lyek m inden jogrendszerben szükségképen feltalálhatók. De már az imént, a jogbiztonság és a m éltányosság követel
m ényének a szem beállításánál em líte ttü k ,. hogy az e g y e s jogrendszerek a történelm i fejlődés foka szerint külön
bőz);) m értékben szoktak alkalm azni határozott és éles fogalm akat, a v a g y határozatlan ú. n. kaucsuk-fogalm a- kat. És nem kell sok szót vesztegetnünk annak a bizonyí
tására, hogy a logiku m igen különböző mértékben é r vé
nyesülhet a jogban az egy es jogrendszerek fejlettsége sze
rint. M inél fejlettebb valam ely jogrendszer, annál logik u - sabb lesz a felépítése, annál nagyobb mértékben érvén ye
sül benne a logikum . F ejletlen jogrendszerek sokszor szinte nem egyebek, m int kevéssé összefüggő izolált elő
írások gyű jtem én yei. Sokszor csak hosszú fejlődés ered
m énye az, h o g y ezeknek a kevéssé összefüggő izolált jogi tilalm aknak a h elyét sokkal általánosabb jellegű szabá
lyok foglalják el. A lex Salica például az ellopott tárgyak különbözősége szerint a lopási deliktum oknak rendkívül sokféle fajtáját különböztette meg. A régi római jo g n égy
37 E. Meynial i. m. 187. 1.: „II (le procédé logique) a ce grand mérite . . . de rendre plus rares et plus difficiles les changements brusques et inconsidérés.“
88 E. Meynial i. m. 183. 1.: ... l’effet de l’appareil logique est de faire survivre la règle à sa cause vraie en lui maintenant son pré
texte logique, de l'isoler des faits, parfois même de lui conserver uri rôle fécond alors qu’elle n’a déjà plus de base,“
2*
2 0 M O Ó R G Y U L A
féle lopási deliktiim ot ism ert; a császárság korában azon
ban már csak kétféle f u rtu m -ot különböztettek meg. H a
sonlóképen csak lassan alakul ki a bűnrészesség fogalm a, kezdetben külön deliktum ok gyan án t büntették azokat a különböző cselekm ényeket, am elyekben a részesség m eg
n yilván u lt.39
A m int a fejlődés során a társas élet jelenségei m ind bonyolultabbakká válnak, a jog is m indinkább növekvő m értékben szorul reá arra, h ogy szabályozásának m eg
alkotásánál a logik ai eszközök segítségét igényb e vegye.
És a jog egészen sajátos logikai fogásokat, sajá tos jogi kon stru kciókat alkalm az abból a célból, h ogy a bonyolult é le t szinte áttekin thetetlen ül szÖATevén yes jelen ségei felett úrrá lehessen. Ezek a jog által alkalm azott lo gik ai segéd
eszközök, am elyek m indnyájan a bon yolu lt viszo n yo k le h e tő e gy sze rű szabályozásának a célját szolgálják, ter
m észetesen nem sorolhatók fel kim erítően. A különböző jogrendszerek igen különböző ily en logik ai segédeszközö
ket alkalm azhatnak és p ed ig igen különböző mértékben.
M eg kell tehát elégednünk azzal, ha az elmondottak meg- v il á gi fására példákat hozunk fel.
A lehető egyszerű szabályozás célját szolgáló segéd
eszköz például a cselekvőképtelen jo g a la n y és a tö rv én ye s k é pv ise let jo g i konstrukciója. Miben áll ez? Tudvalévő, h ogy a jo g a m aga parancsait elsősorban az ezen párán csők m egértésére és követésére képes — értelm esen gon
dolkodni, akarni és cselekedni tudó — átlagem berekhez intézi. Mi történjék azonban az értelm esen gondolkodni, akarni és cselekedni nem képes egyénekkel? É g y látszik, hogy eg y egész külön sp eciális szabályozásra volna szük
ség, am ely ezeknek az egyéneknek m indenféle viszonyát kim erítően rendezze. Mit csin ál azonban a jog? H ogy ilyen kétféle szabályozáshoz ne kelljen n yúln ia, egyszerűen k i
terjeszti a cselekvőképes átlagem berre szabott óriási sza- bálykom plexum ot a cselekvőképtelen egyénekre is. S ezt m egteh eti egy egyszerű logik ai fogás útján: pótolja azt.
am i a cselekvőképteleneknél az átlagem berrel szemben hiányzik , a cselekvőképességet, a törvényes képviselet intézm énye által. A záltal az egyszerű intézkedés által, h ogy a cselekvőképtelen szem élyek m ellé törvényes kép- selőt rendel, a valóságtól való ama csekély eltérés által, h o g y a törvényes képviselők cselekedeteit nem ezeknek, hanem a cselekvőképteleneknek szám ítja be, v a g y is
jogi-39 Gaius: Institutionum Jur. Civ. Commentarii III. 183. §. 202. §
— Y. ö. Meynial i. m. 166—167. 11.
A L O G 1 K U M A J O G B A N . 2 1
lag ezen utóbbiak cselekvésének tekinti, lehetővé teszi,, hogy az átlagem berhez mért szabályai a cselekvőképtelen szem élyekre (őrültekre, csecsem őkre stb.) is alkalm azást nyerhessenek. — H asonlóképen az egyszerű szabályozás és jogalkalm azás célját szolgáló s a m ost em lítettel sok tekintetben rokon jogi konstrukció a jo g i személy kon
strukciója is. A jog ezt a konstrukciót is azért alk otja meg, hogy olyan bonyolult viszonyokat, am elyek külön
ben egészen sp eciális szabályozást igényelnének, a m ár m eglévő szabályok uralm a alá hajthasson. M indazon bonyolult vonatkozásokat u gyanis, am elyek például egy jo g i szem élyként tek in tett egyesü let ta g ja i között, v a la mint a tagok és a tagok során k ívü l állók között fenn
állónak, részletesen szabályozni lehetne anélkül is, hogy mindezen bonyolult vonatkozásokat a jo g i szem élyiség eszm ei egységébe összefoglalnék. M ennyivel egyszerűbb azonban a jo g i szem ély konstrukciója: a jogi szem élynél is csupán a cselekvőképesség hiányát kell pótolni a kép
viselet intézm énye, illető leg a jogi szem ély szerveinek a m egjelölése által, s im e a cselekvőképes átlagem berre vonatkozó jogszabályok kiterjeszthetők a szerveik útján immár cselekedni képes jo g i szem élyekre is; s azon bonyo
lult társas viszonyoknak, am elyeket a jo g i szem élyek fogalm ában egységbe foglalunk, külön speciális szabályo
zás által való rendezése ekként elkerülhetővé válik.'10 * * * * * * Az egyszerű szabályozás célját szolgáló logik ai segéd
eszközök továbbá az ú. n. jo g i fikóiók is. Ezeknél is tulaj
donképen m ind ig arról van szó, hogy egy bizonyos esetre- szóló rendelkezését egyszerűen kiterjeszti a jog eg y m ásik esetre is. A „nasciturus pro iám riato h abetu r“ jo g i fik
ciója például azt jelenti, hogy az általában csupán a m ár m egszületett emberekre vonatkozó jogi szabályozás bizo
nyos tekintetből k iterjed a m éhmagzatokra is. S em m i
képen sem akarja azonban ez a fikció azt állítan i, h ogy a m éhmagzat m ár m egszületett ember. A jogi fikciókban tehát sohasem arról van szó, h ogy valam it am i nem való
ság, valóságnak vegyünk. S íg y az ú. n. jo g i fikciók nem is tekinthetők a szó tudom ányos értelm ében vett fikciók nak. Az az eltérés a valóságtól, a nem valónak való gya-10 V. ö. Stammler: Theorie der Rechtswissenschaft. Halle, 1911.
332. 1.: „Die Rechtsfähigkeit eines Vereins ist nur eine Methode, die Hechtsverhältnisse seiner Mitglieder untereinander und zu Dritten in ge
wissem Sinne einheitlich zu fassen. . . Es ist eine einheitliche Zusammen
fassung von vielen Gedanken, die sonst schwer übersehbar und jedenfalls kaum aussprechbar auseinander laufen würden.“ — Továbbá Somló:
Juristische Grundlehre. 519—523. 11.
кшмшишшш
2 2 M O Ó R GY UL A
n à n t i e lf o g a d á s a — a m i a tu d o m á n y o s fik c ió k je lle m z ő v o n á s a — m á r c s a k a z é r t sem f o r d u lh a t elő a jo g i fik c ió k n á l, m iv e l a jo g s o h a s e m a z t m o n d ja m eg, h o g y mi van.
h a n e m azt í r j a elő, h o g y mi legyen; n o r m a t í v e lő ír á s o k a t é s n e m k o n s t a tá l ó té t e le k e t t a r ta l m a z v á n , a r r ó l a m i n in c s se m á l l í t h a t j a a z t, h o g y van. A jo g i fik c ió k n a k a v a ló s á g tó l v a ló e lté r é s e le g f e lje b b az, h o g y a v a ló s á g b a n különböző té n y á lla d é k o k h o z u g y a n a zt a jo g k ö v e tk e z m é n y e fű z ik , a v a ló s á g b a n k ü lö n b ö z ő d o lg o k a t t e h á t a jo g szem p o n tjá b ó l e g y e n lő k n e k , m e r t e g y f o r m a e lb í r á l á s a lá e s ő k n ek , v e sz n e k . E b b ő l a sz e m p o n tb ó l a z o n b a n m in d e n j o g s z a b á ly fik c ió t ta r t a l m a z n a , m e r t h is z e n az á lta lá n o s jo g i fo g a lm a k — a m i n t a z t fe n te b b l á t t u k (I. 4.) — a v a ló s á g b a n s o h a s e m te lje s e n e g y f o r m a d o lg o k a t f o g la ln a k össze é s v o n n a k e g y f o r m a jo g i k o n z e k v e n c iá k a lá .41
A m in t az ú. n. jo g i fik ció k , a k k é n t a jo g i vélelm ek, p rae su m tiók is o ly a n lo g ik a i se g éd eszk ö zö k , a m e ly e k az e g y s z e r ű b b jo g i s z a b á ly o z á s i le h e tő s é g és k ü lö n ö s e n az e g y s z e r ű b b és k ö n n y e b b jo g a lk a lm a z á s le h e tő s é g é n e k a c é lj á t s z o lg á ljá k . B o n y o lu lt és n e h e z e n b iz o n y íth a tó té n y e k b iz o n y ítá s a h e ly e t t — az e lle n k e z ő n e k a b iz o n y í tá s á ig - a praesum ptio iuris m e g e lé g s z ik o ly a n e g y s z e r ű és k ö n y - n y e n b iz o n y íth a tó té n y e k b iz o n y ítá s á v a l, a m e ly e k az e lő b b ie k k e l r e n d e s e n e g y ü t t j á r n i s z o k ta k é s íg y e lő b b ie k f e n n f o r g á s á t v a ló s z ín ű s ítik . A praesum tio iuris te h á t t u l a j d o n k é p e n a hipotézis lo g ik a i se g é d e s z k ö z é n e k az a lk a l m a z á s á t j e l e n ti a jo g t e r ü le t é n .42
41 V. ö. Unger: System des österr. allgem. Privatrechts, VI. 1801.
35. 1. : „Die Fiktion ist nur die eigentümliche Ausdrucksform für die juris
tische Gleichstellung und Gleichbehandlung an sich verschiedener Verhält
nisse . . . , sie ist ein Werkzeug juristischer Terminologie.“ — Továbbá : Stammler: Theorie der Rechtswissenschaft. Halle, 1911. 328—333. 11.:
„ . .. das Wort Fiktion ist verfehlt. . . “ 331. 1.: „Die sog. jur. Fiktion ist nichts als eine abkürzevde Formel, mittels deren ein bestimmtes rechtliches
Wollen sich ausdrückt.“ — Somló: Juristische Grundlehre, 524—529.
11.; 527. b: „juristische F ik tio n en ... sind nur sprachliche Metaphern.
Redewendungen, terminologische Bequemlichkeiten, nicht aber wirkliche Fiktionen.“ — Kelsen: „Zur Theorie der juristischen Fiktionen.“
[Annalen der Philosophie. 1919. evf., 630—658. 11.] 640. 1.: „jede sog.
„.Fiktion“ des Gesetzgebers (ist) nichts anderes, als eine aibbrevierende Ausdrucksweise. Das Gesetz will für einen Fall dasselbe anordnen, wie für einen anderen.“
42 V. ö. Treudelenburg i. m„ 173. 1.: „Von der logischen Seite fördern sie (die Präsumtionen) leichte und rasche Anwendbarkeit, indem fassliche und anschauliche Merkmale an die Stelle des schwer zu ergrün
denden Wesens treten.“ — A praesumtio iuris et de iure, — amelynél az ellenbizonyítás lehetősége ki van zárva, amely tehát tulajdonképen éppúgy, mint a jogi fikciók, valamely jogi rendelkezés kiterjesztését
A L O G I K U M A J O G B A N . 2 3