5. Kutatás vizsgálati eredményei
5.1. Kutatási minta jellemzői
5.1.2. Kutatásba bevont vállalatok szervezeti kultúra jellemzői
A Magyarországon jelenlévő, 50-nél több főt foglalkoztató feldolgozóiparban tevékenykedő vállalatok szervezeti kultúra jellemzőinek megállapításának eszköze a Cameron-Quinn féle OCAI kérdőív volt. A módszert korábban több kutatás is használta kultúraazonosításra (Balogh, 2011; Fekete, 2011; Bognár, 2013; Bogdány, 2014; Lippert, 2015), de egyik sem tárta fel konkrétan a feldolgozóipar, jelen kutatás által konkretizált vállalattípusait. A módszer használata azért népszerű, mert hat szempont szerint vizsgál, és a jelenlegi, illetve azt a kultúrát is azonosítja, ahova a szervezetek el kívánnak jutni.
Az OCAI szervezeti kultúra kérdőív már egy bevált eszköz, ahol 100-100 pontot kell szétosztania a válaszadónak a hat kulcsdimenziónál négy jellemző állítás között. Ez a leosztás a szervezetük két állapotára is vonatkozik, a jelenlegire, illetve arra, ahova a vállalat el szeretne jutni. A vizsgált dimenziók:
- főbb szervezeti jellemzők, - szervezeti vezetés,
- vezetési stílus,
- összetartó erő a szervezetben, - stratégiai hangsúlyok,
- sikerkritériumok.
A kérdőív kultúrára vonatkozó részét hiánytalanul 226 felső vezető töltötte ki. Ezek a válaszok kerültek az elemzésbe. Domináns kultúrának az tekinthető, amelyikre a kapott értékek átlaga a legmagasabb. A kapott válaszok átlagai azt is megmutatják, hogy jelenleg, és kívánt állapotban a szervezetre melyik típusú kultúra mennyire meghatározó.
Jelenlegi és kívánatos kultúrák
A Cameron-Quinn féle szervezeti kultúra besorolás ábrázolásának eszköze a sugárdiagram, amelyen könnyen látható, mely irányokban van a legnagyobb kitérés, ami megmutatja, milyen kultúratípusok mennyire meghatározóak.
15. táblázat. A szervezeti kultúra felmérés statisztikai eredményei a vizsgált vállalatoknál Domináns szervezeti
kultúra Terjedelem Minimum Maximum Átlag Szórás Jelenlegi
Klán 100 0 100 24,9 15,2
Adhokrácia 100 0 100 17,4 10,3
Piac 100 0 100 27,5 15,1
Hierarchia 100 0 100 29,1 17,1
Kívánatos
Klán 100 0 100 26,8 13,1
Adhokrácia 100 0 100 20,9 10,2
Piac 80 0 80 26,2 12,0
Hierarchia 100 0 100 24,9 13,6
Forrás: saját szerkesztés
Az elemzésbe bevont vállalatok Cameron-Quinn féle kultúra besorolásánál elmondható, hogy jelenleg a hierarchia az uralkodó. Ezt követi a piac, a klán és legvégül az adhokrácia kultúra. A felső vezetők válaszaiból az látszik, hogy a kívánatos kultúránál az adhokrácia szintén a legkevésbé preferált. Legnagyobb mértékben a klán és egy kicsivel attól elmaradva a piac kultúra, amit szeretnének a jövőben, és ezután jön csak harmadikként a hierarchia a kérdésekre adott válaszok átlagai alapján.
107
40. ábra. Jelenlegi és kívánatos kultúrák a vizsgált vállalatoknál
A sugárdiagramon látszik, hogy a jelenlegi jellemző szervezeti kultúra kis mértékben különbözik a kívánatostól. Kismértékű hierarchia csökkenés, és adhokrácia növekedés az elvárt a vizsgálatba bevont vállalatok felső vezetői szerint.
Uralkodó kultúratípusok
A vizsgálatba bevont szervezeteknél a jelenleg uralkodó szervezeti kultúra legnagyobb mértékben a hierarchikus, 39,27%-ban. Második legjellemzőbb a piaci (34,7%), amit a klán (22,83%) kultúra követ. Legkevésbé az adhokrácia az uralkodó kultúra, amit csak 3,2%-ban jelöltek meg legmeghatározóbb mértékben a megkérdezettek.
41. ábra. Jelenleg uralkodó kultúratípusok a vizsgált szervezetekben
22,83%
3,20%
34,70%
39,27% Klán
Adhokrácia Piaci Hierarchikus
jelenlegi kívánatos
Adhokrácia
Piac Hierarchia
Külső orientáció
Klán Rugalmasság
Stabilitás Belső
orientáció
108
A kívánatos kultúráknál a legnagyobb mértékben uralkodó a piaci, 34,13%-ban. Ezt követi a klán (31,73%) kultúra, és csak harmadik a jelenlegi kultúránál legdominánsabb hierarchikus kultúra, 27,4 százalékkal. Látható, hogy a hierarchia kevésbé kultivált, mégis jelenleg a legmeghatározóbb kultúratípus. Az adhokrácia viszont a jövőben sem kívánatos uralkodó nézet, mivel a jelenleginél hozzávetőleg kétszer nagyobb mértékben, de így is csak 6,73 százalékban akarják a jövőben meghatározónak.
42. ábra. Kívánatosnak tartott uralkodó kultúratípusok a vizsgált szervezetekben A szervezeti kultúra egészének vizsgálata után következik a Cameron és Quinn által meghatározott hat kulcsdimenzió szerinti vizsgálat.
Főbb szervezeti jellemzők
16. táblázat. A főbb szervezeti jellemzők kultúravizsgálati rész statisztikai eredményei Domináns szervezeti
kultúra Terjedelem Minimum Maximum Átlag Szórás Jelenlegi
Klán 100 0 100 32,2 18,3
Adhokrácia 61 0 61 16,2 10,2
Piac 80 0 80 27,0 13,2
Hierarchia 100 0 100 24,6 16,4
Kívánatos
Klán 100 0 100 25,1 15,0
Adhokrácia 100 0 100 22,5 11,9
Piac 70 0 70 31,7 11,7
Hierarchia 100 0 100 20,7 13,3
Forrás: saját szerkesztés
A főbb szervezeti jellemzők esetén a jelenlegi kultúránál az ábra a klán irányában csúcsosodik ki. A válaszadók tehát úgy ítélik meg, hogy szervezetük olyan, mint egy nagy család, és az emberek jól ismerik egymást. Ezt követi a piaci, utána jön a hierarchia kultúra. A legkevesebb átlagpontszámot az adhokrácia kapta. Ez jellemző a legkevésbé a vizsgált szervezetekre. A kívánatos kultúránál a súlypontok eltérnek, mert a legnagyobb átlagértéket a piaci kultúra kapta. Ez azt jelenti, hogy a válaszadók azt szeretnék, hogy szervezetüknél az eredményorientáltság domináljon. Az emberek legyenek teljesítményorientáltak és versenyző szelleműek. Ezt követi a klán kultúra, és a
31,73%
6,73%
34,13%
27,40%
Klán Adhokrácia Piaci Hierarchikus
109
leggyengébb pontszám már nem az adhokráciára jellemző, hanem a hierarchikus szemléletre, hogy a szervezetet formális előírások szabályozzák.
43. ábra. Jelenlegi és kívánatos kultúrák a főbb szervezeti jellemzők tekintetében Az ábrát megnézve relatív nagy eltérés látható a jelenlegi és a kívánatos kultúra típus között. A változás igénye szembeötlő a külső orientációs szervezeti jellemzőkre.
Szervezeti vezetés
17. táblázat. A szervezeti vezetés kultúravizsgálati rész statisztikai eredményei Domináns szervezeti
kultúra Terjedelem Minimum Maximum Átlag Szórás Jelenlegi
Klán 80 0 80 21,8 12,5
Adhokrácia 44 0 44 19,5 9,5
Piac 100 0 100 28,3 15,7
Hierarchia 100 0 100 30,4 16,1
Kívánatos
Klán 100 0 100 25,7 12,2
Adhokrácia 60 0 60 22,8 9,5
Piac 70 0 70 24,9 11,4
Hierarchia 70 0 70 26,6 13,0
Forrás: saját szerkesztés
A szervezeti vezetésnél átlagosan a hierarchia kapta a legmagasabb értéket. Ez azt jelenti, hogy a válaszadók úgy vélik a szervezetük vezetése a koordinációt, a szabályozott működést szorgalmazza. Kis mértékben kapott kevesebb pontot a piaci kultúra, amit egy nagyobb szakadással a klán felfogás követ. Legkevésbé jellemző az adhokrácia.
A kívánatos kultúráknál szintén az adhokrácia a legkevésbé vágyott, de a típusok értékei már sokkal közelebb esnek, a grafikonon nem tapasztalható akkora csúcsosodás, mint a jelenlegi helyzetnél. Harmadik a piac, amit a klán típusú kultúra előz meg. A legnagyobb értéket a hierarchia kultúra kapta, csakúgy, mint a jelenlegi kultúránál, viszont kisebb mértékben, ami a szabályozottság mértékének kívánt csökkentését jelzi.
Adhokrácia
Piac Hierarchia
Külső orientáció
Klán Rugalmasság
Stabilitás Belső
orientáció
jelenlegi kívánatos
110
44. ábra. Jelenlegi és kívánatos kultúrák a szervezeti vezetés tekintetében
A sugárdiagramon látható, hogy a hierarchiát és piac felé tolódást szeretnék a jövőben csökkenteni, és minden típust csaknem egységesen érvényesíteni, amit a közel négyszög ábra kialakulása szemléltet.
Vezetési stílus
18. táblázat. A vezetési stílus kultúravizsgálati rész statisztikai eredményei Domináns szervezeti
kultúra Terjedelem Minimum Maximum Átlag Szórás Jelenlegi
Klán 80 0 80 26,7 13,7
Adhokrácia 100 0 100 17,0 11,1
Piac 100 0 100 28,3 15,5
Hierarchia 70 0 70 28,0 14,9
Kívánatos
Klán 60 0 60 29,8 11,1
Adhokrácia 45 0 45 18,4 8,9
Piac 80 0 80 26,7 11,9
Hierarchia 100 0 100 25,1 11,9
Forrás: saját szerkesztés
A vezetési stílus szempontjából a piac kultúra a legjellemzőbb, de kapott átlagpontszáma csak nagyon kis mértékben magasabb, mint a hierarchiáé. Ez azt jelenti, hogy a vezetési stílusra a versenyszellem ösztönzése jellemző, de fontos szempont a kiszámíthatóság, a stabilitás is. A klán típusú vezetés magas pontszámmal követi az uralkodó nézeteket. Az adhokrácia viszont nagyon kismértékben jellemző, ami igaz a kívánatos kultúra esetén is.
A másik három típus közül a legmagasabb pontszámot a klán típusú vezetés kapta, ami azt jelenti, hogy a válaszadók a csapatmunkát, konszenzust tartják a legmegfelelőbbnek. Ezt követi a piaci szemlélet, miszerint a versenyszellem ösztönzése elengedhetetlen, és csak harmadik helyen szeretnék a jövőben a hierarchikus vezetési stílust.
Adhokrácia
Piac Hierarchia
Külső orientáció
Klán Rugalmasság
Stabilitás Belső
orientáció
jelenlegi kívánatos
111
45. ábra. Jelenlegi és kívánatos kultúrák a vezetési stílus tekintetében
A sugárdiagramon látható, hogy az adhokrácia és a piaci szemlélet alig észrevehetően mozdul csak el. Az látható még, hogy a hierarchikus szemlélet mértékének csökkentését szeretnék a klán kultúrára jellemző vezetési stílus javára.
Összetartó erő a szervezetben
19. táblázat. Az összetartó erő a szervezetben kultúravizsgálati rész statisztikai eredményei Domináns szervezeti
kultúra Terjedelem Minimum Maximum Átlag Szórás Jelenlegi
Klán 80 0 80 28,0 15,6
Adhokrácia 55 0 55 18,6 10,4
Piac 80 0 80 29,1 13,1
Hierarchia 100 0 100 24,3 14,7
Kívánatos
Klán 100 0 100 30,7 13,3
Adhokrácia 80 0 80 24,2 10,3
Piac 65 0 65 26,3 10,4
Hierarchia 45 0 45 18,8 9,4
Forrás: saját szerkesztés
Az összetartó erő szempontjából jelenleg a piaci kultúra a domináns. Eszerint a célok elérésének a hangsúlyozása, az eredmények tartják egyben a vállalatot. Ezt követi kis eltéréssel a klán szemlélet, miszerint a lojalitás és bizalom funkcionál szervezeti ragasztóként. Harmadik a hierarchikus kultúra, és legkevésbé jellemző az adhokrácia, hogy a fejlődés iránti elkötelezettség tartja együtt a tagokat. A kívánatos kultúránál a klán szempont a legjellemzőbb. Azt szeretnék a felső vezetők, hogy a jövőben a lojalitás, a kölcsönös bizalom legyen az összetartó erő. Ezt követi a piac és az adhokrácia.
Legkevésbé szeretnék azt, hogy a formális szabályok legyenek azok, amelyek által egységben gondolkodnak a munkatársak.
Adhokrácia
Piac Hierarchia
Külső orientáció
Klán Rugalmasság
Stabilitás Belső
orientáció
jelenlegi kívánatos
112
46. ábra. Jelenlegi és kívánatos kultúrák a szervezetet összetartó erő tekintetében A sugárdiagramon látható, hogy a hierarchia irányából az adhokrácia felé kívánják az elmozdulást. Kevésbé a formális szabályok, és nagyobb mértékben a fejlődés iránti elkötelezettség tartsa össze a szervezetet.
Stratégiai hangsúlyok
20. táblázat. A stratégiai hangsúlyok kultúravizsgálati rész statisztikai eredményei Domináns szervezeti
kultúra Terjedelem Minimum Maximum Átlag Szórás Jelenlegi
Klán 70 0 70 19,8 12,0
Adhokrácia 50 0 50 19,4 9,2
Piac 100 0 100 29,2 16,5
Hierarchia 100 0 100 31,6 17,1
Kívánatos
Klán 100 0 100 25,0 12,5
Adhokrácia 50 0 50 22,0 8,3
Piac 80 0 80 25,7 11,8
Hierarchia 65 0 65 27,3 12,4
Forrás: saját szerkesztés
A stratégiai hangsúlyok szempontjából a jelenlegi kultúránál a klán és az adhokrácia alacsony átlagértéket kapott. A meghatározó a hierarchia, és azt követi kevéssel a piaci kultúra. Ez azt jelenti, hogy jelenleg a stratégiai hangsúlyok legnagyobb mértékben a stabilitáson, gördülékeny működésen vannak. Ennél kisebb mértékben pedig a célok megvalósításán, az eredményeken. A kívánatos kultúránál a típusok kiegyenlítődnek. A hierarchia még mindig a legjellemzőbb, de már jóval kisebb mértékben. Kevéssel követi a piac és a klán kultúra. A legkevésbé jellemző az adhokrácia, de a jelenlegi helyzethez képest nagyobb befolyást képzelnek el számára a vállalatok felső vezetői.
Adhokrácia
Piac Hierarchia
Külső orientáció
Klán Rugalmasság
Stabilitás Belső
orientáció
jelenlegi kívánatos
113
47. ábra. Jelenlegi és kívánatos kultúrák a stratégiai hangsúlyok tekintetében
A sugárdiagramon látható a kisimítás, miszerint az eltérő hangsúlyoknál a jövőben nagyobb egységet szeretnének, ami közel négyzet alakú diagramot eredményez.
Sikerkritériumok
21. táblázat. A sikerkritériumok kultúravizsgálati rész statisztikai eredményei Domináns szervezeti
kultúra Terjedelem Minimum Maximum Átlag Szórás Jelenlegi
Klán 80 0 80 22,6 13,3
Adhokrácia 50 0 50 14,8 10,0
Piac 80 0 80 25,0 14,6
Hierarchia 100 0 100 37,6 18,3
Kívánatos
Klán 73 0 73 26,3 11,2
Adhokrácia 50 0 50 17,1 9,0
Piac 60 0 60 23,9 11,6
Hierarchia 100 0 100 32,7 15,0
Forrás: saját szerkesztés
A siker kritériumainál kiemelkedik a hierarchikus kultúra. Ez azt jelenti, hogy a siker definiálása a hatékonyág, a megbízható teljesítés, és az alacsony költségek. A kívánatos kultúránál kisebb mértékben, mint a jelenleginél, de szintén abszolút domináns. Az adhokrácia mindkét esetben kevéssé jellemző. Nem az egyediség a mérvadó, ami érthető is, mivel Magyarországon nem a kutató, fejlesztő vállalatok vannak jelen. A jelenlegi kultúránál a második a piaci, azt követi a klán kultúra. Ez a kívánatos kultúra esetében fordított.
Adhokrácia
Piac Hierarchia
Külső orientáció
Klán Rugalmasság
Stabilitás Belső
orientáció
jelenlegi kívánatos
114
48. ábra. Jelenlegi és kívánatos kultúrák a sikerkritériumok tekintetében
A sugárdiagramon látható, hogy a hierarchikus csúcsosodás csökkenése a kívánatos, ami enyhe erősödést jelent a klán típus esetében.
Összefoglalásként megállapítható, hogy a kutatásba bevont, Magyarországon, 50-nél több főt foglalkoztató, feldolgozóiparban működő vállalatok kultúrájáról az mondható el, hogy a vezetők meglátása szerint erőteljesen hierarchikus. Ez véleményem szerint azért is érthető, mert a gyártóvállalatok felépítése igen jellegzetes. Több szintből, eltérő, de jelentősen egymásra épülő feladatokat ellátó személyekből épül fel. Az erős strukturáltsággal szemben viszont az elvárt kultúra a kevésbé hierarchikus, családiasabb hangulatú, eredményorientáltabb működési forma, ami a válaszadók szerint jelenleg nem elég hangsúlyos.
A szervezetek kulturális jellemzőinek Cameron és Quinn szerinti hat kulcsdimenziója is a hierarchia dominanciáját jelzi. A szervezeti vezetés, a stratégiai hangsúlyok és a sikerkritériumok esetén is a hangsúlyok a stabilitáson, szervezettségen, megbízhatóságon vannak. Ez pedig továbbra is a legfontosabb kívánt elvárás a vizsgált jellemzők szerint. A vezetési stílus és az összetartó erő szempontjából viszont a piaci szemlélet a mérvadó.
Fontos irányelv tehát a versenyszellem, és az eredményesség. Ez a szemlélet továbbra is elsődleges a kívánt működés esetén is. Ez azt mutatja, hogy mindenkori elvárás, hogy a vezetők ösztönözzék az embereket a legjobbjuk nyújtására, ez pedig a közös cél érdekében összekovácsolja a munkatársakat. A főbb szervezeti jellemzők esetén tapasztalható klán felfogás arra utal, hogy a vállalat egyben életteret, családias közeget biztosít.