Magyarország az Európai Unióhoz való csatlakozása küszöbén

A magyar büntetés-végrehajtás fejlesztésének f irányai, céljai, aktuális feladatok

A magyar büntetés-végrehajtási rendszer jogi szabályozása csak alapjaiban felelt meg az Európai Uniós igényeinek. A büntetések és intézkedések végrehajtásáról 1979-ben adták ki a 11. törvényerej rendeletet. A nyolcvanas években a politikai változások sok módosítást hoztak a büntetéssel és bebörtönzéssel kapcsolatos törvényhozás területén, amelyek érintették a Büntet Törvénykönyvet, a büntet eljárási törvényt, valamint a büntetés-végrehajtás feltételeinek szabályozását. A szankció rendszerben végrehajtott változtatások közelebb hozták büntetési rendszerünket a nemzetközi és az európai normákhoz. A leglényegesebb változások a következ k:

„a) A halálbüntetés eltörlése az Alkotmánybíróság határozata alapján 1990-ben.

b) A relatív határozatlan tartamú szabadságvesztést (szigorított rizet) eltörölte az LIV. törvény 1989-ben.

c) 1990 óta rizetbevételt csak büntet bíróság alkalmazhat, és nem rendelheti el rend rség, vagy más hatóság.

d) Az alkoholisták relatív határozatlan kötelez munkaterápiáját eltörölte a parlament 1990-ben.

e) A javító-nevel munka és a szigorított javító-nevel munka büntetés eltörlése.”

(Kövér, 1998. 127.p.)

A büntetés-végrehajtási törvény reformja közelebb hozta a bebörtönzés jogi szabályozását az ENSZ és az Európa Tanács ajánlásaihoz, csakúgy, mint az Emberi Jogok Európai egyezményéhez. „A f változások az 1993-as, XXXII. Törvényben a következ k:

a) A fogvatartottakkal szemben alkalmazott fegyelmi eljárás és a panaszeljárás a bíróság ellen rzése alá került.

b) Néhány olyan korábbi szabály megszüntetése, amelyek sértették a fogvatartottak jogait, és sértették emberi méltóságukat (pl. korlátozott motozás bevezetése, a testnyílás vizsgálatának tilalma). Néhány korábbi fegyelmi büntetés eltörlése (csomag fogadásától való megfosztás, soron következ látogatástól történ eltiltás, valamint a fegyelmi fenyítés speciális fajtája: a fegyelmez részleg).

c) Lehet ség a családdal való találkozásra havonta egyszer (korábban három havonta)

d) Rövid tartamú eltávozás lehet sége a hétvégére, bizonyos intézeti típusoknál.

e) Az intézet területén kívüli munkavállalás lehet sége, jó magaviselet esetén.

f) Az enyhébb végrehajtási szabályok megteremtése, amely egy új végrehajtási típust, a nyitott börtönt vezette be a rendszerbe.” (Kövér, 1998. 128.p.)

A szabadságvesztés és el zetes letartóztatás végrehajtásának szabályairól szóló Igazságügyi Minisztérium rendeletet 1996-ban alkották meg.

2004. május 1-jén Magyarország belépett az Európai Unióba, mellyel egy új fejl dési szakaszhoz ért a büntetés-végrehajtás.

A csatlakozást megel z en fontos volt a börtönügy reformja, ami az egész jogrendszernek nagy kihívást jelentett. Fel kellett készülni az uniós tagságra. A csatlakozást megel z en már évek óta zajlott a jogharmonizáció. Elengedhetetlen volt, hogy a magyar jogrendszer és igazságszolgáltatás átfogó korszer sítésen menjen keresztül.

Ennek eredményekén a kormány folytatta az 1997. évi igazságszolgáltatási reformot. 2003.

július 1-jén sor került az új büntet eljárási törvény hatályba lépésére.

Néhány új rendelkezés:

• a törvény a korábbinál jobban érvényesíti a feladatok elkülönítését, ezen kívül a funkció megosztás elvét,

• a törvény bevezette a nyomozási bíró jogintézményét,

• a törvény szélesíti a sértett igényérvényesítési lehet ségeit és eljárási jogosítványait,

• olyan egyszer sített eljárásokat vezetett be, amelyek lehet vé teszik az ügyek differenciált elbírálását,

• a törvény újra bevezette a magyar jogban korábban ismert és alkalmazott óvadékot,

• folyamatban volt a Büntet Törvénykönyv (továbbiakban: BTK) kodifikációja,

• el terjesztették a büntetések és intézkedések végrehajtásáról szóló törvény szabályozási elveit.

A fentebb említett büntet eljárási törvény új rendelkezésein túl módosították a büntetés-végrehajtási szervezetr l szóló 1995. évi CVII. törvényt és egy új törvénytervezetet dolgoztak ki. Ezen túlmen en az alábbi feladatok váltak sürget vé:

• a szabadságvesztés,

• az el zetes letartóztatás,

• a kényszergyógykezelés,

• az igazságügyi elmegyógymegfigyelés,

• az elzárásra beutalás,

• az idegenrendészeti rizet büntetés-végrehajtási intézetekben történ végrehajtásának szabályai.

Az alapszabályozás után a végrehajtás egységesítése érdekében ki kellett adni Igazságügyi Miniszteri rendeletet, Országos Parancsnoki és intézetparancsnoki intézkedéseket. Szabályzatok, módszertani útmutatók, ajánlások kiadásával segítették a jogszabályok keretein belül a szakszer gyakorlatot.

További feladatnak tekintend a büntetés-végrehajtási intézetek számát növelni, hogy az intézetek telítettsége csökkenjen. Növelni szükséges a büntetés-végrehajtás személyzeti létszámát, ezen belül közvetlenül a fogvatartottakkal foglalkozókét. Ki kell alakítani a büntetés-végrehajtási intézetek régiós elvek szerinti m ködési rendszerét. A jelenlegi intézeteket az újonnan létesítettekkel együtt át kell alakítani, hogy jól elkülönüljön:

• a szigorúan rzött, magas biztonsági fokozatú,

• a közepes biztonsági fokozatú,

• félig nyitott és nyitott intézetek vagy intézetrészek.

A fentieken túl nagyobb figyelmet kellene fordítani a személyzeti állomány oktatására, kiemelve:

• a tiszthelyettesi és zászlósképzést,

• az idegennyelvi oktatást,

• az informatikai oktatást.

Az új Büntetés-végrehajtási Kódex 2005. január 1-jén lépett életbe. A Kormány elfogadta az új Polgári Törvénykönyv koncepcióját. 2003. július 1-jén lépett hatályba a Pártfogói Szervezet min ségi reformja. Létrejött az egységes szakmai követelmények alapján m köd központi irányítású Pártfogó Felügyeleti Szolgálat. A parlament 2003 októberében elfogadta a jogi segítségnyújtásról szóló 2003. évi LXXX. törvényt. Új törvény készült az igazságügyi szakért k tevékenységér l. Ennek egyik központi eleme, hogy az igazságügyi szakért i tevékenység az elképzelések szerint biztosítaná az állam által m ködtetett szakértés és privát gazdasági szférában a szakért i tevékenységet, de ehhez a tevékenységhez kapcsolódóan a szakmai és eljárási követelmények szigorodnának, a szakért vé válás normatív feltételei törvényi szinten lennének rögzítve.