lyet a logikum a jo g területén játszik, m eg kell em lékez
nünk arról a két homlokeg'yenest ellenkező, de egyform án helytelen álláspontról, am elyet e kérdésben a bécsi jog- bölcseleti iskola feje, Kelsen, s vele éles polém iába szálló volt tanítván ya, Sander, foglaln ak el.
Kelsen felfo g á sa szerint m aga a jog teljesen alogikus valam i. A m int a term észettudom ánnyal szembeni annak tárgya, a természet, alogikusnak tekinthető, akként a
jog-47 V. ö. E. Meynial i. ni., 173. 1. : „ . . . l a logique n’est pourtant, qu’un instrument, mis en mouvement par des mobiles très variés, dirigé par le sentiment de l’équité de la pitié, par le besoin de paix sociale, par toutes les conceptions morales d’une époque.“ — Továbbá Gen y i. m., 162. 1.: „ . . . l e droit positif est, principalement, œuvre de l’ac
tivité tout entier de l’hom m e...“ 163. 1.: „ . . . l e vouloir dirigera constamment l’intellect.“ — Rûmelin, i. m., 9. 1.: „Wenn irgendwo,
>o ist auf dem Gebiete der Jurisprudenz von dem Primat des Willens zu reden . . . “
26 M O Ó R GY UL A
tudom ány tárgya, a jog is alogikus K elsen szerint.48 * 50 51 Ez a párhuzam n y ilván valóan helytelen, mert hiszen a term é
szettudom ányok és a szellem tudom ányok tárgya között óriási különbség van. A szellem tudom ányok tárgya m aga is szellem i tartalom , am inek sem m iesetre sem kell alogikus nak lenn ie azért, mert a term észettudom ány tárgya a lo g i
kus. K elsen a jog „alogikus an yaga“ gyan ánt a törvén ye
ket, bírói ítéleteket, közigazgatási aktusokat stb. sorolja fel.48 A ki tudja, hogy m en nyi logik ai munka van eg-y-egy törvényhozási alkotásban v a g y bírói ítéletben, az nehezen fogja elfogadhatni azt az á llítást, hogy ezek egészen „alogi
kus valam ik “.
K elsen szerint ebből az alogikus an yagból csupán a jogtudom ány alkot ja m eg a jog hipotetikus ítéleteit, a jog szabályokat. 'A törvények, ítéletek, közigazgatási aktusok alogik u s an yaga, — m ondja — felvétetik a jogszabályok ítéleteibe s ezáltal a logik ai szférába em elkedik.“"0 S ezért szerinte „a jogot m int alogikus, anyagot éppen ú g y m eg kell különböztetni a jog logik u s m egism erésétől, a jogról szóló íté le te k tő l. . . a jogtudom ány jogától, m int az etikuin- nak és az esztétikum nak alogikus anyagát az etika és az esztétika m egítélést jelentő logik ai ítéleteitől.“’1 K elsen szerint tehát nem csak a jogrendszer logikus összefüggését, hanem m ár a jogszabályokat is a jogtudom ány terem ti m eg a jog alogik u s anyagából. „Csakis ez a jog — mondja
— (t. i. a jogtudom ány joga) áll jogszabályokból, m int
h ogy csupán a jogot m egism erő tudat fejezi ki m agát jo g szabályok, v a g y is logik ai ítéletek által.“52 53 * „S ezért csupán a jogtudom ánynak, de nem a jognak lehetnek szintetikus ítéletei.“58
48 Hans Kelsen: Rechtswissenschaft und Recht. (Zeitschrift für öffentliches Recht, III. köt,, 1922, 103—235. 11.) 192. 1.: „Unterschei
det man zwischen Recht und Rechtswissenschaft, sowie man zwischen N atur und Naturwissenschaft unterscheidet, dann ist das Recht . .. ebenso wie die Natur, sofern man sie dabei nicht als Gegenstand einer Erkenntnis im Auge hat — ein Alogisches.“
48 U. o.: „Gesetzesbeschlüsse, richterliche Urteile, Verwaltung-- akte etc.“
50 I. m., 193. 1.
51 I. m., 193. 1., 194.
°2 I. m., 182. 1.: „Nur dieses Recht (das Recht der Rechtswissen
schaft) besteht aus Rechtssätzen, weil nur das erkennende Bewusstsein des Rechtes sich in Rechtssätzen als in Urteilen ausdrückt.“
53 I. m., 182. — A természettudománnyal való párhuzam szol
gál indokolásul: „Die synthetischen Urteile der Naturwissenschaft sind, so sehr sie von der Wissenschaft selbst „erzeugt“ werden, ebenso durch das in ihnen zur Einheit zu bringende „Material“ determiniert (sind -darum Urteile „über“ die Natur), nie die synthetischen Urteile der
A L O G I K U M A J O G R A N . 2 7
Fentebb (az I. 3. p. végen) már foglalkoztunk azzal a felfogással, am ely szerint a jogrendszer egységét a jo g tudom ány terem tene meg. Azok után pedig, am iket a jo g ban rejlő logikum ról az eddigiek során elmondottunk, K el
sen m ost ism ertetett felfogásával sem kell részletesen fo g lalkoznunk. A z eddig elm ondottakból eléggé kiderült, hogy m ennyi logik ai elem van a jogban, a törvényeknek és ren
deleteknek K elsen szerinti „alogikus anyagában“. A bírói ítéletekről pedig, am elyeket K elsen ugyancsak ezen alo g i
kus an yag fogalm a alá von, a következőkben (II.) óh ajt
juk ezt kim utatni. K elsent ú gy látszik, teljesen elvakította a jogtudom ány és a term észettudom ány között vont pár
huzam. Nem veszi észre, hogy a term észettudom ány tár
gyával, a term észettel ellentétben, a jogtudom ány tárgya, a jog, már a tudom ányos feldolgozástól függetlenü l is, tu datos em beri tevékenységnek az alkotása. Még m ielőtt a jogtudom ány m unkájának a tárgyává válna, m agán v iseli már a jog a logikai nyom ait annak, hogy tudatos emberi belátás terem tő m unkájának az eredm énye. Nem lehet beláti, h ogy a jogalkotó a jog m egalkotásának ezen tudatos m unkája közben m iért ne alkalm azhatna logikai eszközöket, sőt ha ú gy tetszik m iért ne alkalm azhatná u gyanazokat a logik ai eszközöket, am elyekkel K elsen sze
rint a jogtudom ány a jog alogik u s anyagából a jogszabá
lyok hipotetikus ítéleteit k ialak ítja, hogy tehát m iért ne alkothatná m eg m aga a jogalkotó a jog hipotetikus ítéle leit, a jogszabályokat?
Ha van valam i helyes, m ag a K e lse n -féle felfo g á sn a k ’4 Rechtswissenschaft, die Rechtssätze, in denen das der Rechtswissen
schaft. gegebene Material: die Gesetze, Verordnungen, richterliche U r
teile, Verwaltungsakte usw., ebenso verarbeitet, zu Rechtssätzen ver
arbeitet wird, wie das Empfindungsmaterial in den sythetischen Ur- tei’en der Naturwissenschaft; und diese synthetischen Urteile der Rechtswissenschaft, die Rechtssätze, sind durch dieses ihnen gegebene oder aufgegebene Material ganz ebenso determiniert, wie die Urteile der Naturwissenschaft. In den Rechtssätzen, die Urteile, und als solche Funktionen einer Erkenntnis, eines wissenschaftlichen Bewusstseins sind, darf ebenso nur ausschliesslich dieses Material bearbeitet wer
d e n . . . Das und nichts anderes bedeutet, dass die Rechtswissenschaft nicht Rechtsquclle sein dürfe, aber darum darf sie nicht nur, sie muss sogar die Rechtssätze — als Urteile — erzeugen.“ (I. m., 181 —182.)
54 Amelyhez különben Julius Binder is csatlakozik: „...K e lse n mit dem ich insofern übereinstimme, als auch für mich nicht das Recht, sondern dit* Rechtswissenschaft „die Rechtsbegriffe produziert.“ . .. Es ist . . . zu sagen, dass der Gesetzgeber zwar Rechtsnormen über den Kaufvertrag aufstellt, aber keineswegs „den Kaufhegriff produziert“, den vielmehr ganz ausschliesslich die Wissenschaft herausstellt.“ (Phi
losophie des Rechts. Berlin, 1925. 889. 1.. 94. jegyz.)
2 8 M O Ó R GY UL A
a m élyén, ú gy az talán abban találh ató meg-, hogy a jog
ban rejlő alogik u s elem ekkel szemben, am int azt fentebb k ifejtettük (I. 6.), a logik ai elem ek csupán másodlagos, esz
közt jelen tőséggel bírnak. A m int pedig alább (III. 3.) látni fogjuk, a jogtudom ány a jognak ehhez az alogik u s akarati tartalm ához szigorúan kötve van, azon nem változtathat;
azonban szabad és nincsen m egkötve az ezen alogikus tar
talom kifejezésére alkalm as logik ai eszközök m egválogatá- sában. Ez term észetes is, m ert hiszen ha m indenben kö
vetn i tartozik is a juriszprudencia a jogalkotó akaratát, azokat a logik ai eszközöket, am elyeket a jogalkotó hasz
nál, és am elyek am úgy is csak eszközi jelentőségűek, annál is inkább felü lb írálh atja és alkalm asabb form ákkal és e l
járásokkal h elyettesíth eti, m inthogy a logikum területén a jogtudom ány k étségtelenül otthonosabb a jogalkotónál.
K elsennek tehát igaza lehet abban, hogy a jogtudom ány egészen a jog alogik u s a n yagáig mehet vissza, és abból a m aga logik ai eszközeivel jogszabályokat, hipotetikus íté leteket, ezekből pedig rendszeres összefüggést, egységes, rendszert alakíthat. Mindez azonban nem jelenti azt, hogy a jogalkotó m aga is ne volna kénytelen logik ai eszközö
ket igénybe venni, hogy akaratát kifejezze, v a g y is a m eg
ism erés logik ai form áiban hozzáférhetővé tegye. E g y szó val nem áll az, hogy már m agában a jogban, a jogszabá
lyok összességében logikum ne volna, m ég pedig szükség
képen ne volna.
A K elsenével hom lokegyenest ellentétes felfo g á st kép
v ise l Sander.55 Sander odáig m egy, h ogy a jogszabályok n orm atív jellegét is tagadja. Szerinte a jog konstatáló.
.,exiszten ciális“, té n y m e g á lla p ító ítéle tek foglalata. A jog' ítéletei szerinte „egyszerű tén ym egállap ítások, az in d iv i
duális tér- és, időbeli létre vonatkozó kijelentések. A „nor
m ának“, a „követelm énynek“ (Sollen), az „értéknek“ le g kisebb elem e sem találh ató fel a jogn ak ezekben az ítéletei
ben“.™ A z exiszten ciális ítéleteknek azonban m inden ism er
tető jelét k im utathatni véli a jog ítéleteiben. „A jog ítéletei (a jogszabályok) a való sá g leírására irányulnak, annak a
55 V. ö. különösen: „Das Faktum der Revolution und die Kon
tinuität der Rechtsordnung“, (Zeitschrift f. öff. Recht. 1919.); „Die transzendentale Methode der Rechtsphilosophie und der Begriff des Rechtsverfahrens“ (u. o„ 1920.) ; „Rechtsdogmatik oder Theorie der Rechtserfahrung? Kritische Studie zur Rechtslehre Hans Kelsens."
(u. o„ 1921.) „Staat und Recht.“ (Wiener Staatswissenschaftliche Stu
dien. Neue Folge, I. 1922.); „Kelsens Rechtslehre. Kampfschrift wider die normative Jurisprudenz.“ (Tübingen, 1923.)
50 Kelsens Rechtslehre etc. 108. 1.
A L O G I K U M A J O G B A N . 2 9
m egjelölésére, hogy hogyan folynak le a jogilag jelentős té nyek.“ " A jognak a funkcióját ekként teljesen azonosítja a m egism erés funkciójával. Ezek után már nem lephet meg, hogy' nem csak a form ális logika elem eit, hanem a ti anscendentális logik a k ategóriáit is felism erhetni véli a jogban, s hogy a jognak a processzusát, a jogalkotás és jogm egvalósu lás n agy folyam atát (Rechtsverfahren) tel
jesen a kanti ism eretelm élet alapján, a tapasztalati m eg
ism erés logik ai funkciójának a m intájára fogja fel.
Talán nem szükséges, sok szót vesztegetn i Sander fe l
fogásának a cáfolására. Az kétségtelen, h ogy m ind a jog szabályban, m ind a bírói ítéletben (1. II. 4.) van tén ym eg
állapítás, jo g i m esterszóval szólva: té nyálladékm eg állapí
tás. Mondottuk, hogy' a jogszab ály hipotetikus ítélet, v a la m ely tényálladék reális m egvalósu lásáh oz m int feltétel
hez fűzi hozzá a jo g i következm ényt: ha van A, legyen B.
A bírói ítélet pedig nem is feltételesen, hanem asszertori- kusan állap ítja m eg, hogy: m inth ogy van A, legyen B.
Sander azonban nem veszi észre, h ogy ez a tényálladék- m egállapítás csak egyik, — m ég pedig alárendeltebb — része a jogszabálynak. Nem an nyira a feltétel, m int a hoz
zája fűzött jogi következm ény, nem annyira a tén ym eg
állap ítás, m int a hozzája fűzött parancs a fontos. Sander m aga is jól látja, hogy „a jogrend feladata és funkciója az, h ogy bizonyos reális m agatartásokhoz m eghatározott következm ényeket fűzzön.“58 Téved azonban, m időn azt hiszi, hogy ezek a jogi k ö ve tk e zm én ye k csupán bizonyos j ö v ő beli történések m eg jövendölései:'9
A jogszabályok n o r m a tív jellegének a m egállapítása, am ivel szorosan összefügg, hogy — am int arra fentebb reá
m utattunk (I. 6.) — a logikum a jogban csak m ásodlagos, eszközi jelentőséggel bír a jognak alogik u s forrásokból fakadó céljai m ellett, elegendő a Sander-féle felfogás cáfolatára. A jogban kétségtelenül van logikum , de a jog nem k izárólag logikai funkció, m egism erés, tényunegálla- pítás. 37 38 * * * * * *
37 Kelsens Rechtslehre etc. 132. 1.
38 I. m., 133. 1.: „. . . Auf ga be und Funktion der Rechtsordnung (besteht) überall dari n. . . . an gewisse reale Verhaltungsweisen be
stimmte Folgen zu knüpfen . . . “
59 I. m., 133. 1.: „...V oraussagen über künftiges Geschehen, über künftige rechtserhebliche Tatsachen. . . Aussagen über mögliche künftige T atb estän d e... Die Urteile des Rechtes konstituieren also eine ^Erfahrung
3 0 M O Ó R GY UL A