a­nyelvi­ideológiák­és­a­perspektívák­sokasága

a­ szemüveg-­ és­ maszk-metafora­ használatának­ –­ mint­ írtuk­ –­ nagy­ előnye,­ hogy nagyon­megkönnyíti­a­gondolkodást­a­nyelvi­ideológia­nehezen­elképzelhető­fogalmá-ról­ (a­ metaforák­ ilyen­ előnyeiről­ l.­ Lakoff–Johnson­ 2003,­ 8–10.­ p.).­ Probléma­ csak azzal­ van,­ hogy­ nehéz­ megkülönböztetni,­ mikor­ gondolkodunk­ az­ ideológiákról­ vala-melyik­ metaforánk­ szellemében,­ és­ mikor­ kezdünk­ a­ metafora­ hatására­ ideológiák helyett­valóságos­tárgyakról,­szemüvegről­és­maszkról­beszélni.­Mert­ha­ez­utóbbi­eset áll­fönn,­könnyen­előfordulhat,­hogy­azokat­a­jellemzőket­is­az­ideológiák­sajátjának tekintjük,­amelyek­igazából­a­segítségül­hívott­szemüveg-­vagy­maszk-metaforának­a tartozékai.­ Például­ ha­ az­ említett­ két­ metaforát­ „túl­ komolyan­ vesszük”,­ azaz­ saját,

F ó r u m Társadalomtudományi Szemle, XIV. évfolyam 2012/3, Somorja

15.­ Fairclough­1989,­85.­p.,­idézi­Lippi-g reen­1994,­188.­p.

16.­ Talán­érdekes­adalék­a­kérdéshez­a­perspektívaetimológiája,­mert­a­szó­a­latin­’keresztül’

jelentésű­per- és­ a­ ’nézni’­ jelentésű­specere elemek­ kapcsolatára­ vezethető­ vissza.­ a

„nézés”­ tehát­ nemcsak­ a­ szó­ jelentésének­ egyik­ elemeként­ jelenik­ meg,­ hanem­ rejtve annak­etimológiájában­is.

említett­ korlátain­ kívül­ is­ érvényesítjük,­ akkor­ a­ diskurzuselemzés­ a­ tervezetthez képest­könnyen­egészen­más­irányt­vehet.

ha­nem­vesszük­figyelembe­a­két­említett­metafora­korlátait,­előfordulhat,­hogy­arra jutunk:­létezik­valamiféle­biztos­pont­vagy­fogódzó,­amely­alapján­fölfejthetők­a­nyelvi ideológiák;­vagy­megfordítva:­amelyhez­a­nyelvi­ideológiák­leleplezésével­el­lehet­jutni.

eszerint­ minél­ több­ nyelvi­ ideológiát­ sikerül­ fölismernünk,­ illetve­ kiiktatnunk,­ annál közelebb­ kerülünk­ egy­ mindennemű­ ideológiai­ torzítástól­ mentes­ metanyelvi­ diskur-zushoz.

ennek­a­szemléletnek­a­helyességét­mindeközben­az­élettelen­világ­természettu-dományának­objektivitása­is­megerősíti,­és­azt­a­benyomást­kelti,­mintha­a­nyelv­is vizsgálható­lenne­természettudományos­módszerekkel.­az­a­tény­pedig­elkerüli­a­figyel- met,­hogy­míg­az­élettelen­világ­természettudósa­kísérletek­végzésével­határt­tud­szab-ni­saját­értelmezéseinek,­és­valóban­olyan­eredményre­juthat,­ami­objektíve­érvényes, addig­a­nyelv,­pontosabban­a­valós­diskurzusok­elemzése­során­nincs­olyan­objektív kritérium,­ amely­ segítségével­ egyértelműen­ elválasztó­ lenne­ a­ nyelv­ értelmezése­ a nyelvi­ideológiáktól.¹⁷

a­ nyelvi­ ideológiák­ vizsgálata­ kapcsán­ tehát­ a­szubjektív :­objektív szembenállás elveszíti­eredeti­értelmét­és­jelentőségét.­a­szubjektivitás a­nyelvi­ideológiák­kutatásá-nál­nem­tudományosan­irreleváns,­hátráltató­tényezőként­jelenik­meg,­hanem­mint­a nyelvi­jelenségek­egyik­lehetséges­megközelítésmódja­(vö.­w oolard–schieffelin­1994, 69–70.­p.).­az­objektivitás pedig­itt­nem­emberi­akaraton­és­szándékon­fölülemelke- dett­megközelítésmódot­jelent,­hanem­legfeljebb­a­metanyelvi­tevékenységet­befolyá-soló­ideológiák­tudatosításának­a­szándékát.

a­nyelvi­ideológiák­kutatója­számára­tehát­minden­olyan­adat­érdekes­lehet­–­igaz-ságértéktől­ függetlenül­ –,­ amely­ a­ nyelvet,­ a­ nyelvhasználatot,­ a­ nyelvi­ közösségek helyzetét,­a­nyelvek­egymáshoz­való­viszonyát­stb.­igyekszik­valamilyen­módon­értel- mezni.­ezekre­a­kutató­nem­mint­a­nyelvi­valóság­„eltorzítására”,­az­emberek­„szán-dékos­félrevezetésére”­vagy­egy­felvilágosult,­objektív­ellenőrző­szerv­„hiányára”­tekint.

a­„torzulást”­ehelyett­mint­a­metanyelvi­diskurzusok,­illetve­az­egyes­nyelvtudományi paradigmák­szerves­részét­értelmezi,­amely­lehet­ugyan­félrevezető­–­ami­azt­jelenti, hogy­a­vélekedés­nem­feltétlenül­felel­meg­a­nyelvi­valóságról­alkotott­tudományosan elfogadott­képek­egyikének­sem­(l.­nyelvi­mítoszok)­–,­de­ugyanúgy­része­lehet­a­tudo-mányos­diskurzusnak­is.

ezek­fényében­tehát­az­objektív :szubjektívoppozíciót­a­perspektívák­sokaságával váltjuk­ föl.­ ennek­ lényege,­ hogy­ a­ diskurzuselemző­ nem­ helyezkedik­ a­ 19.­ századi regény­mindentudó­szerzőjének­pozíciójába­(aki­objektív­látásmódjának­köszönhetően mindig­mindenre­tudja­a­választ).­ehelyett­a­regény­olvasójaként­és­egyben­értelmező- jeként­lép­föl,­aki­a­szöveg­dialógusaiban­megjelenő­szereplők­különböző­szempontja-it­követi­nyomon­–­összehasonlítva­azokat­egymással­és­más­szövegek­dialógusaival.

hasonlatok­nélkül:­a­diskurzuselemző­nem­képzel­el­valamiféle,­objektivitásnak­neve-zett­ központot,­ amely­ alapján­ minden­ megnyilatkozás­ ideológiai­ szempontból­

értel-F ó r u m Társadalomtudományi Szemle, XIV. évfolyam 2012/3, Somorja

17.­ vö.­a­nyelvi­ideológiák­meghatározásának­különböző­módjaival,­elsősorban­azok­legtágabb felfogásával­(l.­Lanstyák­2011b,­15–16.­p.).

mezhetővé­ válik,­ hanem­ különféle­ szempontokkal­ dolgozik,­ amelyeket­ egymással szembeállít,­függetlenül­attól,­hogy­ő­melyik­állásponttal­–­a­dialógus­mely­szereplőjé-vel­–­azonosul­(vö.­w odak–Meyer­2009,­7.­p.).

az­arkhimédészi­pont,­illetve­az­„ideológiamentes­objektivitás”­elutasítása­kapcsán azonban­könnyen­fölmerülhet­a­kérdés,­hogy­ez­az­elgondolás­milyen­megoldást­kínál olyan­esetekben,­amikor­egy­tudományos­szöveg­szerzője­az­egyes­nyelvi­jelenségek tárgyalása­során­egyetlen­utalást­sem­tesz­a­jelenségekhez­fűződő­saját­viszonyára,­és azokat­kizárólag­értéksemleges­fogalmakkal­írja­le.­kérdés­tehát,­hogy­hogyan­lehet ilyen­megközelítéssel­kezelni­azt,­amikor­a­metanyelvi­szöveg­nem­foglal­állást­sem­a nyelvi­jelenség­visszaszorítása,­sem­annak­támogatása­mellett­–­ehelyett­azt­egysze-rűen­más­jelenségekkel­egyenrangúként­kezeli.­az­elméleti­keretünk­ezt­a­problémát úgy­oldja­meg,­hogy­az­ilyen­megközelítésmódot­a­nyelvi­neutralizmus­ideológiájának tekinti­(vö.­Pokorný­2009,­321.­p.).

Mivel­az­arkhimédészi­pont­hiánya­elméleti­keretünk­alapja,­és­egyben­egyik­sarka-latos­kérdése,­mondhatni­achilles-sarka,­érdemes­megvilágítani,­hogy­a­neutralizmus miért­ tartható­ számon­ a­ nyelvi­ ideológiák­ sorában.­ kiindulópontul­ r oland­ Barthes Pierre abbé ikonográfiája c.­írásából­választottam­egy­részletet,­amelynek­analógiájá-val­tisztázhatónak­látszik­a­kérdés.­érdemes­egy­hosszabb­idézetet­megengednünk.

„a­csaknem­kopaszra­nyírt­hajzat­[...]­kétségtelenül­egy­olyan­frizurát­igyekszik­megvaló-sítani,­amely­teljesen­független­a­műgondtól,­sőt­a­technikától­is,­és­amely­nem­egyéb, mint­a­hajviselet­nulla­foka.­nyiratkoznia­persze­muszáj­az­embernek,­e­szükségszerű műveletnek­azonban­nem­szabad­semmiféle­sajátos­létezési­formában­megtestesülnie:

csak­van,­anélkül,­hogy­lenne­valami.­Pierre­abbé­hajviselete­tehát,­amely­látnivalóan valamiféle­semleges­egyensúlyra­törekszik­a­rövid­haj­(amely­az­illem­szerint­a­feltűnés elkerülésének­ egyezményes­ jele)­ és­ a­ torzonborz­ üstök­ között­ (amely­ az­ összes­ illem-szabály­megvetését­sugallja),­a­szent­hajviseletének­őstípusát­utánozza;­a­szent­ugyanis olyan­lény,­aki­formális­szempontból­senkihez­sem­hasonlítható:­a­divat­eszméje­össze-egyeztethetetlen­ a­ szentségével.­ a­ dolgot­ azonban­ [...]­ az­ bonyolítja,­ hogy­ itt,­ miként másutt­is,­a­semlegesség­végül­a­semlegesség­jelévéválik,­és­ha­csakugyan­el­akarnók kerülni­ a­ feltűnést,­ mindent­ elölről­ kellene­ kezdenünk.­ ami­ például­ a­ hajviselet­ nulla fokát­illeti,­ez­egyszerűen­a­ferences­szellem­jele;­[...]”­(Barthes­1983,­57–58.­p.).

ebben­a­szövegrészben­Barthes,­bár­merőben­más­összefüggésben,­de­ugyanazzal­a problémával­néz­szembe,­mint­ami­a­nyelvi­neutralizmus­kapcsán­fölmerült,­s­mivel­ő a­maga­helyén­magyarázatot­is­kínál­erre,­ezt­most­megpróbáljuk­átültetni­a­nyelvi­ide-ológiák­elméleti­keretébe.

a­hajviselet­nulla­foka­számunkra­a­nyelvi­jelenségekhez­való­semleges­viszonyu-lást­jelenti.­ez­az­a­megközelítésmód,­amely­egyfelől­attól­akarja­távol­tartani­magát, hogy­valamiféle­standardizált­nyelvállapotot­vegyen­a­védelmébe,­vagy­az­ehhez­való hűséget­hangsúlyozza­(l.­pl.­nyelvművelés);­másfelől­attól,­hogy­az­említett­nyelvállapo- ton­(egyelőre)­kívül­eső­formákat,­megnyilatkozási­módokat­igyekezzen­„egyenjogúsíta- ni”,­támogatni­(l.­pl.­egyes­nyelvi­ismeretterjesztő­munkákat).­ehelyett­egyfajta­semle- ges­álláspontot­foglal­el­ezek­között,­amely­kívül­esik­a­pozitív­és­negatív­értékítélete-ken,­mert­ezeket­összeegyeztethetetlennek­tartja­a­leírói­„objektivitással”.­a­deskriptív hangnem­ azonban­ egy­ idő­ után­ nem­ pusztán­ az­ értékítéletektől­ való­ távolmaradást

F ó r u m Társadalomtudományi Szemle, XIV. évfolyam 2012/3, Somorja

jelenti,­hanem­egy­új­értékelő­szempont­születését,­amely­a­nyelvi­jelenségek­értékelő megítélésének­helyébe,­az­ilyen­megítélések­elítélését­állítja.­Tehát:­az­ítélkezés­moz-zanata­az­ilyen,­semleges­megközelítésben­is­megtalálható,­de­nem­a­konkrét­nyelvi jelenségeket­rendezi­pozitív­vagy­negatív­pólusokba,­hanem­az­effajta­rendezést­ítéli meg­negatívan,­mert­az­ellentétben­áll­a­tudományos­álláspont­alapvető­kritériumával.

e­kritérium­szerint­–­ahogy­Lanstyák­István­fogalmaz­a­neutralizmus­kapcsán­–­„a­nyel-vi­változások­általában­véve­nem­értékelhetők­kedvezőnek­vagy­kedvezőtlennek”,­az ezekbe­való­emberi­beavatkozás­pedig­aggályos­(Lanstyák­2011b,­53–54.­p.).­az­ere-deti­ kritériumok­ mellé,­ amelyek­ a­ nyelvi­ jelenségek­ megítélését­ pozitív­ vagy­ negatív irányba­ igyekeztek­ eltolni,­ tehát­ egy­ új­ kritérium,­ a­ nullpont­ kritériuma­ került,­ amely szintén­nem­tartható­értékítélet-mentesnek,­mivel­az­előbbi­kritériumokhoz­hasonlóan értékel.­Csakhogy­ez­azt­a­pontot­képviseli,­amelyhez­a­többi­értékítélet­viszonyítva­van (erről­l.­Flusser­1997,­70.­p.).­ezek­fényében­tehát­érthető,­hogy­a­semlegesség,­amely Barthes-nál­a­semlegesség­jelévé­vált,­nálunk­a­neutralista­nyelvi­ideológia­ismertető-jegyévé­lesz.¹⁸

a­perspektívák­sokaságának­metaforája­és­az­ezek­alapján­kibontott­elméleti­hát- tér­kapcsán­azonban­föl­kell­tennünk­a­kérdést,­hogy­vajon­nem­léptünk-e­mi­is­az­ide-ológia­„csapdájába”,­azaz­–­mint­arra­Pokorný­is­utal­–­a­nyelvi­ideológiák­kritikája­nem vált-e­titokban­saját­ideológiáink­védelmévé­(Pokorný­2009,­321.­p.).

Megközelítésünkből­nyilvánvaló,­hogy­az­pozitív­értéknek­tekinti­az­ideológiai­néző-pontok­sokaságát,­és­hogy­minél­több­ideológiai­szempontot­sikerül­fölfejtenie,­annál értékesebbnek­tartja­a­kutatás­eredményeit.­Célként­pedig­a­metanyelvi­diskurzusok hátterében­ húzódó­ ideológiai­ sokféleség­ hiteles­ és­ pontos­ földerítését,­ valamint­ a homogén­ideológiai­látásmód­fölszámolását­tűzi­ki.­ezek­az­ismertetőjegyek­leginkább a­pluralizmus­ideológiájára,­sőt­mondhatni,­ennek­kutatási­módszerként­való­alkalma-zására­utalnak.¹⁹

a­pluralista­megközelítésnek­számos­előnye­van­a­kutatásra­nézve.­az­ugyan­axió-ma,­hogy­a­pluralizmus­is­csupán­egyetlen­szemléletmódot­foglalhat­magában,­mégis ez­az­az­„ideológiai­szemüveg”,­amelyen­keresztül­lehet­úgy­nézni­az­összes­többi,­egy- mással­összhangban­vagy­akár­ellentétben­álló­ideológiára,­hogy­azok­egyetlen­egy- ségben­maradnak.­azaz:­egy­olyan­egységes­látásmódot­kínál,­amelyben­nem­az­ideo-lógiák­mögött­meghúzódó­érdekek­és­célok­meg/elítélése,­hanem­a­sokféleség­válik­a

fő­szemponttá.­a­pluralizmussal­ellentétes,­a­homogenitást­támogató­(nyelvi)­ideológi-F ó r u m Társadalomtudományi Szemle, XIV. évfolyam 2012/3, Somorja

18.­ Mellékesen­azt­a­kérdést­is­érdemes­fölvetni,­hogy­a­neutralista­megközelítés­milyen­szem- pontok­szerint­választja­ki­a­leírásra­szánt­nyelvi­jelenséget.­Más­szóval:­milyen­értékítéle-tek­mentén­kerül­kiválasztásra­az­a­nyelvi­jelenség,­ami­a­pozitív­és­negatív­értékítéletektől mentes­ leírás­ tárgyát­ fogja­ képezni.­ a­ lexikográfia­ példáján­ ez­ azt­ jelenti,­ hogy­ a­ „nyelvi tények­és­fejlemények­puszta­számbavételéhez”­(értsz.­I.,­vII.­p.),­„mekkora­lyukú­rostát”

használnak­ a­ szótárírók­ (Lanstyák­ István­ metaforája­ –­ Lanstyák­ 2003,­ 375.­ p.)­ –­ azaz melyek­azok­a­szavak,­amelyeket­például­„gyakori”-nak­vagy­„fontos”-nak,­azaz­a­szótárba való­felvételre­alkalmasnak­lehet­minősíteni (ez­utóbbi­kérdésről­nyelvhelyességi­vonatko-zásban­l.­Lanstyák­i.­m.).

19.­ Természetesen­ebben­az­esetben­a­pluralizmus­nem­specifikusan­nyelvi ideológiaként­jele-nik­meg.

ák­törekvései­pedig­ezek­alapján­egyszerűen­a­sokféleség­megnyilvánulásaiként­tart- hatók­számon.­vagyis­azt­mondhatjuk,­hogy­a­pluralizmus­ideológiája­megfelelő­kiin-dulópontként­szolgálhat­ahhoz,­hogy­a­kutatás­nyitott­maradhasson­más­nézőpontok irányába­–­még­akkor­is,­ha­a­pluralizmus­is­csak­egy­ideológiai­szemléletmód.­ebben rejlik­ az­ ilyen­ ideológián­ alapuló­ kutatási­ módszer­ ereje:­ nem­ szab­ gátat­ más­ néző- pontok­érvényesülésének,­és­szabad­kezet­enged­a­kutatónak­ahhoz,­hogy­alakalmi- lag,­különböző­nézőpontból­szemlélje­kutatásának­tárgyát.­Talán­nem­túlzás­azt­állíta-ni,­hogy­a­pluralista­megközelítés­nem­egyszerűen­egy­ideológiai­állásfoglalás­explicit kifejezése,­hanem­–­úgy­tűnik­–­módszertani­követelmény­is:­objektív­értelmezési­pozí-ció­híjával­ugyanis­csak­a­különféle­nézőpontok­számba­vétele­és­ütköztetése­tűnik reális­kutatási­célnak.

Mindemellett­azonban­nem­feledkezhetünk­meg­arról,­hogy­ez­az­ideológia­is­csu- pán­egyetlen­szemléletmódot­takar­a­sok­lehetséges­közül.­ennélfogva­a­pluralizmus-ra­is­úgy­kell­tekintenünk,­mint­olyan­megközelítésre,­amely­ugyan­a­többi­ideológiához képest­rendkívül­nyitott­szemléletet­jelent,­végeredményben­ez­is­egy­behatárolt­pers-pektíván­belül­mozog,­amely­nem­engedi­látni­azt,­ami­ezen­kívül­esik.­Tehát­még­ha­a pluralizmusra­továbbra­is­mint­a­kutatási­módszerünk­alapvető­kiindulópontjára­tekin- tünk,­nem­elégedhetünk­meg­vele.­ki­kell­egészíteni­más­ideológiák­szemléleti­módjá-val,­sőt­megkockáztathatjuk:­az­összes­többi­ideológiáéval,­mivel­mindegyik­valamelyik más­ oldalát,­ illetve­ tulajdonságát­ mutatja­ meg­ az­ értelmezett­ –­ esetünkben:­ nyelvi vagy­nyelvi­vonatkozású­–­jelenségnek.­az­pedig,­hogy­ezek­közül­mi­válik­láthatóvá­és mi­az,­ami­rejtve­marad,­a­különböző­ideológiai­szemléletmódokból­vehető­csak­észre.

a­következő­fejezetben­azt­nézzük­meg,­hogy­mindez­hogyan­működik­a­gyakorlatban.