amagánemberekfelirataiközésoroltamasajátkezűlegkészültplakátokat,táblákat, házkapukbanéskerítésekenláthatófeliratokat,illetveafalfirkákat,grafittiket.r étén 13 különféle feliratot számoltam össze, vásárúton 44-et. a magánemberek feliratai azértfontosak,mertleginkábbezeknekszabadanyelvválasztásuk,azazvalamennyire spontánéstermészetesnyelvválasztásttükröznek(pl.Pavlenko2012,45.p.).Ígyfel-
tehető,hogyezenaterületenvolnaalegtöbbmagyarfelirat,vagyisakianépszámlálá-F ó r u m Társadalomtudományi Szemle, XIV. évfolyam 2012/3, Somorja
sonmagyaranyanyelvűnekvalljamagát,azfeltehetőlegasajátportájáraismagyarulír kivalamit,vagymagyarnyelvűtáblátvesz.afentiokokmiattamagánemberekfelira-tainaknyelvimegoszlásátérdemeskülönbemutatni:
2. táblázat.nyelvimegoszlásamagánemberekfelirataiban
amegoszlásr éteesetébenmegerősítianyelvcserefolyamatáratettkorábbimegállapí- tásaimat:aréteimagyarokmártöbbterületenleszoktakamagyarnyelv-használatról,nor-matívvizuálisnyelvválasztássáváltakereskedelembenésamagánemberekesetébenis aszlovák.vásárútonviszontamagyaroktöbbségeazttartjaalegtermészetesebbnek, hogymagyarulírjakiamondandóját.aszámszerűenjelentősebb(10%fölötti)kategóriák között egyedül a magánemberek feliratai esetében találhatunk magyar dominanciát vásárúton.Fontosmegjegyezni,hogyezszinténösszefüggaszámolásimódszerrel.ha egyazonfeliratokabszolútszámátvennénkalapul,ésnemcsakazegymástólkülönböző feliratokat,valószínűlegszlovákdominanciátállapítanánkmegezenaterületenis.ennek egyikokaatáblákhozzáférhetőségéből,kereskedelmiforgalmazásábóladódik.vagyisa magánemberekfelirataigyakrankereskedelmitermékek,például„akutyaharap”típusú táblákgyártottformáiaz1990-esévekbenkezdtektömegesenelterjedni.
a magánemberek feliratai között viszonylag ritkán találunk kétnyelvű táblákat.
egyrésztazembereknemkészítenekilyeneket,másrésztkétnyelvűtábláknemkapha-tók, illetve a törvények nem követelik meg a szlovák nyelv használatát szemben a kereskedelemmel,aholamagyarnyelvcsakaszlovákmellettjelenhetmeg.
szlovákiában lényegében nem kaphatóak magyar nyelvű felirattal rendelkező, magánemberek által keresett táblák. Például „a kutya harap” típusú magyar nyelvű táblákatavásárútiaktöbbnyireagyőrivagybudapestibevásárlóközpontokbanszerzik be.egymásikpéldakéntapostaládákatésújságtartókatemlíthetjükmeg,amiketa helyi postán lehet megvásárolni, kizárólag szlovák nyelvű felirattal (Pošta,Noviny).
Postafeliratútáblátegyesetbenlehetlátnivásárúton,amiúgykészült,hogyazš-rőla tulajdonossajátkezűleglekapartaamellékjelet.
Magyarnyelvűmatricákatislátunkapostaládákon,decsakvásárúton.amatricák valamelyikszlovákiaimagyarnyelvűsajtótermékreklámjai.anevekenkívülezekjelzik, hogyaházlakójamagyar.r éténisvanelőfizetőjeazÚj SzónakvagyaVasárnapnak,de ottamatricákatnemteszikkiaportákra,igaz,szlováknyelvűsajtótermékekmatricáit semlehetmegtalálnir étén.r éténamagánemberekmagyarnyelvűtábláiigenritkák, azegyikkivételatemetőbenegycsaládisírbolthozkészültvilágháborúsemlékműRéte hősi halott honvédeiszöveggelésahősök(1914–1918,1941–1945)névsorával.9
Nyelv(ek) Réte Vásárút
Szlovák 10 17
Szlovák–magyar 1 3
Magyar 2 20
Egyéb – 4
F ó r u m Társadalomtudományi Szemle, XIV. évfolyam 2012/3, Somorja
9. ugyanebbenatemetőbenvanegykétnyelvűönkormányzatiemléktáblaamásholelhunytak emlékére.ezzelszembenazelőbbemlítetttáblátmagánemberállította,ezértnemkellett rávésniaz1996ótakészültemlékművekesetébenkötelezőszlováknyelvűfeliratot(Nyelvi jogok Szlovákiában…2010,26.p.).
vásárútonsokesetbenazembereksajátkezűlegbarkácsolják„akutyaharap”táb-lát és az újságtartót. Ilyenkor jellegzetesen csak magyar szöveg kerül rá, de egy-két ellenpéldát is sikerült találnom. ha egy magyar illető egy magyar többségű faluban sajátkezűlegkészítszlovákegynyelvűtáblát,akkorvalószínűlegavizuálisnyelvhasz-nálatanormatívmódonszlováklehet,devásárútonezinkábbkivételszámbamegy.
6. fénykép. sajátkészítésűújságtartóésfelirat,vásárút
következtetések
amagyaranyanyelvűbeszélőkszámszerűjelenléteadél-szlovákiaifalvakbannemtük- röződikanyelvitájképben.amagyarnyelvvizuálishasználatadél-szlovákiábanmesz-szeelmaradpéldáulanémetnyelvdél-tirolihasználatától(dalnegro2009).Továbbá avizsgálatalapjánmegállapíthatjuk,hogyaszlováknyelvetszéleskörbenhasználják amagyarfalvakfeliratain.sőt,nemzetköziésállami,vagyis„hivatalos”táblákeseté-bennemritkaakizárólagállamnyelvifeliratsem,ésvannakesetek,amikoratörvények kifejezetten tiltják a kisebbségi nyelvek használatát. a fentiek alapján kijelenthető, hogyazállamnyelvvizuálishasználatanincsveszélyben,illetvenemszorulvédelemre amegvizsgáltfalvakban,ígyannakvédelmehelyettsokkalinkábbarravolnaszükség, hogyaszlováktörvényalkotásmegkönnyítseéstámogassaakisebbséginyelvekvizuá-lishasználatát,amireaRegionális vagy Kisebbségi Nyelvek Európai Kartája(7.cikk,d/
pont) kötelezi is a szlovák kormányt. Természetesen több bátorítás érkezhetne a magyarközösségfelőlis,mivelanyelvtörvények–rendkívülellenségesalapideológiá- jukellenére–jóvaltöbbmagyarvagykétnyelvűfeliratotengednénekmeg,mintameny-nyivelkutatásomsorántalálkoztam.
akétnyelvűfeliratokáltalábanazönkormányzathozvagyakereskedelemhezkap-csolódnak,ésmindenképpenhelyijellegűtáblák:aközlekedéssel,kommunikációval,
F ó r u m Társadalomtudományi Szemle, XIV. évfolyam 2012/3, Somorja
mobilitással vagy állami monopóliumokkal kapcsolatos feliratok kivétel nélkül csak szlovákultalálhatóakmeg.alegnagyobbváltozatosságakereskedelmiésamagánfel-iratokesetébenfedezhetőfel.Ittvilágosanlátszikakétközösségköztikülönbségis.
r éténavizuálisnyelvhasználatnormatívesetbenszlovák,vásárútonmagyar.amagyar nyelv vizuális használata r étén már nyilvános kiállásnak számít, ami kockázatos és kerülendő a személyes megítélés szempontjából. vásárúton inkább az a vélekedés uralkodik, hogy a magyar nyelv vizuális használata természetes, de a mellette való állásfoglalás„nacionalista”hozzáállásnakminősülhet,amitavásárútiaknagytöbbsé- gekerülendőnektart.aterepmunkaalapjánelmondható,hogyadél-szlovákiaimagya- rokinkábbamagyartannyelvűiskolákmellettállnakki,avizuálismagyarnyelvhasz- nálattalkapcsolatoskérdésekreviszonta„csaknelegyensemmiprobléma”,„nemsze-retemanacionalistákat”típusúmegnyilatkozásokkalválaszolnak.
azegynyelvűmagyarnyelvitájképetintézményekesetébenleginkábbcsakazelha- nyagolhatószámúegyháziéscivilszervezetifeliratadja,habárnémelyikmagyarnem-zetijelképekhezkapcsolódik.vásárútonegy-kétad hocjellegű,ideigleneskereskedelmi táblaiscsakmagyarulfordulelő,amiaztjelzi,hogyavertikális,mindennapinyelvhasz-nálatatelepülésenegyértelműenmagyar(a„külsősök”,pl.azellenőrökszámárafontos aszlovák).vásárútonamagánemberekfelirataiigénytjeleznekazautonómmagyarfel-iratokhasználatára.ezazzalfüggössze,hogyazadatközlőkszerinttermészetes,hogya magánemberekfelirataivásárútonmagyarnyelvűeklegyenek.r éténazadatközlőkarra akérdésre,hogymilyennyelvűfeliratottennénekkiaházukra,portájukra,általábanúgy válaszoltak,hogykétnyelvűt.Igaz,ezazeszménynemtükröződikatanulmányomban leírtgyakorlatban,amireleginkábbaszlovákegynyelvűségjellemző.
a magánemberek vizuális magyar nyelvhasználatát valamelyest korlátozza, hogy szlovákiábannemigenkaphatókkétnyelvűvagymagyarnyelvűtáblák.Tapasztalataim szerint székelyföldön például jóval több figyelmet fordítottak erre a kérdésre, és viszonylag könnyen voltak hozzáférhetők kétnyelvű, illetve egynyelvű magyar táblák.
Természetesentörténelmigyökerekisállhatnakakülönbségekmögött,deMisad(pl.
2009,18.p.)tanulmányaialapjántudjuk,hogydél-szlovákiábanisvoltmárpéldaa magyarnyelvűség kibővülésre a kereskedelem területén, így amennyiben a vizuális magyarnyelvhasználatirántiigénykomolyabbkereslettéváltozik,valószínűlegakíná-latisbővülhetmagyarnyelvűtáblákkalamagyarnyelvűüdvözlőlapokmintájára.Fontos megjegyezni,hogyvásárútonsemtalálkoztamolyanvéleménnyel,hogyamagánfelira- tokonkívülpl.akereskedelembenlenneigényautonómvizuálismagyarnyelvhaszná-latra.vásárútonisnagyonkevesenésinkábbközvetettentartjákproblémánakakis számúmagyarfeliratot,sokkalnagyobbnyelviproblémánakérzikafiatalokalacsony-nakvéltszlováknyelvtudásátatelepülésen.
„aszociolingvistákmamárnemcsakjegyzetfüzettelésdiktafonnaljárjákavilágot, digitálisfényképezőgépisvannáluk,amivelpillanatképeketrögzítenekarról,amiidő-közben»nyelvitájképként«váltismeretessé.”(Blommaert2012,5.p.).g orterésmtsai.
(2012)szerintakisebbségekesetébenanyelvitájképvizsgálataemelialakosságnyel- vitudatosságát,ésatémávalvalófoglalkozásjellegzetesenbátorítjaakisebbséginyel-vekvizuálishasználatát,amitovábbsegíthetiazadottnyelvszóbelihasználatátis.a vizsgálatesetükbenisarradöbbentetteráazaktivistákatésadöntéshozókat,hogya spanyol államnyelv jóval dominánsabb Baszkföldön, mint ahogy addig gondolták.
F ó r u m Társadalomtudományi Szemle, XIV. évfolyam 2012/3, Somorja
Továbbá,ennekeredményekéntakisebbséginyelvhasználatrevitalizációjáttámogató hivatalosszervekelőírtákazállamifeliratokkétnyelvűségét,illetveamagánszférában bátorítottákabaszknyelvvizuálishasználatát.végülugyanezekahelyihivatalokren-deltékmegakövetkezőtanulmányt,amelybeng orterésmtsai.(2012)megállapították abaszknyelvnövekvővizuálisjelenlététmutatóújtendenciákat.
Felhasználtirodalom
Barni,Monica–CarlaBagna2010.LinguisticLandscapeandLanguagevitality.Inshohamyetal.
(eds.):Linguistic Landscape in the City.Bristol,MultilingualMatters,3–18.p.
Ben-r afael,elizieretal2010.Introduction.Inshohamyetal.(eds.):Linguistic Landscape in the City.Bristol,MultilingualMatters,xi–xxviii.p.
Beregszászianikó2005.„Csata”aszimbolikustérért,avagyalátható/láthatatlananyanyelv.In Beregszászi anikó–Papp r ichard (szerk.):Kárpátalja: Társadalomtudományi tanul-mányok. Budapest–Beregszász, MTa etnikai-nemzeti kisebbségkutató Intézet–II.
r ákócziFerenckárpátaljaiMagyarFőiskola,158–178.p.
Blommaert, Jan 2012.Chronicles of complexity. Ethnography, superdiversity, and linguistic landscapes.TillburgPapersinCulturestudies29.Tillburguniversity.
Cenoz,Jasone–durkg orter2006.Linguisticlandscapeandminoritylanguages.Indurkg orter (ed.):Linguistic Landscape. A New Approach to Multilingualism. Clevedon, MultilingualMatters,67–80.p.
CséplőFerenc1995.Réte – bástya és menedék. Helytörténet két egyházi könyv köré építve.
g yurcsóIstvánalapítványFüzetek3.
dalnegro,silvia2009.LocalPolicyModelingtheLinguisticLandscape.Inshohamy,elana–durk g orter (eds.):Linguistic Landscape. Expanding the Scenery. London, r outledge, 206–218.p.
edelman, Loulou 2009. w hat’s in a name? Classification of Proper names by Language. In shohamy,elana–durkg orter(eds.):Linguistic Landscape. Expanding the Scenery.
London,r outledge,141–154.p.
g al,susan1979.Language Shift. Social Determinants of Linguistic Change in Bilingual Austria.
newyork,academicPress.
g al,susan2006.Language,itsstakesanditseffects.Ing oodin,r obert–CharlesTilly(eds.):The Oxford Handbook of Contextual Political Analysis. oxford, oxford university Press, 376–391.p.
g orter,durketal.2012.TherevitalizationofBasqueandtheLinguisticLandscapeofdonostia-san sebastián. In g orter, durk, et al. (eds.):Minority Languages in the Linguistic Landscape.Basingstoke,Palgrave,148–163.p.
duchène,alexandre–Monicaheller(eds.)2012.Language in Late Capitalism. Pride and Profit.
newyork,r outledge.
hult, Francis 2009. Language ecology and linguistic landscape analysis. In shohamy, elana–
durk g orter:Linguistic Landscape: Expanding the Scenery. new york, r outledge, 88–104.p.
Jaworski, adam–Crispin Thurlow 2010. Introducing semiotic Landscapes. In Jaworski, adam–Crispin Thurlow:Semiotic Landscapes: Language, Image, Space. London, Continuum,1–40.p.
Landry,r odrigue–r ichardBourhis1997.Linguisticlandscapeandethnolinguisticvitality.Journal of Language and Social Psychology,16.,23–49.p.
Langman, Juliet–Lanstyák István 2000. Language negotiations in slovakia. views from the hungarianminority.Multilingua,19.,55–72.p.
F ó r u m Társadalomtudományi Szemle, XIV. évfolyam 2012/3, Somorja
LanstyákIstván2000.A magyar nyelv Szlovákiában.Budapest,osiris.
Lanstyák István–szabómihály g izella 2005. hungarian in slovakia. In Fenyvesi, anna (ed.):
Hungarian Language Contact outside Hungary. Studies on Hungarian as a minority language.amsterdam,JohnBenjamins,47–88.p.
LanstyákIstván–szabómihályg izella2009.hungarianinslovakia.Languagemanagementina bilingual minority community. In: nekvapil, Jiří–Tamah sherman (eds.):Language Management in Contact Situations. Perspectives from Three Continents. Frankfurt amMain,PeterLang,49–73.p.
Lou,JiaJackie2010.Chineseontheside.TheMarginalizationofChineseintheLinguisticand social Landscapes of Chinatown in washington, dC. In shohamy et al. (eds.):
Linguistic Landscape in the City.Bristol,MultilingualMatters,3–18.p.
Menyhárt József 2004. a katolikus egyház nyelvpolitikája szlovákiában. In Lanstyák István–
Menyhárt József (szerk.):Tanulmányok a kétnyelvűségről II. Pozsony, kalligram–
g ramma,28–51.p.
Misadkatalin2009.Nyelvi kontaktusok. Szlovákiai magyar vonatkozású alkalmazott nyelvésze-ti tanulmányok.dunaszerdahely,Liliumaurum.
Mrva Marianna–szilvássy Tímea 2011. kétnyelvűség a dél-szlovákiai településeken.Fórum Társadalomtudományi Szemle,13.évf.1.sz.37–58.p.
Nyelvi jogok Szlovákiában. Anyanyelvhasználati útmutató2010.somorjaéskomárom,Fórum kisebbségkutatóIntézetésanyanyelvűnkértPolgáriTársulat.
Opinion on the Act on the State Language of the Slovak Republic.Venice Commission, European Commission for Democracy Through Law. www.venice.coe.int/docs/2010/CdL-ad(2010)035-e.asp,letöltve2012.április22.
Pavlenko, aneta 2012. Transgression as the norm: r ussian in Linguistic Landscape of kyiv, ukraine.Ing orter,durketal.(eds.):Minority Languages in the Linguistic Landscape.
Basingstoke,Palgrave,36–56.p.
Regionális vagy Kisebbségi Nyelvek Európai Kartája.Magyarulhozzáférhető:http://www.hhrf.
org/prominoritate/1996/nyar12.htm,letöltve2012.augusztus24.
scollon,r on–suziew ongscollon2003.Discourses in Place. Language in the Material World.
London,r outledge.
shohamy, elana 2006.Language Policy: Hidden agendas and new approaches. London, r outledge.
shohamy,elena–shoshiwaksman2009.Linguisticlandscapeasanecologicalarena.Modalities, meanings,negotiations,education.Inshohamy,elana–durkg orter(eds.):Linguistic Landscape: Expanding the Scenery.London,r outledge,313–331.p.
simon szabolcs 2010.Nyelvi szondázások. Alkalmazott nyelvészeti tanulmányok a szlovákiai magyar nyelvhasználat köréből.dunaszerdahely,Liliumaurum.
sloboda, Marián 2009. state Ideology and Linguistic Landscape. a Comparative analysis of (Post)communist Belarus, Czech r epublic and slovakia. In shohamy, elana–durk g orter (eds.):Linguistic Landscape: Expanding the Scenery. London, r outledge, 173–188.p.
szabómihály g izella 2009. a nyelv szimbolikus funkciója a szlovák államnyelvtörvényben.
Magyar Tudomány,170.évf.11.sz.1329–1334.p.
szabómihályg izella2011.Milyen a dél-szlovákiai nyelvi tájkép? Egy- és kétnyelvű feliratok típu-sai a magyarlakta területeken.előadása43.kazinczynapokprogramjában.kassa, 2011.október28–29.
The Language act and minority rights in Slovakia,2009.www.culture.gov.sk/aktuality/the-lan-guage-act-and-minority-rights-in-slovakia,letöltve2012.április22.
F ó r u m Társadalomtudományi Szemle, XIV. évfolyam 2012/3, Somorja
PeTTer ILaIhonen
TheLIng uIsTICLandsCaPe oFTw ohung ar IanvILLag es InsouTh-wesTsLovakIa
Thestudyofvisuallanguageuseisagrowingfieldwithawealthofmethodological perspectives. Linguistic Landscape (LL) is seen among the mechanisms that transmitideologyintolanguagepractices.r esistancetodominantideologiesis typicallydisplayedintheLLaswell.Theinvestigated‘hungarian’villageshavea slovak dominant LL with nests of bilingual, hungarian and other signage.
International and governmental signs are exclusively in slovak. however, the municipalitiescherishslovak-hungarianbilingualism.w herehungarianspresent an overwhelming majority, there hungarian appears in commercial signs as a secondlanguage.asaninfrequentexceptiontotherule,minorityassociations andthechurchesproducesignsinhungarian.autonomoususeofhungarianis significantonlyinthesignageofprivateindividualsinavillagewherehungarians formover90%majority.TheLLhasbecomeamechanismescalatinglanguage shift in the village with a bilingual population. In order to reverse this, the dominantideologyofseeingthevisualuseofhungarianinsouthernslovakiaas athreattostatesovereigntyshouldchangetowardsfacilitatingandencouraging thevisualuseofhungarianlanguagebothinpublicandprivatelife.