feladatokhoz
A fejezet első részében az egyes innováció vonatkozásában releváns tényezők térbeli eloszlását mutattuk be, míg ebben a fejezetben egyfajta előrejelzésként a KTI Alap átalakítására, az Alap jövőbeni hatékonyabb használata érdekében, illetőleg azon innovációt érintő fejlesztendő területekre teszünk javaslatot, ahol a magyar államnak jelentős elmaradásai vannak.
II�4�1� Javaslat Kutatási és Innováció Alap átalakítására A KTI Alap és az ERFA összehasonlítása
A két pályázati alap összehasonlításakor négy tényt kell kiemelni.
1.) EU vs. hazai pályázati Alap: A IV.3. „Innovációs pályázatok regionális szempontú elemzése” c. fejezet alapján is látható, hogy az Innovációs Alap forrásösszegét tekintve töredéke
11 Ezen kérdések vizsgálata, egy következő tanulmány tárgyát képezheti. (ld. IV.6.
További kutatási javaslatok pont)
II. A területi fejlődés jövőbeni dinamizmusa Magyarországon – az Innováció térbeli szerkezete az ERFA-ban rendelkezésre álló innovációra fordítható összegnek. Ugyanakkor az Alap 100 százalékban a magyar állam által alapított pénzügyi alap, így az állam sokkal szabadabban határozhatja meg az Alapból történő kifizetés feltételrendszereit, szemben az ERFA esetében, ahol az Európai Unió által megkövetelt szabályokat rendkívül erősen kell érvényesíteni a pályázati kiírásokban.
2.) Célcsoport: A KTI Alap és az ERFA esetében egyfajta párhuzamosság fedezhető fel, mivel mindkét Alap innovatív fejlesztések támogatását célozza, kiemelten, de nem kizárólagosan mikro, kis- és középvállalkozások támogatásával.
A párhuzamosság természetesen több azonos vagy hasonló célra fordítható forrást jelent, ami egyrészt jó, mivel ha egy projektjavaslat nem nyer az egyik Alapból támogatást, akkor még a másik Alap egy „hasonló” kiírásán nyerhet, másrészt veszélyt is rejt magában, ha egy pályázó – hasonló tartalmú projektjavaslatok beadásával – mindkét Alapból támogatást nyer el. A jövőbeli tervezés szempontjából egy egységes támogatási stratégia megalkotása révén az esetleges párhuzamosságok megszüntethetőek lehetnének.
3.) Regionalitás: Az Európai Unió erőteljesen megköveteli a regionális (térbeli) szempontok érvényesítését a pályázati kiírásokban, míg a KTI Alap vonatkozásában ezek a szempontok nem, vagy csak eshetőlegesen érvényesülnek.
4.) Támogatásintenzitás: Összehasonlítva a két pályázati Alap mutatóit (11. ábra) jól látszik, hogy az ERFA pályázatai esetében az átlagos támogatási intenzitás régióként kb. 50 százalékon tetőzik. A KTI Alap esetén ez a mutató 80 százalék feletti. Az ERFA esetében támogatási intenzitáskorlát az Európai Unió által követett szigorú támogatási szabályokból következik.
A magyar mikro-, kis- és középvállalkozások jellemzője az általános forráshiány, illetőleg a forrásokhoz történő korlátozott
„hozzáférés”. Tekintettel a KTI Alap „hazai” forrás jellegére, a pályázat kiírójának nagyobb mozgástér áll a rendelkezésére a
Jövőföldrajz II. fejezet
támogatásintenzitás mértékének növelésére.
11. ábra: Támogatási intenzitás (%) Adatforrás: NFÜ
Javaslat a KTI Alap támogatási szerkezetének átalakítására A fentebbi megállapítások is arra ösztönöznek, hogy szükséges átgondolni a KTI Alap innovációs támogatási rendszerben betöltött szerepét. Az Alap primer támogatási alap jellegének megszüntetésére teszünk javaslatot az alábbiak szerint:
1.) KTI Alap, mint pályázati forrás: Természetesen az Alap pályázati forrás funkciója hasznos, de fenntartását az alábbi kritériumok figyelembevétele mentén tartjuk indokoltnak:12
⊕ A támogatási intenzitás legalább 90 százalékos biztosítása a mikro- és kkv-k számára,
⊕ Az európai uniós pályázatok feltételrendszerei alapján a mikro- és kkv-k az előírt saját forrást az Alapból – külön döntés nélkül – megigényelhetik, ezáltal elősegítve a közösségi forrásokból az innovációra fordítható forrásokhoz történő könnyebb hozzáférést.
⊕ Regionális szempontok érvényesítése azáltal, hogy
12 A KTIA Alap pályázatainak vizsgálata, és javaslattétel jövőbeli kiírásokra egy következő tanulmány tárgyát képezheti. (ld. IV.6. További kutatási javaslatok pont)
II. A területi fejlődés jövőbeni dinamizmusa Magyarországon – az Innováció térbeli szerkezete valamennyi régió saját, önálló kiosztható felhasználási kerettel rendelkezik az Alapból, amely fordítottan aránylik az adott régió innovatív vállalkozásainak a létszámához.
2.) A KTI Alap, mint magvető („seed”) tőkealap: A magvető tőke („seed capital”) a vállalkozás legkorábbi, magvető („seed”) életszakaszában nyújtott tőkebefektetés. A magvető tőke jelentősége abban áll, hogy segítségével vihetők el a projektek addig az állapotig, amikor már megítélhető, hogy az adott termék, technológia, szolgáltatásötlet vagy kutatási eredmény milyen kockázatok és befektetési szükséglet mellett vezethető be a piacra. A magvető fázis finanszírozására szolgálnak a magvető tőkealapok. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a magvető tőkealapok rendkívülien kockázatos alapoknak minősülnek, a befektetett tőke elért megtérülési hozamai minimálisak, ezért a magántőke jelenléte a magvető fázisban marginális. Ezért, illetőleg azon tény okán, hogy jelenleg Magyarországon nem működik magvető tőkealap, az Alapon belüli önálló, magvető tőkealap létrehozására teszünk javaslatot.13
3.) A KTI Alap, mint „start up” (induló) tőkealap: A vállalkozás ezen életszakaszában kerül fizikai létrehozásra az az ötlet, amire a vállalkozást építették. Az innovatív vállalkozások ebben az életszakaszban a leginkább veszélyeztetettek, hiszen ha nem jutnak folyamatosan forráshoz, itt a legnagyobb részük tönkremegy. A hazai „start up”-ok száma (mikrovállalkozással, kkv-vel és ötlet-szintű projekttel együtt) kb. 10–12 ezresre tehető. Ebből aktívan vélhetően kb. 4000 „start up” lehet a hazai piacon. Az éves új tőkebefektetést kereső projektszám kb. 200–
300 darab cég/ötlet. Magyarország számára a magyar alapítású (tulajdonosi szerkezetű), innovatív „start up” cégekben rejlő óriási lehetőségek felkarolása, támogatása, segítése kiemelt prioritás.
Ezért külön „start up” fejlesztési stratégia megalkotására
13 A megvalósíthatóság részleteinek vizsgálata, egy következő tanulmány tárgyát képezheti. (ld. IV.6. További kutatási javaslatok pont)
Jövőföldrajz II. fejezet
teszünk javaslatot, amelynek kulcseleme lehetne egy „start up”
tőkealap („start up fund”) létrehozása, amely adott esetben az Alapon belüli elkülönített Alapként is működhetne.14
II�4�2� Javaslat fejlesztendő területekre
Jelen pontban – tekintettel a szűk terjedelmi korlátokra – felsorolásszerűen azon innovációt – így közvetetten a területi fejlődést is – érintő területeket foglaltuk össze, amelyeken az állami szerepvállalást erősíteni szükséges, és amely területek egyúttal az innováció regionális feltételeit, illetőleg az innovációs rendszer helyi szereplői közötti tudásáramlások intenzitásának fokozását is javítják.15 Javaslatok:
⊕ Kockázati tőkebefektetés (kiemelten a korai fázisú befektetések) ösztönzésének elősegítése,
⊕ Innovativitás növelése a mikro-, kis- és közepes nagyságú vállalatok körében,
⊕ Start up vállalkozások kiemelt segítése,
⊕ A technológiai innovációk továbbfejlesztésének elősegítése,
⊕ Iparági piaci tendenciák feltérképezése (piackutatás),
⊕ Piacgenerálás,
⊕ Menedzsment- és szervezetfejlesztés,
⊕ Szerény innovációs aktivitást felmutató dél-dunántúli és észak-magyarországi vállalkozások kiemelt segítése,
⊕ Exportképesség növelése (külpiaci megjelenés elősegítése),
⊕ Kiemelt segítése/támogatása a start-up/spin-off vállalkozásoknak,
⊕ Szellemi tulajdonvédelem, és a szellemi tulajdonjogokkal kapcsolatos hatékony gazdálkodás elősegítése,
⊕ Környezeti fenntarthatóságot segítő innovációk elősegítése,
⊕ Bevált gyakorlatok és sikertörténetek publikálása,
⊕ Innovációs területeket, illetőleg high-tech iparágakat érintő – jogi–szabályozási, gazdasági, adminisztratív, kereskedelmi,
14 A megvalósíthatóság részleteinek vizsgálata, egy következő tanulmány tárgyát képezheti. (ld. IV.6. További kutatási javaslatok pont)
15 Az ezen pontban leírt területek vizsgálata, egy következő tanulmány tárgyát képezheti. (ld. IV.6. További kutatási javaslatok pont)
II. A területi fejlődés jövőbeni dinamizmusa Magyarországon – az Innováció térbeli szerkezete műszaki stb. – változások publikálása (segítendő a változásokra felkészülést),
⊕ Rendezvények (munkaértekezletek, műhelymegbeszélések, iparági konferenciák stb.) szervezése,
⊕ Innovatív klaszterek támogatása,
⊕ Tudás- és technológiatranszfer elősegítése,
⊕ Közös kutatás–fejlesztési tevékenységek (kooperációk) elősegítése,
⊕ Segítség innovációs kockázatok (forráshiány, megvalósításhoz szükséges készségek hiánya, tervezési hiányosságok, szakemberhiány, technológiai ismeret hiány, megfelelő partner hiánya, piaci ismeret hiánya stb.) csökkentésében,
⊕ Az innováció területe oktatásának, kutatásának támogatása,
⊕ Innovációs menedzsment tanácsadás/innovációs menedzserképzés,
⊕ Regionális Innovációs Ügynökségek szerepének megerősítése.