XI. A helyi pénzek gazdasági hatása és jövője �������������������������� 179
XI.4. A helyi pénzek alkalmazásának előnyei és hátrányai
Az előzőekben utaltam arra, hogy rengeteg érv és számos ellenérv hozható fel a lokális fizetőeszközök mellett jogi, elméleti közgazdasági és pénzügyi oldalról.
A helyi valuták alkalmazásának előnyei gazdasági és gazdaságon kívüli szempontok szerint rendszerezhetők (saját felosztás Lietaer, B.
2001; Kennedy, M. – Lietaer, B. 2004; Pacione, M. 2011 alapján):
⊕ Gazdasági (pénzügyi, gazdálkodási) előnyök:
a. A helyi pénzek költségcsökkentésre és bevételnövelésre adnak lehetőséget, abban az esetben, ha a régión belüli
45 A lokális gazdaságfejlesztés oldaláról a lehetséges támogatandó szektorok a célpiacok és a jövedelemforrások elérő sajátosságai szerint lehetnek bázis, helyi vagy erőforrásfüggő szektorok. A bázis szektor a régión kívüli keresletet elégíti ki, több esetben exportra termel, és a külső kereslet alapján erőteljes növekedésre képes. A helyi szektor a térségen belüli keresletet elégíti ki, növekedését a helyi fizetőképes kereslet nagysága határozza meg. Növekedési, fejlődési lehetősége korlátozott, a cégek csak egymás rovására tudnak bővülni, vagy a helyi piacokon nagyobb részesedést szerezni. Az erőforrásfüggő szektor az előbbi két szektor kombinációja, tehát a településen élők szükségletei mellett az oda érkezők igényeit elégíti ki. A kereslet egy része helyi, tehát korlátozott, másik része külső jövedelem, így bővülésre ad lehetőséget. (Lengyel I. 2010)
Jövőföldrajz XI. fejezet
kereskedelem előnyeit a helyi vállalkozások felismerik, ezáltal csökken a régióban lévő pénz kiáramlása és a régió függősége;
b. A helyi pénzek elősegítik a méretgazdaságos termelést, támogatják a helyi munkaerő alkalmazását, az agglomerációs (urbanizációs) előnyökből fakadó pénzbeli hasznok birtoklását, illetőleg a sajátos, egyedi termékek, szolgáltatások megismertetését;
c. A kezdeményezés – bizonyos fokig – lehetővé teszi a térségen kívüli fejlesztési források mellőzését, és csökkenti a helyi erőforrás-kiáramlás veszélyét.
⊕ Gazdasági szempontokon kívüli előnyök:
a. A helyi pénz hozzájárul a településen és annak agglomerációjában vagy a régióban élők társadalmi kohéziójának megszilárdításához és a bizalom megerősödéséhez. A helyi pénz egyik legfőbb erénye, hogy közösségfejlesztő erővel bír. A kezdeményezésben részt vevő gazdasági szereplők – miközben kereskednek egymással – hozzájárulnak egy erősebb társadalmi tőkével jellemezhető közösség kialakításához;
b. A helyi pénz elősegíti az együttműködést a kereskedelmi kapcsolatban nem álló helyi gazdasági szereplőkkel, és erősíti a kooperációt a már együttműködő szereplők között is, lehetővé téve a kiterjedt lokális üzleti hálózatok kiépítését;
c. A helyi valuta támogatja a kulturális, környezetvédelmi és oktatási beruházásokat és tevékenységeket, a helyi szektor iparágainak támogatásával biztosítja a térség gazdaságának stabilitását;
d. A helyi pénz az egészségügyi és az oktatási szférák támogatásával elősegítheti a régió kapacitáskihasználásának növelését, a képességek és tapasztalatok jobb hasznosulását;
e. Határon átnyúló valutakezdeményezések esetében – ilyen pl. a Soproni Kékfrank – a pénzhelyettesítő katalizálhatja a határon átnyúló kapcsolatokat, segítheti azok elmélyítését;
f. A helyi pénz idegenforgalmi előnye, hogy használata új vonzerőt jelent, mert kuriózumnak számít.
XI. A helyi pénzek gazdasági hatása és jövője
Összegezve, a helyi gazdaság fellendítését, a helyi vállalkozások sikeresebbé tételét és a közösségépítést egyszerre próbálják szolgálni azok a kezdeményezések, melyek a helyi pénz bevezetésével kapcsolatosak. A helyi valuta előnyei a különböző gazdasági szereplők szempontjából is megragadhatók:
⊕ A kezdeményezésben részt vevő vállalatok, termelők és kereskedők számára a legfontosabb pozitívum, hogy jelentős költségmegtakarítást érhetnek el. A földrajzi közelség miatt a többletkiadások lefaraghatók, a tranzakciós, a szállítási, a motivációs és a koordinációs költségek jelentősen csökkenthetők. A közelség a költségek csökkentésén és a pénzbevételen túl egyéb hasznokkal is kecsegtet, mivel lehetővé teszi egy erősebb vállalkozói–gazdálkodói alap kialakulását, és erősíti a fogyasztói lojalitást;
⊕ A helyi pénzt elfogadó és használó magánszemélyek elsősorban a közösségi szellem javításához, a regionális identitás megerősítéséhez járulnak hozzá, mely visszahatva növelheti a magánfogyasztók jólétét és életminőségét. A helyi valuta használata automatikusan és többletköltségek nélkül – sőt gyakran olcsóbb feltételekkel – fokozza a helyi oktatásba, a helyi kultúrába, a helyi természeti és az épített környezetbe történő beruházásokat, valamint biztosítja a termékekhez és szolgáltatásokhoz való hozzáférést;
⊕ Az egyesületek és civil szervezetek számára a legfontosabb pozitívum, hogy részesülnek az ún. regionális hozzájárulásból (természetesen csak ott, ahol létezik). A regionális hozzájárulás akkor merül fel, ha a kezdeményezésben részt vevő magánszemélyek, vállalatok és intézmények úgy döntenek, hogy a helyi pénzt visszaváltják a nemzeti fizetőeszközre.
Több helyi valuta esetében ez a művelet csak pár százalékos díj megfizetésének terhe mellett tehető meg. A regionális hozzájárulás legnagyobb hányadát a helyi projektet támogató nonprofit egyesületek (pl. közművelődési intézmény, iskola, kórház stb.) kapják.
A helyi valuták hátrányai és kockázatai az alábbiak szerint jellemezhetők (saját csoportosítás Lietaer, B. 2001; Kennedy, M. –
Jövőföldrajz XI. fejezet
Lietaer, B. 2004; Schröder, R. F. H. 2006; Helmeczi I. N. – Kóczán G. 2011 alapján):
⊕ A helyi pénzzel kapcsolatban az egyik legtöbbet hangoztatott előny, hogy fokozza a helyi boltokban történő vásárolást. Ez a tény azonban a helyi pénzek alkalmazása nélkül is helytálló, hiszen a lakosság és a fogyasztók a saját környezetükben található termékeket veszik meg, illetve a településen elérhető szolgáltatásokat veszik igénybe;
⊕ Mivel a helyi üzletek a helyi pénz alkalmazása során is részben más településekről, országrészekből és országból szerzik be a termékeket és árukat, így a helyi kereskedők az áruk ellenértékét nem a régióban található termelőknek „utalják át”;
⊕ Kezdetben nehéz rábírni a kis- és középvállalkozásokat a kezdeményezésben való részvételre, később pedig kihívást jelent az érintettek (stakeholderek) és „bennfentesek”
(insiderek) (további) motiválása;
⊕ A helyi pénz azt az érzetet kelti, hogy a kis- és középvállalkozások képesek felvenni a versenyt az erősebb nemzeti, multi- vagy transznacionális vállalkozásokkal;
⊕ A helyi valuták sikerét nagyban meghatározza az érintettek magatartása, a könnyedség, ezért, ha nehéz a megegyezés a partnerek között, akkor ez további nehézségeket okoz a jövőben;
⊕ A bevezetés időszakában rendszerint alacsony szintű a helyi valuta elfogadottsága; azok a vállalkozások, amelyek elsőként csatlakoztak a kezdeményezéshez nem tudnak a számukra elvárt vagy kívánt mennyiségben kereskedni a helyi valutával;
⊕ Empirikus kutatások rámutattak arra, hogy a helyi fizetőeszközök használata nem párosult érzékelhető magatartás- és mentalitásváltozással, identitáserősödéssel, valamint csekély mértékben mérséklődött az áruk és szolgáltatások interregionális kereskedelme. Ez azt jelenti, hogy az exportbázis továbbra is jelentős maradt;
⊕ A helyi valutaeszköz sikeressé tételének egyik legfontosabb mozzanata a folyamatos, ugyanakkor költséges marketingmunka. A helyi fogyasztókat meg kell győzni arról, hogy a kezdeményezés bár szokatlan, mégsem bonyolult, és
XI. A helyi pénzek gazdasági hatása és jövője valóban a helyiek érdekeit szolgálja;
⊕ A fizetési folyamatnak költsége van, ezért a kisforgalmú fizetési megoldások működtetése gazdaságtalan lehet.
A fenti kritikus pontokon kívül Helmeczi I. N. és Kóczán G.
(2011) felhívta a figyelmet arra, hogy a helyi pénz filozófiája és a modern közgazdaságtan elméleti eredményei között több összeegyeztethetetlen meggondolás tapasztalható. Ezek közül hármat emelek ki:
⊕ A pénzügyi közvetítést végző intézmények működését eleve úgy szabályozzák, hogy az ügyfelek érdekeit és követeléseit megvédjék, valamint, hogy a bankcsődök és egyéb pénzügyi válságok elkerülhetők, illetve kezelhetők legyenek;
⊕ A modern hitelpénzrendszerekben nem állhat elő olyan helyzet, hogy a szükségesnél kevesebb pénz legyen forgalomban.
A „hitelszűkével” jellemzett helyzet annyit jelent, hogy a magángazdasági szereplők egymással szembeni bizalma törékeny.
A forgalomban lévő készpénz mennyisége nem elégtelen, csupán a kereskedelmi banki hitelezés gyakorlata változott meg (a bankok alaposabb hitelbírálatot végeznek, de a vállalkozások is kevesebb hitelt vesznek fel);
⊕ Továbbá vitatható Gesell, S. (1958, [1906, 1929]) azon megállapítása, amely a kamatozásnak káros hatást tulajdonít.
A kamat nem kívánatos, mert visszafogja a költést, így Gesell véleménye szerint – és Fisher, I. (1933) álláspontja szerint is – meg kellene fontolni az ún. automatikusan leértékelődő pénz bevezetését. A másik oldalról viszont helytálló az a megállapítás is, hogy kamatozás nélkül nem folyna pénzügyi közvetítés.
A kritikus pontok felsorolását végül egy, a helyi pénzekkel kapcsolatos empirikus elemzéssel zárom. Pfajfar, D. et al. (2012) széleskörű analízist készítettek azon országok esetében, amelyekben helyi pénzt használnak. A kutatás bebizonyította, hogy a helyi valuták alkalmazásának valószínűsége negatívan korrelál az ország monetáris stabilitásával, de pozitív összefüggést mutat a pénzügyi szektor és a nemzetgazdaság fejlettségével. A helyi pénzek alkalmazásának valószínűsége tehát jelentősebb az erős gazdasággal rendelkező országokban, mint máshol.