Vizsgálatunkban kvalitatív mélyinterjús módszert használtunk. 46 fővel ké-szítettünk életútinterjút a következő megoszlásban: 21 fő a Partiumi Keresz-tény Egyetemen (Nagyvárad), 11 fő a Babeş-Bolyai Tudományegyetemen (Kolozsvár), 14 fő a Debreceni Egyetemen folytatta tanulmányait a megkér-dezés idején. A megkérdezett diákok a következő alcsoportokba sorolhatóak:
azok a diákok, akik a szülőhelyükön tanulnak; azok, akik az oktatási mobili-tás csatornáján keresztül az anyaország felsőoktamobili-tásában végzik teljes egye-temi képzésüket; illetve azok, akik felsőoktatási éveiket megelőzően Magyar-országon telepedtek le. A fenti csoportok tagjait a gyermekkori tapasztalatok, az iskolai pályafutás, a kapcsolatháló, az identitás, az értékek és a jövőtervek szempontjai mentén hasonlítjuk össze.
A megkérdezett határon túli magyar diákok – az egyetemválasztás hely-színe és a migráció szempontjai szerint – alapvetően három fő csoportra ta-golhatóak:
1. Az első csoportot alkotják azok a megkérdezettek, akik a szülőhelyükön tanulnak. Tagjai vélhetően erős nemzeti és lokális identitással rendel-keznek. Szülőhelyükön nevelkedtek, magyar kisebbségként élnek, és az ott található felsőoktatási intézmények valamelyikében töltik diákévei-ket.
2. A második csoport tagjai szülőföldjükön rendelkeznek állandó lakhely-lyel, azonban a Magyarországon töltik diákéveiket. Ők az egyetem befe-jezését követően kilátásba helyezik a migráció lehetőségét. A felsőfokú képzés ideje alatt hozhatják meg a számukra legkedvezőbb döntést. A kutatás során célunk ennek a döntési mechanizmusnak a feltárása, és a döntés tényezőinek megismerése.
70 V. Választások vonzások és taszítások mentén
3. A harmadik csoport tagjainak élete korábbi állomásán már megtörtént a migráció. Magyarországi felsőoktatásban vesznek részt. Esetükben a migráció okait és a beilleszkedés mértékét tájuk fel.
A kutatás során a fenti három csoport típusalkotására és összehasonlítása vállalkozunk.
Brubaker, Rogers; Feischmidt Margit; Fox, Jon és Grancea, Liana 2011-es kolozsvári, kvalitatív módszerrel végzett kutatás (továbbiakban 2011-2011-es kolozsvári kutatás) során bemutatott öt családi portré egyike egy magyar há-zaspárral, egy másik pedig egy román testvérpárral készült. A portrék bemu-tatása során kiderül, hogy a magyar házaspár tagjai magyar kapcsolati háló-juk mentén szervezik formális és informális életüket egyaránt, és kifejezetten fontosnak tartják magyar identitásukat. Míg a román testvérpár számára ez a kérdés teljesen lényegtelen, semlegesen viszonyulnak a nemzeti kérdéshez is, számukra román identitásuk természetes. Ez a különbség kiválóan magyaráz-za, azt hogy kutatásunk során miért a magyar ajkúak köréből választottunk.
Annak a sajátos magyar közegnek a mintázatai, amelyben élnek a velük ké-szített interjúk által ismerhetők meg (Brubaker et al. 2011). Ennek a világnak a tanulmányozása során nem láttuk indokoltnak román ajkú diákokat is be-vonni a kutatásba.
Az intézmények szerinti bontás tekintetében megkérdezett diákok a követ-kező egyetemek valamelyikén folytatják tanulmányaikat:
• Partiumi Keresztény Egyetem – Nagyvárad – a kedvező tandíjak miatt Szé-kelyföldről is érkeznek ide hallgatók. Így került be számos székely inter-júalany a megkérdezettek közé, akik a székely-erdélyi hovatartozás men-tén szerveződő identitás különbségeinek feltárása által tovább árnyalták a dolgozat eredményeit. A kutatásnak ez a vonulata párhuzamba állítható a Mozaik 2001és 2011 eredményeivel.
• Babeş-Bolyai Tudományegyetem – Kolozsvár – a Kolozsváron tanuló meg-kérdezett diákok szülőhelye a Szatmárnémeti és annak vonzásköre, így ők is szervesen összekapcsolódó közösséget alkotnak.
• Debreceni Egyetem – Debrecen – a Debrecenben tanuló diákok közül nem mindenki született Erdély területén. Ennek a csoportnak az érdekességét az adja, hogy az Erdélyből származó megkérdezettek mellett egy fő Észt-országból, két fő Kárpátaljáról, egy fő a Felvidékről, egy fő pedig a Vaj-daságból származik. Így szinte minden magyarlakta határon túli területről
V. 1. A kutatás jellemzői
sikerült legalább egy főt bevonni a vizsgálatba. Bár a kutatás fő célcsoportja a romániai magyar ajkú diákok vizsgálata és elemzése.
Nem kívánunk kitérni az Európai Unió területén kívül található beregszá-szi főiskolára, mivel Ukrajna nem európai uniós tagország. A Kárpátaljáról külföldön továbbtanulni szándékozó diákoknak több nehézséggel is szembe kell nézniük. Számos országba csak hatósági engedéllyel, vízummal utaz-hatnak. Ez nehezíti hallgatói mobilitásukat. Az európai kontextust, a diákok nemzetközi szintéren való mozgását viszont kiemeltnek tekintjük a dolgozat szempontjából. A kutatás a leendő, elsősorban magyar nyelven tanuló, ki-sebbségi közegből származó magyar értelmiséget vizsgálja, azon a lépcsőfo-kon, amikor a diákévek alatt értelmiségi létének alapjait elsajátítja. A megkér-dezettek mindegyike kötődik valamilyen módón, vagy a születési hely vagy a tanulmányok helyszíne tekintetében a Partium térségéhez.
A fiatal felnőttkor a legmeghatározóbb az identitás alakulása szempontjá-ból (Baumeister, Muraven 1996). Ez az a kor, amikor az egyéni felelősség-vállalás megkezdődik, amikor rengeteg hatással szembesülve az egyén fel-sőoktatást, foglalkozást és párt választ. Esetleg földrajzi mobilitás részese is lesz, még több hatással és választással szembesülve. Megkérdezett alanyaink épp ebben a korszakban vannak, egy olyan anyanyelvű felsőoktatásban mely jelentős hatást gyakorolhat választásaikra és identitásuk alakulására.
Mintavételi eljárás
A kvalitatív kutatás módszere nem teszi lehetővé az általános következtetések levonását, ezért a reprezentativitásra a mintavételi eljárásnál sem törekedtünk.
A „hólabda módszert” alkalmaztuk, amely olyan mintavételi eljárás, melyben a már nyilatkozó interjúalanyok ajánlják a soron következő interjúalanyokat.
Úgy bővül a minta, ahogy egy hólabda gördül és növekszik. Ennek az eljárás-nak az az előnye, hogy a megkérdezettek ismerik egymást, így a csoportközi viszonyok megfigyelésére is lehetőség nyílik (Babbie 2000), ami a szociális identitás kutatásának elengedhetetlen feltétele. Így mintánk egymással vala-milyen módon kapcsolatban lévő diákokból áll össze. Ez azért is fontos, mert ennek a tevékeny csoportnak a jellemzése inkább tekinthető kutatási célnak, mint annak feltárása, hogy milyen arányban szerepelnek az össznépességen belül.
72 V. Választások vonzások és taszítások mentén
Adatgyűjtési módszer
Félig strukturált életútinterjúkat készítettünk. A feltett kérdések csupán irány-adóak voltak, a megkérdezés során a cél elsősorban az volt, hogy a vizsgált személyek önmagukat, élethelyzetüket, attitűdjeiket mutassák be. Az adat-gyűjtés longitudinális panelvizsgálat keretében valósult meg: Az adatfelvé-tel első fázisában az életútinterjúk felvéadatfelvé-tele történt. Az adatfelvéadatfelvé-tel második állomása ugyanazoknak a személyeknek a megkérdezése a felsőoktatás be-fejezését követően. Ezáltal lehetővé vált a tervezett jövő és a megvalósult jövő összevetése. Míg az kutatás első szakaszában a személyes beszélgetés módszerét alkalmaztuk, addig a második szakasz távlekérdezésnek tekinthe-tő, mely internetes csatornákon keresztül történt.
Adatelemzés módszere
Az adatok elemzése kvalitatív a tartalomelemzés módszerével történt (Krippendorff 1995). A kvantitatív tartalomelemzéssel szemben a szavak pusztán gyakorisági előfordulásán túl, a szöveget a kontextusba ágyazva vizsgálja, hangsúlyt fektetve a látens jelentéstartalmakra, a szöveget annak forrástól el nem választva (Vicsek 2006).
Seidman, Irving (2002) az interjúk elemzésének következő stációit tárja elénk: a hanganyag legépelését követően túl nagy terjedelmű szöveg áll a rendelkezésünkre, ezért azt a kutatási cél szempontjából releváns szövegtar-talmak szerint szelektálni, vagyis redukálni kell. Az így nyert szöveget szük-séges kategorizálni, kódolni, vagyis a különböző megszólalásokat tartalmak szerint, adott kategóriahalmazokba rendezni. Ezt követően elemezni, értel-mezni kell a szöveget. Krippendorff (1995) szintén az adatrögzítést követő adatredukciót javasolja, melyet a következtetés és az elemzés követ.
Mind Mayring, Philipp (2000), mind Seidman (2002) egyetért abban, hogy a kategóriaalkotás ne deduktív, hanem induktív módón történjen. Ne előre meghatározott címkék alá soroljuk a szövegegységeket, hanem magából a szövegből kialakuló kategóriákba. Ezzel elkerülhetjük, hogy a kutató saját szubjektivitása és elvárásai szerint rendezze az egységekre bontott szöveg-halmazt, így az elhangzottakból rajzolódnak ki a tartalmak. Kutatásunk során
V. 1. A kutatás jellemzői
a kategóriaalkotást induktív módon, szövegszerkesztő programmal végeztük el (Vicsek 2006).
Az érvényesség és a megbízhatóság tekintetében a kutatók egyetértenek abban, hogy a kvalitatív vizsgálatok érvényesebbek ugyan, mint a kvantitatív vizsgálatok, azonban kevésbé megbízhatóak. A megbízhatóságot azzal lehet ellenőrizni, hogyha több kutató ugyanarra az eredményre jut (Vicsek 2006, Babbie 2000, Krippendorff 1995). Kutatásunk megbízhatóságát egyrészt a korábbi kutatásokkal, másrészt az adatok redukcióját és kategorizálását köve-tően, SPSS program segítségével történt kvantitatív futtatások eredményeivel való összevetéssel ellenőriztük.
Az elemzés során levont következtetések nem tekinthetőek általános érvé-nyűnek. A kvalitatív vizsgálatok során nem az általános előfordulási gyakori-ságok megállapítása a cél, hanem az adatok között lévő kapcsolatok, ok oko-zati összefüggéseinek, a mögöttes mechanizmusainak feltárása (Vicsek 2006).
Elsősorban feltáró, orientálódó jellegű prediktív célú kutatások (Krippendorff 1995), melyek kiindulópontul szolgálhatnak további kutatásokhoz (Babbie 2000).
A megkérdezettek narratíváin keresztül megérthetjük azt a szubjektív való-ságot, amelyben élnek. Azt, hogy hogyan értelmezik a szociális reprezentáció által feléjük közvetített társadalmi valóságot. Kiemelten vizsgáltuk a nyelv szerepét, hiszen az identitás fontos építőeleme, mely esetünkben a felsőokta-tás csatornáján keresztül szilárdul meg, és épül be az azonosságtudatba. Az anyanyelvű oktatás hiánya nyelvcseréhez vezethet, mely az asszimilációban teljesedik ki. Ezért elengedhetetlen az anyanyelvű oktatás, és az anyanyelvű felsőoktatásban tanuló diákok kvalitatív elemzéssel történő vizsgálata (Pén-tek 2007).