A vizsgálat érinti a történeti Partium területét. Ez a térség kulcsfogalomként szerepel a Kozma-Süli-Zakar-féle értelmezésben és kutatásban. Regionálisan egy térséghez tartozik, azonban három ország határmezsgyéjén húzódik. A Partium térségét Süli-Zakar István nyomán értelmezzük és a könnyebb azo-nosítás érdekében használjuk. Eredetileg az alföld és a hegyvidék találkozási pontjain kialakult vásárvárosok vonzáskörzetében keletkezett. Ezek városok
74 V. Választások vonzások és taszítások mentén
az eltérő térségek termékeinek cseréjét könnyítették meg. A vásárvárosokkal összhangban szerveződött a vasúthálózat is. Az államhatárok változása miatt azonban az áruk szabad mozgása és az általa generált gazdasági fejlődés meg-torpant. Egy határok által szétszabdalt régióvá vált, melynek következtében belső gazdasági egysége ellehetetlenül (Kozma, Süli-Zakar 2006).
A Partium közigazgatási szempontból ma a következő megyéket tartal-mazza: Magyarország határain belül, Hajdú-Bihar és Szabolcs-Szatmár-Be-reg megye. Bihor, Szatmár, Szilágy és Máramaros megyék Romániához tar-toznak. Ukrajna területéről pedig Kárpátalját foglalja magában. Két megyéje Magyarországhoz, egy Ukrajnához, négy pedig Romániához tartozik. A há-rom országot összekötő régió a jövőben az országok közötti szakmai, kom-munikációs, kulturális és gazdasági áramlás megkönnyítését szolgálhatja az Európai Unió regionális politikájának erősödése által, melynek térnyerésével párhuzamosan csökken a határok elválasztó jellege, és erősödik a régiók sze-repe és funkciója. Várhatóan a jövőben a Partium térsége is egyre nagyobb hangsúlyt és szerepet kap, mind gazdasági, mind kulturális szempontból (Sü-li-Zakar 2006). Hiszen egyre hangsúlyosabbá válnak a határmenti térségek együttműködése által létrejövő és erősödő eurorégiók. „Az eurorégió nem jelent mást, mint a határvidékek közötti együttműködés intézményesített for-máját. Jogi formáját tekintve bejegyzett egyesület annak a mindenkori nem-zeti jogrendszernek a kebelén belül, ahová a testület területileg tartozik. Ha-tárok feletti viszonylatban pedig az eurorégiók közgyűlése tölti be a legfelső döntéshozó szerv szerepét.” (Éger 2000:29)
Ebben az értelmezésben a Partium a Kárpátok Eurorégió egy szeletét al-kotja. A régió alá eső három országrész közös vonása, hogy mindegyikben jelen van a magyarság. Az egyik országban többségi nemzetként, a másik két országban pedig kisebbségi nemzetként képviselteti magát. Ezáltal mindhá-rom országrész érintett a magyar nyelvű oktatás ügyében. Így lehetővé válik a különböző országokhoz tartozó magyar nyelvű oktatás nemzetközi összeha-sonlítása. Ugyanakkor előrebocsátjuk, hogy egyetlen általunk megkérdezett interjúalany sem azonosult a partiumi identitással. Ez arra is visszavezethető, hogy a regionális identitás nem erősödik a politikai térségalkotás ütemével párhozamosan. Jelentős időbe telik, míg a politikai térségek a szemléletben és az identitásban is gyökeret vernek. Másrészről a vizsgált intézmények kettő a Partium területén helyezkedik el, a harmadik intézmény viszont azon kívül.
V. 1. A kutatás jellemzői
A vizsgálat első helyszíne a Partiumi Keresztény Egyetem.
A Királyhágómelléki Református Egyházkerület adott otthont az intézmény-nek, ezért környezetében az egyházi célú építmények dominálnak. Közelében egy régi zsinagóga és egy ortodox templom helyezkedik el. A belváros felé haladva, egy katolikus templom található, amely az egyetemi életnek is része.
Vasárnap esténként ide járhatnak a hallgatók ifjúsági misére, ahol az egyetem zeneszakos diákjai biztosítják a zenei aláfestést. Az épület közvetlen közelé-ben egy református templom áll, amely szervesen hozzátartozik az egyetem világához. Az egyetem körül számos kisebb szórakozóhely és étterem él meg a diákok informális tevékenységeiből. Az 5. ábra egy csokorba szedve tárja elénk az egyetem hermeneutikai környezetének összetett képét. Itt tanult az a 21 fő, akiket 2007 év végén interjúvoltunk meg. A Partiumi Keresztény Egye-temmel szemben a Babeş-Bolyai Tudományegyetem nem felekezeti, hanem állami intézmény, ahol a román és a magyar tannyelvű szakokon az oktatás egymással párhuzamosan folyik. Ez az egyetlen olyan magyar tannyelvű fel-sőoktatási intézmény Romániában, amely államinak tekinthető, és amelyet a román állam finanszíroz. Ugyanakkor ez az egyetlen olyan hely, amely nem tekinthető önállónak abban az értelemben, hogy az egyetemi döntéshozók vegyesen kerülnek ki a magyar és a román tannyelvű karok képviselői közül.
5. ábra: A Partiumi Keresztény Egyetem hermeneutikai környezete
76 V. Választások vonzások és taszítások mentén
A 6. ábra szemlélteti a Babeş-Bolyai Tudományegyetem arculatát. Az épü-let jellegzetes egyetemi hangulattal rendelkezik. A Partiumi Keresztény Egye-temmel szemben a kiírások egynyelvűek annak ellenére, hogy az egyetem nevében is hordozza multikulturális jellegét. Amíg a felekezeti felsőoktatás intézménye egy templomokkal körülevett épületben található, addig a Babeş-Bolyai Tudományegyetem a város szívében helyezkedik el, zsúfolt, városias környezetben. Ebben az épületben tanult az a tizenegy megkérdezett, akikkel 2006 tavaszán készítettünk interjút.
6. ábra: A Babeş-Bolyai Tudományegyetem hermeneutikai környezete
V. 1. A kutatás jellemzői 7. ábra: A Debreceni Egyetem
A Babeş-Bolyai Tudományegyetem és a Debreceni Egyetem (6. és 7. ábra) építészeti és funkcionális értelemben hasonló jellegű. Mindkettő oktatási céllal épült. Abban a tekintetben is hasonlóságot mutatnak, hogy mindket-tő állami intézmény. A Babeş-Bolyai Tudományegyetemen, amelynek több mint 44000 hallgatója van, a magyar szakok párhuzamos képzésben foly-nak. A 2004/05-ös tanévben 20 karon közel 6000 hallgató vett részt a magyar nyelvű képzésben.6 A Partiumi Keresztény Egyetem ezzel szemben a feleke-zeti kisebbségi felsőoktatás intézménye. Alapítását magyarországi források segítették, az egyház épületeiben kapott helyet. A Partiumi Keresztény Egye-tem és a Debreceni EgyeEgye-tem közös tulajdonsága, hogy mindkettő a Partium területén helyezkedik el. A Debreceni Egyetem oktatói vendégtanári állásokat töltenek be a Partiumi Keresztény Egyetemen. A Debreceni Egyemen tanuló a 14 megkérdezettel 2006 és 2009 között történt az adatfelvétel.
6 Babeş-Bolyai Tudományegyetem honlapja; www.ubbcluj.ro/www-hu/structura/linia-maghiara.html
78 V. Választások vonzások és taszítások mentén