A MALERT működését Fokker F-III-as repülőgépekkel kezdte majd 1928-ban a csőd szélére került, de később a Weiss Manfréd felvásárolta részvényeit, illetve tőkét biztosított a további működéséhez. A légitársaságot még ebben az évben átszervezték, a Fokker F-III-as repülő-gépeket Fokker F-VII-es és Fokker F-VIII-as típusokra cserélték. A cég a Budapest-Bécs-Budapest útvonalon „pool” szerződésben állt a Deutsche-Lufthansával. Ez volt az első olyan szerződés, ami az utasok és csomagok kölcsönös kezelésére és szállítására vonatkozott. a két társaság budapesti és bécsi közforgalmi repülőterein. A magyar közforgalmi repülőtér ekkor Mátyásföld volt, ahol már egyszerű forgalmi épület, hangár és néhány más kiszolgáló eszköz is rendelkezésre állt. A repülőtér katonai célokat is szolgált, amelyet 1936-ban nyolc külföldi légitársaság is használt.
A Fokker F-III-as holland gyártmányú, felsőszárnyú, dugattyús-motoros utasszállító repülő-gép. Terveit Anton Gerard Fokker (1890 - 1939) készítette 1920-ban. A prototípussal 1921.
áprilisban repültek először. A KLM légitársaságnál 1922-ben állt forgalomba. Törzse négy-szögletes keresztmetszetű, acélcső rács-szerkezetű, vászonborítással. Személyzete egy fő, utaslétszáma öt fő. A pilótafülke nyitott volt. A szárny vastag profilú, egy átmenő fő-tartóval ellátott, faépítésű, réteges falemez borítású. A futóműve hárompontos nem behúzható, farok csúszós. A hajtóműve egy darab Amstrong Siddeley Puma típusú soros motor, 175 kW teljesítményű. A típust a legtöbb példányban a KLM üzemeltette. 1930-ban a Szovjet - Német DERULUFT légitársaság 20 darabot vásárolt és a Königsberg-Moszkva útvonalon üzemel-tette. A MALERT hat darab F-III-at üzemeltetett 1922-1929 között, amelyeknek BMW III.
típusú 136 kW teljesítményű motorja volt. Adatai: fesztáv 17,60 m, hosszúág 11,10 m,
149 Magyar levélzáró és parafilatéliai bélyegek, annotált és illusztrált katalógus, összeállította: Ch. J. Blase, ISBN 1 901959 25 2, p. 429 - 431.
150 Magyar levélzáró és parafilatéliai bélyegek, annotált és illusztrált katalógus, összeállította: Ch. J. Blase, ISBN 1 901959 25 2, p. 459.
magasság 3,40 m, szárnyfelület 39,1 m2, max. felszálló tömeg 1900 kg, hasznos teher 450 kg, legnagyobb sebesség 160 km/h, utazósebesség 135 km/h, hatótávolság 600 km.
A Fokker F-VII. az F-III-nál nagyobb, de ugyanolyan szerkezeti megoldásokkal épített, jobb aerodinamikai tulajdonságokkal rendelkező utasszállító, amely 1924-ben repült először. A KLM légitársaság állította forgalomba, törzse négyszögletes keresztmetszetű, acélcső rács-szerkezet. A MALERT 1928-1936 között két darab F-VII-t üzemeltetett, Jupiter VI típusú 309 kW teljesítményű motorral. Adatai: fesztáv 19,30 m, hossza 14, 60 m, magassága 3, 40 m, szárnyfelülete 58, 50 m2, max. felszálló tömege 3300 kg, legnagyobb sebessége 190 km/h, legnagyobb utazósebessége 175 km/h, hatótávolsága 700 km.151
A légiforgalmi vállalatok közötti teherárudíjak nyilvántartásának, kezelésének és elszámolá-sának egyszerűbbé tétele érdekében a közlekedési szakemberek illetékbélyegeket kívántak bevezetni. A MALERT 5, 10, 50 fillér, valamint 1, 5 és 10 pengő értékben nyomtatott eltérő színű bélyegeket, amelyeket a London-Berlin-Bécs-Budapest járaton használták egy ideig. A MALERT-nél 1930-ban merült fel a légi árufuvarozás egyszerűsítése érdekében született ötlet, amelyet a Nemzetközi Légiforgalmi Szövetség konferenciáján is felvetettek. A bélyegek használata három légiforgalmi társaságot érintett a németet, az osztrákot és a magyart, használatuk azonban a bíztató kezdet ellenére csak kísérlet maradt. Tekintetbe véve a kísérlet kiterjedését és nemzetközi jellegét, azt mondhatjuk, hogy ezek a bélyegek bármely érintett ország légiposta gyűjteménye között helyet kaphatnak.
A 60051-es és a 60052-es motívumoldalakon a MALERT által reklám céljára használt négyes bélyegívet láthatjuk alul és fölül a motívumoldal bal felén. Ezek a WIEN BUDAPEST alkalmi bélyegek a Bécsből Budapestre mutató nyilat ábrázolják a különböző járművek lehetséges utazási időinek feltüntetésével. A fogazott bélyegek, 50x40 mm-es méretűek zöld, vörös sárga és kék színekben léteznek és készültek 1930-ban. Azonosításuk az idézett kataló-gus 521.31 bekezdése szerint történhet. A bemutatott motívumoldalakon alul és felül az oldalak jobb felén a kísérleti jelleggel bevezetni kívánt légiforgalmi illetékbélyegek teljes sorát látni, míg a 60052-es motívumoldalon alul két sárga színű „MALERT BUDAPEST Utazzék Repülőgépen!” feliratú reklámbélyeget. Ez utóbbiak bélyegképe az illetékbélyegek-hez hasonlóan ugyancsak kétmotoros repülőgépet ábrázol. Az alsó bélyeg téves nyomtatású a hiányzó felkiáltójel miatt. Ez utóbbi vélhetően ugyancsak 1930-ból származó bélyeg szintén fogazott 35 mm-es négyzet alakú fehér papíron narancssárga színű.152 Azonosítása az idézett katalógusoldal 78.03-as bekezdése szerint történhet.
06 A BUDAPEST-MISKOLC ÉS A MISKOLC-BUDAPEST LÉGIJÁRATOK 1931 A Magyar Filatelisták Klubja kérésére külön betűzéssel jelölik az 1932. aug. 1-én beinduló Budapest-Miskolc és a Miskolc-Budapest közötti légiposta járatot. A betűzők mintája a Budapest-Nyíregyháza járat betűzője lett, amely a - 62012-es motívumoldalon - alul tekinthető meg. Az új betűző középső sorában lévő repülőgép szimbólum mellett azonban a jobbról és balról elhelyezkedő „évszám” és „hónap nap” helyére a „Kezdő” és „Járat” szavak kerültek.
A Budapest-Miskolc-Budapest légiposta járat beindításához három betűző is készült a Budapest 72-es postahivatal, a Mátyásföldi repülőtér, illetve a Miskolc 2. számú postahivatal
151 Repülési Lexikon, Főszerkesztő: Szabó József, Akadémiai Kiadó, Budapest, 1991. ISBN 963 05 6208 I.
kötet, p. 292.
152 Magyar levélzáró és parafilatéliai bélyegek, annotált és illusztrált katalógus, összeállította Ch. J. Base, ISBN 1 901959 25 2, p. 424, 359 471.
részére. A budapesti betűzők mindegyikére az „A” betű került fel, megkülönböztetésük tehát nem sikerült. Az alkalmi betűzések szövege: „Budapest-Miskolc-Kezdőjárat-1932. aug. 1.” és
„Miskolc-Budapest-Kezdőjárat-1932. aug. 1.” A budapesti feladás indítási kelti betűzése:
„Légiposta Budapest 72” körbetűzés. Ha a küldeményeket más postahivatalnál adták fel, nem nélkülözi a 72. számú postahivatali betűzést sem. Mátyásföld a „Mátyásföld repülőtér A” kis-típusú kelti betűzőt használta a „B” kis-típusú kelti betűző csak két ajánlott küldeményre került föl. A Miskolc 2. számú, (pályaudvari) posta úgyszólván az összes betűzőjét használta, mivel a nagyszámú küldemény egy órával a visszaút indulása előtt érkezett meg és kezelésük a hivatal alkalmazottainak valóban ügybuzgó tevékenységét igényelte.
A Magyar Filatelisták Klubja alkalmi bélyegeket is készíttetett, melyek Örvös szerkesztő tervei alapján Balke mestervésnök stancáival, rotációs dombornyomással készültek. Az alkalmi bélyegek térképhez-szerűen mutatják azokat a városokat, amelyek rendelkeznek, vagy rendelkeztek légipostajáratokkal. Ezeknél a bélyegeknél nemcsak színkülönbséget látni, hanem a fehér és világoskék papirosúaknál nincs feltüntetve a Maros folyó, az M. F. K. jelzés (Magyar Filatelisták Klubja) és Miskolc alatt hiányzik a nyíl is. Az M. F. K. jelzés a bélyegek jobb széle közepén a bélyegszélre merőleges egyeneshez képest kissé dőlt nagybetűket tartalmaz. A többi bélyegnél kijavították a lemezhibát.
A Miskolc-Budapest I légi járat alkalmi bélyeg a Palotaszállót mutatja Lillafüreden, amely felett repülőgép száll. A bélyegek felirata: „Miskolc-Budapest I. légi járat. First Flight 1932.
VIII. 1. Pilóta: Speyers Durand. Navigátor Segesváry. A térképes bélyegeken a kék és fehér papirosúakon kívül az M. F. K. és a „Miskolc-Lillafüred” felirat is olvasható. Miskolc postája a „Légipostával érkezett” hosszú betűzőt használta, míg a budapesti érkezés megfelelően jelzi a „Légiposta Budapest 72” kelti betűzéssel. A dátum: „1932. Aug. 1.” Ez a repülés is a MALERT pompás Fokker típusú repülőgépek végezték.153 A járatra vonatkozóan a John J.
Latham katalógus nem közölt adatokat.
A bélyegek jellemzésére vonatkozó adatokat a már többször idézett (Ch. J. Base) katalógus is közli, a „Budapest-Miskolc I. légi járat 1932. VIII. 1. Pilóta: Speyers Durand és navigátor:
Segesváry” című 72.03-as bekezdésben. Ez a szöveg megegyezik az alkalmi bélyegek fel-iratával, amely dombornyomású, fogazott, 50x45 mm méretű. A bélyegképén repülőgépet ábrázol Magyarország térképe fölött, amelyen szaggatott vonal jelzi a repülés útvonalát. A visszaútra készült alkalmi bélyeg „Miskolc-Budapest I. légi járat” feliratú mérete 38x45 mm és a bélyegkép repülőgépet ábrázol a lillafüredi Palotaszálló fölött. Az idézett katalógusoldal 72.03-as bekezdés (1)-es és (2)-es pontjai szerint. A sokféle színváltozatban készült bélyegek néhány darabja látható a következő három motívumoldalon.
A 60061-es és 60062-es motívumoldalakon a Budapest-Miskolc kétszer négy, valamint a Miskolc-Budapest légiposta járatok repüléseire készült kétszer három dombornyomású alkalmi bélyeg látható.
A 60063-as motívumoldalon felül a Miskolc-Budapest légiposta járat alkalmi repülésére dom-bornyomással készült három alkalmi bélyeg, alul pedig a légiposta járat futott levelezőlapja látható. A levelezőlapon elhelyezett három két filléres postabélyeg Mitchel katalógus szerinti sorszáma a már előzőleg is hasonló célra használt posta és illetékbélyeg katalógus szerin 412-es.
153 Filatéliai Kurír 1932. 6. szám, szerkeszti Örvös János, „augusztus 1.-én megindult a Budapest - Miskolc közötti légipostajárat” c. cikk, p. 83.
07 A LEHE II. REPÜLŐNAPJA MÁTYÁSFÖLD 1932. IX. 1.
A Levélbélyeggyűjtők Első hazai Egyesülete LEHE, 1932. szept. 1-én tartotta második repülőnapját Mátyásföldön. Ez alkalomra három bélyeg került kiadásra:
Az első egy a „LEHE II. Repülőnapja 1932. szeptember. 1. Mátyásföld repülőtér” feliratú, repülőgépet ábrázoló, fogazott és vágott, 45 x 60 mm méretű, alkalmi bélyeg. A bélyeg fehér alapon fekete, sárga alapon kék, vajszínű alapon kék, piros (vörös) alapon kék, és zöld alapon kék színekben, a bal felső sarkában „P” betűjelzéssel készült.
A második „LEHE Második Repülőnap Mátyásföld repülőtér 1932. szeptember. 1.” feliratú, repülőgépet ábrázoló, vágott négyzet alapú 30 mm hosszúságú formátumban, fehér alapon fekete, rózsaszín alapon fekete színekben, „P” betűjelzéssel készült.
A harmadik, repülőgép a jobb felső sarokban bélyegképű, 40x55 mm méretben, sárgás papíron kék színben, fogazott formában, a bal felső sarokban „P” betűjelzéssel készült.
Létezik még két egymáshoz viszonyítva fordított helyzetben elhelyezkedő bélyeget tartalmazó bélyegív formátumú is, halványsárga kék, piros alapon fekete színekben.154 Az idézett katalógusoldal 71.05-ös bekezdés „1-es, 2-es és 3-as” pontjai szerint.
A 60071-es motívumoldalon a hármas bekezdés szerinti fordított bélyegív látható felül, míg alul egy futott levelezőlap címoldalán a bélyegív ábráival megegyező formátumú halvány-sárga alapon kék színű alkalmi bélyeggel. A bélyeg kék színű felirattal, „LEHE II. Repülő-napja 1932. IX. 1. Mátyásföld repülőtér”, lila feliratú a „Légipostával Érkezett” és a „LEHE II. Repülőnapja Mátyásföldön, 1932. IX. 1. fedélzeti bélyegző, a levelezőlap ezeken kívül térti és érkezési betűzőkkel, valamint légiposta ragjeggyel van ellátva.
A 60072-es motívumoldalon felül mind a három féle bélyeg látható, a felső sorban a katalógusoldal 71.05-ös bekezdés „2-es” pontjában leírtaknak megfelelő négyzet alakú bélyeg fehér és rózsaszín alapon fekete színű változatban. A rózsaszínű változat bal felső sarkában nem található „P” betű, a fekete-fehér színváltozaton is csak nehezen vehető észre olyan apró.
Felül középen egy a harmadik változat szerint leírt vörös ibolya alapon fekete színű bélyeg látható. Az alsó sorban pedig az első változat szerinti fehér alapon fekete, és piros alapon kék színű bélyegeket láthatjuk.
A motívumoldalon alul egy első változat szerinti alkalmi bélyeggel és az 1941-es kiadású Templom (II.) sorozat bélyegével ellátott levelezőlap. Az ebből a célból már többször idézett katalógus alapján a bélyeg Mitchel katalógus szerinti sorszáma 666-os.
A Latham katalógus szerinti dátum és helyszín 1932. szeptember 1. Budapest-Mátyásföld, amelyekhez a LEHE II. repülőnapja adatokat közli a harminchatodik oldalon az eseménnyel kapcsolatban.
A 60081-es motívumoldalon az 1927-1933-as időszak során ismertté vált repülőgép tervezőket és repülőgépeket láthatunk. Felül középen az 50023-as motívumoldal kapcsán már azonosított
„1988. Repüléstörténet - L” magyar postabélyegsor három értéke látható. Mellettük a két koreai bélyegen a már ugyancsak bemutatott Antony Fokker holland és Frank Whittle angol tervező látható. A két bélyeg Mitchel katalógus szerinti azonosítási sorszáma 1999 és 2000.155 A motívumoldalon alul három különböző postabélyegen Lindbergh által, az óceán átrepülése során használt és „Spirit of Saint Louis” keresztnévre hallgató repülőgép látható. A középső
154 Magyar levélzáró és parafilatéliai bélyegek, annotált és illusztrált katalógus, összeállította: Ch. J. Blase, ISBN 1 901959 25 2, p. 459, 460 és 461.
155 Michel Ázsia (Japán, Korea, Mongólia, a Szovjetunió ázsiai köztársaságai és Irán) katalógus, 2011-es évfolyam, p. 839.
líbiai postabélyeg azonosítása a 40031-es motívumoldal hasonló bélyegéhez leírt Mitchel katalógus, illetve a jobb oldali guineai bélyeg a 61011-es motívumoldalon alul található bélyegív azonosításához használt katalógus segítségével történhet meg.
Frank Whittle angol repülőmérnök. A RAF-hoz való csatlakozását követően pilóta, majd berepülőpilóta (1931), később repülőmérnökként vált ismertté. Még katonai pályájának meg-kezdése előtt huszonhárom éves korában elsőként kapott szabadalmat gázturbinás sugárhajtó-mű tervére. Az egyetem elvégzése után a Power Jets Ltd-hez került és gázturbinák kifejlesz-tésén dolgozott. Azt remélte, hogy Angliában 1940-ben már sugárhajtóműves repülőgépek lesznek, ebben óriásit kellett csalódnia. 1948-ban kivált a hadseregből és különböző légi társaságoknál és repülőgép hajtóművet gyártó cégeknél dolgozott tanácsadóként.156
156 Repülési Lexikon, Főszerkesztő: Szabó József, Akadémiai Kiadó, Budapest, 1991. ISBN 963 05 6208 II.
kötet, p. 490.