Kutatási módszerek és a kérdőív bemutatása

A kérdőívekből nyert adatok elemzéséhez kétféle módszertant használtam:

• kvantitatív hálózatelemzési módszereket, a NodeXL és Ucinet 6 programok segítségé-vel és

• egyszerűbb és bonyolultabb statisztikai módszereket: leíró, egyváltozós és összefüg-géseket feltáró, kétváltozós módszereket, melyre a Pasw Statistics 18 program bizto-sított lehetőséget. Leíró statisztika alkalmazására (számosság, arány, módusz, medi-án, átlag, maximum és minimum érték) a minta bemutatásánál, az egyes változók megoszlásánál került sor, a hipotézisek igazolására pedig kereszttábla – elemzést al-kalmaztam.

3.4.1. Kvantitatív kapcsolatháló-elemzés

A korábbi fejezetekben többször is említésre került, hogy azért fontos egy turisztikai desztináció szereplői közötti kapcsolatrendszer (struktúra) feltérképezése, mert az az egész rendszer, desztináció működését, sikerességét befolyásolja.

Társadalmi csoportokban, hálózatokban az emberek közötti kapcsolatok bizonyos szereplők körül gyakoriabbak, sűrűbbek, vagyis csoportok vagy klikkek (cluster-ek) alakulnak ki (Szántó, 2005; Csányi és Szendrői, 2004). A csoporton belüli emberek jól ismerik egymást, erős kötő-dések alakulnak ki közöttük. A csoportokat, ún. hidak kötik össze, és Mark Granovetter (1973) szerint ezek általában gyengébb kapcsolatok, laza vagy minimális ismertséget jelente-nek, viszont ezek teremtik meg a teljes hálózat kohézióját, minél több ilyen reláció lelhető fel a hálózatban, annál inkább tud a szervezet vagy csoport összehangoltan cselekedni (Szántó, 2005; Csányi és Szendrői, 2004).

Mind a magyar (Kürtösi, 2005; Letenyei, 2005a; Szántó, 2005), mind a nemzetközi szakiroda-lomban (Knoke & Kuklinski, 1982; Wassermann & Faust, 1994; Scott, 2000; Hanneman, 2001) számos tanulmány és könyv foglalkozik a TKE alapfogalmainak és mutatószámainak bemutatásával és definiálásával. Az ezek alapján készült fogalmi összefoglaló a 6.1. mellék-letben található.

68 3.4.2. Klasszikus, kvantitatív statisztika

Leíró statisztika

Egy kvantitatív adatokból álló adatbázis elemzésének megkezdésekor az első lépést mindig az egyváltozós, leíró statisztika elvégzése jelenti. Nominális adatok esetén a helyzetmutató számok közül a módusz- és medián mutatók jöhetnek szóba, intervallum és arány - skála esetén átlag számítására is sor kerülhet (kutatásom esetében az életkor, vállalkozás indulá-sának időpontja és a foglalkoztatottak létszáma adatok tartoznak ide). A szóródási mutató- és alakmutató számok, szintén ez utóbbi, tehát metrikus skálák esetén alkalmazhatók, ezen kívül pedig még az egyéb mutatószámok nyújtanak fontos információkat az adatbázisról, és ezáltal a vizsgált mintáról, illetve a sokaságról (Sajtos és Mitev, 2007).

Kereszttábla-elemzés

A kereszttábla-elemzés a legegyszerűbb, kétváltozós, struktúravizsgáló módszerek egyike, melynek segítségével már nominális adatok esetében is lehetőség nyílik két változó kapcso-latának feltárására, illetve ezek kombinált gyakorisági eloszlását is mutatja (Sajtos és Mitev, 2007). Az előzőekben már bemutatásra került, hogy a kérdőívemmel mért adatok nominális jellegűek, így számomra ez az elemzési módszer volt megfelelő a kérdőív második részében begyűjtött adatok elemzéséhez (pl. „Kérem, a legfontosabbnak ítélt kapcsolatai közül 5-öt jellemezzen részletesebben az alábbi szempontok szerint!”).

A fentiekből következően az elemzés során a phi-együtthatóval és a Cramer-féle V mutató-számmal tudom mérni a változók közötti kapcsolat erősségét, amennyiben a Khi-négyzet statisztika megengedi, vagyis kimutatható szignifikáns kapcsolat közöttük (Khi-négyzet≤0,05 – a társadalomkutatási szokásjog alapján) (Sajtos és Mitev, 2007, Héra és Ligeti, 2005). A kapcsolat erősségét mutató értékekről az alábbi felsorolás ad tájékoztatást:

0 : nincs kapcsolat < 0.2 : gyenge kapcsolat

0.2 - 0.4 : biztos, de a közepesnél gyengébb kapcsolat 0.4 - 0.7 : közepesen erős kapcsolat

0.7 - 0.9 : markáns kapcsolat

0.9 – 1 : erős függő kapcsolat (Guilford, 1950)¹⁹

3.4.3. A kérdőív

3.4.3.1. A kérdőív bemutatása

A négy részből álló kérdőív (6.6. melléklet) lekérdezése személyes megkérdezés keretében történt, ugyan strukturált kérdőívet használtam (zárt kérdésekkel, helyenként a teljeskörűség érdekében nyitottá téve azokat), de a téma jellegéből adódóan, a félreértések elkerülése, illetve a minél magasabb/maximális válaszadási hajlandóság miatt hatékonyabb-nak találtam, ha személyesen keresem fel a válaszadókat (Babbie, 1999). A kérdőívek

19 forrás: pmail.arts.klte.hu/~balazskata/levstatora3.ppt

69 nagyrészét jómagam töltettem ki, ezen kívül két kolléga és négy turizmus menedzsment mesterszakos hallgató volt segítségemre az operatív lebonyolításban. Ebből adódóan a kér-dőív interpretálása egységes volt, minden kérdezővel részletesen megbeszéltem a célokat és a kérdőív tartalmát, ezáltal a fogalomhasználatban és annak a megkérdezettek felé történő továbbításában nem voltak különbségek.

A kérdőív első részében egy kérdést tettem fel a válaszadóknak, mely arra vonatkozott, hogy az elmúlt egy évben a turizmus kapcsán mely partnerekkel létesített, illetve tartott fenn kap-csolatot. Erre a kérdésre válaszként egy listát kellett készíteni az együttműködő partnerekről, székhelyük megnevezésével, mely a kapcsolathálózat elemzés alapját adja.

A második részben az előző listán megnevezett partnereket kellett elhelyezni a válaszadók-nak egy kétdimenziós mátrixban, a kapcsolat üzleti szempontú hasznosságát és gyakoriságát értékelve. Ez egy nagyon szubjektív eljárás a kapcsolatok értékelésére, de további informáci-ókat szolgáltathat a hálózatelemzéshez és a statisztikai elemzésekhez egyaránt.

A harmadik részben öt partnert kellett a válaszadóknak kiemelniük a leghasznosabb - leggya-koribb negyedbe került kapcsolatok közül, és azokat adott változók (kapcsolat eredete, irá-nya, gyakorisága, hasznossága, mozgatórugója, kerete, tartalma) szerint értékelni kellett.

Kiindulási alapként azért ebből a negyedből kellett választani, mert a kapcsolatok jellemzé-sénél ténylegesen működő, aktív együttműködések alapján történő elemzés volt a cél.

Az utolsó, negyedik részben a vállalkozásra és a válaszadókra vonatkozó alapadatokon kívül rákérdeztem az internetes megjelenéseikre, illetve arra, hogy miért lett a turisztikai egyesü-let tagja a válaszadó által képviselt vállalkozás.

3.4.3.2. A kérdőív tesztelése

A kérdőív elkészítése után a veszprémi Tourinform Iroda korábbi ügyvezetőjének és az egye-sület jelenlegi alelnökének segítségével mind gyakorlati, mind tudományos szempontból megvizsgáltuk a kérdőívet, melynek köszönhetően apróbb változtatások történtek a köny-nyebb értelmezés, és ennek következtében hatékonyabb válaszadás érdekében.

A kérdőív „élesben” történő tesztelése három turisztikai alapszolgáltató és két kulturális te-vékenységet folytató intézmény (múzeum, színház) segítségével történt meg, annak érdeké-ben, hogy kiderüljön, alkalmas-e az eszköz a többféle típusú szolgáltató (profitorientált és non-profit) általi válaszadásra. A tesztelés után kisebb korrekciók történtek ugyan, de a meg-kérdezettek képesek voltak értelmezni a feltett kérdéseket, vagyis a kérdőív jól alkalmazha-tónak bizonyult.

Bár konkrétan nem ugyanazt a kérdőívet használtam a jelen kutatásban, de egy korábbi ku-tatásom (Madarász és Papp, 2013) kérdőívét is meg kell említeni a tesztelés kapcsán, hiszen nagyon sok hasznos információt nyertem abból a megkérdezésből mind a kutatási eszközre, mind a lekérdezés lebonyolítására vonatkozóan.

70