Mint minden mozgalomnak, a lajtabánsági fölkelésnek is van irodalma, sőt szépirodalma. A fölkelők között nem egy költő akadt, aki fölkelő tárgyú versekét irt.
Mint könyvünk más fejezetében említettük, soha Magyar- országon nem virágzott úgy a hazafias költészet, mint abban az időben, noha az akkori megjelent himnuszok, ódák1, indulók között bizony nem egy gyengécske is akadt. Nekünk azonban nem célunk ezeket kritikai szempontból méltatni.
Akkoriban az irredenta költészet virágkorában; szerte az országban egy indulót énekeltek. Ez, noha, a fölkelés előtt íródott, mégis érdemes arra, hogy ezen a helyen megemlítsük.
Ugyanis ez a pattogó ütemű melódia és harcra serkentő szö- vegie, lett a lajtabánsági fölkelő csapatok harci indulója. Ezt
az indulót énekelték a fölkelők menetelés közben és este a tá- bortüzek mellett. Csak a megzenésített versszakot közöljük.
»Bérces Kárpát ormán őrt áll sokezer magyar vitéz Állig fegyverben, mint kőszál, minden vésszel szembenéz.
Tűzpirosra gyúlt az égbolt, szerteszét halott, sok vér folyt Tenger ellen ront hazánkra, szent ügyünkre törni akar Fél világgal szémbe-szembe szállva harcol a hős magyar!«
A legszebb vers azonban Dobos Gyula verse, amelyet 1921.
október 10-én irt a felsőpulyai táboriőrsön. A versnek becses történelmi értéke is van, mert kapcsolatban van a fölkelők fel- hívásával, amelyet 1921 őszén intéztek a lakossághoz. A föl- kelők, akik a nyári melegben indultak harcba, az ősz beálltá- val sokat szenvedtek a hidegtől. A lakosság gyűjtött nekik meleg ruhát és ebben a gyűjtésben a magyar lelkű lányok és asszonyok jártak elől jó példával, ő hozzájuk szól az alábbi vers:
Segítsd a fölkelőket!
Jó szív, ha az vagy, nyilatkozzál meg, Nézd a fölkelők már dideregnek...
Nyugati végen keményebb az ősz, És a metsző hideg hővért is legyőz.
Ha érző szíved szánóra dobban;
Nyisd ki szekrényed, csomagolj onnan, Ruhát meleget, dohányt eleget,
S felkelő hála Téged emleget.
Fázok sóhaja már most útrakél...
Ne várd, míg zordul beköszönt a tél, Adj, amit adhatsz a fölkelőknek, Nekik, kik hős védői hazai rögnek.
Megbirkózói a fagyos télnek, Lajtabánság fiai kérnek:
Gyűjtsetek ruhát asszonyok, lányok, S megkoszorúznak a fölkelő álmok.
Az asszonyok és lányok dicséretére legyen mondva az.
hogy a fölkelő álmok koszorúja máig sem hervadt el.
Holicsy Gyula író, hírlapíró, született 1900-ban Nyirgyu- lajon, a fölkelésben, mint a Kettős Kereszt Vérszövetség tagja vett részt. Irodalmi pályafutását a Magyar Országos Hírlap- tudósító Könyvnyomtatásnál kezdte. Verseivel először a Szé- gedi István szerkesztésében megjelent »Nemzet« című folyó-;
iratban tűnt fel. Ady Endrét követő generáció egyik legtehetsé- gesebb tagja.
Itt közöljük 1926-ban megjelent »Minden mindegy« című versike tétéből két fölkelő tárgyú versét, az egyiket Pándor- falunál írta. Ezt később Szirmay Károly megzenésítette.
»Bajtárs már ne várjunk.
Bajtárs mond meg mire várunk Kopár hegygerincen?
Nehéz vártán meddig állunk Hol a hadúr isten?
Miért süvít a metsző szél, — Fagyos éjszakákon:
— Mikor válik valósággá Egy örökké fájó kurucálom?!
Bajtárs még mit várunk?
— Meddig kérdi minden
— Mikor virul virág, erdő;
Magyar hegygerincen?
Elharácsolt érces bércen, termő rónaságon:
— Rablánc csörren Magyar népen S könny hull nyugat tájon!...
Elszakított határszéli Magyar varosokban:
— Nincsen magyar nóta régen;
Segítségért zug a harang· onnan!...
Bajtárs már ne várjunk!
— Tárogató zengje;
Magyar volt itt s magyar marad Minden, mindörökre!
(Pándorfalu 1921.) A fenti versen kívül megemlítésre méltó az »„Évezredes átkozott átok« című egyszakaszos költeménye. Ezt a szeren- csétlen emlékű budaörsi csata után írta. A vers miatt állító- lag perbe fogták, azonban az erre vonatkozó adatok nem állnak rendelkezésre.
Évezredes átkozott átok.
Évezredes Átkozott Átok:
— Ősmagyar bűn a Megnemértés Testvér vért ont itt minden öncél — Minden Úrhatnám —
Hiúság, Sértés!
Évezredes Átkozott Átok!
— Ősmagyar bűn a Megnemértés!
Missurai Krug Lajos: »Tüzek a végeken« (1930. Sopron).
A fölkelés után jelent meg Missuray Krug Lajos »Tüzek a végeken« című könyve.
A könyv a soproni erdészeti főiskola ifjúságának nyugat- magyarországi szereplését tárgyalja.
Missuray Krug, aki szintén részt vett a fölkelő harcokban,, hivatott tollal emlékezett meg a soproni diákság hősiességé-:
ről. Könyve megjelenése Sopronban, az ősi városban, még csak;
növelte a fölkelésben résztvettek népszerűségét. A könyv, noha szépirodalmi munka, történelmi szempontból is jelentőséggel bír, amennyiben az egyes ütközetek pontos leírását is adja.
Missuray Krug soproni költő, más jelentős szépirodalmi munkája is jelent meg szép számmal, noha még fiatal. 1898-1 ban született Sopronban, ahol iskoláit 13 végezte; középiskoláit és az erdőmérnöki főiskolát. Több irodalmi társaság tagja. A Nemzeti Kultúregyesület, Országos Gárdonyi Géza Irodalmi Társaság, Gyóni Géza Társaság, amelyekben tevékeny mun- kát fejt ki. írásait póztalan egyszerűség és tiszta szívű idealiz- mus jellemzi.
Jellemzésül közöljük dr. Marton Jenő jól sikerült induló- ját is, a melyet a szerző, gróf Sigray Antal, Magyarország kor- mánybiztosának ajánl, a történelmi határokért folytatott küz- delmek emlékére. Az induló, a megszállt Nyugatmagyar or- szágon még ma is népszerű. Szövege a következő:
Zug a Duna, zúg a Tisza, szakad már a gát Rajta, rajta jó magyarom, nyergelj paripát Te hullarabló, álnok nép, most fuss amerre látsz;
Pusztulj innen szép hazámból, cseh, oláh és rác.
Berreg, kattog gépmadár, elbarnul a napsugár Éljen a hon, éljen a király. ..
Az induló a Viktoria kiadásában jelent meg Budapesten, pattogó ütemű, amelyre kitűnően lehet menetelni. Szövege egyik helyén igen eredeti.
Kassa táján abrakolunk Száva vizén megitatunk
Lajta mentén, Lajta mentén ád ebédet Erdély; esti Erdély esti békességet.
Az utolsó sor a felkelésben részt vett székelyekre céloz, Dr. Marton Jenő 1885. február 12-én, Rohoncon született és mint kőszegi ügyvéd, élénk agitációt fejtett ki Ausztria ellen apjával együtt, aki Rohoncon kántortanító volt és aki
szintén nagy népszerűségnek örvendett. Dr. Marton Jenő exis- tenciáját áldozta a,z ügyért, a fölkelésben, Rohonc védelmé- ben részt vett még az elején Friedrich István parancsnoksága alatt, Fuchs Endre Kőszeg városi tanácsnokkal és Tihany Márk bencés tanárral együtt. Az osztrákok még évek multán sem felejtették el tevékenységét. 1926. június 21-én, amikör apja temetésére Rohoncra érkezett, az osztrákok letartóztatták és csak hosszas fogság után, a magyar kormány fellépésére engedték szabadon. A Lajtabánság meglalakulása mozgalmá- ban, tekintve azt, hogy dr. Marton erősen Habsburg érzelmű nem vett részt. Legitimista érzelmeit indulójában is kifeje- zésre juttatta.
»Éljen a hon, éljen a király.«
Az »Írottkőn« címmel, nagyobb munkája jelent meg a B. R Sági kiadásában. Ebben a munkájában Nyugatmagyar- ország tárgyú dalok, táncok, áriák vannak egy bokrétába gyűjtve, amelyeknek szövegét Marton Jenőn kívül Kulcs Ist- ván, Gyula diák Herbst Géza. Horváth László és Bodai Mik- lós írták.