a hazai pálya előnyének magyarázatainál azt a figyelemre méltó tényt is számításba kell venni, hogy a két mérkőzésből álló kupatalálkozókon a visszavágón otthon játszó csapat nagyobb eséllyel jut tovább. Page és Page (2007) 51 év európai kupameccseit vizsgálta, ahol heteken belül kétszer játszik a két csapat, egyszer az egyik, másodszor a másik csapat otthonában, és a két mérkőzés összesítése határozza meg a győztest. az elemzés szerint így a visszavágókon szignifikánsan nagyobbnak bizonyult a hazai pálya előnye, kontrol-lálva a képességbeli különbségeket és a hosszabbítás adta előnyt is. a jelenség lehetséges magyarázataiból a szociálpszichológiai vonatkozásút kiemelve azt mondhatjuk, hogy míg az első mérkőzésen az előnyszerzés a tét, a második meccsen a továbbjutás, aminek következtében a szurkolók agresszívebbek, így intenzívebb nyomás alatt lehet a játék-vezető. a vizsgált időszak során a hazai visszavágó előnye csökkenést mutat, a hazai pálya előnyének általános csökkenésével együtt.
kONkLÚzIÓ
a hazai pálya előnyének okai egyszerre hatnak, kölcsönhatásban vannak egymással oly módon, hogy azokat nehéz külön vizsgálni, mégis úgy tűnik, hogy a játékvezetői elfogultság jelentős szerepet játszik benne. a játékvezetőknek megvannak a megfelelő megküzdési stratégiáik az őket érő stresszel szemben, ennek ellenére, úgy tűnik, tudat-talanul mégis külső befolyásoltság alatt vannak, mindenekelőtt a szurkoló tömeg által.
a többséggel való konformitás nyomása nehezedik rájuk asch (1951) és milgram (1963) modelljeinek megfelelően, amikor a többségi csoport (a meccset néző hazai szurkolók) befolyást gyakorol, és véleményét nyilvánítja, amivel kapcsolatban a célpont − ez esetben a játékvezető − hajlamos a konformitásra, hogy elkerülje a rosszallásukat. Itt tudattalan behódolásról, engedelmességről van szó, vagyis az uralkodó normához való alkalmazko-dás történik, a vélekedés internalizálóalkalmazko-dása nélkül (Di Corrado et al. 2011).
Page és Page (2010) eredménye szerint különbségek mutatkoznak a játékvezetők azon képességében, hogy mennyire tudják kezelni a szociális nyomást, amely kapcsolatban lehet egy sor más, egyéni pszichológiai változóval (például normákhoz való alkalmazko-dás, önbecsülés). Ezek segítségével felbecsülhető lehet az egyén érzékenysége a szociális nyomásra, amely a játékvezetők válogatásának, képzésének eszközévé válhat.
rickman és Witt (2008) felmérése szerint az angol Premier Ligában, a rendes játékidő utáni hosszabbítás perceiben mérhető, a hazai csapat iránti elfogultság lényegében meg-szűnt a bírói professzionalizmus bevezetésével. Ezt feltételezhetően a hivatásos státusszal járó magasabb fizetésnek, és az azzal járó figyelmesebb monitorozásnak köszönhető.
Ennek az eredménynek hatása lehet a futballra világszerte, minthogy Joseph Blatter, a FIFa (Nemzetközi Labdarúgó-szövetség) elnöke a professzionális játékvezetőket java-solta megoldásként az állítólagos németországi bírói csalásokat érintő kérdésre (Blatter 1995, idézi rickman−Witt 2008).
mivel a FIFa a nemzeti válogatottak hivatalos ranglistájának alapján dönti el a világ-bajnokságok sorsolásakor, hogy melyik csapat milyen erősségű lehetséges ellenfelekkel kerülhet egy csoportba, érdemes megjegyezni, hogy a hazai pálya előnyét teljesen figyel-men kívül hagyják a ranglista számításakor (Pollard 2008).
az eredmények, miszerint a nézők hiányában inkább a játékvezetők viselkedése változik, mint a játékosoké, a sporton kívüli világra vonatkozólag is érdekesek lehetnek.
Például a bíróságok és politikusok döntéseire is hatással lehet a média nyomása. már amennyire a sportbírókra vonatkozó eredmények kivetíthetők a jogi bírókra, talán érde-mes számításba venni, hogy ők is elfogult döntéseket hozhatnak nagy közérdeklődést kiváltó tárgyalásokon. a szociális nyomás csökkentése érdekében ilyen esetekben a zárt tárgyalás ésszerű eljárásmód lehet (Pettersson-Lidbom−Priks 2010).
FELHaszNáLt IrODaLOm
akerlof, G. a. (1997): social Distance and social Decisions. Econometrica, 65. 5. 1005−1028.
asch, s. E. (1951): Effects of group pressure upon the modification and distortion of judgment.
In Guetzkow, H. (ed.): Groups, leadership and men. Carnegie Press, Pittsburgh, Pa. 177−190.
Blatter, J. (1995): Professional referees are the way forward link: http://www.fifa.com/world-football/news/newsid=96444.html#blatter+professional+referees+forward (Letöltés ideje: 2012.
március 24.)
Boyko, r. H.−Boyko, a. r.−Boyko, m. G. (2007): referee bias contributes to home advantage in English Premiership football. Journal of Sports Sciences, 25. 11. 1185−1194.
Buraimo, B.−Forrest, D.−simmons, r. (2010): The 12th man?: refereeing bias in English and German soccer. Journal of the Royal Statistical Society: Series A (Statistics in Society), 173. 2.
431−449.
Courneya, k. s.−Carron, a. V. (1992): The home advantage in sport competitions: a literature review. Journal of Sport and Exercise Psychology, 14. 13−27.
Dawson, P.−Dobson, s. (2008): The Influence of Social Pressure and Nationality on Individual Decisions: Evidence from the Behaviour of Referees (Working Paper No. 0809). International association of sports Economists & North american association of sports Economists. http://
ideas.repec.org/p/spe/wpaper/0809.html (Letöltés ideje: 2012. március 1.)
de Paula rocha, B.−souza, I. V.−sanches, F. a. m.−da silva, J. C. D. (2011): Pressão social e favorecimento: evidências para o futebol brasileiro. Textos para Discussão Cedeplar-UFMG.
http://cedeplar.ufmg.br/pesquisas/td/tD%20451.pdf (Letöltés ideje: 2012. március 1.)
Di Corrado, D.−Pellarin, E.−agostini, t. a. (2011): The phenomenon of social influence on the football pitch: social pressure from the crowd on referees’ decisions. Review of Psychology, 18. 1. 33−36.
Dohmen, t. J. (2008): The Influence of social Forces: Evidence from the Behavior of Football referees. Economic Inquiry, 46. 3. 411−424.
Lehman, D. r.−reifman, a. (1987): spectator Influence on Basketball Officiating. Journal of Social Psychology, 127. 6. 673.
mazur, a.−Booth, a. (1998): testosterone and dominance in men. The Behavioral and Brain Sciences, 21. 3. 353−363.
milgram, s. (1963): Behavioral study on obedience. Journal of Abnormal and Social Psychology, 67. 4. 371−378.
mazur, a.−Booth, a. (1998): testosterone and dominance in men. The Behavioral and Brain Sciences, 21. 3. 353−397.
Neave, N.−Wolfson, s. (2003): testosterone, territoriality, and the „home advantage”. Physiology
& Behavior, 78. 2. 269−275.
Nevill, a. m.−Balmer, N. J.−Williams, m. a. (2002): The influence of crowd noise and experi-ence upon refereeing decisions in football. Psychology of Sport and Exercise, 3. 4. 261−272.
Page, k.−Page, L. (2010): alone against the crowd: Individual differences in referees’ ability to cope under pressure. Journal of Economic Psychology, 31. 2. 192−199.
Page, L.−Page, k. (2007): The second leg home advantage: Evidence from European football cup competitions. Journal of Sports Sciences, 25. 14. 1547−1556.
Pettersson-Lidbom, P.−Priks, m. (2010): Behavior under social pressure: Empty Italian stadi-ums and referee bias. Economics Letters, 108. 2. 212−214.
Pollard, r. (2006): Worldwide regional variations in home advantage in association football.
Journal of Sports Sciences, 24. 3. 231−240.
Pollard, r. (2008): Home advantage in football: a current review of an unsolved puzzle. The Open Sports Sciences Journal, 1. 12−14.
Pollard, r.−Gómez, m. a. (2009): Home advantage in football in south-West Europe: Long-term trends, regional variation, and team differences. European Journal of Sport Science, 9. 6.
341−352.
Pollard, r.−seckin, a. (2007): Why is home advantage in south-east Europe the highest in the world? In theodorakis, Y.−Goudas, m.−Papaioannou, a. (eds): Book of long papers, 12th European Congress of Sport Psychology. FEPsaC, Halkidiki. 53−56.
Pollard, r.−silva, C. D.−medeiros, N. C. (2008): Home advantage in football in Brazil:
differences between teams and the effects of distance traveled. Revista Brasileira Futbol. The Brazilian Journal of Soccer Science, 1. 1. 3−10.
Poulter, D. r. (2007): Non-outcome measures underlying the home advantage effect for teams and individual players in the UEFa Champions League. In theodorakis, Y.−Goudas m.−
Papaioannou, a. (eds): Book of long papers, 12th European Congress of Sport Psychology. FEP-saC, Halkidiki. 49−52.
Price, J.−Wolfers, J. (2007): racial Discrimination among NBa referees. National Bureau of Economic Research Working Paper Series, No. 13206. http://www.nber.org/papers/w13206 (Letöl-tés ideje: 2012. március 1.)
rickman, N.−Witt, r. (2008): Favouritism and Financial Incentives: a Natural Experiment.
Economica, 75. 298. 296−309.