Az elkövetkező évek várható trendjei

A továbbiakban áttekintjük a következő évek várható makrotrendjeit, és megvizsgáljuk, hogy ezek várhatóan hogyan érintik a hazai kiskereskedelmet. Az egyes részeknél külön kiemeljük azokat a kiskereskedő csoportokat (pl. független hazai kisboltok, üzletláncok, bevásárlóközpontok, barkácsáruházak, stb.), melyeket az adott folyamat vagy jelenség erőteljesen érint.

VIII�6�1� Technológiai hatások

A digitális írástudás további javulása és új, eddig nem ismert eszközök megjelenése várható a piacon, melyek akár forradalmasíthatják is a kereskedelmet hosszú távon. A táblagép és az okostelefon néhány évvel ezelőtt teljesen ismeretlen fogalom volt, mára vállalatok Android-ra és IOS-re optimalizálják honlapjaikat.

Hasonló áttörést hozhat az ún. „hordható eszközök” elterjedése a következő években. Az „okosóra” vagy a Google nemrégiben bemutatott szemüvege (Google Glass) teljesen új vásárlási és fizetési formákat honosíthat meg, még szorosabbra fűzve a kapcsolódási pontokat hagyományos és elektronikus kereskedelem között. A QR-kódok, az NFC-technológia napjainkban még csak a lakosság okostelefonjainak kisebb részében található, azonban a következő években ezek rohamos elterjedése várható.

Az adatbázis marketing megoldások, valamint az ún.

szemantikus web fejlődése olyan összefüggések feltárására ad majd módot, melyek a piackutatásban sokkal hatékonyabbá teszik a vállalat vásárlóinak elérését. Paradox módon éppen az e-megoldásoknak köszönhetően válik sokkal személyre szabottabbá a marketing és a kiskereskedelem (vásárlási adatbázisok, kívánságlisták, fogyasztói kosár-elemzések, stb.).

A kiskereskedőknek, a piaci siker érdekében adaptálniuk kell ezeket a technológiákat, és segítségükkel olyan értékesítési és marketing rendszert kell kidolgozniuk, mellyel az általuk kínált specifikus termékek, termékcsoportok a leghatékonyabban értékesíthetőek. Ez különösen a hazai, független kiskereskedőknek

Jövőföldrajz VIII. fejezet

nagy kihívás, mert tőkeerejük és alkalmazotti létszámuk nem teszi lehetővé jelentős technológiai fejlesztések megvalósítását. A magyar kkv-kiskereskedői szektor sikere érdekében különösen fontos lenne az EU-s pályázati források mozgósítása a 2014–2020-as hét éves költségvetési periódusban.

VIII�6�2� Gazdasági hatások

A magyar gazdaság növekedése – figyelembe véve a külső és belső hatásokat (háztartások magas hitelállománya, jelentős munkanélküliség, stb.) – lassú lesz. A 2006-ra jellemző kiskereskedelmi volumen elérése vélhetően akár 3–5 évnél is hosszabb időt vehet igénybe. A gazdaság lassú növekedése különösen érzékenyen érintheti a tartós fogyasztási cikkeket értékesítő ágazatokat (bútor, elektronika), így ezekben az ágazatokban további boltbezárások, profilváltás várható, valamint nagyobb nemzetközi vállalatok elhagyhatják a hazai piacot, pl.

Praktiker. Az elektronikai termékek piacán – azok standard jellege miatt – fokozottan várható az elektronikus értékesítés további térnyerése. Mind a nagyvállalatoknak, mind pedig a független kiskereskedőknek kiemelten fontos figyelembe venni ezt a tényezőt.

Fontos kiemelni az élelmiszerárak folyamatos emelkedését, melyet leginkább világgazdasági folyamatok határoznak meg. A magyar piac jelentős része napjainkig is árérzékeny volt számos termékcsoport esetében, ez vélhetően fokozódni fog, amíg ezzel párhuzamosan várható a magas jövedelmi réteg (mint célcsoport) további erőteljes elkülönülése (fogyasztói magatartása révén).

Ennek a célcsoportnak „szól” a Tesco Express, Tesco Extra, City Spar és CBA Príma üzletek kínálata és árszínvonala.

A magyar kkv-k számára különösen fontos lesz a niche marketing a következő években, legyen ez a piaci rés akár térbeli, akár választék vagy szolgáltatás, elengedhetetlenül szükséges lesz az egyes kisboltoknak olyan kínálati elemek beépítése, melyek megkülönböztetik őket a többi versenytárstól.

VIII. Kiskereskedelem a digitális korban VIII�6�3� Politikai hatások

A kiskereskedelmi tevékenység szabályozása az állam oldaláról jelentős mértékben befolyásolhatja az egyes vállalkozások sikerességét. A környezetvédelmi előírások szigorodása, a minőségbiztosítási követelmények (ISO, HACCP), a forgalmazás korlátozása (pl. nemzeti dohánybolt-hálózat kiépítése), a nyitva tartásra vonatkozó rendelkezések vagy az expanzió ellenőrzés alá rendelése („plázastop”) egyaránt kihatnak a kiskereskedelmi vállalkozások sikerességére. Az elkövetkező években ezek hatása várhatóan fokozódik, már napjainkban is felmerült a dohány forgalmazás mellett az alkohol-termékek forgalmazásának szabályozása és korlátozása, ami jelentősen befolyásolhatja egyes üzlettulajdonosok bevételét és nyereségességét. Fenti tényezők egyes nagyvállalatokat esetlegesen a magyar piac elhagyására ösztönözhetik, a kisvállalatok számára pedig komoly veszélyt jelenthetnek. Ahhoz, hogy a független boltosok sikeresek maradhassanak, fontos lehet a mainál hatékonyabb érdekképviseletük, valamint olyan alternatív üzleti stratégiák kidolgozása, melyek mentén részben vagy egészben módosított tevékenységgel tovább működhetnek. A független kiskereskedők láncba szerveződése is megoldás lehet erre a problémára, azonban a függetlenséghez szokott kisboltosok jelentős része nem kívánja megszokott függetlenségének egy részét feláldozni a bizonytalan siker érdekében.

VIII�6�4� Társadalmi hatások

A magyar népesség fogy és jelentős a belföldi és újabban a külföldi migráció is. Azonban ennek mértéke és iránya régiónként, sőt településenként, akár kerületenként más és más. Budapest népessége 300 ezer fővel, Ózd népessége 20 ezer fővel csökkent az elmúlt húsz év során, azonban Budapestet elhagyó lakók a város környékén telepedtek le (szuburbanizáció), addig az Ózdot elhagyók többsége még a régióból is elköltözött, és a fővárosban és annak környékén vagy Nyugat-Magyarországon (pl. Győrben) telepedett le. 2013-ban mintegy 300 ezer magyar állampolgár tartósan külföldön él. Vannak azonban sikeres régiók, melyek gazdasági prosperitása számos lakót

Jövőföldrajz VIII. fejezet

vonz: Győr, Kecskemét, Sopron, Tatabánya és vonzáskörzetük vonzó azok számára, akik Kelet-Magyarországon nem találnak munkát.

Összefoglalva tehát a vándorlás több irányú, mely trendek vélhetően a következő években is megmaradnak:

⊕ nagyvárosból agglomerációba költözés (válság miatt lelassult)

⊕ Kelet-Magyarországról Nyugat-Magyarországra költözés

⊕ faluból városba költözés

⊕ külföldre vándorlás

Az e-kereskedelem expanziója mellett is fontos látni a kiskereskedelmi tevékenység földrajzi meghatározottságait. Egy kisbolt vagy akár egy bevásárlóközpont adott földrajzi helyen működik, egy bizonyos földrajzi környezetből, településtípusból kerülnek ki a vásárlói. Ahhoz, hogy a vállalkozás adekvát üzleti stratégia kialakítására legyen képes, ismerni kell az adott településkörnyezet társadalmi szerkezetét és mobilitását, mert ezáltal biztosítható az ott élők speciális igényeinek kielégítése (vonzáskörzet lehatárolás és felmérés).

VIII�6�5� A természeti környezet változása

A környezeti és klímaváltozás két vonatkozásban is befolyásolja a kiskereskedelmet az elkövetkező években: egyrészt megdrágítja a működést (az extrém hőmérsékleti és csapadékviszonyok elleni védekezés miatt – légkondicionálás, biztosítások, stb.), másrészt pedig egyes szektorokban a kínálati szerkezet módosítását indukálja:

nagyobb kínálat légkondicionáló készülékekből, téli extrém hideg ellen védőruhák árusítása, stb.

A potenciális vásárlók környezetorientáltsága, bár nem olyan markáns trend mint a nyugat-európai országokban, mégis hazánkban is megjelent. A zöld vagy ökomarketing gondolkodás és tevékenység a fogyasztók környezeti érzékenységére hat, azonban – megítélésünk szerint – különösen Magyarországon csak akkor tud sikeresen működni, ha a fogyasztók számára anyagilag lefordítható hasznot hoz.

(Pl. az új mosógép nemcsak kevesebb vizet fogyaszt, de másrészről ezáltal csökkenti a vízfelhasználást és így a számla végösszegét is.)