A kutatási cél kijelölése alapján két nagy csoportot szokás megkülönböztetni, nevezetesen alapkutatás és alkalmazott kutatás felosztás létezik.
Alapkutatás
A z alapkutatás az innovációs törvény értelmezésének megfelelően olyan új isme
retek létrehozását célozza meg, amelyek az adott tudományterületnek és ezen
ke-resztül az egész tudomány alapvető összefüggéseinek, objektumainak, azok tulaj
donságainak, a lejátszódó folyamatok törvényszerűségeinek megismeréséhez já
rulnak hozzá. Ebbe a csoportba tartoznak például a matematika, a fizika, a kémia, a biológia alapismereteit feltáró kísérleti és elméleti kutatások, a gazdaság, a társada
lom, a történelem, a nyelv törvényszerűségeit feltáró kutatások.
A nyelvtudományi alapkutatások célkitűzése az emberi megismerés legalap
vetőbb kérdésfeltevéseinek a megválaszolása, például, hogy milyen kapcsolat
ban van egymással a beszéd és a gondolkodás, hogyan tükrözi egy nyelv a ben
nünket körülvevő valóságot, milyen a struktúrája, és hogyan változik a nyelv szókészlete. Ezeknek a kérdéseknek a megválaszolása mind nagy átfogó kap
csolatrendszerek felismerését, azok tulajdonságainak a megállapítását jelentik, tehát tipikus példái az alapkutatásoknak. A fentieken kívül részletes alapkutatá
sok szükségesek a szaknyelvek vagy a terminológia törvényeinek a feltárásá
hoz is. Kiterjedt alapkutatások folynak a nyelv általános törvényeinek, a külön
böző nyelvek közös alapjainak, a nyelvek matematikai modellekkel való leírá
sának, a számítógépes fordítás, a beszédfelismerés tudományos kérdéseinek a feltárására. Alapkutatások során tisztázzák a számítógépes ontológiák létesíté
sének, a szemantikai hálók építésének alapkérdéseit.
Megjegyezzük, hogy a nyelvészeti alapkutatás nem azonos sem az elméleti nyelvészeti kutatással, sem az általános nyelvészettel.
Alkalmazott kutatás
Az alkalmazott kutatás célja az alapkutatások során kapott eredmények, isme
retek felhasználásával és kiegészítésével olyan új ismeretek előállítása, ame
lyek lehetővé teszik új modellek vagy korábban nem létező eszközök vagy módszerek kidolgozását. Maga a kutatótevékenység tudományos színvonalá
ban nem különbözik az alapkutatásoktól. Az alkalmazott kutatás feladata új is
meretek szerzése konkrét feladat megoldásához, a kutatásokhoz pedig kiindu
lásként használják az alapkutatások eredményeit, módszereit, eszközeit. Bár a vizsgálatok célja nem az alapösszefüggések gazdagítása, mégis, ezek a kutatá
sok is gazdagíthatják az alapismeretek tárát. Utalhatunk itt arra, milyen fontos szerepet játszottak a modem elektrotechnika kialakulásában az elektrodinami
kái alapkutatások eredményei. Ezeknek az ismereteknek a felhasználásával fej
lesztették ki használati eszközeink, gépeink sokaságát (beszélő automata, m o
biltelefon). A számos tudományterület paradigmaváltásához vezető tudomá
nyos-technikai robbanás nagyszámú alkalmazott kutatás megindítását tette szükségessé a nyelvtudomány területén is. Jelentősen megnőtt az alkalmazott
kutatások száma például a lexikográfia, az idegennyelv-oktatás, a számítógé
pes nyelvészet vagy a pszicholingvisztika témakörében. A számítógépes adat
kezelés új helyzetet teremtett azzal, hogy segítségével hatalmas tömegű adat tá
rolható és nagy sebességgel dolgozható fel. Ez a lehetőség viszont új módsze
rek kidolgozását kívánta meg. Ilyen új módszerek például a szövegkorpuszok annotálásának és lemmatizálásának az eljárásai, amelyek megfelelő működte
tése és nyilvánosan hozzáférhetővé tétele több nyelvtudományi ág alapvető ér
deke.
Az alapkutatások sokszor csak hosszú idő után hoznak hasznot, nem térül
nek meg rövid időn belül, ezért állami finanszírozás szükséges hozzájuk. Nap
jainkban jelentősen nő az alkalmazott kutatások száma, mivel nagy igény van rájuk, és megtérülési idejük rövidebb, de ezek végzéséhez is szükséges az álla
mi támogatás. A magántőke a saját igényeit szolgáló kutatásokat több módon támogatja. A nagy multinacionális vállalatok részben saját kutatóhálózatot tar
tanak fenn, részben más kutatóhelyektől rendelnek meg kutatásokat, vagy érté
kesítésre átvesznek kutatási eredményeket. Nyereségük további kutatástámo
gatásra fordított részét alapítványokon keresztül meghirdetett kutatási pályáza
tok és az állam által előírt, az államháztartási kasszába való befizetések formá
jában adják át. A gazdasági tevékenység jelentős része azonban kisvállalko
zások keretében folyik, amelyek jövedelme nem teszi lehetővé a kutatás köz
vetlen finanszírozását, ugyanakkor a kisvállalkozások közvetve és esetenként közvetlenül is érdekeltek az eredmények hasznosításában. Ezektől a vállalko
zásoktól különböző címeken elvont összeg egy részét az államkasszából kuta
tások támogatására használják fel. Az állami szerepvállalás mind az alap-, mind az alkalmazott kutatások esetében nagyon lényeges. E kategóriába tarto
zik a nyelvészeti kutatások jelentős része. A terminológiai adatbázisok kialakí
tásának kidolgozásához, és ezek létrehozásához egyes kisebb országok, mint például a Benelux államok, jelentős állami finanszírozási hátteret biztosítanak.
Gyakran előfordul, hogy alkalmazott kutatás eredményeiből egy teljesen új tudományág fejlődik ki. Erre jó példa a holográfia tudományterületének kiala
kulása, amelynek az volt a gyakorlati vonatkozású kérdésfelvetése, hogy a fény természetére vonatkozó ismeretek felhasználásával milyen módon lehet a ko
rábbi módszerekkel készíthető síkbeli képek mellett térbeli képet előállítani.
Az optikai adatrögzítés egy új elvének a felismerése vezetett a feladat megoldá
sát jelentő eljárás kidolgozásához. A Nobel-díjjal elismert eredményt nemcsak széles körű felhasználás követte, hanem belőle kiindulva további alap- és alkal
mazott kutatásokkal új tudományágak fejlődtek ki. Hasonló folyamat játszó
dott le a nyelvészetben: az adatkezelés módszerének korszerűsítésére igénybe vett számítógépekkel megindított alkalmazott kutatások eredményei vezettek a
számítógépes nyelvészet, ezen belül a számítógépes lexikográfia tudományos kérdéskörének kialakulásához. Ahogy a holográfia kutatásának megindulása
kor megfogalmazott feladatot messze túlhaladva létrejött például a holografi
kus interferometria mint új tudományág és mint a nagy pontosságú mérés gya
korlati szakterülete, úgy jelent meg a számítógépes nyelvészet más kutatási te
rületekkel összekapcsolódva.
A nyelvvel kapcsolatos különböző kérdések kutatása több nyelvészeti ág ke
retében folyik (lexikológia, lexikográfia, generatív nyelvészet, terminológia, pszicholingvisztika, szemantika, számítógépes nyelvészet stb.), és az eredmé
nyeknek nemcsak nyelvészeti jelentőségük van, hanem felhasználják azokat sok más tudományos és alkalmazási területen is. Például a különböző szakter
minusok terminológiai rendszerbe való szerveződésének törvényszerűségei a modem technológiák több területén is felhasználhatóak. A logika, informatika, könyvtártudomány művelői nemcsak alkalmazzák a nyelvészet kutatási ered
ményeit, hanem felismerve a saját diszciplínájukban betöltött szerepét, újabb szemléletű célokkal a kutatásokba is bekapcsolódnak.
A K+F tevékenységben további kategóriákat is elkülönítenek a kutatás célja szerint. Az alap- és alkalmazott kutatások mellett a kutatás és a fejlesztés kö
zött is különbséget tesznek:
„A kutatási-fejlesztési tevékenységnek is első lépése az alapkutatás (új törvényszerűségek felfedezése). Rendszerint ezután következhet az alkal
mazott kutatás (a megismert törvények hasznosításának keresése), végül pedig jöhet a fejlesztési kutatás (meglevő technológiák fejlesztése, a ter
melés javítása).
Természetesen ezek a szintek nem különülnek el élesen, az alkalmazott kutatások melléktermékeként születnek alapkutatás jellegű felfedezések, és ennek fordítottja is gyakori.” (Csermely et al. 1999: 38, lásd még 6.4. és
7. fejezet)
Számos félreértés van az alapkutatások és az alkalmazott kutatások szerepének, tudományos súlyának a megítélésében. Még a kutatók között is létezik olyan véle
mény, amely szerint az alkalmazott kutatás azonos a gyakorlati alkalmazással. Egy ilyen vélekedés szerint a fizika az a tudomány, amely új tudományos eredményeket állít elő, a fizikából kiágazott műszaki területet pedig azonosítja a mérnöki gyakor
lattal, ezért fizikai kutatásról és mérnöki alkalmazó gyakorlatról beszél: „a mérnök tehát, mondhatnánk, nem más, mint alkalmazott fizikus”. Ilyen alapon az orvostu
domány nem volna más, mint alkalmazott fizika, alkalmazott biológia és
alkalma-zott kémia. Valóban más a természet törvényeit feltáró fizikai kutatás módszere, és mások az eredmények megjelenési formái, mint a műszaki kutatásoké, de például a budapesti Művészetek Palotája2, benne a hangversenyterem megtervezése és megépítése a fizika eredményeinek tudományos szintű felhasználását és jelen
tős kiegészítését kívánta meg. Ahhoz ugyanis, hogy a hatalmas méretű akuszti
kai rezonátort, magát a hangversenytermet nagy tömegű kapuk pontosan meg
határozott módon való mozgatásával az elhangzó zenei mű optimális akuszti
kai igényeihez lehessen hangolni, a tudományos jelzőt maximálisan kiérdemlő elméleti meggondolásokat, bonyolult számításokat kellett végezni. A kivitele
zést biztosító műszaki ismeretek az alaptudományok eredményei között nem voltak megtalálhatóak, tipikus alkalmazott kutatások vezettek a feladat megol
dásához. A műszaki tudományok eredményeit többségében a társadalom igé
nyeinek kielégítése céljából, vagyis alkalmazási céllal állítják elő, azonban ez a cél nem zárja ki általános elvek felismerésének lehetőségét.
Hasonló a helyzet az alkalmazott nyelvészeti kutatások megítélésével is.
Például az elektronikus szótárak előállítását megalapozó interdiszciplináris ku
tatások tudományos színvonalát, súlyát nem lehet elvitatni. A lexikográfia terü
letén is lehet alap- és alkalmazott kutatásokat végezni, maga a szótárírás azon
ban nem kutatás, hanem gyakorlat; ha pedig a kutatási eredmények egy új szó
tár szerkesztése során felhasználásra kerülnek, hasznosításról, más szóval alkalmazásról beszélhetünk. A generatív nyelvészeti kutatások sokáig kizáró
lag alapkutatásnak számítottak, mára azonban elérték azt a fázist, hogy alkal
mazott kutatásokat végezzenek ezen a területen. Például alkalmazott kutatás
nak tekinthetőek azok a feladatok, amelyek a korábbi alapkutatások eredmé
nyeinek ismeretében a számítógépek számára leírhatóvá teszik a nyelvet vagy annak egyes szegmenseit. Az idegennyelv-oktatás nem kutatás, hanem olyan gyakorlat, melynek során új eredmények és módszerek alkalmazhatók; de az idegennyelv-oktatás hatékonyságának növelésére, a nyelvelsajátítási folyamat vizsgálatára, új módszerek kidolgozására, a módszerek optimalizására stb. vé
gezhetők alkalmazott kutatások, amelyek eredményei később hasznosíthatóvá válnak a gyakorlati munka során. Például egy új algoritmus kidolgozása a nyelvoktatás hatékonyabbá tételére kutatási eredményként értékelhető. Ma már egy szövegkorpusz megépítése alkalmazásnak tekinthető, ha azonban új elvek
re, új módszerek kidolgozására van szükség e munka során, alap- és alkalma
zott kutatási feladatok egyaránt felmerülhetnek. Lényeges kiemelni, hogy
al-2 A Művészetek Palotája elnyerte az építészeti, illetve ingatlanfejlesztési Oscar-díjként számon tartott
„FIABCI Prix d’Excellence 2006” kitüntetést az úgynevezett „specialized” kategóriában.
http://www.mupa.hu/epiteszetileiras.jsp
kalmazott célú kutatást - ha a feladat természete megkívánja - egyaránt lehet elméleti és empirikus módszerekkel végezni.
Arra is rá kell mutatni, hogy az alapkutatási eredményként közétett publiká
ciók között egyaránt előfordulhatnak olyanok, amelyek tartalmaznak, és olya
nok is, amelyek nem tartalmaznak tudományos értékű eredményeket.
2.2. A kutatási módszerek szerint: elméleti kutatás és empirikus kutatás