terjedő skálán, mennyire érzi Ön magát…
a kárpátaljai magyarsághoz tartozónak: 4,4 átlag;
a magyar nemzethez tartozónak: 3,6;
az ukrán nemzethez tartozónak: 2,8;
ukrán állampolgárnak: 3,2.
4.
Ön szerint akadálya az érvényesülésnek Ukrajnában, ha az ember magyar?
Minden téren akadályt jelent (7), bizonyos területeken akadályt jelent (35 fő), nem akadály (3 fő), nem akadály, sőt előny (0).
Ezekből az eredményekből látszik, hogy a teljes mintához hasonlóan a fiatalok is pozitívan viszonyulnak a magyarságukhoz, büszkék rá.
Összefoglalva
az eddigieket láthatjuk, hogy a kárpátaljai magyarok vélekedése szerint a kölcsönzés természetes velejárója a nyelvi kontak-tusnak, a kölcsönelemek pedig a nyelvi rendszer részét képezik.Közülük csak kevesen viszonyultak negatívan e jelenséghez. Bár a köl-csönszók használata egy interakciós szituációban elsősorban nem tudatos, direkt kommunikációs stratégia (de lehet az is)194, mégis, ha explicite rákérdezünk nyelvi viselkedésük okaira, számos példát és többféle motívumot tudnak említeni. Hipotéziseim (19. és 20.) beigazolódtak.
A kétnyelvűség különösen látványos a szolgáltatások reklámozásában
194 Tudatosan kerülheti a kölcsönszók használatát egy kétnyelvű kárpátaljai pl. egynyelvű magyarországival társalogva, hogy elkerülje az esetleges kommunikációs kudarcokat.
VII. VII.
VII. VII.
K K K K
ÉTNYELVŰSÉGGELÉTNYELVŰSÉGGELÉTNYELVŰSÉGGELÉTNYELVŰSÉGGEL,,,,
KÓDVÁLTÁSSAL KAPCSOLKÓDVÁLTÁSSAL KAPCSOLKÓDVÁLTÁSSAL KAPCSOLATOS NYELVI KÓDVÁLTÁSSAL KAPCSOLATOS NYELVI ATOS NYELVI ATOS NYELVI MÍTOSZOKMÍTOSZOK MÍTOSZOK MÍTOSZOK
Egy közkeletű
nyelvi mítosz
195 szerint egy kétnyelvűségi helyzetben lévő közösségben a gyakori kódváltások és kölcsönzések utalhatnak a nyelvcserére, sőt kapcsolatban állnak vele (lásd pl. Weinreich 1953). A valóság ezzel szemben az, hogy sem a szókölcsönzés, sem a kontaktushatás bármely más típusa nem tartozik a nyelvcserét kiváltó tényezők közé. Ez egynyelvű közösségekben eleve lehetetlen, hiszen az egy nyelvet nincs mire "lecserélni" (ennek ellenére ez létező aggodalom), de a kétnyelvű közösségekben sem nyelvi tényezők"felelősek" a nyelvcseréért. Ha egy kétnyelvű közösségben nyelvcsere kezdődik, annak mindig társadalmi, politikai, tehát nyelven kívüli okai vannak. Annak, hogy egy kétnyelvű közösségben nyelvcsere indul meg, s esetleg végbe is megy, mindig nyelven kívüli okai vannak (vö.
http://ht.nytud.hu/htonline;). Egy ilyen közösség általában akkor mond le az egyik nyelvéről, ha
• azt nem tartja elég "hasznosnak", vagyis csak bizonyos nyelvi színtereken korlátozottan vagy egyáltalán nem lehet használni, illetve kevés és a beszélők számára nem túl fontosnak tartott funkciókban tudja csak használni;
• nagyon negatív attitűdök és sztereotípiák kapcsolódnak hozzá (pl. az elmaradottság képzetét kelti, mivel beszélőinek többsége alacsonyabb társadalmi rétegekből származik, ill. jórészt olyan foglalkozásokat űz, amelyeknek nincs presztízsük a közösségben);
• a beszélők olyan szoros közösségben élnek a többségi nyelvi csoporttal, hogy kétkultúrájúvá válnak, s egyre nagyobb mértékben azonosulnak a másik etnikummal és – ezzel együtt – annak nyelvével is (azaz nemcsak integrálódnak a többségi társadalomba, hanem asszimilálódnak is hozzá).
Jelen munkában nem vizsgáljuk a kódváltások és kölcsönzések gyakoriságát, de a korábbi kutatások szerint a kárpátaljai magyarság körében erős az etnikai identitás, magas az anyanyelv (a magyar)
195 A nyelvvel kapcsolatos közkeletű téves vélekedések (lásd bővebben Lanstyák 2007a: 156; 154–172;
Lanstyák 2007 b: 173–212).
társadalmi presztízse, ami nagyon fontos tényező a nyelvmegtartásnál.
Tehát a közösséget egyelőre nem fenyegeti a nyelvcsere. A munka során részletesen is kitérek ezen kérdések, tényezők taglalására.
7. 7.
7. 7.1. A kódváltáshoz kapcsolódó nyelvi mítoszok 1. A kódváltáshoz kapcsolódó nyelvi mítoszok 1. A kódváltáshoz kapcsolódó nyelvi mítoszok 1. A kódváltáshoz kapcsolódó nyelvi mítoszok
Első nyelvi mítosz:.
Első nyelvi mítosz:.
Első nyelvi mítosz:.
Első nyelvi mítosz:. Egy kétnyelvűségi helyzetben lévő közösségben a gyakori kódváltások és kölcsönzések utalhatnak a nyelvcserére, sőt kap-csolatban állnak vele (lásd pl. Weinreich 1953).
A
valóság
ezzel szemben az, hogy sem a kódváltás, sem a kontak-tushatás bármely más típusa sem tartozik a nyelvcserét kiváltó tényezők közé.Kétnyelvű közösségekben nem a nyelvi tényezők "felelősek" a nyelvcseréért. Ha egy kétnyelvű közösségben nyelvcsere kezdődik, annak mindig társadalmi, politikai, tehát nyelven kívüli okai vannak.
NyelvcsereNyelvcsere----helyzetben NyelvcsereNyelvcserehelyzetben helyzetben helyzetben lévő lévő lévő lévő kétnyelvű közöss
presztízse Nem hasznos, alacsony Hasznos, magas
L2 nyelv hasznossága,
presztízse Hasznos, magas Hasznos, magas
L1 nyelvhez fűződő
attitűdök, sztereotípiák Negatív Pozitív
Saját kultúrával való
Gyenge etnikai identitás, bikulturalizmus Második nyelviMásodik nyelvi
Második nyelvi mítosz: mítosz: mítosz: két vagy több nyelv keverése egyetlen mítosz:
beszélgetésen belül a beszélő részéről a nyelvi önkény kifejezése, eredménye zagyva beszéd (vö. Lanstyák 2007b: 174–212)
Valóság:
A kódváltás jelenségét pragmatikai és grammatikai szabályok vezérlik, és nyelvileg is rendezett diskurzus jön létre.A kárpátaljai magyar közösségben is gyakorta használt beszédstratégia, s nem vezet kommunikációs kudarchoz, épp ellenkezőleg: hatékonyabbá teszi a kommunikációt.
Harmadik nyelvi Harmadik nyelviHarmadik nyelvi
Harmadik nyelvi mítosz:mítosz:mítosz:mítosz: A kódváltásos beszéd „bomlott”
gondolkodás előidézője vagy következménye.
Valójában
nagyon is rendszerezett gondolkodási képességre vall a kódváltásos diskurzus: a két nyelvben való megfelelő szintű jártasságon kívül a kódváltó beszélő még össze is tudja kapcsolni a két nyelv elemeit úgy, hogy a létrejövő diskurzus helyes legyen (vö. Lanstyák 2007b: 174–212).
Negyedik nyelvi Negyedik nyelviNegyedik nyelvi
Negyedik nyelvi mítosz:mítosz:mítosz:mítosz: A két nyelv keverése negatív nyelvi attitűdről tanúskodik.