1. Nagyjutalom, Kautz Gyula- és Marczibányi-mellékjutalom
83. §. Az Akadémia minden esztendőben 200 aranyat, mint Nagyjutalmat, és a Mar-czibányi-alapítványból (lásd 122. §.) 50 aranyat mint másodjutalmat tűz ki, a melyekre, felváltva, az Akadémia.köréhez tartozó tudományok terén hét évi időkörben megjelent munkák pályáznak. A tudományok sorrendje a következő:
1910-ben a természettudományokra ( 1 9 0 3 - 1909-ről);
1911-ben a mathematikai tudományokra (1904-1910-ről);
1912-ben a philosophiai tudományokra (1905 -1911-ről);
1913-ban a társadalmi tudományokra (1906- 1912-ről);
1914-ben a nyelvtudományokra ( 1 9 0 7 - 1913-ról);
1915-ben a széptudományokra ( 1 9 0 8 - 1914-ről);
1916-ban a történelmi tudományokra (1909- 1915-ről); kerül a sor.
83. a) §. A társadalmi tudományok időkörében a Nagyjutalom- és Marczibányi-mellékjutalomhoz járul a Kautz Gyula-mellékjutalom is. (1. 85. §.). Ez esetben a Mar-czibányi-jutalom a Nagyjutalomnak második mellékjutalma.
84. §. A sorrendben levő tudományszak terén a lefolyt hét évi időkörben megjelent munkák közül az nyeri el a jutalmat, mely az illető osztály Ítélete alapján a legkitűnőbb és egyszersmind a tudomány terén jelentékeny haladást tett, vagy a melynek formai te-kintetben nagy irodalmi értéke van. Ha ilyen munka nem találtatik, a nagyjutalom ki nem adható.
85. §. A Marczibányi-mellékjutalom. Puchói és Csókái Marczibányi Imre 1815-ben kelt végrendeletében 500 váltó frt évi járadékot alapított oly czélból, hogy az éven-ként a nyomtatásban megjelent legjobb magyar munka szerzőjének adassék. Ez alapít-ványhoz később a Marczibányi-család több tagja járulván, az ezek által adott összegek 1845-ben, midőn azokat az Akadémia saját kezelése alá vette, már 9195 váltó forintra mentek. E tőke kamataiból és a fentebb említett évi járadékból az Akadémia két jutal-mat tűz ki, az egyiket 50 aranyból állót, mint Marczibányi-mellékjutaljutal-mat, mely éven-ként azon munkának ítéltetik oda, mely a nagyjutalommal kitüntetett munkához ér-tékre legközelebb áll (de 1. a 83 a) szakaszt a Kautz Gyula-mellékjutalomról); — vagy a mikor a nagyjutalom ki nem adatik, a sorrendben levő tudományszak terén megjelent munkák közül viszonylag legjobbnak Ítéltetett (a társadalmi tudományok időkörében a viszonylag legjobb munka a Kautz Gyula-jutalmat nyeri és csak az értékre ez után következő kapja a Marczibányi-jutalmat). A másik Marczibányi-jutalomról, mely 40 aranyból áll, a 122. §. intézkedik.
86. §. Az Akadémia a nagygyűlésen kihirdeti, hogy milyen szakú s mely idő körben megjelent munkák pályáznak a következő nagygyűlésen a nagyjutalomra és a Mar-czibányi-díjra; felszólítván mind azokat, kiknek az e körbe eső munkájok nyomtatás-ban megjelent, hogy azt bizonyos kitűzött határidőig az akadémiai főtitkárhoz küldjék be, följegyezvén röviden, a mit munkájok kiváló vonásának tartanak. E figyelmezte-tés azonban korántsem zárja ki azt, hogy a be nem küldött munka, melyről a tagoknak tudomásuk van, szintén ne pályázhasson.
87. jj. A Nagyjutalmat és Marczibányi-mellékjutalmat, az illető osztálynak a nagy-gyűlési zártülésen történt megállapodása alapján, a nagygyűlés itéli oda.
88. §. E jutalmak meg nem oszthatók. Nagyjutalmat ugyanazon író csak egyszer nyerhet és nem nyerhet el az Akadémia bármely jutalmában már részesült munka, va-lamint fordítás sem.
89. §. A Nagyjutalom odaítélésekor figyelembe veendők még a következő megjegy-zések:
a) Több kötetből álló munkának valamely része is elnyerheti a jutalmat, ha ez a rész önálló tartalmú befejezett mű. Ha azonban vele egyenlő értékű teljes munka is van a pályaművek között, a jutalom az utóbbinak Ítéltetik oda.
b) A jutalmat oly önálló tartalmú munkák is megkaphatják, melyek valamely na-gyobb gyűjtemény részét teszik, de külön is megjelentek. Gyűjtemények alatt nem ér-tetnek az Akadémia Értekezései és Mathematikai —Természettudományi Értesítője.
c) A jutalmat elnyerhetik egyes íróknak összegyűjtve kiadott olyféle jeles munkái is, melyek részenként vagy darabonként már ezelőtt megjelentek.
d) Ha meghalt író munkája ítéltetik legjobbnak, a jutalom az elhunyt író örökösei-nek adatik ki.
90. §. Minden munka azon évben tekintetik megjelentnek, a mely a czímlapon ki van téve. Azon esetre, ha valamely munkán kétféle évszám áll, a későbbi az elhatáro-zó; a mely munkán pedig évszám épen nem fordul elő, az maga zárja ki magát a jutalo-mért pályázható munkák sorából.
2. Bézsán József alapítványa
91. §. Néhai Bézsán József végrendeletileg 40,000 forint alapítványt tett az Akadé-mia részére. Ez összeg 1874-ben be is fizettetett, azon kívánat kifejezésével, hogy az összeg kamataiból időnként egy, legalább ezer osztrák értékű forintból álló jutalom tű-zessék ki a természetrajzi, physikai, vegytani, mathematikai és ezekkel rokon tudomá-nyok köréből feladott kérdés legjobb megoldására: és egy másik, szintén annyi össze-gű jutalom a történelmi, archaeologiai, philosophiai és ezekkel rokon tudományokból vett kérdés legjobb megoldására, — a kérdések kijelölése és kitűzése, valamint a jutal-mak odaítélése az Akadémiát illetvén.
E végrendelet értelmében az Akadémia:
a) Három évenként (1905, 1908, 1911) e g y - e g y 2400 koronából álló jutalmat tűz ki; még pedig 1905-ben az I. osztály, 1908-ban a III. osztály és 1911-ben a II. osztály a végrendeletben megnevezett tudományok köréből vett kérdés legjobb megfejtésére.
b) A jutalom, mely meg nem osztható, csak általános (absolut) becsű munkának adatik ki. A mely jutalom a maga évében ki nem adatott, arra kérdés ki nem tűzhető többé.
c) A jutalmat nyert munka tulajdonjoga a szerzőé marad; azonban ha egy év alatt ki nem adja művét, az első kiadás joga az Akadémiát illeti.
3. Az Első Magyar Biztosító-Társaság alapítványa
92. §. E társaság 1860 május 26-ki közgyűlésén elhatározta, hogy évenként 300 frtot fog az Akadémia rendelkezésére bocsátani, 200 frtot pedig évenként tőkésíteni, míg az egész 10,000 frtra föl nem szaporodik. Úgy az évi 200 forint, mint később a 10,000 frt-nyi tőke kamatai is, az Akadémia belátása szerint, statisztikai és nemzetgazdasági czé-lokra, különösen pályakérdések kitűzésére fordítandók. A társaság be nem várván, míg a 200 frt évi járulék tőkésítése által a 10,000 forintnyi alapítvány létre jő, 1879 márczius hó 15-én tartott közgyűlésében elhatározta, hogy a 6,100 frtra emelkedett tőkét 10,000 frtra kiegészíti és 5%-os magyar földhitelintézeti záloglevelekben az Akadémiának ki-fizeti.
Az alapítvány évi 1000 korona kamatának az alapítvány szellemében való felhaszná-lásáról, a nemzetgazdasági bizottság javaslatára, az Akadémia minden esztendőben a nagygyűlésen határoz.
Midőn az Akadémia ez alapból a jutalmat kiadja, ez az Első Magy. Általános Bizto-sító-Társaság nevében adatik ki.
4. Bolyai-jutalom
93. §. Bolyai János születése századik évfordulójának ünnepléséhez a Magyar Tu-dományos Akadémia azon határozatával járult hozzá, hogy a halhatatlan tudósnak, va-lamint az ő mélyen gondolkozó atyjának és a tudományban mesterének emlékezetére, első izben 1905-ben és azután minden ötödik évben a deczemberi összes ülésen, a meg-előző öt évben bárhol és bármely nyelven megjelent legkiválóbb mathematikai vizs-gálat szerzőjét, tekintetbe véve az illetőnek előbbi tudományos működését is, 10,000 korona „Bolyai-jutalom"-mal és éremmel tünteti ki. Az érem egyik oldalát a M. Tud.
Akadémia és Budapest képe, másik oldalát magyar felirat díszíti.
1. Ha meghalt író munkája ítéltetik legjobbnak, az elhúnyt örököseinek adatik ki a jutalom.
2. A jutalom odaítélése évében a M. Tud. Akadémia III. osztálya, legkésőbb márc-ziusi üléséből, két belső és két külső tagból álló bizottságot választ, mely október első felében, Budapesten egybegyűlve, határoz. A bizottság saját kebeléből maga választja elnökét, ki a bizottságban szintén szavaz és szavazategyenlőség esetében szavazatával dönt. Ugyancsak a bizottság választja előadóját is, ki a bizottság határozatáról, a díjat odaítélő összes ülés számára, részletesen indokolt jelentést készít.
3. A bizottsági tagoknak esetleg szóba jöhető dolgozatai mind a bizottságnak hatá-rozatából, mind a jelentésből ki vannak zárva.
4. A külső tagok, a kik a tanácskozásra hozzánk fáradnak és néhány napot nálunk töltenek, egyenként 1000 koronában részesülnek. Az előadói jelentés tiszteletdíja 300 korona.
5. A jelentés az Akadémiai Értesítőben jelenik meg; a Magy. Tud. Akadémia gon-doskodik azonkívül a jelentésnek külföldön is közzétételéről s a szövetségben álló aka-démiák (82. §.) számára való megküldéséről.
5. Bródy Zsigmond alapítványa
94. §. Bródy Zsigmond 1890 november 14-én kelt alapító levelében 20,000 frtnyi 5%-os magyar papiijáradékot bocsátott az Akadémia rendelkezésére oly czélból, hogy ez összeg kamatai három évenként egy meg nem osztható publicistikai díjul tűzessenek ki.
Ehhez képest az Akadémia három évenként 6000 korona díjat tűz ki, a mely első íz-ben az 1894-iki ünnepélyes közülés alkalmával adatott ki. A jutalmazás feltételei a kö-vetkezőkben állapítattnak meg:
1. A publicistikai díj, 1894-től kezdve, három évenként (1909,1912,1915,1918. stb.) adatik ki.
2. A pályázati díj a társadalmi tudományok azon ágait illeti, melyek az „Államtu-dományok és történelmök", "Nemzetek joga" és „Közjog" körébe tartoznak, a statisz-tika, ethnographia, törvények elmélete és története, magánjog, egyházi jog, jogtudo-mány történelme, összehasonlító jogtudojogtudo-mány kizárásával.
3. A díj első sorban:
a) Oly publicistikai mű (könyv, röpirat, tanulmány, czikksorozat) megjutalmazására fordítandó, mely az utolsó három év folyamán nyomtatásban megjelent. E czélból az Akadémia a díj kiadását megelőző évi nagygyűlésen felszólítja mindazokat, a kiknek az utolsó három év folyamán e körbe eső munkájok nyomtatásban megjelent, hogy azt az év végéig az Akadémia főtitkárához küldjék be. E figyelmeztetés azonban korántsem
zárja ki azt, hogy a be nem küldött munka, melyről a tagoknak tudomásuk van, szintén ne pályázhasson. A díj névtelenül megjelent munkának is odaítélhető s ez esetben a szerző, ha a díjat fel kívánja venni, szerzőségét igazolni tartozik.
b) Ilyen munka hiányában oly publicista általános hírlapírói működésének jutalma-zására fordítandó a díj, kinek egész tevékenysége arra érdemesnek ítéltetik. De ugyan-egy író általános hírlapírói működéseért 10 év alatt kétszer meg nem jutalmazható;
egyes művek azonban megjutalmazhatók, tekintet nélkül arra, hogy szerzőjök a díjat előzetesen már megnyerte-e vagy sem.
A megjutalmazott mű a szerző tulajdona marad.
A publicistikai díj felől egy, az Akadémia II. és I. osztályaiból kiküldött bizottság előterjesztése alapján a nagygyűlés dönt. E bizottság elnöke a II. osztály elnöke, vagy akadályoztatása esetén valamely ilyenül megválasztott tiszteleti tagja; tagjai közül ket-tőt a II., ketket-tőt az I. osztály választ.
c) Valahányszor az Akadémia az alapívány három évi kamatait sem az ezen időn be-lül nyomtatásban megjelent valamely irodalmi munkának, sem publicistikai általános hírlapírói működés megjutalmazására fordíthatónak nem véli: a hatezer korona fele a Magyar írók Segélyegyletéé, másik fele a Hírlapírók Nyugdíjintézetéé lesz, s ez inté-zetek ez összegeket ne mint alapítványt kezeljék, melynek csak kamatai kcrülhetének elosztás alá, hanem az egészet a szükséghez képest segélyezésekre szánják.
6. Bulyovszky Gyula alapítványa
95. §. Néhai Bulyovszky Gyula végrendeletileg 2000 frt alapítványt tett az Akadémia részére, azzal a rendelkezéssel, hogy annak kamataiból két évenként (a páratlan számú években) meg nem osztható 200 frt jutalom tűzessék ki ódai költeményre, melynek tár-gya lehetőleg a matár-gyar nemzet hazafias küzdelmeinek érzelem- és eszmeköréből vé-tessék.
Ehhez képest az Akadémia két évenként, a nagygyűlésen tűzi ki a 400 korona pálya-díjat. A jutalom csak önálló becsű műnek adatik ki. Ha ily mű a pályázók között nem volna, a jutalom a következő évre ismét kitűzetik, s ha akkor sem akadna jutalomra ér-demes munka, a következő évben esedékessé váló 400 koronához csatoltatik, úgy hogy 800 korona pályadíj tűzetik ki.
Ha a pályázat akkor is sikertelen lenne, a négy évi kamat (800 kor.) az Akadémia rendelkezésére marad és a nyelv- és széptudományi osztály javaslata alapján, valamely, a lefolyt négy év alatt nyomtatásban megjelent, jutalmat nem nyert, a szépirodalmat emelő, eredeti magyar műnek utólagos jutalmazására fordítandó. E mű lehet óda vagy másnemű költemény, regény vagy beszély, esetleg tárczasorozat, vagy akár kötött vagy kötetlen beszédben írt jeles vígjáték.
Az Akadémia a jutalmat esetleg szorosabban meghatározott tárgyú ódai pályázatra is kitűzheti, ha annak tárgya a fentebb meghatározott körbe sorozható.
7. Bük László alapítványa
96. §. Felső-pulyai Bük László 1882. április 15-én kelt alapítói-levelével 320 hold ki-terjedésű tóti erdőbirtokát a Magy. Tudom. Akadémiának birtokába bocsátotta oly fel-tétel alatt, hogy azt az Akadémia adja el, az árából befolyó pénzt tőkésítse s kamatait évenként a tőkéhez csatolja mindaddig, míg az összeg akkorává növekszik, hogy annak
három évi kamata elegendő legyen egy-egy nagyobb monographiának megjutalmazá-sára. Akkor azután e sorrendben, minden három évben, készíttessék el egy—egy mo-nographia
Még pedig:
1. A Hunyadiak kora folytatásául II. Ulászló és II. Lajos kora a mohácsi vészig.
2. Magyarország három részre osztásának története egy pontos földabroszszal, mely hazánk akkori képét ábrázolja.
3. A protestantizmus behozásának, megalakulásának, fejlődésének története Ma-gyarországon, Erdélyben és a hódoltságban, a XVI. és XVII. században, a szatmári bé-kéig, tekintettel az iskolázás történetére s egyszersmind annak kitüntetésével, hogy a szabad vallás gyakorlat hogyan fejlődött a három különböző területen.
4. Erdély históriája a nemzeti fejedelmek alatt tekintettel a művelődés történetére.
5. A török uralkodás története hazánkban.
6. Magyarország története a XVI. században, a mohácsi vésztől a bécsi békéig.
7. Magyarország törénete a XVII. században, a bécsi békétől a karloviczi békéig.
8. A Rákóczi-fölkelés története.
9. Magyaroszág és Erdély története II. József trónralépteig.
Az alapító óhajtja és megmásíthatatlanul kívánja, hogy ama sorrendben, a mint ala-pító-levelében következnek, készíttessenek e monograpiriák, egyik a másik után, még pedig az Akadémia tetszése szerint akár nyilt pályázat, akár egyenes megbízás útján. A meg nem osztható jutalom mindig csak absolut becscsel bíró munkának adható ki. Ha valamely kérdésre nyilt pályázat útján nem érkezik felelet s megbízás útján sem készül el, — a kérdés mindaddig tűzessék ki, míg annak eredménye lesz. Többire nézve az Akadémia pályázati föltételeit kívánja megtartani.
Ha mind a kilencz monographia elkészült, az egész alapítványi összeg teljesen és végleg az Akadémia szabad rendelkezésére bocsáttatik oly módon, hogy a kamatokat tetszése szerint fordíthatja tudományos munkák készíttetésére.
Az Igazgató Tanács 1885. márczius 29-én tartott ülésében a tóti birtoknak 7500 fr-ton eladását és ezen összegből a birtok kezelésére fordított 500 frtnyi költségnek levo-nását határozván el, a fenmaradt 7000 frt alkotja a Bük László-féle alapítványt.
1. Ez alapítványból minden három esztendőben (1906, 1909, 1912, 1915.) 2000 ko-rona fordíttatik az alapító-levélben megjelölt történeti monographiák jutalmazására.
2. Az Akadémia minden egyes esetben, a II. osztály javaslatára, határoz a fölött, váj-jon a monographia megírására nyilt pályázat hirdettessék-e vagy pedig egyenes megbí-zás adassék.
3. Ha nyilt pályázat hirdettetik, a tervrajzok, megbirálás végett, a Történelmi Bizott-sághoz tétetnek át.
4. Ha a nyilt pályázat eredménytelen marad, egyenes megbízás adatik.
5. A megbízást a II. osztály, a Történelmi Bizottság javaslatára, adja.
6. Mind a két esetben, a megbízandó szakférfiúval egyetértőleg, megállapíttatik a munka elkészülésének határideje. Ha a határidőig a munka el nem készül, az osztály határoz a fölött, vájjon újabb határidő tűzessék-e ki vagy új megbízás adassék.
7. Mind a két esetben a munka szabályszerű bírálat adá bocsáttatik és a jutalom csak absolut becscsel biró munkának adatik ki.
8. A munka a szerző tulajdona marad és a mennyiben az Akadémia adja ki, a szer-zőnek a rendes tiszteletdíjra is igénye van.