A következőkben egy még kimunkáltabb, az ágensek belső állapotaira, az interperszonális kapcsolatokra, a közösségi és a szervezeti viszonyokra és számos egyéb tényezőre is kitekintő tipológiát veszünk szemügyre a Magyarországon elsősorban a tömegkommunikáció kutatójaként ismert Denis McQuailnek (lásd McQuail é. n. a; 2003) egy, a kommunikáció funkcióiról írott tanulmányából. (McQuail é.n.b) Felfogásában a kommunikáció egy problémára adott válasz, egy probléma megoldásának irányába tett lépés. „[...] A fő kérdés, hogy miért lépnek az emberek kommunikációs aktusokba. Ebből kifolyólag a cselekvő egység által tapasztalt, meghatározott vagy választott probléma és az alkalmazott kommunikációs megoldás közötti kapcsolat áll figyelmünk középpontjában.” (McQuail é. n. b, 310) Közbevetőleg megjegyezzük, hogy a mi megközelítésünkben McQuail kommunikáció fogalma már maga is egy funkcióra utaló származtatott kategória abban az értelemben, hogy a par excellence kommunikációs aktusnak – a felismertetés szándéka felismertetésével végrehajtott felismertetésnek – egy bizonyos funkcióra, nevezetesen egy probléma megoldására való használatát jelenti.
McQuail elemzésében a kommunikációs funkciótípusokat a 10/3. táblázaton látható felosztás jelöli ki.
10.3. táblázat - A kommunikációs funkciók alaptipológiája
A probléma kiindulása Az I. típusba a belsőből, a személyiség, a csoport, a közösség belső világából kiinduló problémák és a megoldásaikban a belsőre irányuló kommunikációk sorolhatók. Olyan kategóriák tartoznak ide, mint az identitás, a tudat, az önkép, az önmegvalósítás. A II. típusba a cselekvő egységek normál működését vagy életben maradását fenyegető környezeti változásokkal, kihívásokkal, nyomásokkal, tehát az alkalmazkodással kapcsolatos kommunikációk, a külső változásokra, nyomásokra adott belső reakciók, válaszok tartoznak. A III. típus az egységek egymás közötti, illetve egy-egy egység és környezete közötti interaktív viszonnyal jellemezhető, ide értve a kötődéseket, a vonzódásokat, de az elkülönüléseket, elhatárolódásokat is. Végül a IV. típus a környezetre, a más egységekre irányuló változtatási, beavatkozó, manipulációs szándékokat, illetve kommunikációs megvalósításukat fogja egybe.
Ennek az osztályozó keretnek a felvázolása után McQuail sorra veszi, hogy a négy alaptípus milyen konkrét kommunikációs funkciókat takar intraperszonális, interperszonális, csoport-, intézményi-szervezeti-hálózati és társadalmi (nemzet, ország, állam) szinten. (Előzetes zárójeles magyarázatként
csak annyit, hogy az első pillantásra kissé furcsának tűnő intraperszonális kommunikáció fogalma az elme belső információfeldolgozására, a belső reprezentációra és a gondolkodásra utal.)
10.4. táblázat - A kommunikáció funkciói McQuail nyomán
Szintek Kommunikációs célok Kommunikációs funkciók
Identitás - ellentmondásmentes és pozitív önkép fenntartása;
- értékek megerősítése;
- önmegfigyelés;
- az én és az éntudat kialakítása
Adaptáció - információk, üzenetek
keresése, befogadása, feldolgozása;
- ráhangolódás, egyensúlyba kerülés a környezettel, disszonanciák feloldása
Affiliáció - másokkal való identifikáció;
- másokkal való összehasonlítás;
- közelség és távolság kifejezése Intraperszonális
kommunikáció
Kontroll - kommunikációs,
önprezentációs és manipulációs készségek megszerzése
Identitás - mint az intraperszonális kommunikációban
Adaptáció - mint az intraperszonális kommunikációban;
- megfigyelés;
- visszajelzés;
- a másikra irányultság Affiliáció - kapcsolatteremtés;
- a különbségek és hasonlóságok meghatározása;
- kötődés és tisztelet kifejezése;
- távolság kifejezése;
- kapcsolat megszakítása Interperszonális
kommunikáció
Kontroll - figyelemfelkeltés;
- interperszonális tematizáció;
- jóindulat megszerzése és kifejezése;
- befolyásolás
Szintek Kommunikációs célok Kommunikációs funkciók Identitás - csoportidentitás kifejezése;
- határok kijelölése;
- közös normák és értékek kialakítása;
- csoporttudat kialakítása Adaptáció - kevésbé jelentős, mint
az egyének vagy a
szervezetek esetében, mivel a legtöbb csoportnak nincsenek kizárólagos határai
Affiliáció - szolidaritás és összetartozás kifejezése;
- kommunikációs kontaktus fenntartása
Csoporton belüli kommunikáció
Kontroll - státusz megszerzése és megtartása;
- csoportnormák terjesztése és erősítése;
- csoportnormáktól való eltérés büntetése;
- szimbolikus jutalmazás, büntetés;
- kapcsolatteremtés, feszültség-levezetés a szórakozásban Identitás - összetartozás kifejezése;
- identitástudat erősítése;
- szimbólumok elsajátítása, használata, teremtése
Adaptáció - a környezet figyelése;
- információgyűjtés és – feldolgozás;
- visszajelzés és csere;
- belső feladatok és szerepek meghatározása
Intézményi-szervezeti-hálózati kommunikáció
Affiliáció - a szervezet határainak kijelölése;
- a szolidaritás, a kötődés, az integráció erősítése;
- a formális hálózatok fenntartása, az informálisak erősítése
Szintek Kommunikációs célok Kommunikációs funkciók Kontroll figyelemfelkeltés és
-fenntartás;
- szimbolikus büntetés és jutalmazás;
- utasítások, irányítás;
- új tagok keresése, felvétele;
- a hierarchia kijelölése;
- propaganda, imázsteremtés;
- a tagok mobilizálása Identitás - nemzeti identitás kifejezése;
- a szuverenitás erősítése;
- nemzeti értékek, nemzettudat terjesztése;
- kultúra és nyelv fenntartása;
- kulturális és művészeti alkotások
Adaptáció - külső környezet figyelése, figyelmeztetés a változásokra;
- belső változások, konfliktusok figyelése;
- politikai és gazdasági változtatások, reformok, cserék;
- konfliktusok kerülése, csökkentése;
- a társadalom önkritikája;
- változás és újítások terjesztése Affiliáció - szolidaritás és kötődés
erősítése;
- nemzeti ünnepségek;
- a társadalom és a kultúra határainak kijelölése;
- szövetségek és koalíciók Társadalmi kommunikáció
(az állam, a nemzet az ország szintjén)
Kontroll - státuszmeghatározás és a hatalom legitimációja;
- utasítások és szabályok közvetítése;
- értékek és normák terjesztése;
Szintek Kommunikációs célok Kommunikációs funkciók - a tematizáció ellenőrzése, alakítása;
- mozgósítás, aktivizálás - konszenzusteremtés, a közhangulat alakítása;
- nemzeti imázs sugárzása.
A tipológiában használt fogalmak, szintek és funkciók között – mint egyébként minden hasonló társadalomtudományi osztályozásban – előfordulhatnak kisebb-nagyobb átfedések, így például nyilvánvalóan nem húzhatók minden szinten merev határok a kontrollt és az adaptációt, vagy az identitást és a közösséghez tartozást megvalósító kommunikációk közé. Ez azonban semmiképpen sem jelenti azt, hogy a számba vett szempontok és funkciók ne bírnának jelentős heurisztikus értékkel az emberi kommunikáció tanulmányozásában.