Lanstyák István (1998: 31) az utóbbi két típust közvetett kölcsön közvetett kölcsön---- közvetett kölcsön közvetett kölcsön zésnek

zésnek zésnek

zésnek

nevezi. Ilyenkor ugyanis a másodnyelvi szónak vagy csupán a jelentése kerül kölcsönzésre (tükörjelentések vagy jelentéskölcsönzés) vagy pedig a szerkezeti felépítése (tükörszók és tükörkifejezések).

Rétegzett 2009

felmérés során explicite rákérdeztünk a csönzési szokásokra, illetve a szókölcsönzés indítékaira is. A szóköl-csönzés kedvelt vizsgálati jelensége a kárpátaljai magyar nyelvhasz-nálattal foglalkozó kutatásoknak. Gazdag szakirodalom áll az érdeklődők rendelkezésére (lásd Csernicskó szerk. 2003: 125–138; Kótyuk 1973, 2007; Márku 2004: 44–55; Csernicskó 2008a, 2008b, Márku 2008;

Lizanec 1992, 1996, 2003; Fodó 1973), ezért jelen munkában röviden, a vizsgálati eredményekre koncentrálva foglalkozok a kérdéssel.

2.8. A kódváltás jelensége, okai, funkciói 2.8. A kódváltás jelensége, okai, funkciói 2.8. A kódváltás jelensége, okai, funkciói 2.8. A kódváltás jelensége, okai, funkciói

⁹⁹⁹⁹

Grosjean meghatározása szerint a

kódváltás

(codeswitching) két vagy több nyelv váltakozó használata egy megnyilatkozáson vagy társalgáson belül (1982: 145). A kétnyelvűségi szakirodalomban a kódváltást vagy nyelvváltást mint a bilingvizmus egyik jellemző kísérőjegyét tárgyalják, s gyakran úgy emlegetik, mint az identitás kifejezésének, a csoporton belüli szerepek meghatározásának vagy a szituációváltozás jelölésének az eszközét (Gumperz 1982: 70).

A beszéd során az egyik nyelvről/nyelvváltozatról a másik nyelv-re/nyelvváltozatra való áttérés, a kódváltás bizonyítottan azóta létező je-lenség, mióta a nyelvek (a zsidó-keresztény hagyomány szerint a bábeli zűrzavar következtében) kontaktusba kerültek egymással. A kontaktus-hatásból következő jelenségre találhatunk példát akár a Bibliában Dániel könyvének 5. rész: 24–28. versében is, ahol a kódváltás két típusa, az idézés és a magyarázat fordul elő.

„

24. Azért küldetett ő általa ez a kéz, és jegyeztetett fel ez az írás.

25. És ez az írás, a mely feljegyeztetett: Mene, Mene, Tekel, Ufarszin! 26. Ez pedig e szavaknak az értelme: Mene, azaz számba vette Isten a te országlásodat és véget vet annak. 27. Tekel, azaz megmérettél a mérlegen és híjjával találtattál. 28. Peresz, azaz elosztatott a te országod és adatott a médeknek és persáknak.”

(Szent Biblia: Dániel 5: 24–28).

Grosjean (1982) szerint a kétnyelvű beszélő társalgásának elkezdése előtt első lépésként nyelvet (nyelvváltozatot) választ, eldönti, partnerével a kisebbségi vagy a többségi nyelvet fogja-e használni, majd

9 A kódváltásról szóló fejezetek megírásához szükséges szakirodalmi ismereteket az MTA Nyelvtudományi Intézetének Könyvtárában szereztem a Domus Hungarica ösztöndíjasaként 2007 februárjában és 2007 novemberében.

meghatározott esetben válthat is az egyik kódról a másikra. Ez abban az esetben jöhet létre igazán, ha a beszélgetőtársa is kétnyelvű, tehát az interakció kétnyelvű nyelvi módban zajlik (1. ábra).

A kárpátaljai magyarok abban a szerencsés (?) helyzetben vannak, hogy kódváltásukkor egyszerre két többségi nyelvre is válthatnak, illetve választhatnak a még most is privilegizált helyzetű orosz, és a jelenlegi többségi nyelv szerepét betöltő ukrán között. Bár a vizsgá-latban részt vevő fiatalok intézményi keretek között már nem tanultak oroszul, a közép és idősebb korosztály korábbi kutatások szerint (Csernicskó 1998), szívesebben szólal meg oroszul, mint ukránul, a hétköznapi kommunikáció során kódváltásos helyzetben pedig még ma is gyakran mindhárom nyelv előfordul.

1. ábra. Nyelvválasztás és kódváltás 1. ábra. Nyelvválasztás és kódváltás 1. ábra. Nyelvválasztás és kódváltás 1. ábra. Nyelvválasztás és kódváltás

(Grosjean 1982: 129 ábrája alapján, magyarul idézi Borbély 2001: 122 6.2.1. ábra)

A kétnyelvű beszélhet:

EGYNYELVŰVEL EGYNYELVŰVELEGYNYELVŰVEL

EGYNYELVŰVEL KÉTNYELVŰVELKÉTNYELVŰVEL KÉTNYELVŰVELKÉTNYELVŰVEL NYELVVÁLASZTÁS:

használva: használva:

L1L1L1

L1----et et et et

vagy

L2L2L2----tttt L2 L1L1L1L1----et et et et

vagy

L2L2L2L2----tttt

KÓDVÁLTÁS:

kódváltással/anélkül kódváltással/anélkül kódváltással/anélkül

kódváltással/anélkül kódváltással/anélkülkódváltással/anélkülkódváltással/anélkülkódváltással/anélkül

Interjúrészlet InterjúrészletInterjúrészlet Interjúrészlet¹⁰

AK:

Скажите

, будь ласка, дебудь ласка, дебудь ласка, дебудь ласка, де

районная

, чичичичи ГОРОДСКА

библиотека

? [Mondja, kérem, hol találom a járási vagy városi könyvtárat?]

TM: Ö, öö, Там у центрі є будинок Закарпатської угорської Там у центрі є будинок Закарпатської угорської Там у центрі є будинок Закарпатської угорської Там у центрі є будинок Закарпатської угорської педагогічної інституті

педагогічної інститутіпедагогічної інституті

педагогічної інституті+... [Ott a városközponton van a Kárpátaljai Magyar Főiskola épülete]

AK: АХА, Я ЗНАЮ, цей будинок у куті?! Думаюцей будинок у куті?! Думаюцей будинок у куті?! Думаю, цей будинок у куті?! Думаю

до десяти не работают, чтоб так работают библиотеки.

[Aha, ismerem. Az az épület a sarkon? Gondolom, 10-ig nem dolgoznak, mert így nyitnak a könyvtárak]

TM: Так. Тут. АлеТак. Тут. АлеТак. Тут. Але ööö [Igen, ott, de…] Так. Тут. Але AK: Tessék magyarul

TM: Igen? Köszönöm [mindketten zavartan nevetnek] de most költözik át egy másik épületből.

AK: És akkor, az biztos nem is nyit ki.

TM: Hát, gondolom.

A szakirodalomban elsősorban a kétnyelvű csoporton belüli diskurzusokban előforduló kódváltásokról olvashatunk. Mindössze néhány tanulmány foglalkozik a beszélt nyelven kívüli és a formális szituációkban, például az egyházi szertartásokban előforduló kódváltásokkal. A tanulmányok nagy része két megközelítésből vizsgálja a jelenséget: egy szűkebb nyelvészeti megközelítésből és egy tágabb szemszögből, mely a kódváltást a társadalom összefüggésrendszerében vizsgálja (bővebben lásd Borbély 2001: 187–188).

Kétnyelvű környezetben a kontaktusjelenségek társas funkcióinak leírásához meg kell keresnünk a kölcsönzést és/vagy kódváltást kiváltó indítékokat.

A szakirodalomban a leggyakrabban a nem megfelelő nyelv-tudásból fakadó nyelvi hiányt nevezik meg a kódváltás kiváltó okaként (vö. Myers-Scotton 1997, 1993; Lanstyák 1998; Csernicskó szerk. 2003).

Akkor beszélhetünk

nyelvi hiányról nyelvi hiányról nyelvi hiányról nyelvi hiányról

, amikor a mentális lexikon-ban nincs meg a szükséges szó, szerkezet, nyelvtani forma. Amennyiben

10 Készült: Beregszász, 2005. november 25., Helyszín: Utcán, a magyar konzulátus előtt. AK (adatközlő)-Idős hölgy, értelmiséginek látszó; TM (terepmunkás) fiatal nő, egyetemista (én);

KISKAPITÁLIS – Orosz-ukrán nyelvsemleges, iletve köztes nyelvi szövegrész; Félkövér – Ukrán;

Dőlt – Orosz; Normál – Magyar

a hiány a szókincsre vonatkozik,

lexikális résről

beszélünk. A nyelvi hiánnyal rokon fogalom a

lapszus

, amikor a beszélő az adott nyelven nem tudja felidézni a különben ismert szót, szerkezetet, nyelvtani formát.

Nyelvi deficit

vagy lexikális rés esetében a kétnyelvűek kedvelt elkerülési stratégiája a kódváltás vagy a szókölcsönzés, illetve a körülírás, ha valami miatt nem tudnak, vagy nem akarnak kódot váltani (vö. Lanstyák 1998: 14).

Élénken vitatott téma a pszicholingvisztikában a szemantikai tartalom holléte. Egyesek a szemantikai tartalmat a konceptuális szinthez, mások a lemma szinthez kötik (a lemma szint a feltételezések szerint a konceptuális és a lexikai szint között helyezkedik el). Pavlenko (1999) szerint a probléma az, hogy nincs megegyezés a konceptuális tudás meghatározásában, azaz hogy a fogalmak létezhetnek-e szójelen-tések nélkül. A kétnyelvű memória reprezentációs modellben további vitatott kérdés az is, hogy vajon a konceptuális szint közös, vagy pedig nyelvenként elkülönült. Az egyes nyelvek között a konceptuális tarta-lom eltérő lehet, rokon nyelveknél ez a megegyezés erősebb, pl. az orosz és a szlovák között.

Ha azonban a konceptuális tartalom csak részlegesen egyezik meg, az már kisebbfajta bonyodalmat okoz a kétnyelvűségben. Pavlenko (2009, idézi Navracsics 2011) orosz-angol példát hoz („a

’ревность’

(féltékenység) fogalom megfelel az angol

’jealousy’

fogalomnak (féltékenység, irigység). Csakhogy az angol

’jealousy’

lefedi egyben az orosz számára csakis az irigységnek fenntartott

’зависть’

fogalmat is.”

Példa a kárpátaljai magyar nyelvhasználatból:

TM: És mondjuk orosz elemeket, mint mondjuk mondtad, az obsi,

In document „P O ZÁKÁRPÁTSZKI O ZÁKÁRPÁTSZKI O ZÁKÁRPÁTSZKI O ZÁKÁRPÁTSZKI ”””” (Pldal 30-34)