2. A tovább nyíló ablakokban kattintsunk a Minden Program Kellékek Windows Intéző pa-rancsra A Windows XP-vel ellentétben itt nem a gyökérkönyvtár jelenik meg, amelyben faágsze-rű struktúrába rendezve megtalálható volt a számítógépen levő összes meghajtó, program és mappa. Windows 7-ben a Könyvtárak mappa jelenik meg, amellyel nem sokra megyünk, mert csak a saját dokumentumainkat, képeinket, videóinkat és zenei fájljainkat tartalmazza. Ezért a Címsorban kattintsunk a gyökérkönyvtár szimbóluma melletti kis nyílra.
3. A lenyíló menüben adjuk ki a Számítógép parancsot. Erre megjelenik egy ablak, amely a számí-tógépünkön található összes meghajtót, tárolót tartalmazza. Mozaik nézetben ezen rúddiagram mutatja az egyes meghajtók foglaltsági szintjét. (A teljes méretet és a szabad terület nagyságát.) Az optikai meghajtok és a flopi meghajtó parancsikonja mellett ez csak akkor jelenik meg, ami-kor lemezt rakunk bele. Ha valamelyik meghajtót, pl. egy pendrive-ot leválasztunk a számító-gépről, akkor annak parancsikonja is eltűnik ebből az ablakból. Ezért ha pendrive-unk parancs-ikonját is ki szeretnénk tenni az Asztalra, előbb csatlakoztassuk a géphez.
4. Utána válaszuk ki azokat a meghajtókat, tárolókat, amelyeket gyakran fogunk használni, és he-lyezzük a parancsikonjaikat az Asztalra. Ennek szabályos módja, hogy a bal egérgombbal egyenként kijelöljük őket, majd kattintsunk a Fájl menügombra, és a lenyíló ablakban aktiváljuk a Parancsikon létrehozása utasítást. Már meg is jelent az Asztalon. A parancsikonok létrehozá-sának másik módja, hogy jobb egérgombbal rákattintunk a meghajtó ikonjára, és kihúzzuk az Asztalra. Elengedése után megjelenik egy menü. Ebben adjuk ki a Parancsikonok létrehozása itt utasítást. (Ez utóbbi módszer nehézkes, mert nem könnyű akadálymentes útvonalat találni a vonszoláshoz.)
5. Mivel a Számítógép ablakra később is szükség lehet, erről is célszerű egy parancsikont készíte-ni, hogy ne kelljen tekervényes utakon a Start menüben keresgélni. Ehhez kattintsunk a jobb egérgombbal a Címsor elején látható Számítógép ikonra, és vonszoljuk az Asztalra majd a meg-jelenő menüben most is adjuk ki a Parancsikonok létrehozása itt utasítást.
6. Amennyiben egy mappát vagy fájlt szeretnénk könnyen elérhetővé tenni az Asztalon, akkor en-nek parancsikonját kell kirakni. Ehhez a bal egérgombbal kattintsunk kétszer a meghajtó pa-rancsikonjára, majd a megnyíló ablakban jelöljük ki az elérendő mappát, fájlt. Aztán az előző -ek szerint járjunk el. Most nem az Asztalon jelenik meg a parancsikon, hanem a meghajtó abla-kában. Ezért a jobb egérgombbal rákattintva húzzuk ki az Asztalra, majd a lenyíló menüben ak-tiváljuk az Áthelyezés ide utasítást. Ez esetben egyszerű alkalmazni a második módszert. A ki-választott mappa, fájl ikonját húzzuk ki a jobb egérgombbal az Asztalra, és a megjelenő menü-ben adjuk ki a Parancsikonok létrehozása itt utasítást. (A parancsikont az különbözteti meg a program, illetve a fájl eredeti helyén levő ikontól, hogy a bal alsó sarkában egy kis kunkorodó nyíl látható.)
7. Amennyiben valamelyik program indítását akarjuk megkönnyíteni Asztalra helyezett parancs-ikonnal, akkor keressük meg a Program Files mappát. Ez többnyire a C-meghajtón található.
Kétszer rákattintva láthatóvá válnak a számítógépünkre telepített programok. Bonyolult progra-mok esetén csak a programmappák láthatók. Ezeket tovább nyitva jutunk el az indító ikonokig.
A WINWORD.EXE és az EXCEL.EXE parancsikonok pl. a Microsoft Office mappa Offi-ce almappájában találhatók. Ezeket kihúzva tudjuk Asztalról is könnyen indítani a Word és az Excel programokat. Végül zárjuk be a Számítógép ablakot a címsor jobb sarkában található ⌧⌧⌧⌧ gombbal.
8. Ha nem találjuk valamelyik program indító ikonját, nem kell kétségbeesni. Ez esetben másoljuk ki a Start menüből. Feltelepítésük után a programok többsége elhelyezi indító ikonját a Start menüben. Így nem kell megnyitni a Program Files mappát, nem kell azon gondolkodni, hogy a több tucat indító és egyéb fájl közül melyik a legalkalmasabb parancsikon-készítésre. A program az erre a célra készített speciális ikonját küldi a Start menüben. Nekünk már csak át kell másolni az Asztalra. Kattintsunk a Start gombra. A Start menüben adjuk ki a Minden Program paran-csot, és a felnyíló menüben keressük ki a programot. (Ha nem találjuk, nézzünk bele a Kellékek mappa menüjébe.) Miután megtaláltuk, kattintsunk rá a jobb egérgombbal, és húzzuk ki az Asz-talra. Engedjük fel az egérgombot, és a megjelenő helyi menüben adjuk ki a Parancsikon létre-hozása itt utasítást. (Vigyázzunk, hogy ne a bal egérgombbal húzzuk ki, mert akkor a Start me-nüből eltűnik.)
9. Most már csak a parancsikonok feliratainak formázása van hátra. Erre a könnyebb azonosítás érdekében van szükség. Először is törölni kell mindegyik indító ikon nevéből a parancsikon ki-fejezést. Minek benne hagyni, amikor mindegyik indítóikon parancsikon? A megnevezést is cél-szerű egyszerűsíteni. Mi értelme van pl. a C-meghajtó eredeti Helyi lemez (C) parancsikonja nevét meghagyni? Egyszerű elnevezés a Drive (C). A Word indításához is mi szükség van a hosszú WINWORD.EXE névre? Írjuk helyette egyszerűen csak azt, hogy Word. A névváltoz-tatáshoz a bal egérgombbal kattintsunk kétszer a parancsikon nevére, majd írjuk át.
10. Ha a későbbiek során nincs már szükségünk a másolt ikonra, ragadjuk meg a bal egérgombbal, és húzzuk rá a Lomtár ikonjára. Ennél biztonságosabb megszüntetési mód, hogy a jobb egér-gombbal egyszer rákattintunk, majd a megjelenő menüben kiadjuk a Törlés parancsot. Ameny-nyiben végleg meg kívánunk szabadulni tőle, töröljük ki a Lomtárból is. A Shift + Del billen-tyűkombinációt alkalmazva a kijelölt ikon nem kerül le a Lomtárba, hanem visszavonhatatlanul megsemmisül. Az Asztalra helyezett ikon törlésével nem semmisül meg ez eredeti. (A program hibás működése következtében előfordulhat, hogy a kitörölt ikon, fájl nem tűnik el a képernyő -ről. Ekkor a jobb egérgombbal kattintsunk mellé, és a megjelenő ablakban adjuk ki a Frissítés parancsot. Az operációs rendszer újraindításával is megszűnik ez a probléma. Ez egyes mappák-ban is előfordul. A Letöltések mappában pl. gyakran megesik, hogy egy-egy dokumentum vagy képfájl törlésekor nem tűnik el a mappából. Ilyenkor is frissítsük a képernyőt.)
Mivel az Asztal nem csupán a parancsikonok tárolására szolgál, hanem számos művelet végrehajtá-si helye, fordítsunk gondot a kialakítására. Ne rakjunk rá túl sok ikont, mivel ez nagyon leszűkíti a munkafelületet. (A ritkán használt programokat indítsuk a Start menüből.) Az sem mindegy, hogy hová helyezzük a parancsikonokat. A legcélszerűbb oldalt felsorakoztatni őket, mert így foglalják el a legkevesebb helyet. (Lásd FÜGGELÉK 1. ábráján.)
Eszköztárak Word programban
01) A szövegszerkesztés elkezdése előtt létre kell hoznunk egy munkalapot, amin dolgozni tu-dunk. Ehhez a bal egérgombbal kattintsunk kétszer az Asztal Word, Excel vagy PageMaker ikonjaira. A megnyíló munkalap felett és alatt számtalan ikon látható, amelyek a szövegszer-kesztéshez, táblázatkészítéshez, rajzoláshoz szükséges részprogramokat aktivizálják, és lehető -vé teszik a kész munka elmentését, továbbadását, kinyomtatását. A monitor tetején látható kék sáv a Címsor, amely a szerkesztés alatt álló fájl-, valamint az éppen futó program nevét tartal-mazza. A címsor jobb oldalán találjuk a
_
21⌧⌧⌧⌧gombokat. Ezekkel lehet az ablakot átméretez-ni (lekicsinyíteátméretez-ni, teljes méretre felnagyítaátméretez-ni, ikon formájában leküldeátméretez-ni a Tálcára) illetve be-zárni (levenni a monitorról). A Bezárás gomb melletti Előző méret illetve Teljes méret és a Kis méret gomb nem az éppen látható méretet mutatja, hanem azt amilyenre vált a programab-lak rájuk kattintva. A téves kezelés okozta károk elkerülése érdekében az ⌧⌧ ⌧⌧bezáró gomb akti-válása után a program minden esetben megkérdezi, hogy kívánjuk-e menteni a dokumentumot?(Ha igen, akkor is a Mégse gombra kattintsunk. Ne innen mentsünk. Használjuk inkább a Men-tés másként ablakot, mert akkor látjuk, hogy hová megy az anyag.)
02) A címsor alatt helyezkedik el a Menüsor. Word programban ebben 9 gomb található. Ezek határozzák meg a munka jellegét. Használati módjukat már az alapfokú számítógép-kezelési tanfolyamos ismertetik. Ha valami nem lenne világos számunkra, kattintsunk a sor végén álló Súgó gombra. A lenyíló menüben kattintsunk a Microsoft Office Word súgója utasításra. A munkafelület jobb oldalán megjelenik a Word Súgó ablaka. A Keresés mezőbe írjuk be, hogy mit szeretnénk megtudni a program használatával kapcsolatban, majd kattintsunk a jobb oldalán látható zöld nyílra. Ha a windows nem talál javaslatot a program Súgójában, akkor automatiku-san felcsatlakozik a Microsoft Office Online súgóbázisra, és a Microsoft webhelyén próbál vá-laszt találni a kérdésünkre. Ha nem tudjuk hogyan kérdezzünk, kattintsunk a Tartalomjegyzék parancsra. Itt keressük ki azt a témát, ahol keresni szeretnénk. Kattintsunk rá. Erre faágszerűen újabb témák nyílnak. Ha megtaláltuk a bennünket érdeklő témakört, kattintsunk rá, és a tovább nyíló ágban tovább bővül a témakörök száma.
03) Sokan sérelmezik, hogy a korábbi Word programokkal ellentétben itt a jobb oldalra bekatta-nó nagy ablak letakarja a szövegmező negyedét. Így nem lehet dolgozni tőle. Ezen könnyen se-gíthetünk. Kattintsunk a bal egérgombbal a Címsávra, és vonszolunk oda, ahol nincs útba. (Ne a Word súgója feliratra, hanem alája vagy föléje.) A továbbiakban a Súgó újranyitása esetén az ablaka ugyanebben a formában fog megnyílni, és ugyanott, ahol előzőleg volt. Annak érdeké-ben, hogy ez a bosszúság többé ne forduljon elő, a program a többi jobb oldalra bekattanó abla-kot (pl. a Stílus ablaabla-kot) is úszó ablakként jeleníti meg. Ha szeretnénk visszatérni az eredeti meg-jelenési módra, vonszoljuk az ablakot a jobb oldalra. Erre bekattan a régi helyére. (Ily módon be-illeszthetjük a szövegmező bal oldalára, illetve a menüsorok alá és a szövegmező aljára is.) Hasz-nálat után a tájékoztató ablakokat jobb felső sarkukban levő⌧⌧⌧⌧ bezáró gombbal zárhatjuk be.
04) Nehezebb munkafázisok alatt, sikertelen próbálkozásainkat érzékelve a Word és az Excel Súgó ikonja kéretlenül is megjelenik egy animált figura formájában. Ez sokakat idegesített, mert mindig a legalkalmatlanabb helyen jelent meg, és letakarta a szövegmezőt. Az Office segéd mó-kás figurája gyakran indokolatlanul is feltűnt. Aki nem tudta elviselni a lábatlankodását, az
⌧⌧
⌧⌧ bezáró gombjával visszaküldhette. Végleg úgy szabadulhatunk meg tőle, hogy jobb egér-gombbal a figurára kattintunk, és a megjelenő menüben érvényesítjük az Office segéd elrejtése utasítást. Mellesleg az útban levő animált figura a bal egérgombbal megragadva odébb húzható, de magától is arrébb áll, ha útban van. (Ennek előfeltétele, hogy az Office segéd ablak Beállítá-sok tábláján a Ha útban van, odébb áll utasítás ki legyen adva.) Az Office segéd okvetetlen-kedése tehát mérsékelhető, ennek ellenére szinte senki sem használja. Ennek oka, hogy semmi-lyen hasznos tanácsot nem ad. Olyan triviális tanácsokkal áll elő, amit eddig is tudtunk. Ezért a Microsoft nem erőltette a használatát, alaphelyzetben nem telepíti fel. Akinek hiányzik,
kattint-son a Súgó menü Az Office segéd megjelenítése parancsára, és telepítse fel. (Beállítási módja a „Szövegszerkesztési ismeretek” korábbi változatában található.)
05) Visszatérve az eszköztárakhoz a Word korábbi változataiban a menüsor jobb oldalán is meg-találhatók voltak a
_
21⌧⌧⌧⌧gombok. Itt az Ablak bezárása gomb melletti Ablak előző mére-te, illetve Teljes méret valamint a Kisméretű ablak gombok a munkalapot befolyásolták.Word 2002-től felfelé azonban csak az ⌧⌧⌧⌧ bezáró gomb látható a menüsor végén. Ennek oka, hogy ettől a programváltozattól kezdve a dokumentumok egymástól függetlenné váltak. Nem lehet leküldeni őket a Word Tálcájára. Ez ugyanis megszűnt. Az egyes dokumentumok csak a Windows-os Tálcára kicsinyíthetők le, és onnan hívhatók fel. Ennek a más szövegszerkesztő, il-letve dokumentumszerkesztő programok által már régóta alkalmazott eljárásnak az az előnye, hogy az egyes dokumentumokban folyó munka nem hat ki a másikra. Mezők létrehozása, tárgymutató bejegyzések készítése esetén pl. nem tördelődik át a másik megnyitott dokumen-tum. Ennél is nagyobb előnye ennek a megoldásnak, hogy ha egyszerre több dokumentumon dolgozunk, nem kell az éppen használtat leküldeni a Word Tálcájára, hogy hozzáférjünk a töb-bihez. Itt bármelyik dokumentum ráhívható a másikra. Nem kell ide-oda küldözgetni őket. Eb-ben a rendszerEb-ben a dokumentumablakok egymás mellé helyezése is egyszerűbb. Az előírt fel-tételek biztosítása esetén a lekicsinyített programablak biztosan áttördelődik, kialakul a Sortörés az ablakhoz üzemmód.
06) Ennél az új fájlmegnyitási módnál a dokumentumok csak egymástól váltak függetlenné, a programtól nem. Ha pl. az egyik dokumentumban megnyitottunk egy menüablakot, a másikban mindaddig nem tudunk semmit sem csinálni, amíg az előzőt nem állítjuk vissza alaphelyzetbe.
Ezen a helyzeten az Office 2003 programcsomag változtatott. Word 2003-ban minden egyes dokumentum önálló programban dolgozik. Ahány dokumentumot megnyitunk, annyiszor meg-nyílik hozzá a Word is. Így az egyes dokumentumok függetlenné váltak egymástól. Akármit csinálunk az egyikben, az nem hat ki a másikra. Ennek persze vannak határai. A Shift + F5 bil-lentyűkombináció alkalmazásakor pl. a program visszalép a másik dokumentumba, mert előtte abban dolgoztunk. A Mentés másként ablak megnyitásakor pedig mindaddig nem dolgozhatunk a másik dokumentumon, amíg az előzőt el nem mentettük, illetve a Mentés másként ablakot vissza nem küldtük. A beállító ablakok megnyitása esetén is ez a helyzet. Amíg a menüsorból lenyitott ablakban nem végezzük el a beállítást, addig nem dolgozhatunk a másik Word ablak-ban. Ennek oka, hogy Word programból továbbra is csak egy van, és amíg mentünk vagy állít-gatunk rajta, addig a szövegszerkesztést blokkolja.
07) Az egymástól független Word dokumentumok száma tetszőleges lehet. A Word-, illetve Windows Tálcán levő egyéb fájlok között azonban nehéz eligazodni. Több fájl megnyitása ese-tén az ikonok már annyira lekeskenyednek, hogy nem lehet elolvasni rajtuk a fájlnevet. Ilyen-kor kénytelenek vagyunk egyenként felküldeni őket a képernyőre, hogy lássuk melyikről van szó. Word 2002-től azonban a keresett dokumentum megtalálása felgyorsítható a Ctrl + F6 bil-lentyűparancs alkalmazásával. A Ctrl billentyű lenyomása után csak az F6 billentyűt kell nyo-mogatni, hogy megtaláljuk a keresett fájlt. A Windows Tálcát érdemes rögzíteni. Ha ezt nem tesszük meg, bármikor előfordulhat, hogy egy rossz egérmozdulat következtében elvándorol a helyéről, vagy kétsorossá válik. Amennyiben a képernyő valamelyik szélére ugrott, a bal egér-gombbal kattintsunk egy üres pontjára, és vonszoljuk vissza a helyére. Mindezen kellemetlen-ségek elkerülése érdekében a jobb egérgombbal kattintsunk a Tálca üres pontjára, és a megje-lenő helyi menüben adjuk ki a Tálca zárolása utasítást.
08) A menüsor alatt van a Szokásos (más néven Standard) eszköztár. Innen főleg a kiszolgáló programokat és egységeket (pl. megnyitást, mentést, nyomtatást, helyesírás-ellenőrzést, kivá-gást-másolást, beillesztést, nyomtatást) valamint a táblázatkészítő-, hasábozó, rajzoló-, illetve na-gyító programot lehet vezérelni. Normál körülmények között a munkalap feletti eszköztárakat a Formázás eszköztár zárja. Ennek főleg a munkalapra felvitt szövegállomány formázásban, alakításában van szerepe. A bal szélén látható kijelölősáv a szövegformázás közben alkalmazott stílust mutatja. Nem szükséges kijelölni az érintett szövegrészt, elég ha a kurzorral belekattin-tunk, és máris megjelenik. Mellette találhatók a minden szövegszerkesztő programból, sőt
újab-ban már az e-mail levelező programokból is jól ismert formázó gombok (Betűtípus, Betűméret, betűformázók, szövegmezőigazítás). Az eszköztár jobb szélén látható ikonokkal felsorolásokat lehet tételjelzéssel, illetve egyszintű sorszámmal ellátni. Ezek a gombok a Felsorolás és számo-zás ablak legutóbbi beállításának megfelelően működnek. A mellettük álló behúzásnövelő, illetve -csökkentő ikonokkal a bal oldali behúzás mértékét változtathatjuk meg. A behúzás mértéke a ta-bulátor alapértékével állítható be. A sort a színnel történő Kiemelés és a Betűszín gombok zárják.
09) Word 2002-től a program első indításakor a Szokásos és a Formázás eszköztár egy sorrá ala-kul. Mivel ez túl hosszú, a vége természetesen nem jelenik meg. Két sorrá alakításának legké-zenfekvőbb módja, hogy az egérkurzorral a Formázás eszköztár elején látható függőleges pont-sorra mutatunk, és lenyomjuk a bal egérgombot. A nyilaskeresztté vált egérkurzort húzzuk lefe-lé, amíg a Formázás eszköztár önálló sorrá válik. Utána a bal egérgombbal ragadjuk meg ismét az eszköztár elejét, és húzzuk balra, illesszük a programablak bal széléhez. A túlcsordult For-mázás eszköztár teljes igénybevételének ennél egyszerűbb módja, hogy a jobb szélén látható, lefelé mutató nyílra kattintunk. Ekkor megjelenik egy ablak, amely mutatja a háttérben levő, je-lenleg használhatatlan ikonokat. Az alatta levő Gombok megjelenítése két sorban utasítás ki-adásával pozícióhelyesen megjelenik a Formázás eszköztár is. A két eszköztár szétválasztás-nak harmadik módja, hogy az Eszközök menü Testreszabás parancs Beállítások fül útvo-nalon megnyitható tábla Testreszabott menük és eszköztárak szektorában érvényesítjük A Szokásos és a Formázás eszköztár két sorban utasítást. Mivel a Word 2003 ikonjai kisebbek, mint az előző programváltozatoké, az eszköztár háromsorossá alakítása után van hely a bő vítés-re. Egyébként a Word 2003 már alapbeállításban is több ikont tartalmaz, mint az elődei.
10) Word 2002-től felfelé a lenyitott menükben csak a leggyakrabban használt parancsok talál-hatók, hogy ne lógjanak rá nagyon a szövegmezőre. Ha kevésbé ismert párbeszédablakot sze-retnénk megnyitni, kattintsunk a menü alján látható kettős nyílra. Aktiválása után ezt a paran-csot hozzácsatolja a törzsmenühöz. A törzsmenü rövidülhet is. Ha a program azt érzékeli, hogy egyes segédprogramokat egyáltalán nem használunk, kiveszi a lerövidített menüből, és háttérbe helyezi. Így a törzsmenü lassan „testreszabottá” válik, a szokásainkhoz idomul. Akit zavar ez az egyébként nagyon szellemes megoldás, mindig az egész listát szeretné látni, nyissa le az Esz-közök menüt, és adja ki a Testreszabás parancsot. A megnyíló ablakban aktiválja a Beállítá-sok fület, és a feltáruló tábla Testreszabott menük és eszköztárak szektorában érvényesítse a Mindig a teljes menü megtekintése utasítást. A Bezárás gombra kattintva a menürövidülés megszűnik. A Programmegjelenítés visszaállítása gomb megnyomásával az eredeti állapot bármikor visszaállítható. A teljes menü megjelenítésének egyszerűbb (ideiglenes) módja, ha nem egyszer, hanem kétszer kattintunk rá a menü nevére.
11) A munkalap alatt található az Állapotsor. Ez mutatja, hogy mi történik a szövegállománnyal munka közben. Hány oldalnyi terjedelmű, éppen hol tartunk benne, milyen jellegű tevékenység zajlik (szövegszerkesztés folyik vagy mentés). Amennyiben nem látható a monitoron, kattint-sunk az Eszközök menügombbal lenyitható ablak Beállítások parancsára, majd aktiváljuk a Megjelenítés fület. A feltáruló tábla Megjelenítés szektorában adjuk ki az Állapotsor utasítást.
Azért is érdemes ragaszkodni ehhez a tájékoztató sorhoz, mert a program ezen keresztül fi-gyelmeztet bennünket, ha valamit rosszul csinálunk, sőt néha még tanácsot is ad, hogy mi te-gyünk.
12) Speciális feladatoknál (pl. rajzolás, táblázatkészítés) az eszköztárak kiegészülnek még egy-egy ikonsorral. A rajzolás, táblázatkészítés és egy-egyéb eszköztárak megjelenési módja attól függ, előzőleg hogyan használtuk őket. Ha a Formázás eszköztár alá illesztettük, a következő elő hí-váskor is oda kerül. De beilleszthetjük a munkalap aljára, az Állapotsor fölé, vagy használhat-juk úszó ablakként is. (Ennek előnye, hogy nem szűkíti le a munkafelületet. A „Fogd és vidd”
módszerrel könnyen odébb tolható, így nem lesz útban.) Némelyik közülük magától megjele-nik. Ha pl. egy képet kijelölünk, nem kell külön előhívni a képkezelő eszköztárat, mert azonnal feltűnik. Amennyiben nincs rá szükség, az ⌧⌧ ⌧⌧bezáró gombjára kattintva küldjük vissza. (Ezt követően már hiába kattintunk a képre, nem jelenik meg újra. Ha mégis szükségünk van rá, a Nézet menü Eszköztárak parancsával megjeleníthető ablakból hívhatjuk elő, a Kép utasításra
kattintva.) A másik megoldás, hogy a jobb egérgombbal rákattintunk a képre, és a megjelenő helyi menüben érvényesítjük a Látszik a Kép eszköztár utasítást.
13) A kiegészítő eszköztárakat ne tartsuk a monitoron, mert nagyon leszűkítik a munkalapot.
Azért sem célszerű ezt megtenni, mivel 18 van belőlük. (A Nézet menügombbal, valamint az Eszköztárak paranccsal megnyitható ablakban megtekinthetők. Ha rossz ablakot nyitottunk le, kattintsunk mellé, vagy nyomjuk le az Esc billentyűt, mire visszamegy. Az Eszköztárak válasz-téka a Nézet menü lenyitása nélkül is elérhető. Csupán rá kell kattintani a jobb egérgombbal a képernyőn levő eszköztárak valamelyik ikonjára.) Ezek azonban csak a fő eszköztárak. Az esz-köztárak teljes választéka az Eszközök menü Testreszabás parancs Eszköztárak fül útvo-nalon feltárható táblán tekinthető meg. A FÜGGELÉK 2. ábráján. tanulmányozhatjuk, hogy milyen lenne a Word munkalap, ha sorokba rendezve mind a 29 eszköztárat megjelenítenénk.
14) Az eszköztárak új ikonokkal is kiegészíthetők. A választék az Eszközök menügombbal, majd a Testreszabás paranccsal és a Parancsok füllel előhívható táblán látható kategóriákra bontva.
Megkönnyíti a válogatást, hogy a Leírás gomb megnyomása után megjelenik egy tábla, ami részletes tájékoztatást ad a kiválasztott menügomb funkciójáról. (Amennyiben az Eszközök menü Testreszabás parancsa nem aktiválható, kattintsunk a Nézet menügombra, majd a tovább nyíló ablakokban az Eszköztárak, valamint a Testreszabás parancsra.) A kiegészítő gyorsindí-tási lehetőségek közül a Fájl kategóriából az Oldalbeállítás ikont, valamint a Mentés másként szöveges gombot célszerű átemelni, mert használatuk jelentős mértékben könnyíti a munkát.
(Lásd FÜGGELÉK 3. ábrán.) A továbbiakban ezeknek a műveleteknek az alkalmazása előtt nem kell a Fájl menügomb ablakát lenyitni, és keresgélni benne a megfelelő parancsokat.) Ha valamely funkciót gyakran használunk (pl. képszerkesztést) akkor a hozzá tartozó ikont is kite-hetjük az eszköztárakba. A keresett ikonokat legegyszerűbben a Kategóriák lista Minden pa-rancs utasítására kattintva találhatjuk meg a Papa-rancsok szektorban, ábécérendben felsorolva.
15) Az átemelés módja rendkívül egyszerű. A bal egérgombbal ragadjuk meg a kiválasztott ikont, és „Fogd és vidd” módszerrel húzzuk át az eszköztárakra. Az eszköztárak ott fogadják el az új ikont, ahol egy I alakú vastag vonal jelenik meg. Ha rossz helyre raktuk, tovább húzhat-juk, de vissza is vihetjük a kiindulási helyére. Az eszköztárikonok utólagos áthelyezésének, il-letve megszüntetésének van egy egyszerűbb (Testreszabás ablakot nem igénylő) módja is.
Nyomjuk le az Alt billentyűt, és a bal egérgombbal megragadva húzzuk át az új helyére. A megszüntetése ennél is könnyebb. Húzzuk le a munkalapra, és engedjük el az egeret. (Ezzel nem semmisül meg, mert a Testreszabás paranccsal előhívható eszköztárakban továbbra is meg-található, onnan bármikor újra előhívható.) Az AltGr billentyű nyomva tartása mellett áthelye-zett ikon a régi helyén nem szűnik meg. Ilyenkor eldönthetjük, hogy melyiket tartjuk meg.
Amennyiben előnyösebbnek találjuk az új pozícióját, a régi helyén szüntessük meg. Nyomjuk le az Alt billentyűt, és húzzuk le a szövegmezőre, majd engedjük el az egérgombot is.
16) Az új ikonok pontos helyét értelemszerűen határozzuk meg. A Mentés másként gombot pl.
a mentést szimbolizáló ikon után ajánlatos beilleszteni. A Ment mindent és a Mindent be-zár ikonokat, rakjuk utána. A Nyomtató és Nyomtatási kép ikonjainak is egymás mellett a he-lyük. Arra is mód van, hogy az egyik eszköztárból a másikba másoljuk az ikonokat. Az eszköz-tár egyéni igényeknek megfelelő kialakítása során az eszköztárikonok egymással keveredhet-nek. Ennek ellenére nem érdemes tejesen formabontó eszköztárat létrehozni, mert ha mások gé-pén dolgozunk, nem fogjuk megtalálni az ikonokat.
17) Word 2002-től felfelé arra is lehetőség van, hogy a szöveges feliratú gombokat kevés helyet foglaló ikonnal helyettesítsük. A Testreszabás ablak nyitva tartása mellett kattintsunk a jobb egérgombbal a szöveges ikonra az eszköztárban, és a megjelenő ablakban adjuk ki a Gombkép váltása parancsot. A tovább nyíló ablakban jelöljük ki a nekünk tetsző ikont. Amennyiben egyik sem nyerte el a tetszésünket, adjuk ki a Gombkép szerkesztése utasítást, és a megjelenő Gombszerkesztő ablakkal készítsünk egyet. Arra is mód van, hogy egy kiválasztottat módosít-sunk. Ha elrontottuk, adjuk ki a helyi menüben a Törlés utasítást. Az előző forma a Gombkép visszaállítása utasítás kiadásával érhető el. Az elkészült ikon a szöveges elé kerül. A Csak
me-nüben szöveg utasítás érvényesítése után azonban a szöveg eltűnik az ikon után, és csupán a piktogram marad meg. A Testreszabás ablak a Bezárás gombbal küldhető vissza.
18) Az eszköztár módosításai a megnyitott dokumentumban jelennek meg. Ha azt akarjuk, hogy minden dokumentumban megnyilvánuljanak, a Hely kijelölősávba állítsuk be a Normal.dot utasítást. Amennyiben a kihúzott ikonokra már nincs szükségünk és szeretnénk visszaállítani az Office eredeti eszköztárait, aktiváljuk a Testreszabás ablak Eszköztárak fülét, és a feltáruló táb-lán kattintsunk az Alaphelyzet gombra. Ha az eszköztárak valamelyik gombjának funkciójával nem vagyunk tisztában, mutassunk rá. 1-2 másodperc múlva a program kiírja mellé, hogy mire való. Ez a szolgáltatás azonban csak akkor érhető el, ha az Eszközök menügombbal és a Test-reszabás paranccsal megjeleníthető ablakban a Beállítások fülre kattintunk, majd aktiváljuk a Gombnevek megjelenítése utasítást. Amennyiben a Gombnevek kiegészítése a billentyű pa-ranccsal utasítást is kiadjuk, akkor azt is feltünteti, hogy a feladatot a klaviatúráról milyen bil-lentyűkombinációval lehet végrehajtani. (Excel programban ez a többletszolgáltatás nem mű -ködik.) Ha a FÜGGELÉK 3. ábrán látható eszköztár megfelel nekünk, ezt készen kialakítva betölthetjük a számítógépünkbe. (Ennek módját lásd a Szövegtár használata, valamint a Stílu-sok használata Word programban című rovatokban.)
19) A szövegszerkesztő funkciók legegyszerűbben az eszköztárak gombjaival aktiválhatók. En-nek ellenére nem mindenki használja őket. Akik a régi programokhoz (pl. WordPerfect) vannak szokva, jobban szeretnek billentyűkombinációkat alkalmazni. (Ennek oka, hogy a kezdeti prog-ramokat szöveges utasítások formájában kellett működtetni. Ennél sokkal egyszerűbb megoldás volt a billentyűkombinációk használata.) Ez könnyen megtehető, mert mint minden szövegszer-kesztő program a Word is rengeteg billentyűkombinációt használ az egyes funkciók kiváltására.
Ezek túlnyomó részére azonban semmi szükség sincs, mivel a feladat hagyományos úton ugyan-annyi idő alatt megoldható. Ha pl. szeretnénk kitörölni egy szót vagy egy szótöredéket, ennek szokványos módja, hogy kijelöljük, és a Backspace vagy a Delete billentyűvel töröljük. Billen-tyűkombinációval ezt oly módon lehet elérni, hogy lenyomjuk a Ctrl billentyűt, és attól függő -en, hogy a kurzor a szó előtt vagy utána áll, mellé nyomjuk a Delete, illetve a Backspace bil-lentyűt. (Amennyiben a kurzor egy szóban áll, az előtte, illetve az utána álló karakterek törlő d-nek. Ha tehát a Ctrl + Backspace billentyűkombinációt alkalmazzuk, a kurzor előtti szótöre-dék, a Ctrl + Delete billentyűkombináció esetén pedig a kurzor utáni szótöredék szűnik meg.) 20) Itt célszerű felhívni rá a figyelmet, hogy billentyűkombinációk alkalmazása esetén először
mindig a segédbillentyűt kell lenyomni, és utána a karakterbillentyűt, különben a kívánt funkció helyett a karakter képe jelenik meg a monitoron. Végül egyszerre engedjük el mindegyiket.
(Különösen fontos ennek a kezelési módnak a betartása a hármas billentyűkombinációknál. Há-rom billentyűt ugyanis meglehetősen nehéz egyszerre lenyomni. A kiskapitálist előidéző Ctrl + Shift + K billentyűkombinációnál pl. nyomjuk le előbb a Ctrl és a Shift billentyűket, majd nyomjuk utána a K billentyűt. Így biztosan nem fog eltűnni a kijelölt szakasz, és nem jelenik meg a helyén egy K betű.) A karakterbillentyű lenyomásával ne késlekedjünk, mert ha túl későn nyomjuk le, a segédbillentyűk önálló életre kelnek. Az Alt + Shift billentyűkombináció pl. a billentyűzet kiosztását szabályozzák. Ha tehát ezek használata után azt tapasztaljuk, hogy az á, é, í, ó, ö, ő, ú, ü, és ű billentyűk lenyomásakor ‘ ; \ = 0 [ ] - és \ jelek jelennek meg a monito-ron, vagy a z és y betűk felcserélődnek, a klaviatúránk átváltott angol billentyűkiosztásra. (Az előző billentyűkombináció megismétlésével a magyar kiosztás könnyen visszaállítható.)
21) A monitor legalján található a Tálca. Ez minden esetben megjelenik a képernyőn, akkor is, ha semmit sem csinálunk. Bal szélén a Start menügomb található, amely a számítógép haszná-latbavételét, a kezelés alapfeltételeinek megteremtését teszi lehetővé. A jobb szélén az óra lát-ható, ami a pontos időt mutatja. (Ha az egérkurzorral rámutatunk, megjelenik felette az aznapi dátum.) Nyomtatáskor az óra mellé kerül a nyomtató ikonja. (Erről lehet a nyomtatót megállí-tani, újraindímegállí-tani, a beletöltött adatállományt törölni.) A Tálca másik szerepe a munkánkhoz használt meghajtók, fájlok, segédprogramok gyors indíthatósága. Segítségével akár több tucat-nyi fájlon is dolgozhatunk egyszerre. Nem kell az előzőt bezárni, aztán hosszas keresgélés után előhívni, hanem csak le kell küldeni a Tálcára a címsor jobb oldalán levő”–”””” gombbal. Onnan