• Nem Talált Eredményt

3. Empirikus kutatás

3.2. A Veszprémi Turisztikai Egyesület

A desztináció menedzsment és annak szervezeti hátterének fontosságát felismerve a 2005-ben elfogadott Nemzeti Turizmusfejlesztési Stratégia (Magyar Turisztikai Hivatal, 2005) egyik alappillére lett az alulról történő szervezeti rendszer támogatása. E folyamatnak kezdetével gyakorlatikag párhuzamosan, 2005. május 3-án jött létre a Veszprémi Turisztikai Egyesület is 19 tag részvételével. 2014-ben 53, turizmusban érintett szereplő alkotta a szervezetet (a tagok listája a 6.3. mellékletben található). A Veszprémi Turisztikai Egyesület irányítását a tagok választása alapján az egyesület szereplői végzik, az egyesület elnöksége az ügyintéző szerv, akik azonban szorosan együttműködnek a 2009-ben megalakult TDM szervezettel.

Az egyesület két fő célja az ágazat megfelelő érdekképviselete a város irányítása felé, vala-mint a tagok közötti együttműködés erősítése, különös tekintettel a közös megjelenésre, marketingre vonatkozóan, mely lehetővé teszi az egységes piacra lépést, és ezáltal a ver-senyben történő hatékonyabb helytállást. Természetesen további feladat az egyesület szá-mára pályázati források szerzése a közös érdekek megvalósulásának pénzügyi finanszírozásá-ra, melyek elősegíthetik a szektor fejlődését, bevételeik gyarapodását. A konkrét információs és marketing tevékenység, melyet az egyesület a tagok aktív együttműködésével valósít meg, a következőkben jelenik meg:

• a tagok kölcsönösen ajánlják egymás szolgáltatásait, közös termékeket alakítanak ki, mely ajánlatokkal a Tourinform Veszprém ügyfélszolgálatában találkozik a vendég,

• megjelennek és bemutatkoznak a városi turisztikai kiadványokban (Veszprém kalauz, Útitárs, Fesztiválnaptár, MKB Veszprém-város kiadványa),

• internetes honlapokon ingyenes bemutatkozási lehetőséghez jutnak (pl.

www.veszpreminfo.hu; www.veszprem.hu; www.veszpremarena.hu;

www.skiarena.hu; www.itthon.hu; www.vendegvaro.hu; www.kultura.hu),

• turisztikai kiállításokon (Budapest, Debrecen, Miskolc, Pécs, Veszprém) a veszprémi standon ajánlataikat terjesztik,

• turisztikai témájú sajtócikkekben, hirdetésekben, havonta frissülő veszprémi hírlevél-ben jelennek meg,

• részt vesznek a turisztikai egyesület ülésein, ahol a veszprémi turizmust aktuálisan érintő kérdéseket kerülnek megtárgyalásra (meghívót, háttéranyagot és jegyzőköny-vet kapnak),

• pályázati forrás segítségével térítésmentes szakmai és nyelvi képzéseken, tanul-mányutakon fejleszthetik ismereteiket,

• a Veszprémbe érkező vendégek tájékozódását, költését, érdeklődését vizsgáló kuta-tások, felmérések (rendszeres vendégkör-elemzés) eredményeit megkapják.

Az alulról történő építkezés másik pilléreként – formalizálva és átlátható céges formába önt-ve az együttműködést – 2009. február elsejéönt-vel megalakult a önt-veszprémi helyi TDM szerönt-vezet, a Veszprémi Turisztikai Közhasznú Nonprofit Kft., melynek tulajdonosai a következők:

Veszp-63 rémi Turisztikai Egyesület, Veszprém Megyei Jogú Város Önkormányzata, Kittenberger Kál-mán Növény- és Vadaspark Kiemelten Közhasznú Nonprofit Kft. és a Veszprém Aréna Sport- és Rendezvénycsarnok (5. ábra). Az előzőekben felsorolt szervezetek egy szavazattal és 10%-os tulajdoni hányaddal tulajdon10%-osai a közhasznú nonprofit kft-nek (kivéve az önkormányza-tot, mely 70%-os részesedéssel rendelkezik (Lőrincz, 2011).

5. ábra – A Veszprém Turisztikai Közhasznú Nonprofit Kft. tulajdonosi köre, forrás: saját szerkesztés

Ezzel a lépéssel az újonnan alakult TDM szervezet a Tourinform Veszprém fenntartója is lett egyben (1998-tól 2009-ig Veszprém MJV Önkormányzata volt a fenntartó), és névhasználati szerződést kötött a Magyar Turizmus Zrt-vel. A Veszprémi Turisztikai Közhasznú Nonprofit Kft. operatív tevékenysége és a „Tourinform-funkció” a mindennapi élet során nagyon szoro-san összefonódik, a TDM szervezet a Tourinform irodában működik, kihasználva a fizikai kö-zelségből adódó előnyöket is.

A Tourinform Veszprém 2009 előtt és azóta is – bár mint különálló szervezet megszűnt – ezen a néven látja el az alábbi feladatokat:

• turisztikai információnyújtás:

o Veszprém és környékének szépségeiről, látnivalóiról,

o hazánk vonzó tájairól, szálláshelyekről, éttermekről, utazási irodákról, prog-ramokról,

o falusi turizmusról, egyéb szolgáltatásokról,

o kiadványok, térképek Magyarország legszebb vidékeiről,

• képeslap, útikönyvek, ajándéktárgyak árusítása,

• idegenvezető közvetítés,

• jegyárusítás helyi, belföldi és külföldi rendezvényekre (Ticketportal, Budapest Ope-rettszínház, Cseszneki Nyár),

• havi hírlevél,

• saját kiadványok készítése, melyek elektronikus formában is letölthetőek, Veszprémi Közhasznú

Turisztikai Nonprofit Kft.

Veszprém MJV Önkormányzata 70%, 1 szavazat

Veszprém Aréna 10 %, 1 szavazat

Veszprémi Állatkert 10%, 1 szavazat

Veszprémi Turisztikai Egyesület 10%, 1 szavazat Tourinform

Veszprém

64

• gyereksarok az ügyfélszolgálaton,

• touchscreen és ingyenes WIFI használat az ügyféltérben.

Az információnyújtás koordinálása mellett a turisztikai marketing és a termékfejlesztési fela-datok szerepelnek a kiemelt felafela-datok között a Veszprémi Turisztikai Közhasznú Nonprofit Kft. munkájában. A kft működéséhez szükséges forrást a pályázati kiírásnak megfelelően 70%-ban az önkormányzat, 10%-ban a Veszprémi Turisztikai Egyesület és 20%-ban a vállalko-zások biztosítják.

3.2.1. Veszprém turizmusa

A kapcsolatháló elemzésem alapját földrajzilag Veszprém városa, mint turisztikai desztináció jelenti, ezért a következőkben bemutatom a város turizmusát regionális kontextusban, illet-ve az egysület tagjainak a város turizmusában betöltött szerepét is ismertetem.

Hazánkban jelenleg kilenc turisztikai régió található, melyekben Regionális Marketing Igazga-tóságok segítik a térségek turisztikai szereplőinek munkáját, együttműködését. Veszprém városa a Közép-Dunántúl turisztikai régió része, melynek területét Fejér -, Komárom-Esztergom – és Veszprém megye alkotják (kivéve Veszprém megyének a Balaton régióhoz, és Komárom-Esztergom megyének a Dunakanyar kiemelt üdülőkörzethez tartozó része).

Az ország vendégforgalmi adatait tekintve megállapítható, hogy nagyon koncentrált: 2014-ben az összes vendégéjszaka 62,9%-a a Budapest – Közép-Dunavidéki, a Balatoni és Nyugat-Dunántúli régióban realizálódott, a Közép-Nyugat-Dunántúli régió részesedése az összforgalomból 4,4% volt. Ez viszont 11,4%-os növekedést jelentett a vendégszámban, és 9,9% -os javulást a vendégéjszakák tekintetében az előző évhez képest. Az elmúlt 15 év vonatkozásában el-mondható, hogy a vendégek száma átlagosan másfélszeresére nőtt a turisztikai régiókban, azonban a vendégéjszakák számában kisebb mértékű volt a fejlődés, így – a Dél-Alföldi régiót kivéve – az átlagos tartózkodási időben is csökkenés mutatkozik országszerte regionális bon-tásban (10-20%, Balaton régió - 30%). Bár a régió az országban realizálódó kereskedelmi szál-láshelyeken mérhető vendégforgalmának tekintetében nem jár az élen (2014: 421 495 fő, 7.

hely), a régiónak jelentős tranzitforgalma is van a Balaton és Budapest közelsége, a régión áthaladó autópálya-szakaszok, illetve országosan is kiemelkedő, sokszínű attrakciói miatt.

Vendégszám tekintetében a Közép-Dunántúli régió lépést tartva az ország többi régióval fej-lődik, bár a növekedés kicsit lassabb ütemű, mint a nagyobb vendégforgalmú régiók eseté-ben (adatok és ábra az 6.4. mellékleteseté-ben).

Veszprémnek az úgynevezett „Királyi régió”-ban a „királynék városa”-ként kiemelt szerepe van a Közép-dunántúli régió turizmusában. A régió egyébként a történelmi hagyományokon és emlékeken kívül izgalmas programokat, lehetőségeket kínál az aktív- és wellness utazások iránt érdeklődők számára is, illetve a bor- és gasztronómiai kínálata is kiemelendő az attrak-ciók sorában. 2014-ben a vendégek számát tekintve a legjelentősebb települések, Székesfe-hérvár, Tata, Velence, Gárdony és Veszprém voltak, a régió turisztikai vendégforgalmának fele itt realizálódott, és a felsorolt települések nagyjából egyenlő, 10 % körüli aránnyal vették

65 ki a részüket a forgalomból. Ha az időbeli alakulást nézzük, megállapítható, hogy Veszprémet viszonylag kiegyensúlyozott növekedés jellemzi, míg a többi településnél jelentősebb kiugrá-sok és visszaesések váltogatják egymást (6. ábra).

6. ábra – A Közép-Dunántúli turisztikai régió legnagyobb vendégforgalmú települései, forrás: KSH, saját szerkesztés

Kizárólag a nemzetközi turizmus forgalmát vizsgálva Veszprém előkelőbb helyet foglal el a települések listáján, jelenleg Székesfehérvár után a második helyen szerepel a régióban. Ez valószínűleg egyrészt a történelmi múltból eredő attrakcióinak és a város egyre élénkebb, nemzetközi szinten is rangos rendezvényeinek köszönhető, továbbá a városhoz kötődő ter-melő vállalatok által generált üzleti turizmus adja jelentős részét ennek a forgalomnak.

A keresleti tendenciáknak megfelelően a szálláshelykínálat tekintetében is élen jár a város, mind mennyiségi mind minőségi vonatkozásban (a kínálatot bemutató statisztikai adatsorok a 6.5. mellékletben találhatók). Veszprémben található jelenleg a legtöbb kereskedelmi szál-láshely (23 db), de a méretkoncentrációt vizsgálva a kisebb egységek jellemzik a kínálatot (átlag 65 férőhely/egység).

Az egyesület súlyát vizsgálva a teljes kínálathoz képest a következő megállapításokat lehet tenni (statisztikai adatok, taglista és a TDM szervezet munkatársainak becslése alapján):

• a város szálláshely-kínálatának 80%-a tagja az egyesületnek, reprezentálva a teljes kí-nálatot: a magas színvonalú, országos, szakmai díjat is nyert szállodától kezdve a pan-ziókon keresztül a közösségi szálláshelyekig mindeféle szolgáltató jelen van,

• a vendéglátóhelyek esetében jóval alacsonyabb reprezentáltságról beszélhetünk (10% körül18), azonban a legjelentősebb éttermek, cukrászdák, borbárok tagjai az egyesületnek

18 A KSH vendéglátóhelyek adatkörből az „Étterem, büfé” számhoz hasonlítva. A reprezentáltsági mutató nem hiteles adat, mivel turisztikai szempontból nem releváns vendéglátóegységeket is tartalmaz a KSH adattáblája.

0 5 000 10 000 15 000 20 000 25 000 30 000 35 000 40 000 45 000 50 000

2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014

Székesfehérvár Tata Velence Gárdony Veszprém Sümeg

66