A RuneScape az egyik legtöbbet fejlesztett játék, havonta legalább három újítás történik benne. Ezek a módosítások egy-egy külső, váratlan beavatkozást jelentenek, amelyek a gazdaságra is hatással vannak, tehát felfoghatók gazdasági sokkokként. Néhány sokk hatására megugrik az árszínvonal, ezek a változások tehát a fogyasztóiár-indexben is megfigyel-hetők.
A RuneScape történelmének meghatározó részét képezik a makrók kiirtását célzó lépések, a legnagyobb sokkokat ezek jelentették. A makrók használatának fő célja a pénzkeresés.
A makrók virtuális pénzt gyűjtenek, amelyet aztán a tulajdo-nosaik valódi pénzért értékesítenek. A játékban ebből annyi látszik, hogy egy karakter aranyat ajándékoz egy másiknak.
Ez adta a legnagyobb makróellenes támadáshoz az ötletet:
a RuneScape készítői a kereskedési rendszert alakították át.
2007. december 10. és 2011. február 1. között az értékesített tárgyakért fizetett ellenérték legfeljebb 5%-ban térhetett el a tárgy piaci értékétől. A Központi Tőzsdét éppen azért hozták létre, hogy legyen egy piaci ár, amelyhez viszonyítani lehet.
A legelső periódusban viszonylag állandó, de a későbbi időszakokhoz képest jelentősen alacsonyabb árszínvonalat figyelhetünk meg. Ez tulajdonképpen a tőzsdei rendszer kez-detlegességének tudható be. Ekkor a játékosok még nem ve-hettek egy kattintással nagy mennyiségű jószágot a Központi Tőzsdén, de nagy mennyiségű jószágot eladhattak. A vevők egyszerre huszonnyolc tárgyat tudtak kivenni (ennyi fér az avatarok hátizsákjába). Ha tehát ezer tárgyat akartak vásárol-ni, akkor harminchatszor kellett elszaladniuk a bankba. Ezt a pluszmunkát ellensúlyozza a tőzsdei árakba beépült disz-kont.
A második periódusban már jelentősen magasabb az ár-színvonal. Ennek két oka van. 2009. június 16-án megváltoz-tatták a játékosok közötti harc rendszerét. A módosítás lé-nyege, hogy a küzdelemben alulmaradók bármilyen tárgyat elveszíthetnek, de a győztesek egyes speciális fegyvereket sosem kaphatnak meg. Ez azt jelentette, hogy fontos tárgyak kikerültek a gazdaságból, hiány keletkezett belőlük, ami inf-lációt gerjesztett.
Másrészt 2009. augusztus 26-án kijavították a Tőzsdét, így lehetővé vált nagy mennyiségű áru akadálymentes keres-kedelme. Ennek következtében az árakba korábban beépült diszkont eltűnt, ami a tőzsdei árak emelkedéséhez vezetett.
2011. február 1-jén a játékosok nagy örömére újra bevezet-ték a szabad kereskedelmet, ami azt jelenti, hogy a kereske-dések során a tőzsdei ártól tetszőlegesen el lehet térni. Ezzel egy időben visszahozták a harc régi módját is, vagyis a
győz-tesek megkapták a vesztesnél lévő összes tárgyat. Veteránok tömegei tértek vissza a játékba, hogy újra a régi rendszerben gyilkolják egymást. Ezzel hatalmas keresletet generáltak, és ideiglenesen megugrottak az árak. A kezdeti lelkesedés le-csengésével és a makrók visszatértével azonban elkezdett csökkenni az árszínvonal.
A szabad kereskedelem visszatérte nem jelentette a mak-rók elleni harc végét. 2011. október 25-én a RuneScape progra-mozói a játék kódjának átírásával próbálták meg ellehetetlení-teni a makrók használatát. A „Bot Nuke Day” névre keresztelt fejlesztés pár hónapig sikeresnek bizonyult, de a makrók al-kalmazkodtak. Itt is megfigyelhető, hogy a makróktól mentes időszakban lényegesen magasabb volt az árszínvonal.
Összességében négy nagy gazdasági sokkot sikerült azo-nosítanom a játékban, amelyek a fogyasztóiár-indexre is ha-tással voltak. Ezeket a 2. táblázat foglalja össze.
2.táblázat.Azonosítottsokkokéshatásukafogyasztóiár-indexre
Dátum Sokkmegnevezése Hatás
2009. 06. 16. Játékosok közötti harc változása áremelkedés 2009. 08. 26. Tőzsdei kereskedés kijavítása áremelkedés 2011. 02. 01. Szabad kereskedelem újbóli engedélyezése árcsökkenés 2011. 10. 25. Makrók kizárása a játékból áremelkedés Forrás: saját készítés
Érdekes módon egyik nagy sokk sem kapcsolódik a csapok-hoz vagy a lefolyókcsapok-hoz, mindegyik inkább a pénzkeresletre hat. Ez meglepő lehet, hiszen a szakirodalom döntően a pénz-kínálattal foglalkozik. A valós világban is megszoktuk, hogy a hiperinflációkat a pénzkínálat okozza. Természetesen a já-ték készítői a pénzkínálaton keresztül is tudnának inflációt
okozni (például ha minden szörny tízszer annyi pénz dobna el holnaptól), de ez nem érdekük. A pénzkereslet változásai is inkább mellékhatásként jellemezhetők, nem célként.
A virtuális világokban a pénzkeresletre ható reálgazdasá-gi sokkok igen jelentősek lehetnek. Például a „Bot Nuke Day”
alkalmával a makrók kiirtása a felhasználók számának 60 százalékos csökkenését okozta. A valós gazdaságokban el-képzelhetetlen, hogy egyik napról a másikra eltűnjön a gaz-dasági szereplők 60 százaléka, tehát amikor a pénzkereslet szerepét vizsgáljuk, nem feltétlenül célravezető a valós világ-ból kiindulni.
Összegzés
Tanulmányomban egy online gazdaság inflációját vizsgál-tam. Breau (2002) és Lewis (2003) azt állítják, hogy a csapok és lefolyók modellje alapján felépített pénzkereslet miatt az on line játékok hajlamosak az inflációra. Empirikusan vizs-gáltam meg, hogy a RuneScape gazdasága is küzd-e ezzel a problémával. Eredményeim alapján nem volt a teljes vizsgált periódust lefedő (négy éven keresztül tartó) általános áremel-kedés, sőt egyes periódusokban egyenesen csökkenést figyel-hettünk meg. Következtetésképpen elmondható, hogy a csa-pok és lefolyók modellje szerint felépített pénzkínálat is lehet működőképes. Egyúttal érdemes lenne több figyelmet szen-telni a pénzkereslet alakulásának, hiszen a megfigyelt négy év legnagyobb változásait pénzkeresleti sokkok okozták.
A tanulmány másik fő fókusza a makrók inflációra gyako-rolt hatása volt. Ezt a kérdést azért nagyon könnyű a RuneScape világában vizsgálni, mert a játék egyes periódusaiban
jelentő-sen eltért a makrók száma. Így nem kellett mást tennem, mint összehasonlítanom a különböző időszakok árszínvonalát.
Azt találtam, hogy az árszínvonal jóval magasabb volt akkor, amikor nem voltak makrók a játékban. A makrók megjelenése tehát deflációt okozott. Fontosnak tartom hangsúlyozni, hogy ezek a következtetések nem általános érvényűek, nem feltétle-nül igazak minden egyes MMORPG-re. Ha például egy játék-ban nincsenek módosítások, akkor ott a pénzkeresleti sokkok szerepe nem ilyen meghatározó.
Egy másik fontos sajátosság, hogy a RuneScape világában a makrók nem közvetlenül virtuális pénzt gyűjtenek, hanem virtuális javakat adnak el aranyért. Ez azt jelenti, hogy a tár-gyak arányát növelik a pénzmennyiséghez képest. Ezáltal relatíve ritkábbá és így értékesebbé válik az arany, ezért def-lációt figyelhetünk meg. Ha azonban egy játékban a makrók közvetlenül pénzt gyűjtenek, mert ebben van komparatív elő-nyük, akkor inflációt gerjeszthetnek, ugyanis ekkor a pénz-mennyiség nő meg a tárgyakból rendelkezésre álló mennyi-séggel szemben.
Köszönetnyilvánítás
Köszönöm konzulensemnek, Keresztély Tibornak és Berezvai Zombornak, hogy válaszoltak a statisztikai jellegű kérdése-imre. Köszönöm továbbá Makai Péter Kristófnak, hogy a ta-nulmány alapját képező angol nyelvű TDK-dolgozat nyelvta-ni helyességét ellenőrizte.
Felhasznált források
Bilir, T. E. (2009): Real Economics in Virtual Worlds: A Massively Mul-tiplayer Online Game Case Study: Runescape. http://ssrn.com/abst-ract=1655084. (Letöltés: 2013. március 14.)
Breau, G. (2002): Online World Economy. http://www.quantumg.net/
owe.php. (Letöltés: 2013. március 14.)
Lewis, S. (2003): Money Supply Impacts on an Online Economy. White Paper, http://www.flyingscythemonkey.com/Money_Supply_White_
Paper.htm. (Letöltés: 2013. március 14.)
Marton Ádám (1999): Az infláció mérőszámai. Statisztikai Szemle, 77.
évf. 7. sz. 515–521.
Internetes források, honlapok
Indecent Act’s Unofficial RuneScape HiScores: http://www.indecent-code.com/hs/index.php?id=S%20U%20%20O%20%20M%20I. (Letöltés:
2013. február 2.)
RuneScape Bits and Bytes. http://www.rsbandb.com/runescape-grand-exchange-portfolio/. (Letöltés: 2013. február 1.)
RuneScape Grand Exchange Database: http://services.runescape.com/
m=itemdb_rs/frontpage.ws. (Letöltés: 2013. március 15.)
A tanulmány a szerző Inflation in a fantasy economy című tudomá-nyos diákköri dolgozata alapján készült.
Konzulens: Keresztély Tibor
A dolgozat a BCE Közgáz Campus 2013. évi Tudományos Diákköri Konferenciáján az E-Business szekcióban I. helyezést ért el.