Etikai vonatkozások:
Etikai vonatkozások:
Etikai vonatkozások:
Etikai vonatkozások:
A közösségi fórumok nyilvános üzenőfalán és a chat-szobákban folytatott beszélgetésekben „elhangzott” olyan megnyilatkozásokat gyűjtjük, amelyek biztosan kárpátaljai beszélőtől származnak, kontaktusjelenségeket tartalmaznak.
Mivel az internetes nyelvészet és mobilkommunikációs nyelv-használat vizsgálata fiatal, dinamikusan fejlődő kutatási irány, ezért kutatási módszertana, a korpuszgyűjtés lehetőségei is kidolgozatlanok (Márku 2012). Reményeim szerint, a folyó kutatások a módszertani irányelvek és az etikai vonatkozások tisztázásához is hozzájárulnak.
Az adatok feldolgozásánál figyelembe vettem, hogy magánbeszél-getéseknél a másik fél beleegyezését adja, hogy beszélgetésünket tudo-mányos célokra felhasználjam, közösségi fórumokon pedig csak a nyíl-vános, az üzenő-falon bárki számára elérhető megnyilatkozásokat gyűj-töttem ki, valamint a személyiségi jogok védelmében a személynevet kódoltam.
11. táblázat. A kódváltás 11. táblázat. A kódváltás 11. táblázat. A kódváltás
11. táblázat. A kódváltás----korpusz megoszlásakorpusz megoszlásakorpusz megoszlása korpusz megoszlása
Beszélt nyelvi korpusz Írott korpusz Írott-beszélt korpusz A kárpátaljai magyar
hanganyagtár interjúiból;
53 Szépirodalom 148 Skype (Chat-szoba)
9
Kérdőíves felmérés közben rögzített-, és spontán felvételek, megfigyelések;
20 Sajtó 14 Közösségi
oldalak:
facebook; hu;
iwiw.hu
40
Értekezlet hanganyagában;
28
Összesen: 101 162 49
Mindösszesen: 312 megnyilatkozás
A szakirodalom szerint a kódváltást egy szűkebb grammatikai és egy tágabb társasnyelvészeti megközelítésben is vizsgálhatjuk.
Munkámban a kódváltások elemzését mindkét nézőpont felől megközelítem.
A munka során korábbi kutatások részeredményeire is hivatkozunk, melyeket a korábbi tanulmányokban, monográfiákban is használt megnevezéssel közlünk pl. RSS kutatás (lásd: Csernicskó 1998a, N=144), Rétegződés 2003 (a kutatásról lásd Beregszászi–Csernicskó 2006: 71–100; N=516).
Az eredményeket és hiányosságokat saját tapasztalatokkal, személyes megfigyelésekkel egészítjük ki. A várható eredmények remélhetőleg hozzájárulnak a kétnyelvű közösségek (különösen a kárpátaljai magyar közösség) kétnyelvűségi helyzetének pontosabb, árnyaltabb megismeréséhez. A kutatási problémát, tudomásom szerint, eddig ilyen megközelítésben, ilyen mélységben, ilyen nagy mintán és élőnyelvi korpusz felhasználásával még nem kutatták magyar és ukrán/orosz nyelv vonatkozásában.
3.4. 3.4.
3.4. 3.4. Hipotézisek Hipotézisek Hipotézisek Hipotézisek
A kutatás tervezése során a következő hipotéziseket fogalmaztam meg állítások formájában. A dolgozat során a hipotézisek ellenőrzését a kutatási eredmények alapján végeztem el.
Feltételeztem, hogy:
a a
a a NYELVVÁLASZTÁSTNYELVVÁLASZTÁSTNYELVVÁLASZTÁSTNYELVVÁLASZTÁST befolyásolja::::
A nyelvtudás:
A nyelvtudás:
A nyelvtudás:
A nyelvtudás:
1. A magyar mellett más nyelvek ismerete is jellemző az adatközlőkre, azaz verbális repertoárjuk nemcsak egyetlen nyelvből (és annak változataiból) áll.
2. A beszélők nyelvi attitűdje, államnyelvhez való viszonyulása:
3. Az adatközlők egy része negatív attitűdöket táplál az államnyelvvel szemben, mégis az ukrán nyelvnek magas a presztízse a kárpátaljai magyarok körében, és a saját nyelvválto-zatukhoz is pozitívan viszonyulnak.
A nyelvi színterek:
A nyelvi színterek:
A nyelvi színterek:
A nyelvi színterek:
4. Az informális felől a formális felé haladva csökken a magyar, nő az ukrán/orosz használati aránya.
5. A nyelvek között „munkamegosztás” van: egyes színtereken a magyar, míg másokon az ukrán a domináns.
A kommunikációs szituáció A kommunikációs szituáció A kommunikációs szituáció A kommunikációs szituáció:
6. Egynyelvűek jelenléte: többségi egynyelvűekkel inkább többségi nyelven kommunikálnak.
7. A státusz, az intimitás foka: hivatalos személlyel, idegennel inkább az ukránt, míg közeli ismerősökkel inkább a magyart használják szívesebben.
8. A beszélgetés tartalma, témája: az adatközlők egy része munkáról, tanulásról ukránul is beszél. Érzelmekről, hobbiról inkább magyarul társalognak.
9. A nyelvválasztás funkciója (szolidaritás, és kizárás): az adatközlők többsége szolidáris a többségi nemzet képviselőihez, nyelvválasztásuk igazodik az elvárásokhoz.
K K K
KÓDVÁLTÁSÓDVÁLTÁSÓDVÁLTÁSÓDVÁLTÁS::::
Pszicholingviszikai, nyelvészeti aspektus:
Pszicholingviszikai, nyelvészeti aspektus:
Pszicholingviszikai, nyelvészeti aspektus:
Pszicholingviszikai, nyelvészeti aspektus:
10. A kárpátaljai magyar közösségben inkább a bázistartó kódváltás a jellemző, de találhatunk példát bázisváltásra is.
11. A kárpátaljai korpuszban lexikai szinten a (az egyszavas) kódváltások leginkább nyelvi hiány miatt következnek be.
12. A kódváltások főleg a tartalmas szavakat érinti, gyakran egyszavas váltások, szófajilag főnevek.
13. A lexémák szintjén: Poplack (1980) alapján feltételezzük, hogy a
„morféma kényszer” beigazolódik idiomatikus, szószerkezetekben, állandó szókapcsolatokban, kifejezéseknél a kárpátaljai korpuszokban sem találunk váltást.
14. Poplack „ekvivalencia kényszer”-e (1980) szerint feltételezzük, hogy a mondaton belüli kódváltás (lexikai elemek szintjén és tagmondatoknál) olyan helyeken történik, ahol nem sérti egyik nyelv szintaktikai (szórendi) szabályait sem, ami az „elkülönült rendszer” hipotézisét bizonyítja.
15. Mondat szintű váltáskor magyar nyelvi interferencia jelentkezik az ukrán/orosz mondat szórendjében.
Kommunikációs, pragmatikai aspektus:
Kommunikációs, pragmatikai aspektus:
Kommunikációs, pragmatikai aspektus:
Kommunikációs, pragmatikai aspektus:
16. A vizsgált közösségben megfigyelhető a kontextusos, metaforikus és szituatív kódváltás mint kommunikációs stratégia.
17. A kódváltás legfőbb funkciója a kárpátaljai magyar kétnyelvű közösségben, hogy a beszélő alkalmazkodjon a megváltozott körülményekhez, sikeresebbé, hatékonyabbá és hitelesebbé tegye mondandóját.
18. A kárpátaljai korpuszban található példák lefedik azokat a kód-váltástípusokat, amelyeket a szakirodalomból ismerünk (Borbély Anna (2001) például 14 kódváltástípust különböztet meg).
KK
KKÖLCSÖNZÉSÖLCSÖNZÉSÖLCSÖNZÉSÖLCSÖNZÉS::::
19. Az adatközlők többsége saját bevallása szerint is használ kölcsön-szavakat, tehát a kölcsönzés tudatos jelenség esetükben.
20. A szókölcsönzéshez való attitűd pozitív: úgy tekintenek erre a jelenségre, mint a kétnyelvűség természetes velejárójára.
IV. IV. IV.
IV.
A A A A
KÁRPÁTALJAI MAGYAROKKÁRPÁTALJAI MAGYAROKKÁRPÁTALJAI MAGYAROK NYELVVÁLASZTÁSI STRAKÁRPÁTALJAI MAGYAROKNYELVVÁLASZTÁSI STRANYELVVÁLASZTÁSI STRANYELVVÁLASZTÁSI STRATÉGIÁITÉGIÁITÉGIÁITÉGIÁI,,,,
A A A A NYELVVÁLASZTÁST MEGHNYELVVÁLASZTÁST MEGH NYELVVÁLASZTÁST MEGH
NYELVVÁLASZTÁST MEGHATÁROZÓ TÉNYEZŐKATÁROZÓ TÉNYEZŐKATÁROZÓ TÉNYEZŐKATÁROZÓ TÉNYEZŐK
Az egyén nyelvválasztását számos konvenció és előírás szabályozza.
Grosjean (1998b) szerint nagyon fontos, hogy a beszélgetési szituáció egynyelvű vagy kétnyelvű nyelvi módban zajlik-e. Az egynyelvű nyelvi mód azt jelenti, hogy a beszélgetés résztvevői közül legalább egy személy egynyelvű (vagy lehetnek bilingvisek, de csak egy közös nyelv áll rendelkezésükre a kommunikáció során), tehát nincs lehetőség válogatni a nyelvek között, és az esetleges kódváltások veszélyeztethetik a sikeres kommunikációt. Kétnyelvű nyelvi módban minden résztvevő kompetens legalább két közös nyelvben.
A kétnyelvű nyelvi módban könnyen aktiválható a mentális lexikonban mindkét nyelv, hiszen nincs gátlás, a beszélgető felek köl-csönösen értik egymás nyelveit. Nem ez a helyzet az egynyelvű nyelvi módban, amikor a beszélőnek tudatos kontroll alatt kell tartania nyelvhasználatát, hogy a beszélgetőtársat ne sértse meg azzal, hogy olyan nyelvet használ, amelyet ő nem birtokol (Navracsics 2007: 16).
A nyelvválasztást ugyanakkor a beszédmódon kívül még sok tényező befolyásolja. Ezen tényezőket ismert kétnyelvűségi kutatások alapján összegeztem (vö. Grosjean 1982: 136, Borbély 2001: 118):
1) a beszélgetés résztvevői (nyelvi jártasság, nyelvi előny/ben részesítés/, társadalmi-gazdasági státusz, életkor, nem, foglalkozás, iskolázottság, etnikai hovatartozás, a beszélő beszédaktusainak előtörténete, kapcsolatok minősége, bizalmasság, a kapcsolat hatásfoka, a nyelvekhez fűződő érzések/attitűdök, külső hatások);
2) a szituáció (helyszín/környezet, egynyelvű/ek jelenléte, a formális kapcsolat mértéke, a bizalmasság foka);
3) a beszélgetés tartalma (a téma, a szókincs típusa);
4) a beszélgetés mint szociális interakció funkciója (a társadalmi státusz emelése, a társadalmi különbségek, valaki kizárása, felkérés vagy parancs) stb.
A kárpátaljai magyar közösségben végzett felmérés eredményeit e tényezők figyelembevételével elemezzük.
4444.1. A beszélgetés résztvevői (nyelvtudásuk, nyelvi .1. A beszélgetés résztvevői (nyelvtudásuk, nyelvi .1. A beszélgetés résztvevői (nyelvtudásuk, nyelvi .1. A beszélgetés résztvevői (nyelvtudásuk, nyelvi attitűdjeik, a nyelvek presztízse)
attitűdjeik, a nyelvek presztízse) attitűdjeik, a nyelvek presztízse) attitűdjeik, a nyelvek presztízse) 4444.1.1. Nyelvtudás, a nyelvismeret foka .1.1. Nyelvtudás, a nyelvismeret foka .1.1. Nyelvtudás, a nyelvismeret foka .1.1. Nyelvtudás, a nyelvismeret foka
Számos kutatás szerint a nyelvválasztást elsődlegesen a beszélgetés résztvevői és a partnerek nyelvtudása határozza meg (Rubin 1968, Gal 1979, Borbély 2001: 120, Grosjean 1982). A vizsgálat tervezésekor egy korábbi kutatás21 eredményeit látva feltételeztem, hogy