A
I. Evkönyvek
52. Az Évkönyvekbe csak oly értekezések vétetnek föl, melyek vagy új tárgyat adnak elő, vagy, bár ismeretes alapokon, új vizsgálatokba bocsátkoznak, új összevetéseket, összeállításokat, nézeteket, következtetéseket foglalnak magokban, s e mellett tárgy-és nyelvbeli előadásra a jelenkor haladási fokának teljesen megfelelnek. Ehez képest az osztálybeli vizsgálók e tekintetre szoros figyelemmel lesznek, kiknek tudósításaik nyomán, az értekezések sorsát az illető osztály határozza el.
53. Az Évkönyvekbe szánt, s elébb az illető osztályülésben, egész kiterjedésük sze-rint, vagy ha az nem lehetne, kivonatosan felolvasott, s majd osztályilag megvizsgált és elfogadott értekezések, legott elfogadtatások után, a mennyiben külön füzetet alkot-hatnak, egyenkéntes külön czímlappal kinyomatván, kiadatnak, félre tétetvén azokból bizonyos példányszám; hogy mikor az ily egyenként közzétett kiadványok 50 — 60 ívre gyűltek, az akadémiának illető évi v. éveki közülési tárgyaival kiegészítve, gyűjtőczím és tartalomjegyzék hozzá adásával mint évkönyvi kötet újra és együtt kibocsáttathassa-nak.
II. Értesítő
54. Hogy a tagok, s mind azon hazafiak, kiket az akadémia munkálkodásai érdekel-nek, ezekről folyvást és részletesen értesülhesseérdekel-nek, mind azon értekezések és tárgya-lások, mik közzétételre alkalmatosak, az Értesítőben időrendben adatnak, mely 1860-tól fogva három egymás1860-tól független osztályban, időhöz nem kötött szállítványokban, jön ki.
55. Az Értesítő osztályai a következők: 1. A Nyelv- és Széptudományi Osztály Köz-lönye, felelős szerkesztő a titoknok; b) A Philosophiai-, Törvény- és Történettudomá-nyi Osztály Közlönye, felelős szerkesztője a jegyző; c) A Mathematikai és Természet-tudományi Osztály Közlönye, felelős szerkesztője Györy Sándor rt. — Az I. és II. rend-beli osztályból 30 nagy nyolcadrétű ív alkot egy—egy kötetet, a III-ból 25 ív, melyekhez több-kevesebb rajztábla járul.
56. Minden az Értesítőbe szánt dolgozat, akár felolvastatott az ülésekben, akár nem, a titoknokhoz adatik be, ki azokat egy külön jegyzőkönyvbe bevevén, s az elnöknek ró-la jelentést tevén, ez három bíráló tagot nevez ki, fő tekintettel az illető osztályra s a külön esetbeni illetékességre. A többség véleménye alapján vétetik fel a munka az Ér-tesítőbe, vagy mellőztetik. Ha az értekezés az 52. pontban előadott minőségekkel bír-ván, az Évkönyvekbe ajánltatnék felvétetni, úgy az osztályhoz tétetik át további
intéz-kedés végett.
57. Az akadémia megvárja a szerzőktől, hogy előadott értekezéseiket, a mennyiben az Értesítőbe bevétetni óhajtják, hibátlanúl, tisztán és olvashatólag írva, s előadatások után azonnal beadják, hogy azok megbíráltatása mielőbb eszközöltethessék. Csak igen nyomos akadályok teszik megengedhetővé, hogy valamely értekezés, időrenden kivül, utólag iktattassák be.
III. Régi Magyar Nyelvemlékek kiadása
58. A Régi Magyar Nyelvemlékek gyűjteményébe a legrégibb időktől a reformátióig készült irodalmi maradványok vétetnek be.
59. E gyűjteménynek gondját egy külön szerkesztő viseli, kinek hivatása a felveen-dők iránt a nyelvtudományi osztály elibe javaslatot terjeszteni, a nyomtatási javítást, a rendes javítnok segedelmével, vinni, a szükséges bevezetéseket, jegyzéseket és glosszá-riumokat szerkeszteni; s általjában szemmel tartván a magyar nyelv és irodalmi régisé-gek felmerülését, azok megszerzése vagy másoltatásáról buzgón gondoskodni.
IV. Tudományos Kézikönyvek
60. A XXI. nagy gyűlés tudományos kézikönyvek készíttetését határozta el, melyek a különböző szakokat, jelen állásuk színvonalához mérten, szoros-tudományosan, s elég bőven tárgyalják. A kötetek ívszáma 30 —40-re van megállapítva, a tiszteletdíj ív szerint 30 fr.
61. Ez ügyben egy tiszteleti tag elnöklete alatt az osztályok legidősb r. tagjaiból ál-ló bizottmány jár el, mely időrül időre, a tárgyakat tűzi ki, melyekről ily kézikönyvek megbízás útján készülnek. Az e végett felszóiított tag egy bő előrajzot nyújt be a bi-zottmánynak, mely kitüntesse a tárgy elrendelését, s azon alapnézetet, melyből a szer-ző kiindúlni kiván.
62. Ha az előrajz nem volna kielégítő, vagy a bizottmány nézeteivel megegyező, vagy az akadémiában vállalkozó férfiú nem találtatnék, akkor pályázat útján eszközöl-hető az illető munka elkészítése.
63. A bizottmány az öszves ülésnek terjeszti elő javaslatait mind a tárgy, mind a szer-ző választása, vagy a pályáztatás iránt, mely azok nyomán intézkedik.
V. Nyomtatás végett beadott kézíratok megvizsgálása és kiadása
64. Az akadémia egyedül oly kéziratokat kiván saját költségével kiadni, melyek, akár eredetiek, akár fordítások legyenek, jóval felülmúlván a középszert, a literatura bár-mely ágának díszére, előmenetelére szolgálnak; s vagy hasznosan gyarapítják a már meglevőt, vagy valóságos hiányt pótolnak: végre előadás és nyelv tekintetében is ko-runkjobb íróival vetélkednek.
65. Különösben a bírálók figyelmébe ajánltatik:
I. Ha a munka tudományos és a) eredeti: hogy az, egyfelül tárgyát, a szükséges elő-készületek czélirányos használása mellett, helyes rendszerrel, mennyire lehet kimerí-tőleg adja elő; másfelül: bármely grammatikai rendszert követ is, azt híven kövesse; a netalán szükséges műszók pedig a származtatás és összetétel szabályai szerint legyenek alkotva.
b) Ha a munka fordítás: vagy azon megjegyzéssel adatik ki a) hogy az eredetinek, mind magában vett, mind a mi szükségeinkhez képesti becséről hozassék ítélet; vagy b) csak a nyelv és fordítás mineműségéről; s itt nem szóhoz tapadó, hanem az értelmet híven és világosan visszaadó általtétel kívántatik.
II. Ha a munka szépliteraturai, és a) eredeti: úgy leszen elfogadandó, ha vagy magá-ban igen jeles, vagy az illető irodalmi ágnak, jelen állapotjámagá-ban, érezhető előmenetelé-re s hasznos gyarapítására szolgálhat.
b) Ha fordítás: ismét vagy a) az eredetinek becse felől is vagy b) csak a fordítás mi-lyenségéről óhajtatik Ítélet. — Fordítástól azt kívánja az akadémia, hogy az eredetinek mind értelmét s kifejezése formáját, mind hangját s mennyire lehet egész külső mine-műségét tekintve, hű másolata legyen, hibátlan, keresetlen, tárgyhoz szabott szép nyel-ven.
66. Eredetileg hellen és római mértékben írott munkák fordításai, ha e formától el-térnének, vizsgálat alá sem bocsáttatnak.
67. Ezen tekinteteket állandóan szem előtt tartó, nem szerfelett bő, de okokkal tá-mogatott, s határozottan kifejezett vélemények váratnak az iránt:
a) Minden észrevétel nélkül, kereken elfogadhatónak tartja-e véleményadó a kézira-tot? vagy
b) Elfogadandónak ugyan jelen állapotjában is, de óhajt némely észrevételeket a kézirat szerzőjével közöltetni, annak tetszése szerint leendő haszonvétel végett? vagy
c) Csak bizonyos észrevételek tekintetbe vétele után, s így föltételesen tartja-e a kéz-iratot elfogadhatónak, vagy
d) Kereken visszaadandónak?
Végül a véleményeknek olvasható leiratását, s a kitűzött határidőig beküldését várja a titoknoki hivatal; fontos akadályok esetében pedig legalább ezek iránti tudósítást.
68. A feltétellel vagy a nélkül elfogadott kéziratokról a vizsgálók észrevételei hasz-nálat végett az illető szerzőkkel közöltetnek; a kereken visszamenőkről szólók nem.
69. A mely kézirat eredetiként adatik be, s vizsgáltatásából kitetszenék, hogy fordí-tás vagy plágium, az akadémia által egyszerűen mellőztetik.
70. Az akadémia minden kiadványaiban az akadémia helyesírása használtatik. Nyelv-tudományi pályairatokban s kiadás végett beadott s elfogadott kéziratokban szabadsá-gában áll a szerzőnek saját helyesírást követni.
71. A nyomtatás végett elfogadott kéziratok a munka fontossága, sürgetőleg szüksé-ges volta s az akadémiai pénzerő által feltételezett sorban mennek sajtó alá, melyet az elnökség határoz el.
72. Ha valamely szerző bizonyos munka kiadhatása végett, mely tárgyánál fogva cse-kély kelettel bíztat, pénzbeli segedelemért folyamodnék, a munka szigorú vizsgálat alá vétetik, s ha jelesnek Ítéltetik, s megjelenése az irodalom és tudomány előmozdítására szolgálónak: az igazgatóság segédpénzt rendelhet.
VI. Akadémiai Almanach
73. Az évenként nagy gyűlés után kiadandó Névkönyv tárgyai: a) Rövid naptár, az ülések sorával és pályázatok határnapjaival; b) Személyes állapot; c) Alapszabályok; d) Ügyrend; e) Azon tudományos testületek sora, melyekkel az akadémia csereviszony-ban áll; f) Tagok munkálatai; g) Elhúnyt tagok névsora eleitől fogva; h) Azok folyta-tólagos életrajzai; i) Tagok földirati lajstroma; k) Az akadémiai nyomtaványok sora; 1) Névmutató.