• Nem Talált Eredményt

3. Empirikus kutatás

3.6. A kapcsolatokat leíró változók közötti kapcsolatok elemzése

3.6.1. A tevékenységi kör, mint független változó

A turisztikai vállalkozások üzleti sikerének elérése érdekében mind turisztikai, mind pedig egyéb tevékenységi körű partnerekkel is együtt dolgoznak munkájuk során. Az előzőek in-kább a komplex turisztikai termék előállításához szükségesek, hiszen egy szolgáltató önma-gában nem tudja biztosítani a turista számára maximális elégedettséget biztosító élmény-kínálatot. Természetesen, ahogy a 3.5. fejezetben is bemutatásra került, a komplex élmény megvalósításához egyéb tevékenységi körű partnerekre is szükség van (pl. alapvető fontos-ságú kiegészítő turisztikai szolgáltatások, turisták által igénybevett egyéb szolgáltatások), azonban ezek az üzletfelek nagyobb arányban vannak jelen a marketing- és értékesítési te-vékenység során. Az egyéb tete-vékenységi körű partnerek között kell megemlíteni azokat a szolgáltató és termelő vállalatokat is, amelyek nagy volumenben, végfelhasználóként veszik igénybe a turisztikai szolgáltatók kínálatát (üzleti turizmus). A fentiekből adódóan a statiszti-kai elemzések során az összes kapcsolat elemzése mellett sor kerül a turisztistatiszti-kai vállalkozá-sokkal és az egyéb tevékenységi körrel bíró partnerekkel való kapcsolatok vizsgálatára is.

Szolgáltató típus Elemszám Arány

Turisztikai alapszolgáltatások 47 24,1 % Alapvető fontosságú kiegészítő

turisztikai szolgáltatások 7 3,6 % Egyéb kiegészítő turisztikai

szolgáltatások 37 19 %

Turisták által igénybevett egyéb

szolgáltatások 23 11,8 %

Egyéb tevékenységi körű

vállal-kozások 81 41,5 %

18. táblázat – A turisztikai szolgáltatók és egyéb tevékenységi körű szolgáltatók száma és megoszlása, forrás: saját szerkesztés

Az öt partner megnevezésével nyert adatokból az látszik, hogy az említett kapcsolatok kö-zött, ha nem is sokkal, de nagyobb arányban szerepel a turisztikai szolgáltatók négy csoport-ja, mint az egyéb tevékenységi körű partnerek (kommunikáció előkészítés, média, szolgálta-tás, kereskedelem, termelés). A független változóra vonatkozóan tehát megállítatható, hogy nagyobb, 58,5 %-os arányban vannak jelen a mintában a turisztikai tevékenységi körű kate-góriába sorolt partnerek (18. táblázat).

A következőkben a tevékenységi kör, mint független változó és a kapcsolat eredete, iránya, gyakorisága és hasznossága, mozgatórugója, kerete és tartalma, mint függő változók közötti összefüggések elemzésére kerül sor kereszttábla-elemzés segítségével (Khi-négyzet próba, Cramer-féle V mutató).

A partner tevékenységi köre és a kapcsolat gyakorisága között nincsen szignifikáns kapcsolat.

76 A partner tevékenységi köre és a kapcsolat eredete, iránya és hasznossága között van szigni-fikáns kapcsolat, melyről elmondható, hogy biztos, de a közepesnél gyengébb erősségű, a konkrét értékek mindhárom függő változó esetében 0,2 és 0,4 közé esnek (19. táblázat).

A kapcsolat

eredete iránya hasznossága

Tevékenységi kör 0, 343

szign.: ,000

0,296 szign.: ,000

0,208 szign.: ,042 19. táblázat – A tevékenységi kör és a kapcsolat eredete, iránya és hasznossága közötti összefüggés,

forrás: saját szerkesztés

Az eredet változót tekintve elmondható, hogy a turisztikai tevékenységi körrel rendelkező partnerkapcsolatoknál közel azonos mértékben, átlagot meghaladó értékkel szerepel két tényező: a szakmai és ismerősi eredet; az egyéb jellegű partnereknél viszont a véletlenszerű, illetve a baráti és rokoni eredetű kapcsolatok dominálnak. A turisztikai kapcsolatoknál tehát a kevesebb emocionális elemet tartalmazó, gyengébbnek minősíthető (Csizmadia, 2008;

Granovetter, 1988), ismerősi kapcsolatokban és szakmai elismertségben gyökerezik inkább a partnerség (gyenge emberi kapcsolatok és szakmaiság). Az egyéb tevékenységi körű partne-reknél viszont a véletlenszerűségen kívül a szakirodalom alapján erősnek definiált (Csizma-dia; 2008, Granovetter, 1988), baráti és rokoni kapcsolatok jelentik az együttműködés kiin-dulási pontját (véletlenszerűség és erős emberi kapcsolatok). Ez az eredmény a szakmai vá-rakozásokat tekintve kissé váratlan, hiszen a turizmusban működő mikro -, kis - és közép vál-lalkozások együttműködésében számíthatnánk inkább az erősebb, szorosabb emberi kapcso-latokon alapuló közös munkára a negatív hatások kiküszöbölése érdekében, de az adatok alapján a megkérdezettek ezt a célt inkább a szakmaiság segítségével próbálják elérni.

A kapcsolat irányára vonatkozó válaszok alapján megállapítható, hogy a válaszadók az együttműködések 82,6 %-át kölcsönösnek tartják, továbbá hogy a turisztikai tevékenységi körrel rendelkező partnerekkel jellemző inkább a kölcsönösség a kapcsolattartásban. Az egyéb tevékenységi körű együttműködő felekkel azonban az egyoldalú partnerség jelenik meg átlagon felüli arányban. Ez egy abszolút predesztinálható eredmény, hiszen a turisztikai együttműködések során kölcsönös értékteremtés és -csere zajlik, az egyéb tevékenységi körű partnerek felé pedig az egyoldalú szolgáltatás-igénybevétel vagy -nyújtás a jellemző tevé-kenység.

A kapcsolatok hasznosságát vizsgáló kérdés kapcsán elmondható, hogy a megkérdezettek az üzleti tevékenységük szempontjából hasznosabbnak tartják az egyéb tevékenységi körű partnereiket, mint a turisztikai kapcsolatokat.

A partnerek tevékenységi körét és a kapcsolat mozgatórugóját összehasonlítva szignifikáns kapcsolat nem mutatható ki. Az együttműködés keretére adott válaszok számszerűen a 11.

ábrán láthatóak, melyről leolvasható, hogy legnagyobb mértékben a szakmai érdekek mű-ködtetik a megkérdezettek közötti kapcsolatokat, és bár jóval kisebb értékkel, de ezt követi az anyagi érdekek említése. A kapcsolatok fenntartásában a személyes kötelékek csak ala-csony arányban szerepelnek. A válaszadók 39,49%-a két vagy három mozgatórugót jelölt meg, a nagyobb részük viszont csak egy lehetőséget választott az alternatívák közül.

77 11. ábra - A kapcsolat mozgatórugója, N=195, forrás: saját szerkesztés

A tevékenységi kör és az együttműködés kerete közötti kapcsolatot vizsgálva a jutalékos kap-csolat esetében mutatható ki szignifikáns kapkap-csolat, gyengébb erősséggel (Cramer V=0,162, szign.: ,024). A turizmus természetéből adódóan (sok a szálláshely a mintában, akiknek sok (internetes) közvetítői kapcsolata van, melyek döntően jutalékos rendszerben dolgoznak) a jutalékos keretek között megvalósuló üzleti együttműködések átlagon felüli arányban jelen-nek meg a mintában a turisztikai partnerek esetében, míg az egyéb kapcsolatok esetén a jutalékos kapcsolat nem jellemző. További információként még az is leolvasható a 12. ábrá-ból, hogy a válaszadók közel fele megjelölte a szerződéses kapcsolatot, vagyis még ha jelen is van a személyes ismeretség, szóbeli megállapodás, stb. az együttműködésben, minden má-sodik esetben a kapcsolat formalizálása is megtörténik.

12. ábra - A kapcsolatok kerete, N=195, forrás: saját szerkesztés

A kapcsolatok tartalmát függő változóként kezelve a szakmai információcserénél (Cramer V=0,158, szign.: ,027), a közös pályázati részvételnél (Cramer V=0,154, szign.: ,032), a közös csomag nyújtásánál (Cramer V=0,194, szign.: ,007), az egymást kiegészítő együttes szolgálta-tásnyújtásnál (Cramer V=0,212, szign.: ,003) és a szolgáltaszolgálta-tásnyújtásnál és -vásárlásnál (Cramer V=0,314, szign.: ,000) figyelhető meg a közepesnél gyengébb, de szignifikáns kap-csolat. Részleteiben ez azt jelenti, hogy a turisztikai együttműködéseknél nagyobb arányt

0

78 képvisel a szakmai információcsere, a közös pályázati részvétel, a közös csomag kialakítása és az egymást kiegészítő együttes szolgáltatásnyújtás, míg az egyéb tevékenységi körű partne-rek esetében a szolgáltatásnyújtás és –vásárlás jelenik meg az átlagosnál nagyobb arányban.

Ez az eredmény teljesen egyértelmű, a turizmus rendszeréből, alapjellemzőiből adódik, mi-szerint a turisták utazásaik során jellemzően turisztikai szolgáltatásokból álló csomagokat vásárolnak, amihez a szolgáltatók egymást kiegészítő, együttes szolgáltatásnyújtása szüksé-ges. Mindemellett igénybe vesznek nem kifejezetten a turisták számára nyújtott, de számuk-ra is elérhető szolgáltatásokat, illetve a turisztikai szolgáltatók is kapcsolatban állnak más szolgáltatókkal értékesítési, kommunikációs és egyéb tevékenységeik révén (Lengyel M., 1994).