III. Tapasztalatok az élelmiszeriparból
III.2. Gyermelyi Zrt. esettanulmány
Dr. Nagy Judit, Jámbor Zsófia, Freund Anna
Vezetői összefoglaló
Jelen esettanulmány a hazai élelmiszeriparban megjelenő lehetséges Ipar 4.0 megnyilvánulási formáit, megoldásait vizsgálja a tésztagyártás területén egy, a hazánkban piacvezető szerepet betöltő magyar tulajdonú vállalatnál, a Gyermelyi Zrt-nél. Az esettanulmány alapját a tésztagyár gyárigazgatójával készített strukturált interjú adja.
Az esettanulmány az említett vállalatnál két sikeresen megvalósult projekten keresztül mutatja be az Ipar 4.0 megoldásokat és a fejlesztés kihívásait. Ezen projektek egyike a vállalat növekedési stratégiájából levezethető kapacitásbővítéssel függ össze. Ez a projekt Közép-Kelet-Európában is élenjáró technológiai színvonalat jelentő új tésztagyár kivitelezéséről szól, amellyel a vállalat korábbi termelési kapacitását megduplázta. Az esettanulmányban szereplő másik projekt a gyártási folyamathoz szorosan kapcsolódó automata csomagoló és palettázó rendszer megvalósítása volt.
A projektek kapcsán elmondható, hogy bár konkrét digitalizációs stratégiával a vállalat nem rendelkezik, a növekedési stratégiából levezetett fejlesztések sikeresen alkalmazzák az Ipar 4.0 által kínált lehetőségeket, amelynek köszönhetően a vállalat nagy kapacitással bíró tésztagyárrá vált.
A sikeres projektekhez elengedhetetlen volt a kedvező gazdasági környezet, a rendelkezésre álló tőke (melynek egy része komoly vissza nem térítendő támogatást jelentett), az elkötelezettség, a hozzáértés és műszaki tudás mellett a kiváló szervezeten belüli kommunikáció.
További kihívást jelent a vállalatnak az igényként ugyan már megfogalmazott nagy mennyiségű adat tárolása és elemzése. Ebben egyértelműen lemaradtak és jelenleg hiányként élik meg. Emellett felmerült még az Ipar 4.0-hoz kapcsolódó új munkakörök betöltésének nehézsége és megjelenik a szervezeti átalakítása szükségessége is (pl. IT).
Vizsgált vállalat bemutatása
A Gyermelyi Vállalatcsoport 2016-ban 21,5 milliárd forintos árbevételt ért el, és a tésztagyártás mellett az ellátási lánc input oldalán is erőteljes koordinációt hajt végre. A cégcsoport 8880 hektáron végez növénytermesztést, évente 140 ezer tonna gabonát őröl meg, és a baromfitenyésztő telepein előállított évi 140 millió tojás felét fel is használja a gyártásban, míg másik felét értékesíti. A vállalatcsoport ezen tevékenységei révén 520 embernek ad munkát. Az utóbbi hét évben 14 milliárd forintot fordítottak beruházásra, amelyből hétmilliárd forintot az új tésztagyár és az azt kiszolgáló automata raktár és csomagolóüzem tett ki (Hegedűs, 2017). E létesítmények számos olyan technológiát tartalmaznak már, amelyek érdemessé teszik az Ipar 4.0 szempontból történő vizsgálatra.
A Gyermelyi Holding története 1953-ban a Petőfi Szövetkezet létrehozásával kezdődik, amely 1959-ben 120 taggal újjáalakul és kezdi meg a gazdálkodást. A növénytermesztés sikereit követően az 1960-as években kezdődik meg a tojástermelés, és e két mezőgazdasági terület eredményes működésére alapozva az első tésztagyár 1971-ben indul be. 1989-ben áll üzembe az első malom, amely immár biztosítja a teljes, biztos minőségű input ellátást a gyár számára. A rendszerváltozás után a szövetkezet részvénytársasággá alakulva folytatja
117
működését, és a vertikális integrációt, takarmányüzemet létrehozva a baromfitenyésztés kiszolgálása érdekében. 2001-ben kezdődnek meg a modern technológiai fejlesztések. Elsőként a malom átépítésével biztosítják a napi 300 tonna liszt rendelkezésre állását, majd 2006-ban az akkori legmodernebb berendezésekkel felszerelt Tésztagyár I. lép működésbe. A termelési kapacitásbővítéssel szükségképpen együtt jár az input oldal kibocsájtásának növelése. Így a vetőmagüzem felépítése, a tojásüzem bővítése, a magasabb szintre emelt precíziós mezőgazdaság és a logisztikai kapacitások fejlesztése is megvalósulnak, valamint egy új malom is épül. A 2018 elején átadott Tésztagyár II. révén a gyár termelési kapacitása kétszeresére nő (www.gyermelyi.hu, 2019). A tésztagyártás fejlődése szépen nyomon követhető a III.2.1.
táblázat adatain.
III.2.1. táblázat: A Gyermelyi Zrt. árbevétel, létszám és beruházás változásai 2012-2018 között
2018 21455470 308 19492 14263378 10195170
2017 19818348 298 6354732 8687880 9167432
2016 19785492 238 1116053 7623768 9148102
2015 19407502 228 309350 7372465 8420886
2014 19502465 220 53533 7310563 7906910
2013 18507860 213 160486 7171439 n.a.
2012 15544965 205 2392741 5655214 6794843
Forrás: saját szerkesztés, www.e-beszamolo.im.gov.hu, 2019 alapján A továbbiakban a Gyermelyi vállalatcsoporton belül a tésztagyártással foglalkozunk részletesebben. A 2018-ban átadott új termelőkapacitás révén a gyár immár évi 70.000 tonna tészta előállítására képes, amellyel a teljes magyar piacot ki tudná szolgálni. Piaci részesedése 45%, jelentős mennyiséget szán tehát exportra. A kapacitás mérete Közép-Kelet Európában is jelentős szereplővé teszik a Gyermelyit, amelynek stratégiai célja, hogy nemzetközi tendereken indulva kereskedelmi hálózatokregionális beszállítójává váljon.
A teljes élelmiszeripari ellátási láncban betöltött szerepét tekintve az input oldal koordinációját teljes mértékben a holding fennhatósága alatt valósítja meg, vevő partnerei között is találunk a holdinghoz tartozó péküzemeket, de kereskedelmi hálózatokat, és más további felhasználókat is. Termékeit saját márkanév (többszörös Superbrands díjas) alatt és különböző egyéb kereskedelmi márkanevek alatt is forgalomba hozza, növelve ezzel kapacitásainak kihasználását és piaci részesedését.
A vállalatot az igazgatótanács vezeti, amelynek tagjai közül egy fő irányítja az élelmiszeripari egységeket (külön igazgató felelős a növénytermesztésért és az állattenyésztésért is). A fejlesztési projektek költségkeretének meghatározása és a döntés meghozatala az igazgatótanács feladata, de a döntéselőkészítő szakmai munkában, az alternatívák felvázolásában az adott terület dolgozói vesznek részt.
118 Digitalizációs projektek a vizsgált szervezetben
A vállalatnak kifejezetten Ipar 4.0 stratégiája nincsen, de azok a fejlesztések, amelyek az utóbbi években megvalósultak, számos olyan elemet tartalmaznak, amelyek a digitalizációhoz köthetők. A vállalat nagyon tudatos növekedési stratégiával rendelkezik, amely az iparági sajátosságoknál fogva csak automatizációval lehetséges. A vállalat kapacitásainak növelésére óránként 3500 kg száraz tészta legyártására képes gyártósorokat telepítenek, amihez szükséges a támogató logisztikai folyamatok, így a csomagolás és raktározás automatizálása és robotizálása is a gyors átbocsájtó képesség garantálása végett. A következő alfejezetekben ezen két projekt, a Tésztagyár II. (Projekt 1.) és az automata csomagoló és palettázó rendszer (Projekt 2.) tervezése és kivitelezésének bemutatása következik.
1. projekt – Tésztagyár II. építése
A 2018-ban átadott új termelőüzem (Tésztagyár II.) és raktár 7,1 milliárd forintos beruházásból valósult meg. A vállalat számára az állam 2,4 milliárd forint vissza nem térítendő támogatást folyósított a fejlesztés megvalósításához a Nagyvállalati Beruházás Támogatási program keretében. Az interjúalany megítélése szerint a gazdasági környezet kedvező, azok a partnerek, akik komolyan fejlődni akarnak, tudnak is fejlődni, előrelépni.
A beruházásról szóló döntés után az érintett dolgozók (termelés, csomagolás, technológusok, műszaki igazgatóság) bevonásával megkezdődött az igények összeírása, válogatása és egy végső elvárás lista összeállítása a leendő gépekkel és folyamatokkal kapcsolatosan. Ezt követően felvették a kapcsolatot a lehetséges gépgyártókkal (akikből egyébként a piacon nincs sok) és tanulmányutakra indultak, hogy megtekintsenek már működő tésztagyártó és -csomagoló technológiákat. Ezekre az utakra a tésztagyár igazgató mellett a műszaki igazgató, a vezérigazgató, a termelési és csomagolási igazgatók és helyetteseik is elmentek. A megfelelő technológia kialakításában a gépgyártók munkatársai is szükségképpen részt vettek, hogy a berendezések az elvárásokhoz minél jobban tudjanak igazodni. A Tésztagyár II. mellett a magasraktár III. épületet is felépítették, amelyben építésztervező és kivitelező külső szereplőként vett részt.
Mivel a Tésztagyár I. már magas fokon automatizált és robotokat már korábban is alkalmaztak a raktári folyamatokban, így az új technológia dolgozókkal való elfogadtatása nem okozott problémát. A generációs különbségek ugyan megjelennek, a fiatalok alapvetően könnyebben megszokják a robottal való munkát, a programozásba is gyorsabban beletanulnak idősebb társaiknál.
Jelenleg a tésztagyár 80 főt foglalkoztat. Ennyi emberrel végzik az évi több mint 40 ezer tonna tészta gyártását, napi három műszakban. A dolgozói létszámon belül a műszaki, karbantartási részleg gyarapodott leginkább. Cégcsoport szinten korábban 4 fő látta el a hardver- és szoftverfejlesztéshez kapcsolódó feladatokat, ez a csapat mára 7-8 főre bővült. A gyárnak van műszaki igazgatója is, aki a karbantartó mérnök, a karbantartók és a folyamatmérnök munkáját koordinálja. Összesen, tehát 13 ember foglalkozik a gyártás műszaki fenntartásának biztosításával.
A Tésztagyár II. megépítésére a növekedési stratégia miatt volt szükség, ugyanis a Tésztagyár I. elérte termelési kapacitásának határát, mindenképpen bővítést kellett végrehajtani. A projekt csapat 8-10 főből állt, élén a tésztagyár igazgatóval. További tagjai a termelési igazgató, műszaki igazgató, csomagolási igazgató és az építészeti kivitelezés irányítója.
119
A gépgyártó kiválasztását nemzetközi benchmarking és referencia látogatások alapozták meg. Majd az összegyűjtött elvárás lista alapján megtervezték a technológiát. A gépek méretének ismeretében következett a gyártócsarnok tervezése, a szükséges kiszolgáló és logisztikai létesítményekkel egyetemben.
A beruházás 2017 áprilisában kezdődött, majd október 9-én indult a technológia telepítése.
Az apróáru próbagyártására 2018 februárjában került sor, 2018 májusára pedig a szálasáru gépsor is próbaüzembe állt. A gépek gyártó kapacitása 2 tonna/óra szálasáru, 3,5 tonna/óra apróáru.
A gépsor szenzorokkal felszerelt. Több helyen végeznek súlymérést, fém detektorok keresik az esetlegesen tésztába került fém szemcséket, illetve a folyamat végén a csomagot is ellenőrzik. A gépek hálózatba vannak kötve, és probléma esetén megállnak. Az adatok később le is tölthetők, amihez egy saját szerverpark biztosítja a felhő szolgáltatást. Az újonnan telepített gépekkel szemben alap elvárás volt a távdiagnosztika funkció. A hálózathoz csatlakoztatott gép állapotát ugyanis a gyártója folyamatosan nyomon követheti. A gépbe épített üzemóra mérő előre jelzi a kötelező karbantartások idejét, amely ezáltal tervezhetővé válik. A hibajelentéseket rögzítik, és a műszaki csapat ez alapján tervezi a további karbantartásokat, illetve a szükséges tartalékalkatrész készleteket. A karbantartó egy tabletre kapja az utasítást, hogy melyik gépen, mit kell ellenőriznie, javítania. A távdiagnosztika egy-egy probléma feltárását és javítási javaslatok átadását jelenti anélkül, hogy a gépet gyártó vállalat szerviz szolgálatának a helyszínre kellene mennie. Mindezek nagymértékben hozzájárultak az állásidők csökkenéséhez, a termelés tervezhetőségének javulásához és a karbantartások ritkulásához.
A beruházás révén a gyártókapacitás megduplázódott. A tésztagyártásra szolgáló gépek közül tudatosan választották azt, amely képes a szárítás egyik fázisában keletkező hőt elszívni és a másikban felhasználni. Ennek eredményeképpen a Tésztagyár II. lényegesen kevesebb gázt fogyaszt, és a korábban modernnek számító Tésztagyár I-hez képest is 20-40%-kal kevesebb energiát használ fel. Ennek megfigyelésére a rendszerbe épített hőmennyiségmérők szolgálnak.
2. projekt – Automata csomagoló és palettázó rendszer kialakítása
Az automata csomagoló és palettázó rendszer tervezése és fejlesztése a Tésztagyár II. terveinek megszületése után kezdődött, amikor már rendelkezésre állt az elképzelés, hogy milyen árutömeget, milyen árukat, milyen csomagolási egységekben (zacskó, zsák és doboz méretekben) és hogyan kell lecsomagolni. A tervek előkészítésében, az igény megfogalmazásában részt vett a tésztagyár igazgató, a csomagolási és termelési igazgató és technológusok. A rendszer beszállítóinak kiválasztása 2017 tavaszán zajlott. Ekkor a már kész gyártósori és építészeti terveket figyelembe lehetett venni a csomagolósor tervezéséhez és a folyamatok kialakításához. Elkészültek a tervek, hogy milyen árut milyen csomagolásba, dobozokba kell majd csomagolni, mekkora sebességgel kellene működnie a folyamatnak. Ezen igényekkel keresték fel a potenciális beszállítókat, majd a finomhangolás után került sor az árajánlatra és a döntésre. A rendszert 2017 őszén a termelési technológia telepítésével egyidejűleg implementálták.
A tésztagyártó gépek az elkészült tésztát fólia tasakokba töltik. A fóliát a csomagológép folyamatosan adagolja és hegeszti az alján és a töltés végén. A zacskók szállítópályán haladnak tovább, és dobozokba kerülnek, amelyeknek szükséges tömegét zárás előtt egy beépített mérleg ellenőrzi. A szállítószalag mentén fémdetektor ellenőrzi, nem került egy a gyártásból fém szennyeződés a termékbe. A dobozok további szállítópályán haladva jutnak el csomagolótérbe, ahol paletta összekészítő robotok várnak rájuk. Az azonos termékek egy adott robothoz
120
érkeznek, amely a dobozokból rakatot képez. Ha a rakat elérte a szükséges méretet/tömeget, a görgőpálya a fóliázógéphez továbbítja. Az összeállított, fóliával rögzített egységrakomány a görgőpálya végére érkezve szkenneren halad végig, amely megvizsgálja, hogy nem lóg-e ki valamely irányba, van-e bármi olyan eltérés, amely veszélyeztetné a további automata rakodást és tárolást. A kapun áthaladva a rendszer jelzést küld a raktárban dolgozó 8 automata targonca egyikének, amely megérkezik az áruért és továbbítja a következő rendeltetési helyre a magasraktárba. A magasraktárakban automata állványkiszolgálógépek veszik át az árut és helyezik el a rendszer által kijelölt tárhelyen. A liszt és más gabona készítmények is ugyanilyen rendszeren haladnak át.
A sikeres tervezés és implementálás alapvető szükséglete a felsővezetés támogatása, a növekedés megalapozása és az innovációba vetett bizalom. A beruházás során nem a legolcsóbb megoldást keresték, hanem ami a legnagyobb hatékonyságot biztosítja, pl. akár a hővisszanyerés révén.
További sikertényező volt a csapatmunka. A projektben résztvevők megkaptak minden támogatást a felső vezetés mellett saját munkatársaiktól is, mindenki beletette a munkát a tervezésbe és a kivitelezésbe egyaránt. Konszenzusos döntések születtek, a vitás kérdéseket meg tudták beszélni.
Kudarc tényezőt az interjú alatt nem fogalmazott meg a tésztagyár igazgató, de olyan dolgot, amit másképp kellene csinálni, igen. Ilyen a termelést támogató háttérinfrastruktúra fejlesztése. Ehhez későn fogtak hozzá, és nem gondolták, hogy ennyire fog hiányozni a tervezés, működtetés szoftveres támogatása. Mert hiába van egy 21. századi gyáruk, a háttértámogatás még fejlesztés alatt áll. Egyrészt nagy feladatnak minősül a rengeteg keletkező adat feldolgozása, központi adatbázis létrehozása, valamint a hozzáférések kialakítása is, másrészt ide sorolható a tésztagyár elemző programok fejlesztésére és használatára vonatkozó képességeinek fejlesztése is.
Az elért eredmények sokrétűek. A termelési kapacitás a duplájára nőtt. Eredményes kereskedelmi politikával a fix költségek alacsonyan tarthatók, és az értékesítés növekedésével a vállalat növekedése is hosszú távra megalapozható. Habár a fenntarthatóság nem állt a vállalat beruházási döntéseinek fókuszában, az energiahatékonyság növelése a költségmegtakarítás mellett a vállalatról kialakított kedvező kép növekedéséhez is hozzájárulhat. A beruházás megtérülésére 10 éven belül számítanak. Vannak olyan beruházási elemek, amelyek gyorsabban megtérülnek, az elemek azonban nem tekinthetők önmagukban, egy egységes rendszert alkotnak. Szigetszerű megoldások nem lettek volna alkalmazhatók, az egész beruházásnak egyben kellett megvalósulnia. A jövőben sok múlik az értékesítési politika sikerességén.
Habár ez a fajta termelési folyamat nem kivitelezhető automatizáció és robotizáció nélkül, a gazdaságban jelenleg tapasztalható munkaerőhiány is megerősítette a vállalat döntését. A komplex technológia azonban a munkaerővel szembeni elvárásokat is átalakította. Egyre kevésbé van szükség betanított munkaerőre, sokkal inkább gépésztechnikusokra, mechatronikusokra, villanyszerelőkre, akik képesek fenntartani a gépek folyamatos működőképességét, beavatkoznak, ahol szükséges, programozzák őket, telepítik a frissítéseket.
Ezek ismerete, az ehhez való pozitív hozzáállás a fiatalabb korosztállyal szemben sokkal természetesebb elvárás, mint az idősebb munkavállaók esetében.
Az új munkakörök iránti igény egy másik területen is jelentkezett. A megnövekedett kapacitás új termékek gyártására is lehetőséget nyújt, ezért a termékfejlesztési csapat bővítése is indokolttá vált.
121
A vállalat mindig is fontosnak tartotta dolgozói (tovább) képzését. Jelenleg több munkatársat is járatnak PLC (programmable logic controller) programozás képzésre, illetve számos felsőfokú mérnökképzés elvégzésében is támogatják dolgozóikat. A kezdeményezések felülről a vezetés részéről, de a dolgozó részéről is indulhatnak, és ha a cég lát benne fantáziát, támogatják a munkatársat. A vállalat a duális képzésben is részt vesz és szakmai gyakorlóhelyként is fogad diákokat.
Összefoglalás, következtetések
Az esettanulmányban egy sikeres magyar élelmiszeripari vállalatnak a digitalizáció és az Ipar 4.0 jelenségeit alkalmazó megoldásai kerültek bemutatásra. Habár a vállalat saját maga nem úgy tekint a fejlesztésekre, hogy azok Ipar 4.0 beruházások volnának, a felhasznált technológiák jól beazonosíthatók, mint a digitális fejlesztések tipikus elemei.
A bemutatott fejlesztések egy növekedésben, a regionális terjeszkedésben hívő vállalat lépései, amely elérte kapacitásának korlátját, és a tovább lépéshez nem félt kockázatot vállalni.
A megvalósított technológia révén az országban egyedülálló, de a régióban is kiemelkedően fejlett, nagy kapacitással bíró tésztagyárrá váltak.
A Gyermelyi esete jól mutatja, hogy a projekt sikeréhez az elkötelezettség, a hozzáértés és műszaki tudás mellett a kiváló kommunikáció is hozzájárult.
Az eset tanulsága már korábban is megfogalmazásra került: a háttérfolyamatok, adatbázis gyűjtő és feldolgozó rendszerek fejlesztését, a szoftveres támogatás megteremtését, valamint a big data felhasználhatóságának biztosítását időben el kell kezdeni, nem elegendő a beruházás után. A folyamatokban ugyanis hiába keletkezik a sok, igényként megfogalmazott elemzendő adat, ha nincsenek olyan kapacitású tárhelyek és feldolgozó szoftverek, amelyek azt a döntéshozók számára strukturált, felhasználóbarát formában megjeleníteni képesek. Ebben nincs könnyű helyzete a vállalatoknak, nem sok dobozos szoftver áll még rendelkezésre e problémák megoldásához, a tanácsadók tapasztalatai is szűkösek, kevés a kész megoldás.
Felhasznált irodalom
Agronapló (2018): Augusztusban felpörgött az élelmiszeripar. 2018.10.13. Letöltés ideje:
2019.02.15. URL: www.agronaplo.hu/hirek/augusztusban-felporgott-az-elelmiszeripar E-beszamolo.im.gov.hu (2019). Kiegészítő melléklet és mérleg adatok, Gyermelyi Zrt,
2012-2018. Letöltés ideje: 2019.05.20. URL: e-beszamolo.im.gov.hu/oldal/kezdolap
ÉIR (2018). Élelmiszeripari Információs Rendszer, Tésztafélék gyártása szakágazat adatai.
2018.11.19. Letöltés ideje: 2019.02.26. URL: elir.aki.gov.hu/cikk/tesztafelek-gyartasa-szakagazat-alapadatai
Eurostat (2018). Letöltés ideje: 2019.04.24. URL: https://ec.europa.eu/eurostat/web/products-eurostat-news/-/EDN-20181025-1?inheritRedirect=true
FoodEngineering (2017): The World’sTop 100 Food and beveragecompanies. Letöltés
ideje:2019.02.26. URL: www.foodengineeringmag.com/2017-top-100-food-and-beverage-companies
Gyermelyi holnapja (2019). Cégtörténet. Letöltés ideje: 2019.04.20. URL:
gyermelyi.hu/index.php/cegunkrol/cegtortenet
122
Gyükeri, M. (2018). Gyermelyi: közép-európai hegemóniára gyúr a volt tsz-melléküzemág.
hvg.hu, 2018.08.10. Letöltés ideje: 2018.08.12. URL:
hvg.hu/gazdasag/20180810_gyermelyi_riport_teszta_tesztagyartas_cegportre
Hajtun, Gy. (2017). Finom, egészséges és magyar. Agrárium7, 2017.04.23. Letöltés ideje:
2019.02.25. URL: agrarium7.hu/cikkek/867-finom-egeszseges-es-magyar
Hegedűs, G. (2017). Új tésztagyár épül Gyermelyen. www.magyarepitok.hu, 2017.03.31.
Letöltés ideje: 2018.08.19. URL: magyarepitok.hu/mi-epul/2017/03/uj-tesztagyar-epul-gyermelyen
Horn, P. (2013): Korunk fő fejlődési tendenciái az élelmiszertermelésben, különös tekintettel az állati termékekre, Gazdálkodás, 57(6), p.16-531.
Interjú Pósfai Csaba tésztagyár igazgatóval 2018.08.23. Gyermely
IPO (2012). Annual Survey on World Pasta Industry (October 2012). Letöltés ideje:
2019.02.26. URL: www.internationalpasta.org/index.aspx?idsub=118
Kapronczai, I. (2016). A magyar agrárgazdaság helyzete napjainkban–kockázatok és lehetőségek. Gazdálkodás, 60(5), p. 369-426.
Kürthy, Gy. – Radóczné, K. T. (2016a). Az élelmiszeripar helyzete az Európai Unióban és Magyarországon, 33-49.o., in A magyarországi élelmiszeripar helyzete és jövőképe, Agrárgazdasági Kutató Intézet, Budapest
Kürthy, Gy. – Radóczné, K. T. – Székelyhidi, K. (2016b). Az élelmiszerek iránti kereslet az Európai Unióban és Magyarországon, 17- 32.o., in A magyarországi élelmiszeripar helyzete és jövőképe, Agrárgazdasági Kutató Intézet, Budapest
KSH, (2017). A mezőgazdaság szerepe a nemzetgazdaságban. Letöltés ideje: 2019.02.15.
URL: www.ksh.hu/docs/hun/xftp/idoszaki/mezo/mezoszerepe17.pdf KSH, (2018). Népesedési világnap. Statisztikai Tükör, 2018. július 11., p. 1-6.
Nagy, J. (2019). Az Ipar 4.0 fogalma és kritikus kérdései – Vállalati interjúk alapján.
Vezetéstudomány-Budapest Management Review, 50(1), 14-26.
Székelyhidi, K. (2016). Pékáru, tésztafélék gyártása, 147-167.o., in A magyarországi élelmiszeripar helyzete és jövőképe, Agrárgazdasági Kutató Intézet, Budapest
UNAFPA (2017). Statistics – Pasta industry. Union of Organisations of Manufacturers of Pasta Products of the EU. Letöltés ideje: 2019.03.31. URL:
www.pasta-unafpa.org/ingstatistics1.htm
World Economic Forum (2018). The system initiative on shaping the future of food security and agriculture. Letöltés ideje: 2019.02.26. URL: weforum.ent.box.com/v/FSA
Workman, D. (2020). Top Pasta Exporters by Country. 2020.08.24. Letöltés ideje: 2020.
11.03. .URL: http://www.worldstopexports.com/top-pasta-exporters-by-country/
123