Kritikák a gazdasági növekedés méréséhez kapcsolódóan

A gazdasági növekedést az összes szakirodalom valamelyik közismert SNA³⁰ mutató-val, leggyakrabban a reál GDP-vel vagy annak változásával mért. Ez több kérdést is felvet. Miért a GDP? Mit értenek „reál” GDP alatt? Miért nem egységes a modellek felírása legalább abban, hogy gazdasági növekedés alatt a GDP adott évi szintjét vagy annak változását értik?

A gazdasági növekedés mérése: kizárólag a GDP (GNP) mutatókkal

A 7. táblázatokban szereplő százharmincöt publikációból mindössze négy volt, amely-ben nem vagy nem csak a GDP-t használták a gazdasági növekedés mérésére. Három cikk³¹ a GDP helyett – minden különösebb indoklás nélkül – a bruttó nemzeti terméket (továbbiakban GNP) tekintette változónak. Chontanawat és szerzőtársai a GDP mellett az emberi fejlettségi indexet (továbbiakban HDI³²) bár nem építették be változóként a modellükbe, de ez alapján rangsorolták a vizsgált országokat (Chontanawat et al., 2008).

Akik indokolták, hogy miért a GDP-vel mérték a gazdasági növekedést, többsé-gében a szakirodalmi szokásokra hivatkoztak. Néhányan³³ megemlítik, hogy azért szá-molnak a GNP helyett a GDP-vel, mert az energiafogyasztás inkább a hazai termeléshez kötődik, mintsem a nemzetihez. Vajon erősebb kapcsolat lenne-e kimutatható az ener-giafogyasztás és a gazdasági növekedés között, ha utóbbit nem a GDP-vel mérnénk? A GDP helyett figyelembe vehetnénk egyéb SNA mutatókat, illetve nem SNA mutatókat.

Bár az országok gazdasági összehasonlításának leggyakoribb mutatója a GDP, mérésé-nek általános elterjedése után számos új mutató látott napvilágot, azzal a szándékkal, hogy a fejlődés fenntarthatóságának mérőszámai legyenek. A teljesség igénye nélkül néhány: Nettó Gazdasági Jólét Mutató (NEW vagy MEW³⁴) (Muller, 2012), Fenntartha-tó Gazdasági Jólét Indexe (ISEW³⁵), HDI, Valódi Fejlődés Mutató (GPI³⁶), Tudásgaz-daság Index (KEI³⁷) (Munda, 2012), öko-lábnyom (Csutora – Kerekes, 2011). Azonban ezek az indikátorok nem terjedtek el annyira széles körben, mint a GDP, leginkább csak elméleti módszerek maradtak.

A nemzeti számlák 1930-as évekbeli bevezetése után széleskörű viták alakultak ki azok használatának korlátai körül. Például Simon Kuznets már 1941-ben kifogásolta, hogy a GDP nem veszi számításba a háztartások saját fogyasztásra termelt javait. A GDP hiányosságainak megszüntetésére a mai napig születnek javaslatok. (Afsa et al, 2008; Landenfeld et al., 2010) Ennek ellenére, Kornai Jánost idézve „Amikor a növeke-dés méréséről beszélünk, mindenki a GDP-t tekinti az alapvető mutatószámnak. A köz-gazdászok és statisztikusok nagy vívmánya, hogy a GDP-nek van egy működő definíci-ója és módszertana, amit mindenhol a világon egyöntetűen elfogadtak. … Viszont nin-csenek széles körben elfogadott és rendszeresen megfigyelt indikátorok a technikai hal-adásban … Aggódom, hogy … a technikai haladás hatása az életvitelünkre… nem kapja meg azt a figyelmet, amit megérdemelne.” (Kornai, 2010, pp. 28-9.) Kornai az innová-ciók elterjedésének fontosságára olyan példákat hoz, mint a Skype, a Graphisoft vagy a sérült merevlemezekről való adatkinyerést végző Kürt Zrt.

Mivel az SNA mutatókon és a HDI-n kívül a felsoroltak egyikéről sem léteznek elérhető statisztikák, az 1. kritikai észervétel alapján a kutatás azt fogja vizsgálni, hogy a napenergia ezek közül melyikkel hozható leginkább kapcsolatba. Esetleg ezek helyett

33 Például Soytas et al., 2001; Silva et al., 2011.

34 Net Economic Welfare, illetve Measure of Economic Welfare

35 Index of Sustainable Economic Welfare

36 Genuine Progress Indicator

37 Knowledge Economy Index. Forrás: http://info.worldbank.org/etools/kam2/KAM_page5.asp Letöltés ideje: 2014.03.20.

jobban magyarázza-e a napelemek sorrendjét valamely versenyképességi rangsor? Lé-tezik-e olyan aggregált makrogazdasági indikátor, amely az országok napelem állomá-nyát a szakirodalomban leggyakrabban használt reál GDP-nél jobban magyarázza?

A „reál” GDP számításának módja

A gazdasági növekedés mérőszámaként a GDP-t elfogadva – több ország több évi sta-tisztikáiból dolgozva – fontos, hogy egy főre jutó, lehetőleg vásárlóerő-paritás (a továb-biakban PPP³⁸) alapú reálértéken hasonlítsuk össze az adatokat. Csupán kilenc tanul-mány³⁹ említi, hogy PPP alapú GDP-ből indult ki, ezen belül hat esetről tudni, hogy ennek egy főre jutó értékével számol. Bár a legtöbb szakirodalomban megtalálhatjuk a

„reál” GDP-re történő utalást, azt azonban már kevesebben, hogy pontosan mit értenek

„reál” alatt. Tizenkét irodalom definiálta a módszert, amellyel a forrásként szolgáló no-minális GDP adatbázist reállá konvertálta. Ebből nyolc az elérhető nominál GDP és GDP-deflátor statisztikákat felhasználva nyerte a reál GDP-t⁴⁰, viszont négy – a GDP-deflátorhoz való hozzáférési nehézségekre hivatkozva – a fogyasztói árindexszel (a to-vábbiakban: CPI⁴¹)-vel deflált⁴², ami nyilván hibás. A legtöbb irodalom – kimondatla-nul – a GDP konstans USD-ben történő mérését érti „reál” GDP alatt.

Az eddigiek miatt megkérdőjelezhetők tehát azon elemzések eredményei is, amelyek akár csak egy ország analizálásakor, nem konstans, hanem folyó USD-ben vagy LCU-ban építették be adatbázisukba a GDP-t⁴³. A lábjegyzetben felsorolt irodalmakon kívül több is képezheti kritika tárgyát, mivel sok publikáció egyáltalán semmilyen informáci-ót nem ad a GDP pénzneméről.

A bekezdés alapján az értekezés adatbázisában a pénznemeket reálértéken kell kifejezni, és definiálni szükséges a reál jelző mibenlétét.

38 PPP: Purchasing Power Parity

39 7. táblázatból: Hu – Kao 2007, Chontanawat et al. 2008, Nondo et al. 2009, Belke et al. 2011, Magazzino 2012. 8. táblázatból: Narayan – Smyth 2009, Akinlo 2009, Acaravci et al. 2010. 9. táblá-zatból: Menegaki 2011

40 7. táblázatból: Glasure 2002, Li – Hu 2012. 8. táblázatból: Yang 2000, Shiu – Lam 2004, Zachariadis et al. 2007, Squalli 2007, Yuan et al. 2007, Hu – Liu 2008. 9. táblázatból: Chien – Hu 2007.

41 CPI: Consumer Price Index

42 7. táblázatból: Wolde-Rufael 2004, Lee – Chang 2005, Ho – Siu 2007, Tang 2008