Kutatásom a Virágkarnevál Debrecen imázsára való hatásá-nak feltárására irányult. Előbb szekunder kutatást végeztem a Debrecenről alkotott kép megismerése érdekében, majd ko-rábbi hatástanulmányokat és a Debreceni Tourinform Iroda által végzett kutatásokat elemeztem. A Virágkarneválról a Főnix Rendezvényszervező Kft. által készített hatástanulmá-nyok azonban 2006-ig szolgáltattak egybefüggő, összesített eredménnyel, ugyanis azóta nem készítettek hasonló hatás-tanulmányt.
Ezt követően online kérdőívet készítettem. A kérdőívvel először Debrecennel kapcsolatos asszociációkat tártam fel, majd a Virágkarneválról kérdeztem azokat, akik már részt vettek a rendezvényen, végül Debrecen általános imázsára vonatkozóan tettem fel kérdéseket.
A kérdőívet összesen 153-an töltötték ki, 37 százalékuk volt férfi. A megkérdezettek 46 százaléka debreceni lakos volt, 47 százaléka járt már Debrecenben legalább egyszer, 7 százalé-kuk pedig még sosem. A legfiatalabb kitöltő 14, a legidősebb pedig 60 éves volt. A korosztályok arányát az 1. ábra szemlél-teti.
1.ábra.Aválaszadókkoránakmegoszlása
14‐18 19‐25 26‐35 36‐45 45‐60
14–18 19–25 26–35 36–45 45–60
Forrás: saját készítés
Kutatásaim eredményét a dolgozatomban nem időbeli sor-rendben fogom bemutatni, hanem az egyes kutatási kérdések-re kapott válaszok logikája és tematikus tagolódása szerint.
Így elsőként bemutatom, hogy a Virágkarnevál, Debrecen első
számú kulturális rendezvénye milyen szerepet tölt be Debre-cen turisztikai vonzerejében, majd kitérek a város imázsára gyakorolt hatására a fesztiválnak.
A Virágkarnevál többször is szerepel a magyar kutatók fesztivállátogatási szokásait felmérő kutatásaiban. Ezek közül elsőként Sulyok (2010) tanulmányának vonatkozó részeit is-mertetem. Általánosságban megállapítható, hogy a fesztivál-látogatás népszerűsége nőtt az elmúlt években, mind hazai, mind külföldi lakosságot tekintve. Ez egyrészt a bővülő kíná-latnak, másrészt a lakosság fesztiválok iránti javuló attitűdjé-nek köszönhető.
A Magyar Turizmus Zrt. megbízásából végzett 1000 fős mintaelemszámú megkérdezés eredménye alapján a Debre-ceni Virágkarnevál a második legismertebb és legnépszerűbb fesztivál az országban, a Sziget Fesztivál után. A karnevált ráadásul az év legforgalmasabb hónapjában rendezik, ami a fesztivállátogatás időpontját illeti. A 2009. január elejétől 2010.
február végéig tartó időszak látogatásainak közel egynegyede (24 százalék) ugyanis augusztusra esett, amely 10 százalékkal több a második legforgalmasabb hónaphoz, júliushoz képest.
A fesztivállátogatók által felkeresett turisztikai régiók szem-pontjából is érdemes kiemelni a karnevál előnyét, hiszen a Ba-laton (15,2 százalék) után a második legnépszerűbb régió az Észak-Alföld (14,7 százalék) lett (Sulyok, 2010, 8.).
Azt, hogy a város neve mennyire összeforrt a Virágkar-nevállal, a látogatottsági számok is bizonyítják. Augusztus 20-án ugyanis minden évben szinte megkétszereződik Deb-recen lakossága, tehát több mint 400 ezer ember él, szórakozik aznap a városban. (Turisztikai hatásvizsgálat a 36. Debreceni Virágkarneválról, 2005, 6.)
A tanulmány azonban azt is kimutatta, hogy a városba ér-kezők 55 százaléka csupán egyetlen napra érkezik a városba,
26 százaléka négynél kevesebb napig marad, és mindössze a látogatók 19 százaléka az, aki pár napnál hosszabb útra ment Debrecenbe a karnevál idején. (Turisztikai hatásvizsgálat a 36.
Debreceni Virágkarneválról, 2005, 22.) Mindkét tanulmány kiemeli azonban, hogy az augusztus 20-a körüli napokon Debrecen szálláshelyein telt ház van, sőt a környező (50 ki-lométeren belüli) településeken is. Az egyik legforgalmasabb város ekkor Hajdúszoboszló, ahol augusztus 19-ére időzítik egyik legjelentősebb rendezvényüket, az Ünnepi Fürdőbált.
A tanulmányok egyik fontos kérdésköre a Virágkarnevál idején Debrecenbe érkező látogatók lakóhely szerinti összeté-telét vizsgálja. A 2006-os kutatás eredményeit a 2. ábra szem-lélteti.
2. ábra. A 37. Virágkarneválon megkérdezettek lakhely szerinti megoszlása
Debrecen Hajdú-Bihar megye Kelet- Magyarország Dunántúl Budapest Külföld
Forrás: saját készítés, Közvéleménykutatás a 37. Virágkarneválról (3. oldal) alapján
A felmérésből kiderül, hogy a debreceni lakosok aránya túl-nyomóan magas, ami a rendezvény városi lakosok körében való népszerűségét is bizonyítja. Továbbá az is megállapít-ható, hogy a rendezvény törzsközönsége a közelebbi terüle-tekről, Kelet-Magyarországról érkezik. Az ország távolabbi feléből tehát kevesebben érkeznek, a külföldiek száma pedig elenyészően kevés.
A 2006-os felmérés alapján a legfontosabb külföldi kül-dőterületek a Vajdaság (25 százalék), Románia (25), Szlová-kia (12,5), Ausztria (12,5), Németország (12,5) és az Egyesült Királyság (12). (Közvélemény-kutatás a 37. Virágkarneválról, 3.) A határ menti régiók elérésére indult el a kezdeményezés 2006-ban, hogy a határon túli magyarság is indítson virág-kocsit a felvonuláson, illetve több határon túli fellépő vegyen részt azon. A kezdeményezés nem volt hiábavaló, hiszen a karnevál azóta még népszerűbb a határon túli magyarok körében, különösen a közelebbi területeken.
Augusztus összehasonlíthatatlanul magas látogatottsá-gi számokat hoz a Tourinform Irodának az év többi hónap-jához képest, még a júniusi és júliusi adatokat is merőben túlszárnyalja (3. ábra). Megvizsgálva tízéves időtartamra (2002–2012) a számokat, a karnevál növekvő népszerűsége és látogatottsága is megmutatkozik. 2004–2007-ig minden évben tízezer fölött volt az iroda látogatottsága, majd a válságos években ez jelentősen lecsökkent, a 2008-as szám a 2007-esnek mindössze 76 százaléka volt. 2011 óta azonban ismét tízezer fölöttiek az augusztusi látogatottsági számok az irodában, ami bizonyítja a karnevál töretlen sikerét.
A Debrecenre vonatkozó összesített éves adatokat meg-vizsgálva viszont a számok egyértelmű, drasztikus csökke-nést mutatnak a Debrecenben eltöltött vendégéjszakák és a
városba érkező turisták számában is. 2007-ről 2011-re 27 szá-zalékkal csökkent az éves vendégforgalom, illetve 35 száza-lékkal mérséklődött az eltöltött vendégéjszakák száma (KSH-adatok, Debreceni Tourinform Iroda). Ilyen körülmények között a Virágkarnevál szerepe még jelentősebbé válik, hiszen a karneválra látogatók száma viszont növekvő tendenciát mu-tat, ők pedig később visszatérhetnek a városba más céllal is, és a városimázs szempontjából oly fontos szájreklámmal is nö-velhetik a Debrecen iránti pozitív attitűdöt.
0,00
Január Február Március Április Május Június Július Augusztus Szeptember Október November December
3.ábra.ADebreceniTourinformIrodaésPavilonforgalma2011-ben
Forrás: saját készítés, Tourinform Iroda által szolgáltatott KSH-adatok alapján