Dolgozatomban az alábbi hipotézisek bizonyítására teszek kísérletet a vizsgált intézmé-nyek intézményfejlesztési tervei (IFt) alapján:
1. a vizsgált felsőoktatási intézményeknél az intézményfejlesztési tervben nem kap elegendő hangsúlyt a széles értelemben vett emberierőforrás-stratégia, ez pedig akadályozza a teljesítményértékelési rendszer kialakulását.
2. az intézményfejlesztési tervek alapján a szervezeti és egyéni teljesítményindikátorok definiálatlanok, vagy szigorúan csak a kutatás területét érintik, és ez nem kedvez egy teljes körű teljesítménymenedzsment-rendszer bevezetésének és alkalmazásának.
3. az intézményfejlesztési tervek stratégiai pillérei elhanyagolják a felsőoktatási intéz-mény third function jellegét, ez pedig akadályozza a vállalati jó gyakorlatok átvételét, és így egy hatékony teljesítménymenedzsment-rendszer kialakítását.
4. az intézményfejlesztési tervekben megjelenik valamilyen szinten a felsőoktatási intézmények zhang és Liao (2010) által megfogalmazott negyedik funkciója (tudás versenyképességének fejlesztése), amelynek kiaknázása hozzájárulhat az emberi erőforrás fejlesztéséhez.
minta
a témám általánosságban vonatkozik a felsőoktatási intézményekre, azonban egy Ba-dolgozat tekintetében ez hatalmas számosságot jelent, amelynek feldolgozására nincs lehetőség. Ezért döntöttem úgy, hogy kutatásomban esettanulmány jelleggel két hasonló méretű és profilú intézményt hasonlítok össze. Így természetesen nem kaphatunk a magyarországi felsőoktatási intézményekre nézve reprezentatív eredményeket, de a két intézmény szempontjából mindenféleképpen releváns és az emberierőforrás-menedzs-ment fejlesztéséhez hasznos megfigyelésekre számítok. a továbbiakban röviden bemuta-tom a vizsgált intézményeket a saját stratégiai tervükben található általános leírásuk és történetük segítségével.1
az első vizsgált intézmény − a saját tapasztalatból is ismert − Eötvös Loránd tudomány egyetem (ELtE) egyik kari szintű egysége, a Pedagógiai és Pszichológiai kar (PPk). a PPk 2003-ban kezdte meg az oktatást a pszichológia, pedagógia, andragógia és sporttudomány szakos képzések indításával, illetve további feladatokat ellátva a tanárkép-zés, testnevelés és sport területén. a PPk hallgatóinak száma a 2010/2011. őszi tanévben 3200 fő volt (beleértve a felsőfokú szakképzés, főiskolai és egyetemi alapképzés, a Ba/Bsc, ma, szakirányú továbbképzés, PhD-képzés hallgatóit egyaránt, nappali, levelező és esti tagozaton is). az oktatói állományt tekintve 2010-ben 115 oktató állt a kar alkalmazásában (a minősített oktatók aránya 56,52%). a kar hagyományosan kiváló helyezést szokott elérni a felsőoktatási rangsorok hallgatói kiválóság mutató tekintetében. a kar 2011-ben készí-tette el a 2011–2013-as időszakra vonatkozó intézményfejlesztési tervét. (az ELtE intéz-ményfejlesztési terve 2007-ben készült, és a 2007−2010-es időszakra szól [lásd 2. ábra].)
a második vizsgált intézmény, amely hasonló háttérrel, képzési portfólióval és méret-tel rendelkezik, a szegedi tudományegyetem (sztE) Juhász Gyula Pedagógusképző kara (JGYPk). működését 2007. január 1-jétől folytatja sztE Juhász Gyula Pedagógus-képző karként, de története 1873-ig datálható vissza. a kar (2007/2008. tanévben) 5828 hallgatóval működött, míg az oktatói állomány 221 fő (210 teljes munkaidőben, 11 fő részmunkaidőben) volt. a minősített oktatók aránya a stratégiai terv alapján 50% feletti (kb. 57%). Ha nem is a JGYPk tekintetében, de a szegedi tudományegyetem (az ELtE mellett) gyakori szereplője az academic ranking of World Universities (arWU) tOP 500-as listájának.2 a kar 2008-ban készítette el stratégiai tervét, amely a
2008–2013-as időszakra vonatkozik. (az sztE intézményfejlesztési terve 2007-ben született, és a 2007–2010-es időszakra szól [lásd 2. ábra].)
1 megjegyzés: az intézményfejlesztési tervek és egyéb dokumentumok hivatkozás tekintetében megtalálhatók a felhasznált irodalomjegyzék végén. a továbbiakban a dokumentumokból felhasznált információk segítségével építem fel a dolgozatomat, így ezekre értelemszerűen külön nem hivatkozom.
2 megjegyzés: az arWU tOP 500-as listája elérhető az alábbi linken: http://www.arwu.org/arWU2010.jsp.
(Letöltés ideje: 2013. június 10.)
2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 ELtE
PPk sztE JGYPk
2. ábra. Az egyetemek és karok stratégiai tervei által lefedett időszakok
az időbeli eltolódások megnehezítik az összehasonlíthatóságot a statisztikák esetében, bár alapvető összefüggések így is láthatók. érdekes tény, hogy az ELtE-nél a PPk intézményfejlesztési terve átfedés nélkül követi az egyetem stratégiáját, míg az sztE esetében a JGYPk stratégiai terve egy nagyobb szakaszban együtt mozog az egyetem tervével. az átfedés megkönnyíti a csatlakozást a nagyobb távú intézményi stratégiához, azonban korlátozza is a rugalmasság lehetőségét és az operacionalizálást is. a követés esetében könnyen lehet reflektálni és rugalmas stratégiát kialakítani az előző időszakra vonatkozó egyetemi stratégiához igazodva, azonban a csatlakozási pontok tekintetében adódhatnak nehézségek, illetve a következő időszakra megfogalmazott stratégiába (az átfedett időszak esetén) nem tud proaktívan becsatlakozni – éppen ezért gyorsan és hatékonyan kell elkészíteni a következő tervet az egyetemi tervhez igazodva (amelynek határidejét a törvény 2012 nyarára tette).
mÓDszEr Ek
a dolgozatomat elméleti alapozással kezdtem, ahol a tágabb témáktól haladtam az egyre szűkebbek felé, miközben reflektáltam a fontosságára és hasznosságára, illetve szélesebb összefüggéseire.
az empirikus háttér kapcsán a minta kiválasztása után meghatároztam a vizsgálati módszereket. a szakirodalmi kutatás alátámasztotta, hogy a témám szempontjából az egyik legrelevánsabb vizsgálati tényező a vállalati stratégia, ezért a felsőoktatási intéz-mények esetében az intézményfejlesztési tervek vizsgálata és elemzése alkotja a dolgozat empirikus bázisát. az intézményfejlesztési tervek horizontális és vertikális elemzése is sorra kerül. az egyes intézmények esetében mélyrehatóan elemzem a dokumentumot általános szinten, stratégiai szempontból, feltárom az emberi erőforrások szerepét, illetve felkutatom a teljesítményértékelésre vonatkozó elképzeléseket, majd pedig a szakiro-dalmi hátteret felhasználva konstruktív kritikákat fogalmazok meg. Vertikális szinten két dimenzióban vetem össze az intézményfejlesztési terveket. Egyrészt az ELtE PPk és az sztE JGYPk intézményfejlesztési tervének összehasonlítása fog megtörténni, másrészt pedig egy friss kutatással (a támOP-4.1.4-08/1-2009-0002 Minőségfejlesztés
a felsőoktatásban projekt keretében megvalósult kutatások vonatkozó anyagai) vetem össze szélesebb tekintetben az eredményeket.
a fenti beágyazott és részletes elemzés biztosítja, hogy szakmailag megalapozott mélyelemzést végezzek az intézmények stratégiájáról, amelynek kapcsán reflektálhatok a humánerőforrásmenedzsment-gyakorlatukra és ebből következően versenyképessé-gükre, hatékony működésükre egyaránt.
az eredmények alapján releváns és konstruktív kritikákat, fejlesztési elemeket tudok megfogalmazni, amelyek hasznosak lehetnek az intézmények következő időszakra érvé-nyes intézményfejlesztési terveinek megalkotásához.