Többszintű multinomiális logisztikus regresszióval elemez-zük az adatokat. Függő változónk többértékű kategoriális változó, amelynek értékei nem rendezhetők sorba, és a több-szintű elemzést a tanulók ismérveinek osztályon belüli ha-sonlósága indokolja. A többszintű elemzés az osztályszintű ismérvek hatását egy osztályszintű reziduális varianciával modellezi (Rabe-Hesketh és Skrondal, 2008).
1.ábra.Amodelltöbbszintűségénekábrázolása
Osztály
Egyén Egyén Egyén
2.szint–csoportszintű változó
– osztály
1.szint–egyéniszintű változók
– népszerűségmutatók > közvetett népszerűség > közvetlen népszerűség
A főbb eredmények a következő két táblázatban láthatók hul-lámonként, a táblázatban csak a szignifikáns változók szere-pelnek, az értékek a relatív kockázat logaritmusát mutatják.
Eredményeinkből egyértelműen látszik, hogy a két hullám nagy részben nem tér el egymástól, hiszen mind a két esetben ugyanazok a változók szignifikánsak. A nem és az alkoholfo-gyasztás a rendszeres dohányzás és annak kipróbálása ese-tén is szignifikáns kapcsolatot mutat minden esetben, míg a tanulói teljesítmény a második hullámban csak a rendszeres, a harmadik hullámban pedig mind a két dohányzói magatar-tástípussal szignifikáns összefüggésben áll.
Referencia: Nem dohányzik(1)
Észlelt népszerűségKözvetett népszerűségKözvetlen népszerűség PróbáltaDohányzikPróbáltaDohányzikPróbáltaDohányzik Nem (1, ha fiú)–0,5266**–0,874***–0,560***–0,919****–0,577***–0,924*** Tanuló teljesítménye–0,1670**–0,539***–0,170***–0,548****–0,185***–0,560*** Alkoholfogyasz- tás–0,779***–2,378***–0,764***–2,4253***–0,708***–2,319*** Képzéstípus: szakközépiskola–0,281***–1,620***–0,310***–1,651****–0,348***–1,689*** Képzéstípus: szakiskola–0,505***–1,901***–0,492***–1,904****–0,607***–2,004*** Észlelt népszerűség–0,411***–0,324*** Közvetlen népszerűség–0,345***–0,564*** Közvetett népszerűség–3,666***–3,578*** Osztályszintű variancia0,377**0,362**0,393** Konstans–0,701***–0,281***–0,755–0,3160***–0,635***–0,210***
2.táblázat.Amásodikhullámmodelljei * p<0,05; ** p<0,01; *** p<0,001
Referencia: Nem dohányzik(1)
Észlelt népszerűségKözvetett népszerűségKözvetlen népszerűség PróbáltaDohányzikPróbáltaDohányzikPróbáltaDohányzik Nem (1, ha fiú)–0,427***–0,671***–0,439***–0,683***–0,524***–0,756*** Tanuló teljesítménye–0,556***–0,561***–0,530***–0,515***–0,582***–0,580*** Alkoholfogyasz- tás–0,792***–2,485***–0,799***–2,501***–0,727***–2,428*** Képzéstípus: szakközépiskola–0,175***–1,251***–0,196***–1,249***–0,212***–1,282*** Képzéstípus: szakiskola–0,194***–1,842***–0,216***–1,845***–0,271***–1,912*** Észlelt népszerűség–0,463***–0,426*** Közvetlen népszerűség–0,024***–1,612*** Közvetett népszerűség–4,234***–3,859*** Osztályszintű variancia0,355**0,332*0,304* Konstans–0,701***–0,280***–0,755***–0,315***–0,634***–0,209***
3.táblázat.Aharmadikhullámmodelljei * p<0,05; ** p<0,01; *** p<0,001
Az iskolatípusok közötti különbségek fontosak kutatá-sunk szempontjából, hiszen egyértelműen látszik, hogy a rendszeresen dohányzók és a nem dohányzók között szigni-fikáns összefüggés van, és ennek mértéke egyes iskolatípu-sokban nagymértékben eltérő. A szakiskolások dohányzóvá válásának relatív kockázatának logaritmusa átlagosan közel hatszorosa a gimnazistákénak, a szakközépiskolásoké pedig közel ötszöröse.
Hipotéziseink ellenőrzésével kapcsolatban az eredmények egyértelműen azt mutatják, hogy az észlelt népszerűség kü-lönböző mérései között van különbség. Együttesen az észlelt népszerűség (relatív mutató szerint) eredményei a fő magya-rázó változóra nézve egyik hullámban sem szignifikánsak, azaz a bármilyen módon relatív népszerűek között nincs szig-nifikáns különbség a dohányzási szokásaikat vizsgálva.
Ha azonban megnézzük külön-külön a közvetett és köz-vetlen népszerűeket, az eredmények azt mutatják, hogy mind a két hullámban, minden esetben a közvetett népszerűségnek van hatása a dohányzási szokásokra, azaz annak, hogy az osztályon belül mennyire gondolják népszerűnek. Ez esetben nem az egyéni vélemény, hanem az osztályon belüli indirekt észlelés fontos.
A két észlelt népszerűségtípus eredményei között a kont-rollváltozók hatását tekintve nincs nagy különbség a dohány-zási esélyek nagyságának tekintetében, ez is megerősít min-ket abban, hogy az észlelt népszerűség mérései között igenis van különbség, és nem is akármilyen. A két népszerűségtípus mérését teljesen külön kell kezelni, különbséget kell tenni egyéni jelölések és az egyén közösségen belüli észlelt vélemé-nye között.
Ezek alapján első hipotézisünk részben igazolódott be, hiszen az észlelt népszerűek dohányzásának esélye valóban
nagyobb az egyik vizsgálati formában. A harmadik hipoté-zisünkre nem kaptunk szignifikáns eredményeket, azonban a második teljes mértékben beigazolódott. Összességében a legfontosabb kérdésünkre választ kaptunk: van különbség az észlelt népszerűség különböző, nemzetközi diskurzusban is inkonzisztens módon jelen lévő mérési formák között.
Az osztályszintű ismérvek hatását az osztályszintű vari-anciakomponens nagysága mutatja. Logisztikus regresszió-nál az egyéni szintű reziduális variancia rögzített érték:
29 , 3 3
2 ≈ π
A csoportok közötti varianciát az említett rögzített érték, valamint annak és a kontextuális hatás összegének hányado-sa adja meg. Mivel a kontextuális hatás (osztályon belüli vari-ancia) a legtöbb esetben modelljeinkben 0,3 és 0,4 között van, így a csoportok közötti variancia relatív szerepe 10 százalék körül van. Ez az eredmény arra utal, hogy az egyéni tulajdon-ságok jóval hangsúlyosabbak a dohányzási szokások szem-pontjából, mint az egész osztályra jellemző tulajdonságok.
Összefoglalás
Tanulmányunk alátámasztja, hogy a dohányzási szokások megértésekor különbséget kell tenni a népszerűség három aspektusa: a közvetlenül észlelt, a közvetetten észlelt, és a szocio metriai népszerűség között. Az egyén dohányzási dön-téseit az észlelt népszerűségen belül a közvetett népszerűség befolyásolja, a közvetlenül észlelt népszerűség hatásaira vi-szont nem találtunk bizonyítékot.
Vizsgálatunk és négyhullámos paneladatbázisunk számos továbblépési, továbbgondolási lehetőséget nyújt számunkra:
a keresztmetszeti elemzéseken túl lehetőségünk van longi-tudinális vizsgálatokra, amelyek segítségével kiszűrhetjük a szelekciós hatásokat. További vizsgálatra adhat lehetőséget a társadalmi kapcsolatháló-elemzés (Social Network Analy-ses) UCINET program segítségével, amely osztályonként ké-pes a vizsgált baráti hálók sajátosságait kimutatni és az ehhez rendelt további változók, azaz a népszerűség és a dohányzás alapján árnyalni az eredményeket.