A pártfogó felügyelet és az utógondozás hiányosságai

A párfogók feladataik szakszer ellátása érdekében speciális jogi, kriminálpedagógiai, pszichológiai, gyógypedagógiai ismeretek elsajátítására van szükség. Mindez felveti továbbképzésük szükségességét. Ezen túlmen en szükséges, hogy a nagyobb városokban létesítsenek olyan átmeneti szálláshelyeket, otthonokat, ahol a büntetés-végrehajtási intézetb l szabadult, lakás, szállás nélkül maradt elítéltek (ekkor már szabad emberek) elhelyezését ideiglenes jelleggel meg lehetne oldani. Természetesen lennének olyan emberek, akik ezt kihasználva ezeken a helyeken összegy lnének és esetleg szervezetten követnének el újabb b ncselekményeket. Mindezt félretéve azonban nézzük a dolgok jobbik oldalát.

Szükséges lenne olyan munkahelyek létrehozása, ahol a büntetés-végrehajtási intézetekb l szabadult emberek egészségi állapotuknak, koruknak és végzettségüknek megfelel munkalehet séget kapnának, míg végleges munkahelyüket meg nem találják. Ez megoldást jelenthetne azoknak a munkáltatóknak, akik szabadultakat foglalkoztatnak.

Például adókedvezményt biztosítanának számukra. Az utógondozás akkor lenne

eredményes, ha a munkáltatók, az állami szervek lehet ségeikhez képest segítenék e probléma megoldását.

A n k pártfogó felügyelete több nehézséggel jár, mint a férfiaké. A n k b nelkövetésében szerepet játszik a kedvez tlen családi helyzet. Többségük állami gondozott, elvált szül k gyermeke vagy maga is elvált. A n knél gyakori jelenség a hisztériára, az agresszióra való hajlam. Gyakran motiválja b nöz magatartásukat az akaratgyengeség. A tárgyi feltételek: a munka, a lakás vagy szállás biztosításával, a családi kapcsolatok rendezésével lenne remény a n knél a társadalomba való beilleszkedésre.

Ma Magyarországon a pártfogói felügyelet m ködik, de nem nevezhet hatékonynak. A pártfogó és a szabadult elítélt meghatározott id nként találkozik. A pártfogó segít munkahelyet, esetleg lakást keresni az elítéltnek, de ezzel talán ki is merült a feladata. Pedig szabadulás után nagy szükség lenne a pártfogói felügyelet segítségére.

A pártfogói felügyelet megsz ntetését differenciálhatjuk. Az els dleges felfüggesztésnél feln ttkorúak esetén 64%, fiatalkorúak esetén 70%-ban szüntetik meg a pártfogói felügyeletet, valamint a fiatalkorúak esetén 12% az egyéb okból történ felfüggesztés. Mindemellett jelent s csoportot képez a büntetés-végrehajtásból (36%), valamint a fiatalkorúak intézetéb l (17%) id el tt eltávozók aránya.

A pártfogói felügyelettel a kés bbi b ncselekmények kezelhet k, mellyel csökkenteni lehet az elkövetend b ncselekmények számát. Cél, hogy minél több ember pártfogói felügyelet alá kerüljön.

10. FEJEZET

A BÜNTETÉS-VÉGREHAJTÁS ÉS A CIVIL SZERVEZETEK KAPCSOLATA

A börtönviselt emberekr l a társadalom tagjainak nagy része lemondóan nyilatkozik, nehezen fogadják vissza a büntetésüket letöltött személyeket. A börtönben lév fogvatartottakat büntetésük ideje alatt egy m vi világ veszi körül, melyben a külvilágtól eltér rendszabályok, követelmények uralkodnak. A börtönben lév elítéltek egy zárt közösséget alkotnak, akiket ingerszegény környezet vesz körül. Ebb l adódóan gondolatkörük és problémájuk specifikusak, sz k körben mozognak. Életük ezen részében legfontosabb feladatuk az id múlásának várása. A társadalomból való tartós kirekesztettség által gyengül a fogvatartottak önértékelése, önbecsülése, önálló életvitelre való képessége, valamint a kommunikatív képessége. Ezen hiányosságok elsajátításához nyújt segítséget a civil szervezetek jelenléte.

A civil szervezet elnevezés Antonio Gramsci nevéhez f z dik, amely politikától és gazdaságtól független emberi kapcsolatokat, szervez déseket jelent. Tevékenységeik országhatárokon átnyúlnak, ezáltal nemzetközi méret vé válnak.

Magyarországon a börtönökben nincs jelen az úgynevezett szociális munkás. Az utógondozás a szabadulás után kezd dik a hivatásos pártfogói felügyelettel. Munkájukat a civil szervezetek segítik. A civil segít k személyét a fogvatartott önként választja ki, akiket ily módon valódi segítségforrásnak, nem kirendelt hatóságnak tekint.

10.1. Börtönmissziók a büntetés-végrehajtás rendszerében

Magyar Evangéliumi Börtönmisszió

A legkorábban alakult misszió, amely alapítványi formában funkcionál. A Magyar Evangéliumi Börtönmisszió Alapítványt 1990. január 31-én az akkori Szociális és Egészségügyi Minisztérium jegyezte be. Egyetlen egyház felügyelete alá sem tartozik.

Többségük a keresztény egyházak tagjaiból kerülnek ki. A misszió az országos parancsnoksággal 1996-ban együttm ködési megállapodást kötött. A munka gyakorlati megvalósulása úgy történik, hogy a börtönöket rendszeresen látogató munkatársak bejutását igazolvány biztosítja. A misszió feladatainak tekinti a lelki gondozást,

kapcsolattartó csoportos foglalkozást, evangelizációs sorozatokat, hangversenyeket, bibliaismereti tanfolyamokat és továbbképzéseket, de kiveszi részét az utógondozás teend iben is.

Mécses Szeretetszolgálat Magyar Börtönpasztorációs Társaság

1991. szeptember 4-én, Szegeden jött létre a Magyar Börtönpasztorációs Társaság, egyházi kezdeményezés és támogatás alapján. Tagjai között vannak vallásos és nem vallásos, de a humánum mellett elkötelezett személyek is. A Magyar Börtönpasztorációs Társaság nevét 1993-ban változtatták meg Mécses Szeretetszolgálat Magyar Börtönpasztorációs Társaságra, mivel a szolgálat segít tevékenységeinek köre kib vült a civil keretek között folyó utógondozásra is.

A tevékenységük egyrészt a börtönben, másrészt a börtönön kívül végzett munkára terjed ki.

Börtönben végzett munkáik közül kiemelend k az alábbiak:

• nevel munka végzése humanista értékrend szerint,

• a fogvatartottak kapcsolattartásának er sítése, családjaik segítése,

• karitatív tevékenység, lelkigondozás, ima,

• segítségnyújtás a nemzetiségi és külföldi fogvatartottak számára.

A szolgálat rendkívül jó kapcsolatokkal rendelkezik nemzetközi viszonylatban is.

Többek között az osztrák Börtönpasztorációval és a német börtönmisszióval.

Magyar Testvéri Börtöntársaság

A Társaság 1992. november 2-án alapított önkormányzati elven m köd országos társadalmi szervezet. 1993 szeptemberében felvételt nyert a Nemzetközi Testvéri Börtöntársaság (Prison Fellowship International) tagjai közé.

A börtönben a társaság által ellátott szolgálatok:

• istentiszteletek, misék tartása,

• kis csoportos,

• személyes, négyszemközti beszélgetések folytatása.

Feladata

• olyan támogatási és segítségnyújtási hálózat kialakítását, mely helyi szervezetekb l és csoportokból áll, és lelkészek, lelkészi munkatársak közrem ködésével és irányításával felkeresik és felkarolják azon elítéltek családtagjait, akik ezt igénylik, és szívesen fogadják,

• segítséget nyújtanak az elítéltnek a börtönb l szabadságra való távozásának megszervezésében,

• a Társaság tagjai, munkatársai az el írásoknak megfelel en látogatják az elítélteket, el segítik, támogatják a b nt l elfordulásukat, megújulásukat.

A Társaság foglalkozik az elítéltek gyermekeinek karácsonyi megajándékozásának és nyári táboroztatásának megszervezésével, illetve fontosnak tartja az áldozatok lelki gondozását is. Minden évben megszervezik a Nemzetközi Börtönmissziós Imahetet, amely program alkalmas lehet arra, hogy a közvéleményben is nagyobb figyelmet kapjon a hazai büntetés-végrehajtás és a fogvatartottak szabadulásukat követ en a társadalom elfogadott tagjaivá váljanak.