• Nem Talált Eredményt

Magyarország, a trendkövető

In document A televízió új aranykora? (Pldal 70-73)

4. Televízió határok nélkül: kísérletek, kezdeményezések, sikerek

4.3 Magyarország, a trendkövető

változásoknak. Egyelőre ez még főleg Amerikában és a nagyobb piacokon realitás, de nálunk is elindultak a változások.

erotikus tartalomért. A felhasználók 62%-a sosem nézi végig a videót, ha módjában áll tovább lépni, mert az indoklás szerint minél előbb túl akar rajta lenni.68

Magyarországon komoly előrelépés történt már a video-on-demand szolgáltatások terén, bármennyire is le vagyunk maradva Amerikához képest. A tévétársaságok arra törekszenek, hogy az amúgy televízióra gyártott tartalmaikat az interneten tovább tudják értékesíteni.

Éppen ezért a legjelentősebb csatornák mind rendelkeznek már Magyarországon is tartalomgyűjtő oldallal a weben, hogy a bevételi forrásaikat maximalizálhassák és alkalmazkodjanak a videótartalmat mobil eszközökön is fogyasztókhoz.

Az RTL meg akarta tartani a nézőközönségét, főként a fiatalokat, ezért tudatosan kezdte használni új médiás lehetőségeit. A legjobban átgondolt és a világ televíziós korszerűségével is lépést tartó stratégia az RTL Klub online megnyilvánulásán látszik. Már 2009-ben elindította az RTL Most nevű catch-up szolgáltatását és tudatosan különválasztotta azt az RTLKlub.hu-n található tartalomtól. Mindenben egyébként a nemzetközi médiabirodalom németországi mintáját veszi alapul. A stratégia szerint az RTL Moston teljes adások érhetők el, míg az RTLKlub.hu-n a műsorokhoz kapcsolódó plusz információk, marketing célú promóciós tartalmak, kisebb egységek. Akik a RTLKlub.hu-t látogatják azok nagyjából azonosak a tévénézőkkel, viszont, akik az RTL Mostot használják azok többsége hol tévén, hol interneten keresi a tartalmakat, vegyesen.69

Először saját gyártású műsorok voltak visszanézhetőek az RTL Moston, majd jöttek sorozatok, szappanoperák, ma már egész estét premierfilmeket is adnak. Ingyenesen. A három napnál régebbi tartalmak esetén mindössze egy regisztrációt kérnek a felhasználóktól. Az RTL Klub videómegosztó platform helyett inkább a két nagy kábelszolgáltatóval, a UPC-vel és a T-Home-mal együttműködve támogatja az IPTV, a Hibrid TV, a Videótár és egyéb, a kínálatában már megtalálható szolgáltatásokat a felhasználók irányában, miközben dolgoznak az okostelefonokon és okostévéken való alkalmazásokon, bár erős kivárással. Nem kapkodnak, mert nem lehet velük még széles rétegeket elérni, lemaradni viszont nem akarnak.

Catch-up szolgáltatása van egyébként a kábelcsatornák közül Magyarországon az AXN-nek is AXNPlayer, a Viasatnak pedig ViasatPlay néven.

68 Nem fizetnénk az online videóért.

http://www.kreativ.hu/interaktiv/cikk/a_pacemakeresek_tulajdonkeppen_kiborgok (utolsó letöltés: 2013. 09. 15.)

69 Csák Tamás: A televízió és az internet konvergenciája különös tekintettel a professzionális szórakoztató tartalmakra. (Szakdolgozat) SZFE, 2012, p. 67.

A közönségmérést végző Nielsen például már a catch-up szolgáltatás nézettséget össze tudja kódolni a televíziós nézettséggel, és így határoz meg értéket. A tévének ugyanis mindegy, hogy a néző hol nézi az adott műsort, szeretné, ha a lehető legtöbb platformon tenné, hogy a szám minél jobban mutasson a hirdetési piacon. Azt, hogy az online néző nem kisebb értékű, mint a tévénéző, el kellett fogadtatni a piaccal, de ez ma már nem kérdés.

A TV2 az RTL Klubbal szemben nem indított catch-up szolgáltatást, ugyan a műsoraik teljes hosszban is elérhetők a TV2.hu-n. A Vetítőben pedig a Tények és a Napló adásai online követhetők az interneten is, a tévés sugárzással párhuzamosan. Többször kísérletezett már kifejezetten a webre készült tévéműsorral, a háromképernyős modell jegyében, mobilra, internetre és tévére hangolva, de ezeknek eddig mindig elmaradt a várt sikere. A TV2-nek is az volt a szándéka, mint az RTL-nek, hogy bevonják a fiatalokat, de ehhez inkább tematikát választottak, mintsem megfelelő felületeket és szereplőket. Moziverzum néven egy filmes műsort indítottak a weben, mondván a film világa érdekli a fiatalokat. Ehhez pedig nem is saját brandjüket használták, hanem önálló domain alatt indítottak új brandet:

www.moziverzum.hu. Kevés sikerrel. Jelenleg a TV2 online felületeit elsősorban kiegészítő tartalmak és az archív műsorok tárolására használja, illetve újabb műsortípussal, a lakás talkshow-val kísérletezik, amely már nem önálló felületen, hanem a TV2 felületén érhető el, heti frissüléssel.

Internetes felülről indult tévés kezdeményezés is volt Magyarországon. Az Origo két csatornát is elindított 2010-ben a bűvös háromképernyős modellekben és a lényegesen gyorsabb ütemben változó fogyasztási szokásokban bízva. A Life TV és az Ozone Network vásárolt és gyártott is tartalmat, a mobil, az internet és a tévé összekapcsolásával létrejövő tartalombrandeket próbált létrehozni, új műsortípusokkal kísérletezett. Mára ezekből elsősorban a brandek maradtak. Talán a befogadói oldal éretlensége miatt a remélt sikerek elmaradtak. Az Origo tartalékra tette a tartalomgyártást és a portfoliója részeként még mindig online-tévés brandekként hagyta meg őket, de lényegesen kevesebb videós tartalomgyártással.

Magyarországon a print és az online piac szereplői fontosnak érezték az utóbbi években, hogy erősítsék videós lábukat. Minden jelentős hírportálnak van videós szolgáltatása, de ezek ritkán kötődnek a klasszikus tévékhez, ha elnevezésükben így is hívják magukat (pl. Blikk TV) vagy újságíróikat kölcsön is adták televízió műsorok vezetéséhez, mint például az Index. A Ringier

Kiadó a Viasat3-mal együttműködve önálló tartalomgyártásba és önálló műsorbrandek gyártásába kezdett, hogy kiterjessze brandjét, és extra bevételhez jusson a multiplatform tartalom-előállítással. A műsorok marketingértéke, a saját arcok felépítése és az új hirdetési szolgáltatások jelentették számára a hozzáadott értéket.

A szinergiák kihasználása lehet a Sanoma Kiadó célja is azzal a kísérlettel, amelyben a portfóliójába tartozó, sok átalakításon átesett hírportál, a hir24.hu valamint kábelcsatornája a Story4 együttműködésében önálló hírműsort indított Bárdos András vezetésével. 24 óra, 24 percben. Hogy mennyire lesz sikeres, azt ma még nem tudjuk, csak az sejthető, ez a kezdeményezés hosszú előkészítő munka folyományaként egy jól átgondolt stratégiába illeszkedik, amelyben létfontosságú a kereskedelmi értékek kihasználása, a brandek versenyelőnye, a felhasználói élmények és a brandekhez kapcsolható lojalitás maximalizálása.

Az HBO említése érdemes még a klasszikus tévék sorában, amely előfizetésre épülő modelljével egyébként is kilóg a sorból. Magyarországon implementálja a nemzetközi gyakorlatát. Érdekes ugyanakkor, hogy az HBO a saját márkája erősítéseként az egyes országokban lokális tartalmat állít elő. Így van ez Magyarországon is. Saját gyártású dokumentumfilmek, és más televíziós sorozatok (Terápia, Társas Játék) is bekerültek a műsorportfolióba. Az HBO Go nemrégen bevezetett szolgáltatásként azt teszi lehetővé, hogy a videótartalmak ne csak a tévében, hanem mobil hordozókon is elérhetők legyenek.

Magyarország, ha lomha léptekkel is, de követi a trendeket. Láthatjuk, a többség a tévébe igyekszik a netről is, vagy legalábbis videós tartalomgyártásba, mert tudja, ha igazán sok embert akar elérni, a tévék képernyője előtt találja őket. Ha az emberek örülnek is neki és élnek is a lehetőséggel, hogy úton-útfélen videótartalmat fogyaszthatnak különböző mobileszközeiken, a többség egyelőre mégis szereti otthon befogadni a tartalmakat.

In document A televízió új aranykora? (Pldal 70-73)