével ebben az üzemmódban mentsük el a dokumentumot, és így adjuk to-vább másoknak.
Nagyítás tört értékekre állítása
1. A Szokásos eszköztárban kattintsunk kétszer a Nagyítás kijelölősávra. Ekkor a benne levő érték kijelölődik.
2. Írjuk rá a kívánt nagyítási értéket (pl. 110%-ot. 17 colos monitor használata esetén erre az értékre felnagyítva tölti ki a dokumentumoldal teljes mértékben a képernyőt.) Csak a számértéket kell be-írni, a „%” jelzést a program automatikusan utána rakja.
3. Nyomjuk meg az Enter billentyűt.
Ily módon természetesen le is kicsinyíthetjük a munkalapot. A 17 colos CRT-monitor 68%-os, míg 19 colos CRT-monitornál 71%-os kicsinyítés mellett válik az A/4-es lap teljes egészében láthatóvá.
(Ezek az adatok 1024 × 768 képpontos felbontásra vonatkoznak. 17 colosnál kisebb méretű moni-tort szövegszerkesztéshez nem célszerű használni, mert normál méretben a tördelő programok
A/4-esnél kisebb méretű oldalai olvashatatlanná válnak, ami nagyon megnehezíti a munkát. A nagyon apró betűket ugyanis a monitor nem képes kirajzolni, a szövegmező „sormintává” alakul.)
Teljes oldal megjelenítése
a) Ha látni szeretnénk, hogy a kiszerkesztett oldal hogy néz ki egyben (aljától a tetejéig) kat-tintsunk a menüsor %-os nagyítást feltüntető Nagyítás kijelölősávjára, illetve a jobb oldalán ta-lálható lefelé mutató nyílra. A lenyíló ablakban az Oldalszélesség parancsra kattintva látni fog-juk a bal- és jobb oldali margók teljes szélességét. A Teljes oldal parancsra kattintva az egész oldalt láthatjuk (a margószélességet alul, felül és oldalt. A méretjelző % beviteli sávban látha-tóvá válik, hogy ez a kép hányad része az eredetinek, mennyivel kisebb.) A legalul található Két oldal parancsra kattintva láthatjuk, hogy milyen lenne a munkánk, ha dupla oldalon szerkeszte-nénk ki. A dupla oldalról úgy állhatunk vissza normál üzemmódra, hogy kétszer rákattintunk a
%-os nagyítást mutató gombra, és beírjuk azt a nagyítási arányt, amelyen dolgozni szoktunk.
(Olyan értéket állítsunk be, hogy a szövegmező a képernyő bal szélétől a jobb széléig érjen. Ez az érték a képernyő méretétől függ, 17 colos24 CRT-monitornál pl. 110%.) Utána nyomjuk le az Enter billentyűt. Word 2002-től felfelé a Nagyítás kijelölősáv kiegészült a Szövegszélesség pa-ranccsal. Erre kattintva eltűnnek a margók, és a szövegmező teljes szélességében kitölti a kép-ernyőt.
b) A nyomtatási kép egyszerűbben is megjeleníthető, ha a Szokásos eszköztárban a nyomtató piktogramja melletti (fehér lapot szimbolizáló) Nyomtatási kép gombra kattintunk. Ebből az üzemmódból úgy léphetünk ki, hogy az újonnan képződött eszköztár Bezárás gombjára kattin-tunk. Word-ben a nagyítási érték csökkentésével sokszorozódnak az oldalak. A program annyi oldalt jelentet meg a dokumentumból, hogy kitöltse az egész képernyőt. Kis képernyő használa-ta esetén Nyomhasznála-tatási kép nézetben a betűk már összefolynak, a szöveg olvashatatlanná válik.
Az oldalsokszorozás Nyomtatási kép üzemmódban is előidézhető. Ehhez kattintsunk saját esz-köztárának Több oldal ikonjára, és a megjelenő ablakban jelöljük ki az 1 × 2 oldal piktogra-mot. Ekkor a program egyszerre két oldalt helyez a képernyőre. Ezáltal jóval rövidebb idő alatt ellenőrizhetjük a nyomtatandó oldalakat. Ha bele akarunk olvasni valamelyik oldalba, nem kell a nagyítás mértékén változtatni. Kattintsunk az egérkurzorral a Nagyítás ikonra, majd az olvas-ni kívánt oldalra. Erre felnagyítódik normál méretre, azaz 100%-ra. Újból rákattintva visszatér a korábbi méretre. Amennyiben bele akarunk javítani a szövegbe, előtte ismét kattintsunk a Na-gyítás ikonra, hogy ez a funkció inaktívvá váljon.
c) A Vonalzó megjelenítése gombra kattintva eltűnnek a vonalzók, és kissé felnagyítódnak az oldalak. Ez némileg javítja a részletek láthatóságát. Ennél jóval nagyobb nagyítást érhetünk el a Teljes képernyő gombra kattintva. Ilyenkor a vonalzók mellett a Menüsor is eltűnik a képer-nyőről. Ismét erre a gombra, vagy a Teljes képernyő bezárása táblára kattintva, visszatérhe-tünk a korábbi állapotra. Mellesleg Word 2003-ban ebből felnagyított nyomdai nézetből készült az Olvasási elrendezés funkció. A Zsugorítás hogy beférjen ikonra nehogy rákattintsunk, mert ennek beláthatatlan következményei lesznek a dokumentumunkra nézve. Egy olyan szö-vegmező-összenyomó, oldalszámcsökkentő folyamat indul be, amely semmilyen módon nem vonható vissza.
d) A nagyítási érték növelésével csak a dokumentum lesz nagyobb, az eszköztárak nem. A Mic-rosoft azonban gondolt a gyengén látókra is. Az ő számukra alkottak egy segédprogramot, amellyel a képernyő minden eleme felnagyítható. A Start menü lenyitása után adjuk ki a Min-den Program Kellékek Könnyű kezelés parancsot. A tovább nyíló ablakban kattintsunk a Nagyító utasításra. Megjelenik a Nagyító ikon a Tálcán, és egyúttal lejjebb húzódik a
24 1 col vagy 1 inch, illetve 1 hüvelyk = 25.4 mm. Nálunk a német eredetű col, az angol eredetű inch és a magyar hüvelyk elnevezés egyaránt használatos.
lap. Az így keletkezett kétujjnyi széles sávban felnagyítva olvashatjuk a szövegmezőnek azt a részletét, amelyre az egérkurzorral rámutatunk. Ha a jobb egérgombbal rákattintunk a Nagyító ikonra a Tálcán, és a felgördülő menüben kiadjuk a Nagyító parancsot, megjelenik a Nagyító eszköztár. Ezen a + és
–
gombokra kattintva növelhetjük, illetve csökkenthetjük a nagyítás mér-tékét. A Beállítások fogaskerék szimbólumra kattintva előjön a Nagyítás beállításai ablak. Ha a Nyomon követés szektorában kiadjuk az Egérmutató követése utasítást, a dokumentum fe-letti keskeny sávban megjelenik a képernyőnek az a részlete, amelyre az egérkurzorral rámuta-tunk. (Ez az utasítás alapbeállításban aktiválva van.) A Billentyűfókusz követése, illetve a Szövegbeszúrási pont követése a nagyítóval utasítások aktiválása után a nagyítás munka köz-ben is folyamatosan zajlik. A nagyító sávban a szövegmezőnek az a sora jelenik meg, amelyen éppen dolgozunk. Amennyiben az eszköztárak színes gombjait továbbra sem látjuk jól, kattint-sunk a Színek invertálásának bekapcsolása utasításra. Ekkor a sötét színek világosra, a vilá-gosak pedig sötétre váltanak.Ablakhoz törés beállítása
Ha normál képernyőn két dokumentumot egymás mellé helyezünk, hogy összehasonlítsuk a tar-talmukat, akkor a szövegmező lekeskenyedik. Ez azzal a kellemetlen következménnyel jár, hogy megjelenik a vízszintes görgetősáv, amelyet ide-oda kell tologatnunk, hogy az egyes sorok végét is el tudjuk olvasni. Ennek elkerülése érdekében a Nézet menüben váltsunk át Normál nézetre, majd a kattintsunk a menüsor Eszközök gombjára. A megnyíló ablakban adjuk ki a Beállítások parancsot, majd a tovább nyíló ablakban aktiváljuk a Megjelenítés fület. A feltárult tábla A Vázlat és a Nor-mál nézet beállításai szektorában aktiváljuk a Sortörés ablakhoz utasítást. Az OK gomb meg-nyomása után nyugodtan felnagyíthatjuk a szöveget, nem csordulnak túl a sorok. A szövegállomány a képernyőn marad, teljes terjedelmében olvasható lesz. A rosszul látók számára is előnyös ez az el-járás, mert a Nagyítás kijelölősávval a szövegmező tetszőleges mértékben felnagyítható anélkül, hogy meg kellene változtatni az alkalmazott betűméretet. A nagyobb betűkből kevesebb szó kerül egy sorba. Az áttördelést a program automatikusan elvégzi anélkül, hogy ez a szövegállomány ere-deti beállításait megváltoztatná.
Ablakok formázása
a) A Windows operációs rendszer legjellemzőbb tulajdonsága, hogy nem használ programnyel-vet. Helyette a párbeszédablakok rendszerét alkalmazza. Ezekben az ablakokban felsorolja a megoldási lehetőségeket. A felhasználónak semmi mást nem kell tenni, mint kiválasztani a szá-mára megfelelőt, és rákattintani. Nincs szükség informatikai ismeretekre, programnyelv haszná-latára, így ezt a rendszert bárki alkalmazhatja. A munka közben megnyíló ablakok halmaza azonban megkívánja a rendteremtést közöttük. Az áttekinthetőség érdekében meg kell határozni a megnyíló ablakok helyét, és optimalizálni kell a méretüket. Ennek technikai feltétele biztosít-va biztosít-van, mivel a Windows operációs rendszer ezen a téren is széleskörű lehetőséget kínál szá-munkra.
b) Amennyiben több ablak jelenik meg egyszerre, meglehetősen nehézkes a kilógó sarkaikra kattintgatva előtérbe helyezni őket. Többnyire nincs is erre szükség, mert méretük és helyzetük megváltoztatásával elférnek egymás mellett is. Miután a parancsikonok általában az Asztal bal oldalán, két-három sorba elrendezve helyezkednek el, a nagyméretű ablakokat állítsuk a moni-tor jobb oldalára. (Ragadjuk meg a címsor kék színű csíkjánál fogva, és a „Fogd és vidd” mód-szerrel húzzuk a jobb felső sarokba.) Ezt követően állítsuk be az ablak méretét. Ehhez átmeneti-leg nagyítsuk fel teljes méretre a jobb felső sarkában található 1 gombbal, majd gondoskodjunk róla, hogy minél több információt szolgáltasson számunkra. Ennek érdekében kattintsunk a Né-zet menügombra, és a lenyíló ablakban adjuk ki az Állapotsor és a Részletek parancsot. A Részletek paranccsal megnyitható ablak még áttekinthetővé válik, ha a fájlokat tovább
rendez-zük. Ha a Nézet menüben kiadjuk a Rendezés vagy Csoportosítás parancsot is, és az oldalra nyíló almenüben aktiváljuk a Név, Méret vagy Típus utasításokat, fájljaink nem mosódnak egybe, hanem típusonként elkülönülnek.
c) Az Állapotsor aktiválásával az ablak alján megjelenik a benne található fájlok, mappák da-rabszáma, és a terjedelmük. (Csak a fájlok terjedelmét képes a program összegezni, a mappákba nem lát bele. Ezeknek a helyfoglalását úgy tudjuk megállapítani, hogy a Ctrl, illetve a Shift bil-lentyű lenyomása mellett kijelöljük őket. Utána a jobb egérgombbal kattintsunk rájuk, és a megjelenő helyi menüben adjuk ki a Tulajdonságok parancsot. A tovább nyíló ablakban akti-váljuk az Általános fület, és a Méret sorban leolvashatjuk az összterjedelmüket. Ha csak egy fájl, illetve mappa tulajdonságaira vagyunk kíváncsiak, nem kell ablakokat, füleket nyitogat-nunk. Nyomjuk le az Alt billentyűt, majd a bal egérgombbal kattintsunk kétszer a vizsgálandó objektumra. Máris megnyílik a Tulajdonságok ablak Általános táblája. A fájlokra, mappákra mutatva ennél is egyszerűben megtudhatjuk a terjedelmüket és készítésük, illetve módosításuk időpontját. (Előtte a Címsorára kattintva aktiváljuk az ablakot.)
d) Most már elkezdhetjük az ablak méreteinek optimális kialakítását. Először belül szabjuk át, az oszloptávolságok tartalomhoz igazításával. Ezt a fejléc segítségével tudjuk megtenni. Mivel a későbbiek során előfordulhat, hogy valamelyik ablakot odébb kell húzni, a fejléc címszavai-nak sorrendiségét úgy határozzuk meg, hogy a legfontosabb adatok akkor is láthatók legyenek, ha az ablakot félig letoljuk a monitorról. A fájlok legfontosabb ismertetője a nevük, így az első oszlop fölé a Név kerüljön. Ezt kövesse a Méret, majd a készítés időpontja, azaz a Módosítás dátuma felirat. A fejléc végére rakjuk a Típus feliratot. Ha ennél is több fájljellemzőt szeret-nénk látni, nyissuk le a Nézet menüt, és adjuk ki a Megjelenítendő részletek parancsot. A megnyíló ablakban fájljaink több tucat tulajdonságát tehetjük láthatóvá a mappában. Keressük ki azt, amire a leginkább szükségünk van, és aktiváljuk. Végül nyomjuk meg az OK gombot.
Ha az ablakban nem ebben a sorrendbe követik egymást a címszavak, rendezzük át őket. A bal egérgombbal ragadjuk meg a rossz helyen levőt, és húzzuk az előírt pozícióba. (Illesszük az előtte és utána álló címszó közé, és engedjük el az egeret.)
e) Itt célszerű szólni a fájlokat, mappákat tároló meghajtó különleges jellemzőjéről. Két eltérő formázású merevlemezzel és több partícióval ellátott gépeken gondot okozhat, hogy a használni kívánt meghajtót milyen fájlrendszer alatt formázták. Nyissuk meg a Számítógép ablakot, és a Nézet menüben adjuk ki a Részletek parancsot. Kattintsunk a jobb egérgombbal valamelyik oszlop fejlécére, és a felbukkanó menüben aktiváljuk a Fájlrendszer utasítást. Ezt követően a fájlok fő jellemzői mellett feltűnik a meghajtó formázási módja is (FAT32 vagy NTFS).
f) Egyébként a listahasábok feletti fejlécek nem csupán megnevezések, tájékoztató feliratok.
Emellett rendező funkcióval is rendelkeznek. A Név feliratra kattintva ábécérendbe (A-tól Z-ig) rendeződnek az ablakban található fájlok. Újból rákattintva visszafelé (Z-től A-ig) rakja őket sorba a program. A Méret fejlécre kattintva fájlméret szerint történik a sorba rakás. (A növekvő, illetve csökkenő sorrendben állítás a teljes listában létrejön fájltípustól függetlenül.) A Módosí-tás dátuma gombra kattintva az utolsó mentés dátuma szerint történik a fájlok sorba állíMódosí-tása az egyes fájlcsoportokon belül. (Újbóli rákattintással a legutoljára készült fájlok helyett a legré-gebbi dátumúak kerülnek felülre.) A Típus fejléccel típusuk szerint csoportokba lehet rendezni a fájlokat. (Az oda-visszaváltás során csupán a fájlcsoportok rendeződnek át.)
g) A megfelelő sorrend kialakítása után állítsuk be az oszloptávolságokat. Keressük ki a leg-hosszabb nevű fájlt, és az első hasáb szélességét úgy állítsuk be, hogy a jobb széle a végénél le-gyen. (Mutassunk az egérkurzorral a Név és a Méret felirat közé, és amikor átalakul kétirányú nyíllá, nyomjuk le a bal egérgombot, majd húzzuk a két oszlopot elválasztó vonalat balra vagy jobbra.) Folytassuk beállítást, amíg minden oszlop hézagmentessé válik. A mozgatások során előfordulhat, hogy valamelyik felirat eltűnik. Ennek oka, hogy tologatás közben egy másik alá csúszott. Előhozása érdekében helyezzük az elmozdító keresztet az egyes feliratokat elválasztó vonal jobb széle mellé. Ahol a kereszt függőleges szára párhuzamos vonalakká alakul, ott van elbújva. Kattintsunk a bal egérgombbal az átalakult keresztre, és húzzuk le a felül levő feliratot az alatta levőről. Ezeket a beállításokat elég egyszer elvégezni, mert az összes hasonló ablakon
érvényesülni fog. Ehhez az Eszközök menüben adjuk ki a Mappa beállításai parancsot, és a megnyíló ablakban aktiváljuk a Nézet fület. A feltáruló tábla Mappanézetek szektorában nyom-juk meg az Alkalmazás a mappákra gombot. Ennek persze megvannak a hátrányai is. Ha va-lamelyiket elállítjuk, vagy az operációs rendszer helyhiány miatt átformázza, ez minden abla-kon meg fog jelenni.
h) Mielőtt az OK gombra kattintanánk nézzük meg, hogy a Speciális beállítások lista Rejtett fájlok és listák szektorában a Teljes elérési út megjelenítése a címsorban utasítás aktiválva van-e. Ha nincs, kattintsunk elé egy kis pipát. Így a mappák megnyitásakor tudjuk, hogy hol vagyunk. (A mappa címsávjában megjelenik a tároló-, a mappa-, az almappa neve, így fájlme-nedzserként is használhatjuk a program-, a kép- és dokumentummappáinkat.) Sajnos itt is tör-tént néhány nemkívánatos túlfejlesztés. A Windows XP-ben jól bevált jobbra dőlő per jel helyett itt lefelé mutató háromszögek választják el egymástól az elérési útvonal egyes állomásait. Ez meglehetősen sok helyet foglal, ezért nem mindig látszik a teljes elérési út a címsávban.
i) Ha már ott vagyunk ellenőrizzük, hogy az Ismert fájltípusok kiterjesztéseinek elrejtése utasítás nincs-e aktiválva. Ha igen szüntessük meg az érvényességét. Erre azért van szükség, mert néhány vírus magát ártalmatlan fájltípusnak álcázva próbál bejutni a rendszerünkbe. Elrej-tett kiterjesztés esetén esélyünk sincs rá, hogy felismerjük. A vírusok ugyanis legkönnyebben a fájltípusukról ismerhetők fel. Ha ezt az óvintézkedést nem tesszük meg, könnyen pórul járha-tunk. Átállítás hiányában a Humor.txt.exe vírusfájlból pl. csak a .txt kiterjesztés látható. Gya-nútlanul rákattintva hamar elmegy a kedvünk a humorizálástól, mert a remélt viccgyűjtemény helyett elindul egy .exe kiterjesztésű vírus- vagy trójai program. Most már megnyomhatjuk az OK gombot.
j) Az oszlopfeliratok rendezése után csökkentsük az ablak külső méreteit. Kicsinyítsük le az ablakot a 2 gombbal, majd állítsuk az egérkurzort az alsó szélét határoló külső keretre. Amikor kétirányú nyíllá alakul ragadjuk meg a bal egérgombbal, és toljuk felfelé a fájloszlopok aljáig.
Ezt követően állítsuk be a bal szélét is. Túlságosan ne nyomjuk össze az ablakkereteket, mert akkor vízszintes és függőleges görgetősávok keletkeznek benne. (Ha az ablak hossza nagyobb a monitornál, a függőleges görgetősáv megjelenése elkerülhetetlen.) Ezeket a beállításokat a gyakran használt ablakok mindegyikén végezzük el. (Lásd FÜGGELÉK 4. ábrán.) Ameny-nyiben egy művelethez két ablakot kell használni egyszerre, a kisebbiket toljuk az Asztal bal sarkába úgy, hogy a feladat elvégzéséhez szükséges ikonokat ne takarja el.
k) Az ablakok méretének optimalizálása után is előfordulhatnak torlódások. Ha több programot használunk egyszerre, gyakran megesik, hogy egy tucatnyi ablakot is megnyitunk. Ilyenkor egyik a másikára kerül, és csak a legfelső válik láthatóvá. Amennyiben vissza szeretnénk térni az alatta levőkre, a felette levőket be kell zárni. Ha ismét szükség van rájuk, újra meg kell nyitni őket. Mindez elkerülhető a sorrendiség megváltoztatásával. Nyomjuk le az Alt + Esc billentyű -kombinációt, mire a látható ablak alatti kerül felülre. Újbóli lenyomásával felülről a második, majd a harmadik stb. válik láthatóvá. Ha különböző hordozók és programok ablakait kívánjuk láthatóvá tenni, alkalmazzuk az Alt + Tab billentyűkombinációt. A tabulátorbillentyű lépegeté-sével egy kis táblán egymás után jelölődnek ki a meghajtók és programok ikonjai. Az kerül a képernyőre, amelyiknél elengedjük a billentyűket. Ez a billentyűkombináció a Tálcáról is fel-hozza a programokat. Az Alt + Esc és az Alt + Tab billentyűkombinációk PageMaker-ben is ugyanígy működnek.
l) Az ablakok torlódása azonban egymásba nyitással könnyen elkerülhető. az Eszközök menü-ben adjuk ki a Mappa beállításai parancsot, és a megnyíló ablakban aktiváljuk az Általános fület. A feltáruló tábla Mappák tallózása szektorában aktiváljuk a Minden mappa ugyanab-ban az ablakugyanab-ban nyílik meg utasítást, majd kattintsunk az OK gombra. (Windows XP felett erre az átállításra nincs szükség, mert ez az operációs rendszer alapbeállítása. Így Windows 7-ben már alapbeállításban egymásba nyílnak a programablakok.) Ha szükségünk lenne valame-lyik mappa almappájának ablakára, (pl. át akarunk húzni egy fájlt egyikből a másikba) Az egyes mappák saját ablakaikban nyílnak meg utasítást aktiváljuk. Ezt követően a két mappa-ablak már két egymás mellé húzható példányban áll rendelkezésre. Ennél egyszerű megoldás,
hogy megnyitjuk a fő mappát, és rákattintunk az almappára. Utána nyissuk meg ismét a fő map-pát. Máris egymás mellett áll a két mappaablak. Néha előfordul az is, hogy egy programablakra két példányban van szükség. (Pl. fájlokat kell másolnunk a két ablak között.) Ilyenkor nyomjuk le a Shift billentyűt, és még egyszer indítsuk el a programot. Máris mellé kerül az ablakmásolat.
m) Az ablakok képernyőn való elrendezésének sajátos módja a Tálca helyi menüjével való sorba állítás. Kattintsunk jobb egérgombbal a Tálca egy szabad pontjára. Ha a megjelenő ablakban kiadjuk a Lépcsőzetes elrendezés utasítást; a képernyőn levő ablakok egymás mögé rendező d-nek. Ez a felgördülő menü lehetőséget ad a képernyőn levő ablakok átmeneti eltüntetésére is.
Az Asztal megjelenítése ikonra kattintva az összes ablak kicsinyítve lemegy a Tálcára, és újbó-li rákattintással visszaküldhetők. Így újabb feladat elkezdése előtt egy pillanat alatt letakaríthat-juk a képernyőt. Nem kell az ablakokat egyenként leküldeni a Tálcára, majd sorban visszahozni őket. Ez a parancs a Tálca jobb sarkában ikon formájában is rendelkezésünkre áll. Csak rá kell kattintani.)
n) Itt célszerű megemlíteni, hogy a Word-nek van egy nem túl szerencsés tulajdonsága. Ha több Word dokumentumot is használunk, és leküldjük őket a Tálcára, majd egy újabbat nyitunk meg, feljön vele együtt az utoljára megnyitott dokumentum is. Így egyszerre két dokumentum van az Asztalon, holott a másikra semmi szükség sincs. Ezért küldhetjük vissza a Tálcára. Mi szükség van erre a bosszantásra?
o) A Windows 7 rendkívül idegesítő megoldása az ablakok „gyors” Teljes méretre állítása is. Ha a bal egérgombbal megragadjuk valamelyik ablak kék címsávját, és a monitor felső széléhez húz-zuk, akkor a kisméretű ablak teljes méretűvé alakul. Ennek semmi értelme, mert a teljes méretre váltás az ablak jobb felső sarkában található Teljes méret gombra kattintva egyszerűbben és gyorsabban megvalósítható. Ez a funkció csak zavart okoz. Munkánk során gyakran kell az ab-lakokat ide-oda húzkodni. Ha eközben véletlenül hozzáérünk a monitor felső széléhez, az ablak megnagyobbodik, és eltakarja az egész képernyőt. Válthatjuk vissza kis méretre, miközben gyak-ran emlegetjük a Microsoft fejlesztőit, akik unalmukban rengeteg felesleges funkcióval tömkö-dik tele a programjaikat.
p) Szerencsére ez az újítás kikapcsolható. A Start menü Vezérlőpult Könnyű kezelés ikon
Kezeléstechnikai központ ikon Az egér használatának megkönnyítése utasítás útvona-lon megnyitható tábla Ablakkezelés megkönnyítése szektorában aktiváljuk Az ablakok au-tomatikus elrendezésének tiltása a képernyő szélére helyezésükkor utasítást, majd nyomjuk meg az OK gombot. Ezzel a Snap funkció nem fogja többé hátráltatni a munkánkat. (A beállítás érvényesítéséhez nem kell újraindítani a számítógépet.) Később a Microsoft is belátta, hogy ez egy halva született ötlet volt. A Windows 8-ba még berakták ugyan a Snap funkciót, de a Win-dows 10-ből már kihagyták. A fejlesztők rájöttek, hogy ez csak egy látványos játék, amelynek semmi haszna sincs.
q) Ha a Start menüben nem található meg a Vezérlőpult parancs, rakjuk ki. A jobb egérgombbal kattintsunk a Start menügombra, és adjuk ki a Tulajdonságok parancsot. A tálca és Start me-nü tulajdonságai ablakban aktiváljuk a Start meme-nü fület, és a feltáruló táblán nyomjuk meg a Testreszabás gombot. A Start menü testreszabása párbeszédablakban keressük meg a Vezér-lőpult szektor, és ott aktiváljuk a Megjelenítés hivatkozásként parancsot. A Vezérlőpult indító ikonja is a Start menü jobb oldalán jelenik meg. Ha a Megjelenítése menüként parancsot akti-váljuk, akkor indító ikonjára mutatva oldalt megnyílik a menüje, amelyben a Vezérlőpult összes funkciója megtalálható. Érdemes ezt a menüt használni, mert a Vezérlőpult nyitó ablakában meglehetősen nehéz a keresett funkciót megtalálni. (Kis képernyőn kattintsunk a menü alján ta-lálható kis nyílra, és teljes lista láthatóvá válik.)
Kijelölések, Mozgás a szövegben
A szövegszerkesztés, illetve dokumentumszerkesztés során gyakran szükség van a szöveg egy részének, egészének kijelölésére, mozgatására. Ezt az egérrel, és a klaviatúra erre a célra szolgáló billentyűivel tehetjük meg. A szövegszerkesztés legfontosabb lépése a kijelölés, e nélkül nem