Vektorgrafikus programokat gyakran használnak különféle minták készítésére, amelyeket pólókon, ajándéktárgyakon alkalmaznak. Elég jó üzlet annak, aki ért hozzá, hiszen szá-mos dekorációs feladat vektoros állományt igényel: kezdve a plotterrel kivágott autós dekorációtól a táblamintákig, folytatva a ruhákon, sapkákon, pólókon megjelenő felira-tokkal és ábrákkal, zárva olyan érdekes felhasználásokig mint a famunka, intarziakészítés.
Népi díszítőművészetünk fantasztikus formavilága – ahogy mostanában a jazz-ben, rock-ban és pop-ban továbbélő népzene – megjelenik ruházaton, nyomdai termékeken.
Az utóbbi években felkapott, agyonhasznált matyó hímzé-sen túl is van élet, s az interneten rengeteg szép mintát ta-lálsz, melyeket lemásolva, vektorizálva te is hozzájárul-hatsz ezek újra-felfedezéséhez, grafikai kultúránkban való továbbéléséhez.
Várnai Szilárd 1910-ben kiadott füzetkéje, mely a Magyar Elektronikus Könyv-tár állományában hozzáférhető.
Most néhány technikai fogást szeretnék mutatni, ami meg-könnyíti az ilyesféle munkát.
„E mű czélja egyrészt az érdeklődést ébren tartani népművészetünk iránt, másrészt régi magyaros mintákat adni az iskolák kezébe. A mozgalom, mely népünk művészeti kincseinek összegyűjtését czélozza, nem nagyon régi keletű, de nagy haszna van, mert sok értékes anyagot mentünk meg vele a jövőnek.”
Készítsd elő vektorizálásra Várdai Szilárd: Magyar diszitmények c. könyvének egyik mintáját.
Közben megtanuljuk a rétegtechnika és a „képlopás” eljárá-sait.
Rétegek ♦ Rétegekkel a professzionális képszerkesztő programokban találkozhatsz, ahol ezt a technikát az egyes képelemek elkülönítésére használják. Itt láthatod a GIMP program rétegkezelő paneljét. A képen az előző oldal-könyvcímlapjáról leemeltem egy levélkét, majd egy pecsé-tet, melyeket különálló „fóliákon” helyeztem el.
Aki használt már írásvetítőt – éppen az eszköz kihalásának idején vagyunk –, az tudja, hogy átlátszó fóliákra írták és rajzolták tanáraink a megjelenítésre szánt feladatokat, szemléltetést. Néha több fóliát is egymásra raktak, például a feladatok ellenőrzésénél.
Ez a rétegtechnika beépült az Inkscape-be is. A vektoros rajzolásnál nagy előnye, hogy lezárhatóak, átrendezhetőek, áttetszővé tehetőek az egyes rétegek, valamint ki- és be-kapcsolható a láthatóságuk.
A két kártyalapot két különálló ré-tegen helyeztem el.
A rétegek el- és átnevezhetőek. Az előttük levő szemecskékkel kikap-csolhatod a láthatóságukat.
A kis lakatokkal lezárhatóak, ilyen-kor szerkeszthetetlenek.
Az alattuk levő gombsoron:
– Új réteget hozhatsz létre.
– Megváltoztathatod a rétegek sor-rendjét.
– Kitörölheted a réteget. Ilyenkor minden rajta levő objektum végér-vényesen eltűnik.
– A Keverési móddal később foglal-kozunk.
– Az Átlátszatlanság értékével a ré-tegen levő összes tárgy áttetszővé tehető.
A rétegkezelő dokkot a Rétegek megjelenítése (SHIFT+
CTRL+L, „L” mint Layer, azaz Réteg) gomb megnyomásával kapcsolhatod be a Parancssáv utolsó negyedében.
♦
Ilyenkor csak egy rétegünk van (Layer 1). Kattints duplán a réteg nevén, és változtasd meg azt. Adjuk neki mondjuk a
„Minta” nevet. Ezen a rétegen helyezzük majd el a könyv-ből „lopott” illusztrációt. Ne ijedj meg, semmiféle törvény-be nem ütközünk a képlopással: vannak programok, me-lyek direkt erre specializálódtak.
Keress rá Várdai Szilárd: Mayar diszitmények c. köny-vecskéjére a Mayar Elektronikus Könyvtár-ban. Itt találod:
http://mek.oszk.hu/124500/124520/124520.pdf
Képlopó ♦ A .PDF állomány a legtöbb böngészőben meg-jelenik. Lehet, hogy a böngésződ nem ajánlja fel ezt, akkor le kell mented. Adobe Reader, Okular, Sumatra Reader vagy hasonló PDF-nézegető programban, vagy eleve a böngésző-ben keresd ki a 11. oldalon ezt a mintát.
Keress vagy tölts le a rendszeredre egy képlopó programot!
Az Ubuntu Szoftverközpontjából sokféle képlopó szoftvert letölthetsz a „Scre-enshot” kulcsszó beírásával.
Windows-ra ilyeneket találsz mint a
– SnapCrab, – Snapshot editor, – PickPick.
Állítsd be programodat képernyőrész felvételére, majd le-hetőség szerint a vágólapra másold be a képet. Menj át az Inkscape-be és Beillesztéssel (CTRL+V) helyezd el a munka-területen. (Ha ezt a funkciót nem éred el a képlopóban, mentsd a képet, aztán a fájlkezelődből egyszerű „fogd és vidd” módszerrel, azaz egérrel való átvonszolással tedd be az Inkscape-be. Végső esetben az Inkscape Menü > Fájl >
Importálás parancsával keresd meg a gépeden.)
Miután elhelyezted, ellenőrizd a réteg nevét (Minta), és zárd le a név előtti kis lakattal. A rétegek alatti plusz gomb-bal hozz létre egy új réteget és nevezd el azt.
Jó grafikus nem hagy maga körül rendetlenséget. (Csak ha nagyon belemelegedik a munkába.) Ha több réteget is hasz-nálsz a tervezésre, nagy hasznát fogod venni, ha mindegyik azonosítható.
Az átlátható munkát az Inkscape a Réteg menüvel és az Állapotsorral is segíti.
Szimmetrikus csomópont ♦ Hogy jól lássuk a saját raj-zunkat, célszerű áttetszővé tenni a Minta réteget. Utána mindenképpen váltsd vissza az It rajzolok-ra.
Először rajzold át virág külső körvonalát, bibe, pötty és bel-ső cirádák nélkül. Hiába számítunk egyszerű kopírozásra, az eredeti rajz rendelkezik néhány asszimmetriából eredő hibával, melyek a megvalósítás során egyre zavaróbbak lesznek. Görbítsd a szakaszokat, s vizsgáljuk meg ezeket.
Az egyenes szakaszok görbí-téséből örökölt csúcsos csomó-pontokról már nem is beszé-lünk, ezeket át kell alakítani.
A bal oldali bemélyedés fel-jebb van mint a másik olda-lon, ezt majd lefele mozdítjuk.
Az alsó csomópont éppen a szimmetriatengelyen van, ezt át fogjuk alakítani szimmetri-kus csomóponttá.
Íves csomópont Szimmetrikus csomópont
Az íves csomópont speciális esete a szimmetrikus csomópont.
Mindkettőnél közös egyenesre esnek az iránypontok, de a az utóbbinál mindkét iránypont távolsága egyenlő, a cso-móponthoz képest. Olyan esetekben használjuk, ahol a hozzá tartozó két útvonal ugyanolyan ívelésű lesz.
Alakítsd át alsó csomópontot szimmetrikussá, majd az iránypontjaival érd el a megfelelő görbületet.
♦
Ne csodálkozz, a minta nem szimmetrikus, a csomópont te-szi a maga dolgát. Ezután mozdítsd el a bal oldali mélye-désnél levő pontot, és igazgasd az iránypontokat.
Automatikus csomópont ♦ A virág négy csücskén ki-próbáljuk az automatikus csomópontok kezelését. Ezeknek a szerepe, hogy a csomópont elmozgatásával is megtartsák annak szép ívét.
Az automatikus csomópont úgy mozog, csúszik az útvonal mentén, mint nyakláncon a gyöngyszem. Ha bármilyen egyéb csomópontot mozgatsz, az oly módon viselkedik, mintha rá lenne kötve az útvonalra, elmozdítja, néha fel-gyűri azt.
Az automatikus csomópont az íves csomópont egyik fajtája.
Jele a kör. Ha megmozdítod bármely iránypontját, azonnal visszaalakul íves csomóponttá.
Ilyen lett az elkészült útvonal. Az automatikus csomópontok a finomítás so-rán átalakultak íves csomóponttá.
Két okból használjuk: A szirmok vége nem csúcsos, hanem kerekített – erre persze az íves illetve a szimmetrikus cso-mópont is megfelelő lenne. Nagyon könnyen mozgatható a görbék mentén.
A továbbiakban három nyuszifület kell a Bézier eszközzel rajzolni. A finomítás során próbáld ki, hogy ha a görbüle-ten levő csomópontokat nem ívessé, hanem automatikussá alakítok, egészen gyorsan szerkeszthető az útvonal, miköz-ben a görbe mentén gyűrődések nélkül tologatod azokat. A végén nézd meg, honnan lehet esetleg kitörölni csomópon-tokat, hogy szebb legyen a görbe. A két kört se felejtsd el!
Végül ketőzd (CTRL+D) a három nyuszifület, tükrözd (h), CTRL-lal kényszerítve vízszintesen mozgasd a helyére.
Színezd egységes, a háttértől elütő színre, s mindegyiket vizsgáld meg közelről, hogy megfelelően illeszkednek-e egymáshoz.
Jelöld ki az alsó négyet, képezz Uniót közöttük. Nézd meg a csomópontokat, ha kell, az illesztéseknél finomíts! Ugyan-ezt tedd meg a felső két alakzattal is.
A színek azt jelzik, hogy mely objektumok lettek egymás-hoz forrasztva. Végül a bézs színű foltokat vond ki különb-ség művelettel a szirmokból. Unióval egyesítsd az összes objektumot, majd mentsd el magadnak, mert még szükség lesz rá!
Ha mindennel készen vagy, a Minta réteget kitörölheted, hogy ne növelje feleslegesen a fájl méretét.