Mathematikai és természettudományok osztálya

A) Mathematika.

Tiszta mathesis.

Mechanika; mathematikai természettan és földrajz; csillagászat.

Geodaesia.

Építészet, polgári és vízi; géptan; hajózási tudományok; hadtudományok; műtan, bá-nyászat.

B) Természettudományok.

Természetrajz: ásványtan, földisme: földtan; növénytan, állattan és természeti föld-rajz.

Kísérleti természettan, vegytan.

Boncz- és élettudomány, növényi, állati, emberi, hasonlító.

Gazdasági tudományok.

Orvosi tudományok.

2. Mindenik osztály meghatározott számú tiszteleti rendes és határozatlan számú le-velező tagokból áll. (Alapsz. 14. 15. 16. §.) Az utóbbiak száma az osztályok kiterjedé-sétől és koronkinti fontosságától függ.

3. A tiszteleti tagok erkölcsi kötelességei az alapszabályok 14. §-ból folynak. Elvárja tőlük az akadémia, hogy üléseit jelenlétökkel minél gyakrabban díszítik, és tanácsukkal ügyeit buzgón előmozdítják.

4. A rendes tagok kötelességei, az alapszabályok 15. §-a alapján közelebbről kifejtve, a következők:

a) Időnkint az illető tudománynak hazánkban előbbvitelére szolgáló értekezést ter-jeszteni elő. Ezen kötelezettség alól csak azok vétetnek ki, kikre az akadémia szokott rendes tagi foglalkodásaikon kívül más munkát bízott.

b) A velők véleményadás végett közlött mindennemű nyomtatott vagy kézirati mun-kákat, pályairatokat, találmányokat, fölfedezéseket, javaslatokat megvizsgálni, s rólok írott jelentést tenni.

c) Minden egyéb, az osztály által a szabályok értelmében kiszabott munkálatban szorgalmatosan eljárni.

d) A szakjokban feltetsző nevezetesb haladásokról, valamint a tudományosság elő-menetelére szolgálható tények-, adatok- s észleletekről, az illető osztályban tudósítást adni, különösen pedig, mi a hazában a tudományt, illetőleg nemzeti nyelvet s művé-szetet illető, figyelemre méltó magát előadja, bejelenteni, hogy mind ezek az akadémia közlönyeiben közzé tetethessenek.

e) Akadémián kivüli munkálkodás által is igyekezni, hogy a tudományok magyar nyelven gyarapítassanak.

5. A levelező tagok az illető osztály által velők véleményadás végett közlött tárgyak-ról jelentést adnak, valamint minden, a tudományosság előmenetelére szolgálható té-nyek, adatok- s észleleteket az illető osztálylyal közölnek, s különösen azt, a mi a ha-zában a tudományt, nemzeti nyelvet s művészetet illető, figyelemre méltó magát előad-ja, bejelentik; végre irodalmi munkásságuk által a hazai tudományosság

előmozdításá-ra törekszenek.

6. A főtitkár teendőit az alapszabályok 45. §-a határozza meg. Azok közül a) az ott előszámlált jegyzőkönyveket, az ülés után legfölebb 3 nap alatt, elkészíti, ekkor az ülés végén kinevezett legalább 2 (fontosabb ügyekben 5) tagu bizottság által hitelesít-teti, mely bizottságnak, nyomatékosb indítvány esetében, a mennyiben kívánja, az in-dítványozó is tagja legyen, b) Mind ezen, mind az osztálytitkárok által hozzá beadott jegyzőkönyveket a szükséges számú példányokban letisztáztatja, jelesül egyszer az aka-démiai levéltár, egyszer az Értesítő, s egyszer a m. kir. kormány számára, c) Az ille-tő határozatokat a jegyzőkönyv hitelesítéséille-től számítandó 8 nap alatt okvetlenül vég-rehajtja, akadály esetében az elnököt értesíti. A végrehajtásról könyvet viszen, mely-be a végrehajtandó pont rövid tartalma, a végrahajtás módja s ideje pontosan följegy-zendő. d) A jegyzőkönyv azon szakaszát, melynél fogva valamely ügyben választmány bízatik meg, kiíratja, s az illető választmányi elnöknek legfölebb 8 nap alatt, sürgetős esetben hamarább is, saját aláírásával, megküldi, hogy ez a kiküldött tagokat egybehí-vathassa s a választmány a jegyzőkönyvileg kijelölendő zárnapra jelentését beadhassa, e) A függőben levő tárgyakat, be nem adott jelentéseket stb. nyilvántartja, azok elin-tézését koronkint sürgeti; minek ha eredménye nem lenne, az akadémiának jelentést tesz. f) A levelezésre nézve: a mennyiben az, az akadémia nevében, külföldi intézetek-kel és tudósokkal folytattatik, két nyelven szerkesztendő, t. i. az eredeti magyar szö-veg mellett, mely mint olyan aláiratik, oldallag latinul, vagy azon tudományos testüle-tek nyelvén, melyekhez a levél az akadémia nevében intéztetik, g) Az Évkönyveken

kívül, szerkeszti még az akadémia Értesítőjét, Almanachját s minden nyomtatványait, melyek nem az osztályok, vagy bizottságok gondjai alá tartoznak, h) Az akadémia le-véltárát, mely azonban elébb rendezendő, kezeli, a benne levő s időnkint hozzájáruló irományokról folytonos leltárt visz, belőle a tagoknak csak térítvény mellett kölcsönöz-het. i) Az alább megjelölt akadémiai kiadásokat utalványozza s erről könyvet viszen.

7. Az osztálytitkárok, az alapszabályok 50. §-a értelmében, az osztály előadói, jegy-zői és szerkesztői lévén e szerint: a) Az osztályülés jegyzőkönyvét ülés után 24 óra alatt elkészítve hitelesíttetik s beküldik a főtitkárhoz, hogy a szükséges példányokban leíras-sa. Egy példány az osztály használatára marad, b) A határozatot, mennyiben az nem az összes akadémiát illeti, legfölebb 8-ad napra foganatosítják, c) Szerkesztik az illető

„Értekezéseket" s az osztály netaláni egyéb kiadványait, d) A főtitkár által hozzájok áttett mindennemű hivatalos iratokról és beadványokról, rendes igtató-könyvet visz-nek; valamint kiadó-könyvet is az általuk kiadott irományokról s az osztálybeli leve-lezésről. Az egyenesen az osztályhoz érkezett beadványokat mindenek előtt közlik a főtitkári hivatallal, beigtatás végett, e) Mint az osztályelnök megbízottjai, ők gondos-kodnak az osztályértekezlet havonkinti, vagy szükség esetén rendkívüli egybehívásá-ról; melynek í) jegyzőkönyvét szintén vezetik és határozatait végrehajtják, g) Folyto-nos figyelemmel lesznek arra, hogy osztályuk ülésein tudományos előadásban hiány ne legyen; e végre az osztályértekczletet mindannyiszor jó eleve figyelmeztetik; szükség esetén egyes tagokat is felszólítanak.

8. Tartoznak a tagok minden az akadémián kívüli tudományos dolgozásaik jegyzékét évenként a titoknokhoz beadni a végre, hogy magános munkálkodásaikról is állhasson külön pont az Almanachban.

9. Minden tag fel van szólítva, küldené be pecsét alatt évenként önbiographiai jegy-zékeit, melyek feltöretlenül a levéltárban őriztetnek, míg azokra halál s készülendő életirás vagy emlékbeszéd esetében szükség leszen.

10. Halál által elvesztett tagjainak az akadémia következő végtiszteletet határozott:

a) Ha a halál esete Budapesten adja magát elő: a megholtnak rokonai, osztálybeli társai-, barátai vagy szomszédaitól várja az akadémia, hogy a temetés napja- és órájáról késedelem nélkül értesítsék a titoknoki hivatalt, mely azt azonnal tudtokra adatja vala-mennyi Budapesten levő tagoknak, hogy az akadémia termeiben összegyűlvén s innen testületileg indúlván a gyász házához, társok temetésén fekete ruhában, minél számo-sabban megjelenjenek. Temetés napján az akadémia házára gyászlobogó tűzetik.

b) Ha ülés napján esnék a temetés, az ülés másnapra tétetik át.

11. Az akadémia elhányt tagjai emlékezetét háromféle módon tiszteli:

a) Rövid gyászbeszéddel, melylyel a társ halálát valamely barátja, ki eziránt a főtit-kárt mindjárt a hír vétele után tudósítja, s ilyennek nem létében a főtitkár, a temetés, vagy ha az elhányt vidéken lakott, a vett hír utáni legközelebbi összes ülésben jelenti be. Kiadandó az Értesítőben.

b) Életrajzzal, mely az elhúnyt életéhez s irói pályájához tartozó adatokat adja. Kia-dandó az Almanachban.

c) Emlékbeszéddel, mely az elhúnyt életét, munkálkodásait és hatását szónoki előa-dásban terjeszti elő.

12. Ha valamely Budapesten lakó, vagy tartózkodó tag oly szegénységben halna el, melynél fogva tisztességes eltakaríttatása sem lenne eszközölhető: e felől értesíttetvén, az elnök gondoskodni fog.

13. Általában csak holt tagok képei nyerhetnek az akadémia illető teremében he-lyet; minden egyes esetben titkos szavazás útján döntetik cl: felfüggesztessék-e valaki-nek képe vagy se.

Második fejezet

Ülések