IV. Tapasztalatok a logisztikai szolgáltató szektorból
IV.1. Logisztikai szolgáltatók iparági összefoglaló
Diófási-Kovács Orsolya
Logisztika 4.0 megvalósulása
A Logisztika 4.0 vizsgálata során két 3PL szolgáltatónál megvalósuló digitalizációs projekteket vizsgálunk. A 3PL (Third Party Logistics) szolgáltató esetében a hagyományos fuvarozásnál sokkal szélesebb tevékenységi körről beszélhetünk. Komplex megoldásokat kínálnak ügyfeleiknek, végezhetnek raktározási, komissiózási, készletgazdálkodási, átcsomagolási, vevőszolgálati tevékenységet is. Ezen folyamatokat erős IT támogatással bonyolítják. A szolgáltatás létrejöhet a szolgáltató saját eszközállományával is, de ki is szervezheti a tevékenységek egy részét vagy egészét alvállalkozóknak, mely esetben felügyelő szerep is hárul a 3PL-re. A szolgáltató és ügyfele között hosszútávú szerződéses kapcsolat áll fenn (Halászné, 2013; Szegedi, 2012).
A fejezet a logisztikai iparág rövid bemutatásával kezdődik, mely tartalmazza a nemzetközi szinten megjelenő és a jövőt is meghatározó megatrendeket, meghatározó technológiai innovációkat. Emellett a logisztikai szolgáltatások hazai helyzetébe is betekintést nyújt. Majd a két hazai logisztikai szolgáltató digitalizációs projektjei ismerhetők meg.
Iparág bemutatása
Nemzetközi trendek, szereplők
A logisztikai szolgáltatások tartalma és definíciója világ viszonylatban is eltérő, így a következőkben ismertetett adatok a szektor volumenének jelentőségét szemléltetik. A logisztikai szolgáltatói szektor egy érett iparág (Christensen, 2017), melynek globális értéke közel 8100 milliárd amerikai dollár volt 2016-ban, az előrejelzések szerint pedig 2023-ig akár a 15500 milliárd amerikai dollárt is elérheti a piac mérete (Allen, 2016).
Henderson (2018) összegyűjtötte, hogy 2018-ban mely vállalatok voltak világszinten a legnagyobb logisztikai szolgáltatók vállalati érték alapján. Ha az Európai Unió statisztikáit tekintjük, azt látjuk, hogy a szektor árbevétele 2016-ban 1500 milliárd euró volt, és több mint 1,2 millió logisztikai vállalat tevékenykedett az ágazatban (Eurostat, 2019). Az Eurostat (2018) adatai szerint 2016-ban az összes árutovábbítás fele közúton zajlott, tehát a közúti áruszállítás szerepe jelentős az Unión belül.
A negyedik ipari forradalomnak köszönhetően az iparág átformálódóban van. Azonban nem csak az új technológia az egyetlen, ami kihívások elé állítja az iparág szereplőit. A PwC 2016-os vizsgálata szerint változnak a vevői igények, melynek következtében a verseny fokozódik, illetve új üzleti modellek megjelenése várható. A PwC vizsgálat szerint a magánszemélyek és vállalati ügyfelek elvárása egyaránt megváltozik, mivel egyre gyorsabb, rugalmasabb és olcsóbb szolgáltatást szeretnének kapni a logisztikai szolgáltatóktól. Emellett az iparág résztvevőinek száma egyre nő, mivel a digitális megoldások és a „sharing economy”
koncepciójának terjedésével lehetővé vált, hogy jelentősebb tőke vagy eszközállomány nélkül is be lehessen lépni a logisztikai szolgáltatói szektorba. Ennek köszönhetően válnak fontossá az újonnan kialakuló üzleti modellek: közös vállalkozások, partnerségek, melyek szükségességét indokolja a szállítmányok inkonzisztenciája is: egyre gyakrabban, de egyre kisebb szállítmányokat szeretnének továbbítani a megbízók.
135
IV.1.1. táblázat: Top 10 nemzetközi logisztikai szolgáltató Helyezés Vállalat neve Vállalat értéke
(milliárd USD)
1. UPS 22
2. FedEx 18,1
3.
Japan Railways
Group 11,1
4. DHL 10,7
5. Union Pacific 7,8
6.
McLane
Company 4,8
7. Poste Italiane 4,8
8. CN 4,8
9. Deutsche Post 4,2
10 CSX 4
Forrás: saját szerkesztés, Henderson (2018) alapján A PwC (2018) előrejelzést készített, hogy 2019-től öt éven át melyek lesznek azok a trendek, amelyek meghatározzák az iparágat rövidtávon. Elemzésük szerint a digitalizációnak kiemelt szerepe lesz akár már egy éven belül is, és jelentősen támogatni fogja az értékláncok horizontális és vertikális integrációját. A digitalizáció segítségével javulhat a vevőkkel való kapcsolattartás, megkönnyíti a vevői igények célzott kiszolgálását, mindemellett pedig a költségek csökkenését is hozhatja magával. Ezek mellett fontos változást jelenthet az ázsiai, különösen a kínai kereskedelem további növekedése, amit elősegít új útvonalak (például Kína és Európa országai közt létesülő szárazföldi útvonalak) kiépülése is. Az előrejelzés alapján középtávon változást hoz a szektorba a robotika, a blockchain, a mesterséges intelligencia, a drónok érett szakaszba érkezése is – várhatóan ekkorra válnak széles körben elterjedtté az iparágon belül.
Hazai trendek, szereplők
Magyarországon a logisztikai szolgáltatók piaca erősen telített, sok résztvevője van, és még a
„nagyoknak” is viszonylag alacsony a részesedése a teljes piacon. A Navigátorvilág 2016-os adatok alapján összeállított egy magyar speditőr toplistát. Habár elsősorban spedícióval foglalkozó vállalatokra irányult a figyelem, mivel azonban számos vállalat a toplista résztvevői közül foglalkozik raktározási, tárolási tevékenységgel is, így úgy véljük, az összesítés jól lefedi a teljes hazai logisztikai szolgáltató piacot.
Az összesítés alapján a IV.1.2. táblázatban látható top 10-es lista állítható föl. A vizsgálatban részt vett összes vállalat 2016-ban együttesen 722,714 milliárd Ft nettó árbevételt ért el. Tehát, ha nettó árbevétel szerint vizsgáljuk a piacot, láthatjuk a IV.1.1. ábrán is, hogy a top 10 vállalat alig több mint a teljes piac harmadát teszi ki.
136
IV.1.2. táblázat: Top 10 hazai speditőr szolgáltató
Helyezés Vállalat neve Értékesítés nettó
árbevétele 2016-ban
1. EURASIA LOGISTICS Kft. 32 513 102 000 Ft
2. Kühne + Nagel Szállítmányozási Kft. 31 357 111 000 Ft 3. Waberer's-Szemerey Logisztika Kft. 29 712 384 000 Ft 4. Rail Cargo Logistics - Hungaria
Nemzetközi Szállítmányozási Kft. 26 652 072 000 Ft 5. Waberer's International NyRt. 25 876 864 000 Ft 6. UPS Magyarország Szállítmányozó Kft. 24 605 457 000 Ft 7. UPS Healthcare Hungary Zrt. 24 435 193 000 Ft 8. DHL Globál Szállítmányozási Kft. 22 813 017 000 Ft 9. LIEGL & DACHSER Szállítmányozási
és Logisztikai Kft. 21 973 673 000 Ft
10. DHL Freight Magyarország
Szállítmányozó és Logisztikai Kft. 20 085 128 000 Ft
Forrás: saját szerkesztés, Navigátorvilág,2017 adatai alapján IV.1.1. ábra: Magyar Speditőr Toplista 2016
Forrás: saját szerkesztés, Navigátorvilág, 2017 adatai alapján
4.499% 4.339%
4.111%
3.688%
3.581%
3.405%
3.381%
3.157%
3.040%
2.779%
64.021%
EURASIA LOGISTICS Kft.
Kühne + Nagel Szállítmányozási Kft.
Waberer's-Szemerey Logisztika Kft.
Rail Cargo Logistics - Hungaria Nemzetközi Szállítmányozási Kft.
Waberer's International NyRt.
UPS Magyarország Szállítmányozó Kft.
UPS Healthcare Hungary Zrt.
DHL Globál Szállítmányozási Kft.
LIEGL & DACHSER
Szállítmányozási és Logisztikai Kft.
DHL Freight Magyarország Szállítmányozó és Logisztikai Kft.
További vállalatok
137
Hazánkban az iparági trendek, kihívások nagyon hasonlóan alakulnak, mint nemzetközi szinten. Karmazin (2015) szerint az e-kereskedelem növekedése, illetve az egyre gyakoribb, de kisebb volumenű rendelések kihívás elé állítják a hazai logisztikai szolgáltatókat. Vereb (2017) felhívja a figyelmet, hogy a just-in-time rendszerek elterjedése miatt a logisztikai szektornak is rugalmasabbá kell válnia. A technológiai változásokkal való lépéstartás mellett pedig további nehézséget okoz, hogy a hazai régiók fejlettsége jelentősen eltér egymástól (túraoptimalizálási kérdések), emellett reagálniuk kell a munkaerőhiányra, illetve a dolgozók növekvő bérigényére is (Karmazin, 2015; Vereb, 2017).
I4.0 gyakorlatok az iparágban
Az Ipar 4.0 által okozott technológiai változásoknak köszönhetően ma már Logisztika 4.0-ról is beszélhetünk. A Logisztika 4.0 lényegét Strandhagen et al. (2017) a következőképpen fogalmazza meg: a Logisztikai 4.0 az Ipar 4.0 kiterjesztett értelmezése, mely öt olyan funkcióval rendelkezik, amelyek vállalatokon átívelően érvényesek.
Az öt funkció:
• adatgyűjtés-és feldolgozás
• támogató rendszerek
• hálózatosodás és integráció
• decentralizáció és szolgáltatásorientáció
• önszerveződés és autonómia.
E funkciók működését segíti a hálózatokon keresztül megvalósuló horizontális integráció mechanizmusa, megkönnyítve a vállalatok közti együttműködést, azaz a végpontól végpontig terjedő integrációt, létrehozva ezzel az érintettek, a termékek és az eszközök integrált hálózatát a teljes termékéletgörbén át.
Az Ipar 4.0 Hofmann és Rüsch (2017) szerint a cyber-fizikai rendszerekkel, az ún. „dolgok internetével” és „szolgáltatások internetével”, valamint az okos gyár koncepcióval, mint alapelemekkel fog jelentős változást hozni a termelésbe, és egyben az emberiség mindennapjaiba.
Ezen alapelemek közül néhány nemcsak magát a termelést fogja meghatározni, hanem a logisztikai szolgáltatók tevékenységét is. A DHL 2018-as logisztikai trend radarjában számos olyan irányzatot vázol fel a jövőre nézve, melyek meghatározók lesznek a logisztikai szolgáltatók tevékenységének alakulása szempontjából, és melyek egyben átfedésben vannak az Ipar4.0 várható irányaival is. Ezek a közös elemek kerülnek röviden kifejtésre az alábbiakban a DHL kiadványa (2018) nyomán.
1. Additív termelési eljárás. Az additív termelési eljárás, mely 3D nyomtatásként is ismert, már jelenleg is érezteti hatását a termelésben, különösen a gyógyászati segédeszközök- és a repülőgépgyártás területén. A DHL várakozásai szerint a technológia nem fogja helyettesíteni a hagyományos termelési eljárásokat, a két stratégia egymás mellett fog élni. Ez egyben új lehetőségeket nyit meg a logisztikai szolgáltatók számára, új tevékenységekkel bővíthetik szolgáltatásaik listáját: a technológia előretörése szükségessé fogja tenni például a 3D nyomtatáshoz szükséges adatok megbízható tárolásárát vagy digitális raktárak létrejöttét.
Ugyanakkor még megoldásra vár a lehetőségből fakadó kockázat kivédésére való felkészülés, azaz az informatikai rendszerek biztonságossá tétele hekker-támadások ellen. Ugyancsak szükséges, hogy törvényileg tisztázzák, hogy egy esetleges hibás gyártás esetén kit terhel a felelősség: a tervezőt vagy a 3D nyomtatást végzőt.
138
2. Kiterjesztett valóság. A kiterjesztett valóság számos területen járulhat hozzá a logisztikai szolgáltatók teljesítményének fejlesztéséhez. Okos szemüvegek kerülhetnek forgalomba, melyeket a logisztikai szolgáltatók munkatársai használhatnak raktári tevékenységeikben komissiózáshoz, csomagoláshoz, szétválogatáshoz, de akár összeszereléshez is, ha a szolgáltató hozzáadott érték szolgáltatást is nyújt. Az okosszemüveg nemcsak a raktárosok tájékozódását segítheti, de a kiszállítást végző futárokét is, akik ezáltal könnyebben megtalálják például a bejáratot. A sofőrök számára a szélvédő is okossá válhatna, amely segíthetné a navigációt és felhívhatná a figyelmet a veszélyekre is. További előnyei a kiterjesztett valóságnak, hogy a költségek alacsonyan tartása mellett növelné a dolgozók hatékonyságát, pontosságát, lerövidülne az új dolgozók betanítási ideje, és várhatóan élvezetesebbé tenné a monoton és megterhelő munkát a gamificationben rejlő lehetőséggel.
Kihívás azonban, hogyan lehet a kiterjesztett valóság által kínált lehetőségeket gyorsan, egyszerűen, költséghatékonyan beilleszteni a már meglévő raktári rendszerekbe.
3. Big Data elemzés. A digitalizációnak köszönhetően ma már korábban soha nem látott mennyiségű adatot lehet összegyűjteni az ellátási láncok bármely pontjáról. A rendelkezésre álló óriási adathalmaz elemzése a logisztikai szolgáltatók számára is fontos lehet, mert az erőforrások kihasználásának, a folyamatok minőségének és átláthatóságának, a teljesítménynek, valamint a kiszolgálási sebességnek a javulásához vezethet. Segíthet növelni a fogyasztói élményt, és a kockázatokra való felkészülésben, azok kezelésében is jó szolgálatot tehet (pl. a kikötők túlzsúfoltsága, magas vízszint, stb.). Ugyanakkor, akárcsak az additív termelés esetében, itt is felmerül az adatbiztonság kockázata.
4. Felhőlogisztika. A felhőlogisztika az utóbbi pár évben jelent meg a logisztikai szolgáltatók tevékenységében. Nagy előnye, hogy gyors, hatékony, és rugalmas elérhetőséget biztosít informatikai eszközökkel azon megbízók számára, akik kedvelik az innovatív ellátásilánc megoldásokat. A felhőlogisztika megkönnyítheti a rendelést, a számlázást, a nyomon követést. Rugalmas árazást tesz lehetővé a logisztikai szolgáltatók számára is, KKV-knak például kínálhatnak használaton alapuló díjcsomagot (ahányszor használja a rendszert a vevő, annyit fizet érte), nagyobb megbízók számára pedig fix díjat is szabhat. Ez esetben is szükséges biztosítani az adatbiztonságot, illetve a rendszer folyamatos rendelkezésre állását.
5. A dolgok internete (IoT). A dolgok internete alatt azt értjük, hogy számos hétköznapi tárgynak lehet és van internetelérése, így ezek a tárgyak bármikor küldhetnek, fogadhatnak, rögzíthetnek, tárolhatnak információt. Ez a tulajdonság remekül kihasználható a logisztikai szolgáltatók szempontjából, hiszen növelni tudják a rögzített adatok mennyiségét, amelyeket majd elemeznek, fokozva az átláthatóságot, a nyomonkövethetőséget, és saját szolgáltatásaik megbízhatóságát. Mivel valós idejű információáramlást tesz lehetővé, ezért jobban tudják optimalizálni az eszközök kihasználtságát, illetve egyszerűbb megelőzni a káreseteket. A korlátot ez esetben nemcsak az adatbiztonság jelenti, de egyben fontos lenne egy teljes logisztikai szektorra kiterjedő IoT optimalizáció is a különböző logisztikai szolgáltatók együttműködésének összehangolása érdekében.
6 Robotika és automatizáció. A robotika és automatizáció lehetősége számos logisztikai folyamatban támogathatná, vagy akár teljesen ki is válthatná az emberi munkát, így például a komissiózásban, csomagolásban, válogatásban, beérkező szállítmányok lepakolásában, helyi kiszállítások bonyolításában. Rugalmasan áthelyezhetők lennének raktárról raktárra a csúcsidőszakok fedezésére. Korlátja azonban, hogy jelenleg még nem szabályozott jogilag az emberek és robotok közös munkavégzése, és számos – egyelőre nem tisztázott – etikai kérdést is felvet a lehetőség.
139
7. Önvezető járművek. Az önvezető járművek alkalmazása a logisztikai szolgáltatások több pontján is elképzelhető. Egyfelől, használni lehetne ezeket a raktárépületeken belül, mint önvezető targoncákat, békákat, okos futószalagokat. Másfelől, alkalmazhatók lehetnének külterületen végzendő feladatokhoz is, mint például konténerek mozgatása a kikötőkben, reptereken, vagy önvezető kamionokként. A csomagkiszállításokat is segíthetnék, mint önvezető csomagkihordó járművek, melyek a járda mentén haladva gyorsan célba érhetnének a csomaggal. Nagy előnye az önvezető járműveknek, hogy napi 24 órában, 7 hét napon alkalmazhatók, segítségükkel az emberi hibák kiküszöbölhetővé válhatnának, illetve önvezető kamionok esetében az optimalizációs tevékenység miatt üzemanyagot takarítanának meg a szolgáltatók. Ugyanakkor hosszú előkészítés szükséges a gyakorlatba ültetéshez, le kell fektetni jogi, biztosítási hátterét, illetve meg kell oldani az adatbiztonsági kérdéseket a hekker-támadások kivédésére.
Logisztika 4.0 megjelenése a hazai logisztikai szolgáltatók körében
Magyarországon léteztek nagy állami logisztikai vállalatok, melyek a rendszerváltás idején kerültek magán kézbe. Ezek szinte kivétel nélkül teljesen átalakultak, beleolvadtak más külföldi, vagy magyar vállalatokba. Jellemzően versenyelőnyt az alacsony munkabérekkel és a dolgozói állomány rugalmasságával tudtak elérni, és tudnak mind a mai napig a „keleti”
országok. A nemzetközi relációkban általában a közép-kelet-európai régió feladata lett a
„nyugati” országok kiszolgálása. 2015-től kezdődően, az EU Mobilitási csomagja kapcsán, a szigorodó szabályozáshoz kapcsolódóan kezdődött meg a piac átrendeződése. A verseny igen kiélezett, kicsi haszonnal dolgoznak a vállalatok. A hazai logisztikai iparág állami támogatása ellenére egyre veszít európai pozíciójából, a hazai vállalatok egyre nehezebben maradnak versenyben. A digitalizáció által eredményezett hatékonyabb működés és költségcsökkentés elengedhetetlen a szektorban tevékenykedő vállalatok életben maradásához.
Az esettanulmányok alapjául szolgáló interjúkon a megkérdezettek úgy vélekedtek, hogy az előbbiekben részletezett innovatív technológiák közül jó néhány már jelen van a logisztikai gyakorlatban (pl. IoT, Big Data, felhőlogisztika, részleges automatizáció). Az önvezető járművek megjelenését, a kiterjesztett valóság alkalmazását, vagy a robotok megjelenését plédául az elkövetkezendő 5-10 évre prognosztizálják, míg a 3D nyomtatásnak, drónlogisztikának nem látják realitását a logisztikai szolgáltatások területén. Ezek a szakértői vélemények összhangban vannak a nemzetközi előrejelzésekkel (PWC, 2018, DHL Trend Radar, 2018) valamint a digitális érettségre vonatkozó felméréssel (Probst és mtsai., 2018, p.
19.), mely szerint a szállítás ágazatban mindössze jellemzően 10+% körülire tehető a digitálisan érett cégek aránya.
A hazai logisztikai szolgáltató vállalatok egyre szigorodó szabályozási környezetben dolgoznak az Unió területén. Ezek a szabályozások legfőképpen a biztonságra és környezetvédelemre fókuszálnak (például vezetési idők, jármű besoroláshoz kötött útdíj kedvezmények). A pandémiás helyzet előtt kifejezetten nagy problémát jelentett a kellően képzett munkaerő hiánya - a meglévő munkavállalók tehermentesítésére is születtek digitális megoldások, mivel egyre több technológia vált elérhetővé a piacon. A sokat emlegetett önvezető autók, drónok stb. látványos változást hozó megoldások nem kerülnek előtérbe, inkább az inkrementális fejlesztések, háttérfolyamatok szoftveres támogatása jellemző. Ezek a technológiák, pl. útvonal tervezés, nyomkövetés – lehetővé teszik a logisztikai szolgáltatók számára, hogy az igen erős pozícióban lévő vevőkkel szemben érvényesíteni tudják érdekeiket (pl. járművek rakodása, állásidő). A piacon igen kiélezett verseny tapasztalható, minimális
140
hibák is veszteségbe fordíthatnak egy megbízást. A logisztikai szolgáltatók törekszenek a hosszútávú kapcsolatok kialakítására, azért hogy a fejlesztések erőforrás igénye, anyagi háttere biztosított legyen.
Vállalatok bemutatása
Összesen két Magyarországon működő 3PL szolgáltató gyakorlatát tanulmányoztuk. Mindkét vállalat döntően a közúti fuvarozásban érdekelt, de rendelkezik egyéb szolgáltatásokkal is (pl.
raktározás, intermodális fuvarozás, szállítmányozás).
Az Uniós meghatározás szerint mindkét vállalat a nagyvállalati kategóriába tartozik, de flottájuk mérete jól mutatja a köztük lévő különbséget. Az egyik 3500 járműves flottával rendelkező hazai bázisú részvénytársaság, másik pedig mindössze 230 saját járművet számláló saját flottával rendelkezik és nemzetközi vállalatcsoport magyarországi leányvállalata.
Összesen hét mélyinterjúra került sor két logisztikai szolgáltatónál. Minden vállalatnál adott interjút a felsővezető, ami kiegészült a digitalizációs projektekért felelős projektmenedzserekkel készült további interjúkkal.
Vállalati tapasztalatok
Vizsgált vállalatok eltérő irányból közelítenek a digitalizációhoz a stratégiát tekintve, ugyanakkor az alkalmazott technológiák, a fejlesztések céljai mutatnak hasonlóságokat. A vállalatok tapasztalatait a technológia, a stratégia, a szervezet és a munkaerőre gyakorolt hatások mentén mutatjuk be négy projekt alapú esettanulmánnyal. A fontosabb megállapításokat a IV.1.3. táblázat tartalmazza.
Technológia. A fejlesztések mindkét vállalat esetében a versenyképesség megtartására, a költségcsökkentésre, valamint a meglévő munkaerő tehermentesítésére irányulnak. Az első projekt szoftverrobotok bevezetésére irányult a számlázásban és egyéb adminisztratív feladatok területén és a vállalatirányítási (ERP) rendszer is kulcsszerepet játszik benne. A második projekt Intelligens tervező- és útvonaloptimalizáló szoftver bevezetésről szólt, fuvartervező-döntéstámogató rendszer és útvonaloptimalizáló szoftver került kidolgozásra és az alábbi technológiák kerülnek alkalmazásra a projektben: szenzorok, IoT, felhő, big data, ERP, előre jelző karbantartás, M2M. A harmadik vizsgált projekt telematikai rendszer bevezetésről és Iot rendszer kiépítéséről szólt. A vállalat szeretné kiszállításaik pontosságát javítani azáltal, hogy a beérkező telematikai adatokat feldolgozva elemzéseket készítenek a forgalmi, időjárási viszonyokról, a sofőrök vezetési szokásairól, a járművekkel kapcsolatos adatokról stb., és az elkészült kimutatások alapján finomítanák a fuvartervezési fázist, fejlesztenék nyomkövetési rendszerüket, jutalmaznák sofőrjeik kiemelkedő eredményeit, vagy jeleznék előre a járművek karbantartását. A negyedik vizsgált projekt TMS (transport management system) rendszer kialakításáról szól, egy olyan integrált felületet ad, amely a vállalatcsoport összes tagját összeköti. A megbízásokhoz sofőrök és járművek hozzárendelése, a fuvar közbeni kommunikáció, dokumentáció, számlázás, valamint az ügyfél számára információ szolgáltatás is ezen keresztül zajlik.
A fent felsorolt és a vállalatok által alkalmazott digitális technológiák érdekessége, hogy alapvetően már nem mondhatók kísérletinek, érett technológiák bevezetése jelenti a vizsgált vállalatok esetében a digitális transzformációt. Az is elmondható, hogy leginkább a szoftveres irány a jellemző a vizsgált projektek esetében.
Stratégia. A digitalizációs stratégiát tekintve az egyik vállalat rendelkezik formális
„digitális stratégiával”, van kijelölt digitalizációs igazgató és a stratégia megvalósítását támogató K+F csapat is rendelkezésre áll, akiknek az a feladata, hogy folyamatosan kutassák a
141
leginnovatívabb technológiákat és vizsgálják azok bevezethetőségét, alkalmazhatóságát a vállalatnál. A leányvállalat kis létszámú helyi K+F csapattal rendelkezik, amely az anyavállalattól kapott technológiákat, megoldásokat implementálja, a helyi igényekre szabja.
Az anyavállalat az ő esetükben 150 fős kutatás-fejlesztéssel foglalkozó részleggel működik és az összes leányvállalatot ők látják el különböző innovatív megoldásokkal - legfőképpen a leadott fejlesztési igények alapján dolgoznak. Náluk nincsen formális digitalizációs stratégia, de erőteljesen fókuszálnak az innovatív, digitális megoldásokra, a Logisztika 4.0 kifejezés is
Az anyavállalat az ő esetükben 150 fős kutatás-fejlesztéssel foglalkozó részleggel működik és az összes leányvállalatot ők látják el különböző innovatív megoldásokkal - legfőképpen a leadott fejlesztési igények alapján dolgoznak. Náluk nincsen formális digitalizációs stratégia, de erőteljesen fókuszálnak az innovatív, digitális megoldásokra, a Logisztika 4.0 kifejezés is