A börtönnépesség alakulása és az elítéltek ítélethossz szerinti megoszlása

8.ábra: A börtönnépesség alakulása Magyarországon 2000-2009 között Forrás: www.bvop.hu

A 8. ábra alapján látható Magyarországon a börtönnépesség 2002. évig tartó növekedése.

2003. év után lassú csökkenés mutatkozott, viszont a 2007. évt l újra növekedés tapasztalható. Az egyre nagyobb számú elítélt ellátásán kívül egyre több fér hely kialakítására van szüksége, ami további kiadásokkal terheli az államot, s közvetve az adófizet polgárokat. Ma Magyarországon egy fér hely kialakítása 15-16 millió forintba kerül. A börtönnépesség és a költségek növekedése magával hozza az „elítélt munkanélküliséget” is. 1998-ban az elítéltek mintegy 20%-át tudták foglalkoztatni. Ez az arány azonban a 2009. évig sem változott.

9.ábra: A börtönnépesség alakulása Szlovákiában 2000-2009 között

Forrás: http://www.zvjs.sk

10.ábra: A börtönnépesség alakulása Bajorországban 2000-2009 között

Forrás: http://www.justizvollzug_bayern.de

A szlovák és bajor börtönnépesség alakulását 2000-2009. év között vizsgálva (9.,10. ábra) megállapíthatjuk, hogy a 2004. évig folyamatosan növekv tendenciát mutat, ami ugyanazokat a problémákat veti fel, mint Magyarországon. Egyre több börtönfér hely kialakítása szükséges, amely egyre nagyobb terhet ró a vizsgált országok államaira. Ez a problémafelvetés magával vonja az elítélt-foglalkoztatás problematikáját is. 2005. évt l kezdve mindkét országban csökkenés tapasztalható, azonban 2009-ben újra növekedés mutatkozik.

A börtönnépesség alakulása hasonló társadalmi problémákra vezethet vissza mindhárom országban. Ezen okok közé sorolható a munkanélküliség, amely magával vonja a bizonytalan megélhetést, valamint a gazdasági válság, amely szorosan összefügg a foglalkoztatottsággal. Ez a tény mutatkozik meg a fenti diagramok mindegyikénél. A

2008-ban kezd dött világgazdasági válság hatására növekedni kezdett a börtönnépesség létszáma.

Ugyanezek a hatások jelennek meg a börtönön belüli foglalkoztatottság esetében. A munkanélküliség feszültségforráshoz vezet. Ha az elítélt nem dolgozik, nincs jövedelme. A jövedelemforrás hiánya miatt nem tud a börtönön belül újságot, élelmet vásárolni, ami nagyban csökkenti komfortérzetét. A munka hiánya miatt napjaik nagy részét a zárkákban töltik. Ha nem végeznek hasznos tevékenységet, nem tudják elfoglalni magukat. Ez gyógyszerellátás költségeinek emelkedése. A létszámemelkedés zsúfoltsághoz, feszültségnövekedéshez vezet.

A 2. és a 3. táblázatban az elítélteket ítéletid szerinti megoszlásuk alapján vizsgálom két év - 2004. és 2009. - figyelembevételével. A táblázatokban szerepl létszámadatok az el zetesen fogvatartottak nélkül értend k.

Forrás: http://www.bvop.hu/download/statisztika_adatok_2004.doc/statisztikai_adatok_2004.doc

2.táblázat: Az elítéltek ítéletid szerinti megoszlása Magyarországon 2004. december 31-én

3.táblázat: Az elítéltek ítéletid szerinti megoszlása

A 2004. és a 2009. évi adatok összehasonlításából jól kit nik, hogy 2004-ben 1590 f vel több fogvatartott volt elítélve, mint 2009-ben. Az összlétszámbeli viszonylag csekély eltérés alapján az ítéletid id tartama szerint létszámok sem térnek el drámaian egymástól a két év tekintetében. A 2004. évhez képest 2009-ben a legnagyobb növekedés a 6-12 hónapra, a legszembet n bb csökkenés viszont az 5-10 év közötti id tartamra elítéltek esetében volt.

4.táblázat: Az elítéltek ítéletid szerinti megoszlása Szlovákiában 2004. december 31-én

5.táblázat: Az elítéltek ítéletid szerinti megoszlása

A 4. és az 5. táblázatokban látható, hogy 2004. évhez képest 2009-ben 1.364 f vel több fogvatartott lett elítélve Szlovákiában. A két év tekintetében jelent sebb, mintegy 1,31%-os növekedés a 3-5 év közötti, a legnagyobb csökkenés (3,33%) az 1-2 év közötti id tartamra elítélt fogvatartotti létszámnál figyelhet meg.

6.táblázat: Az elítéltek ítéletid szerinti megoszlása Németországban 2004. december 31-én

7.táblázat: Az elítéltek ítéletid szerinti megoszlása Németországban 2009. december 31-én

Id tartam F %

1-3 hónapig 6 411 9,9

3-6 hónapig 7 943 12,4

6-12 hónapig 12 871 20,1

1-2 év 12 370 19,3

2-5 év 16 405 25,6

5-10 év 5 230 8,2

10-15 év 988 1,5

Életfogytiglan 1 919 3

Összesen 64 137 100

Forrás: Jörg-Martin Jehle: Strafrechtspflege in Deutschland 5. Auflage 2009. 50.p.

A németországi adatok összehasonlításánál (6., 7. táblázat) egyértelm en elmondható, hogy a két év százalékos kimutatása alig tér el egymástól. Az összlétszám tekintetében 764 f vel több az elítéltek száma 2009-ben. A 2004. évhez képest 0,8%-os növekedéssel a legnagyobb eltérés a 2-5 év között elítélt fogvatartottaknál figyelhet meg.

A fenti táblázatokból is kit nik, hogy az elítéltek nagy része Magyarországon és Szlovákiában 6 hónap és 10 év közti id tartamot tölt a börtön falain belül, ami 2004-ben az elítéltnépesség 86,19 %-át, illetve 84,68 %-át, 2009-ben - megközelít leg azonos százalékban -85,5%-át, illetve 85,23%-át tette ki. Megfigyelhet , hogy Németországban ez az id tartam 3 hónap és 5 év közé tehet , amely 2004-ben az elítéltnépesség 78 %-át, 2009-ben 77,4%-át tette ki. Összességében elmondható, hogy a vizsgált országok összelítéltjeinek létszámát tekintve, annak több mint ¾ része átlagban 6 hónaptól 10 évig terjed szabadságvesztésre van ítélve. A magas elítéltszám egyre inkább növeli az állami kiadásokat.

4. FEJEZET

A RABTARTÁS KÖLTSÉGEI

Magyarországon a börtönnépességi mutató 2009. december 31-én 100.000 lakosra számítva nagyon magas, megközelít leg 130 f . Ez az adat már csak Szlovákiában magasabb, ahol 163 f , Bajorországban pedig mindössze 91 f . Statisztikailag alátámasztott tény, hogy egész Európában növekszik a börtönnépesség száma. A létszámnövekedés egyik oka, hogy hosszabbodik a szabadságvesztés id tartama, egyre több ember a marginalizálódás helyzetébe került. Ezek az emberek a munkanélküliségt l sújtottak, kábítószerrel kapcsolatos cselekményt követtek el, akik nagymértékben növelik az elítéltek számát. A közvélemény meggy z dése, hogy a b nt elkövet t minél jobban meg kell büntetni. „A szabadságvesztés alkalmazásának vannak nehezen „forintosítható”

következményei: a bebörtönzés bármely formája csökkenti az elítélt önellátási képességét, ételt, ruházatot, fedelet biztosít anélkül, hogy neki magának bármit is tennie kellene érte.

Nem kell munkát, foglalkozást keresnie magának és a családjáról sem kell gondoskodnia.

Amivel viszont számolni lehet, az az, hogy ennek a függésben tartásnak meglehet sen magasak a költségei.” (Kerezsi, 2000. 5.p.)