Alapítás
éve Székhely Tevékenységi köre Alkalmazottak száma
8 nagyvállalkozás egyetemista kora óta vállalkozik
1990 Budapest vállalkozásfejlesztés 4 kis- és
középvállalkozás
2002 Dunaújváros üzletviteli tanácsadás 2 kis- és
középvállalkozás
nagyvállalatnál szerzett vezetői
2004 Budapest információ
technológiai szolg. 2 közép- és
nagyvállalkozás
nagyvállalatnál középvezetői
forrás: saját szerkesztés
Tevékenységük végzéséhez, a vállalkozás sikeressé tételéhez kivétel nélkül, mindegyikőjük a tudást és tanulási készséget emelte ki kulcskompetenciaként. Emellett még olyan általános jellemzőket említettek, mint: kitartás, szorgalom, nyitottság. Ezek a személyi kompetenciák minden vállalkozás működtetéséhez elengedhetetlenek.
5.1.2.Az interjúk összegző elemzése, a mikro- és kisvállalkozókról alkotott véleményük Mivel kutatás-sorozatom és eredményeim kis részét tette ki a kvalitatív kutatás, valamint az interjúk száma sem túl magas, így a legfontosabb eredményeket emelem csak ki, legfőképp azokat, melyek az ügyfeleikkel, illetve a kisvállalkozói léttel kapcsolatosak.
100 Stratégia, menedzsment ismeretek
Az alanyok mikro- és kisvállalkozókról alkotott véleményét összegezve OROSDY (2008) megállapításaival egyetértve, elmondható, hogy az egy személyben megtestesülő tulajdonos-cégvezetők döntő többségének igen hiányosak a menedzsment ismeretei, figyelme az operatív tevékenységekre fókuszál, és ritka körükben a stratégiai gondolkodás.
Ezek a jellemzők nagyban befolyásolják a kisvállalkozások menedzselési módszereit. A minden kérdésben egyedül történő döntés többnyire kényszerből fakad, s konkrét esetekben többé-kevésbé indokolható is. Hosszabb távon azonban „ez a rutin kvázi
‟feleslegessé teszi‟ a speciális szaktudást, a stratégiai előrelátást, és az üzleti döntések beszorulnak az éppen aktuális lehetőségek korlátai közé, a reagáló jellegű vezetés pedig messze kerül a szükséges proaktív vállalkozói magatartástól” véli Orosdy.
Elenyésző hányaduk rendelkezik csak e téren hosszú távú elképzeléssel, a többség marketingdöntéseire az ötletszerűség, a személyfüggőség és az informális jelleg a jellemző.
Különösen az új vállalkozás elindításakor nincsenek információik a piac pontos méretéről, az értékesítés várható nagyságáról, így gyakran nem képesek hiteles üzleti tervet sem készíteni.
Szemlélet, gondolkodásmód
A szemléletet, gondolkodásmódot elsősorban a családból hozzák, tehát nem olyan könnyű ezen változtatni. Egyik alapproblémaként látják, hogy az emberek – férfiak és nők egyaránt – a komfort zónájukat nehezen lépik át, a biztoshoz (még ha az nagyon rossz is)még mindig jobban ragaszkodnak, mintsem váltsanak. Nagyon erős a változástól, a bizonytalantól való félelem, amely nem csupán a vállalkozói létre vonatkozik.
A vállalkozás bevezetéséhez, eredmények eléréséhez idő kell, és mindenki gyorsan várja a megtérülést. Türelmetlenek és csodát várnak, ami persze elmarad.
Tanulás, tudás, szakmai készségek
Az ügyféllel történő sikeres együttműködés érdekében az ügyfélnek is rendelkeznie kell tudással, sőt a céggel együtt kell fejlődniük. Az interjú alanyok egyöntetűen vélekedtek az oktatás, tanulás, önfejlesztés fontosságáról. Korántsem volt ilyen nagymértékű egyetértés azt a kérdést illetően, hogy mi a véleményük a mikro- és kisvállalkozók tanulási kedvéről.
3alanyomvéleménye szerint szeretnek tanulni a kisvállalkozók, csak a prioritásokat sokszor nehezen tudják felállítani. A kisvállalkozásnál egykézben összpontosul sok funkció, kicsit könyvelő, kicsit marketinges, HR-es, stb. Sikeres vezetők, „svájci bicskák”, vagyis
101
mindent tudnak. Ők a jó képességű emberek, az „adaptivitás csúcsai”, hiszen minden dologba bele tudnak fogni, illeszkedni tudnak sok mindenhez. Az időkeretük nagyon korlátos, a prioritások fontossága kulcskérdés.
4 alanyom viszont úgy vélekedik, hogy a kisvállalkozók többsége nem is akar és ez által nem is tud tanulni. Ők azok, akik mindig a körülményekben, vagy a másik emberben keresik a hibát.
„Egy vállalkozást úgy lehet a legkönnyebben fejleszteni, ha a vállalkozó önmagát fejleszti. Ez lenne a könnyebben megvalósítható része, de úgy tűnik, a vállalkozók nem akarnak tanulni, nem akarják magukat képezni, nem érzik ennek fontosságát.”
Az alkalmazottak szakmai készségével, tudásával kapcsolatosan a szakértelem kiemelése mellett olyan általános készségeket emeltek ki, mint: kitartás, tanulás, szorgalom.
A szakmai tudás mellett, az újfajta üzleti modellek, a nemzetközi tendenciák megismerése mellett figyelni kell a meglévő tudásra. Fontos a külsőség, hogy szép és mutatós legyen pl.
egy üzleti terv, de kell a tudás a tartalomhoz. Több alanyom hangsúlyeltolódást lát a tartalom és forma között, a tartalom rovására.
Kommunikáció
Fontos lenne az elismerés hangsúlyozása, vagyis egy közösség pozitív visszaigazolása a vállalkozó felé. Ez lehet szakmai egyesület, más szervezetek elismerése, és a fogyasztói elégedettség kinyilvánítása. Folyamatosan kommunikálni kellene a pozitív tapasztalatokat megfelelő fórumokon, rendezvényeken, fontos a személyes találkozás.
Meghatározó intézmények, szervezetek társadalmi szerepvállalásán keresztül kommunikálni a sikereket, lehetőségeket, problémákat.
Fizetőképesség hiánya
Sok vállalkozásnak okoz gondot a tanácsadók javaslatainak a megvalósítása. Tanácsadói oldalról lenne kapacitás és tudás is ennek menedzselésére, de a cégek nem rendelkeznek fizetőképességgel.
„Nagyon erős rövid távú megtérülési szempontok játszanak szerepet döntéseikben, ha invesztál, akkor neki gyorsan térülnie kell. (1-2, 3-4 hónapon belül) Ez olyan szolgáltatások kidolgozását igénylik, melyek viszonylag kis költségen integrálhatók az ő tevékenységükbe.
102 Innováció szerepe, eszközei
Az innovációs eszközökről, azok szerepéről egyöntetűen vallják, hogy elengedhetetlen a piaci pozíció, a versenyképesség megőrzéséhez. A megfelelő minőségű alapszolgáltatás nyújtása ma már alapfeltétel. Az arányokra, súlyokra nagyon kell figyelni, informatika – személyes kapcsolat, emberi tényező tekintetében. Tartalmi fejlesztés nélkül semmit sem ér az újdonság.
Az innováció katalizátoraként első helyen említik az ügyfeleket, majd a versenytársakat, végül pedig a szabályozó környezetet. Többen fogalmaztak úgy, hogy a vezető-beosztott viszonya nagymértékben befolyásolja az innovációs ötletek megfontolását, megvalósulását. Külső környezetből érkező ingereket pedig a vezető szűri.
Szektor potenciája
Az IT szektorban tevékenykedő alanyok természetesen a szektor további növekedését prognosztizálják. Jelenleg a technológiai eszközök vezérlik a piacot. Az on-line marketinget az okostelefonok fogják irányítani, módosítani.Az összes nagyvállalatnál kulcsterületté vált, megtalálható az értékesítésben, kommunikációban, az üzletmenet működtetésében. A webes és mobiltechnológiák szerepe nagyságrendekkel nőtt és még nőni is fog, az érettség kezdetét valahol 5 év múlva látják.
A pénz és a politika még nagyobb erővel fogja befolyásolni a vállalkozások működését. Az össztudás biztos növekedni fog, mert a külső környezet kikényszeríti, de nem lehet megjósolni a tudás fókuszát, milyen jellegű tudásra lesz szükség. A tudás minősége viszont nem lesz jobb.
5.2.A kvantitatív kutatás eredményeinek értékelése – K2 kutatási fázis (N=210)
Ebben a fejezetben elemzem a vállalkozói kérdőív főbb eredményeit. Ezen kutatási fázis fő célja az volt, hogy a TIÜSZ vállalkozások szolgáltatásai iránti keresletet felmérjem és feltárjam a többi vállalkozás attitűdjeit e vállalkozásokkal kapcsolatban.
A vállalkozói kérdőívet bármely vállalkozás kitölthette, nagyságra, tevékenységi körre való tekintet nélkül. A megkérdezett személyére sem volt feltétel, aki a vállalkozásnál dolgozott és tudott a kérdésekre válaszolni, kitölthette a kérdőívet. Kisvállalkozásról lévén szó, feltételeztem, hogy az adott kérdésekre bárki tud válaszolni, aki ott dolgozik.
103 5.2.1. A vállalkozói kérdőív demográfiai elemzése
A minta – mely nem reprezentatív – demográfiai adatait részletezi az alábbi, 13. táblázat.
13. táblázat: K2 kutatási fázis mintájának demográfiai adatai